Klió 1997/3.

6. évfolyam

Jugoszláv agrártörténeti tanulmányok

 

Dr. Nikola Gaćeša munkássága során mindig arra törekedett, hogy minél nagyobb mértékben töltse be azt az űrt a jugoszláv történetírásban, amely a gazdasági és a szociális témakörök nagymértékű mellőzésével keletkezett. Több monográfia mellett, amelyek a XX. század első felének jugoszláviai agrárreform­jával foglalkoznak, sok tanulmányt, értekezést és más munkát írt az agrártörténet és a történelmi demográfia tárgyköréből. Ezek a munkák elsődleges forrásokon alapulnak. Ezekből adott közre összesen 31 tanulmányt 1995 végén az újvidéki Szerb Matica (Matica srbska).

Az egykori katonai határőrvidék területén, a XIX. és a XX. század fordulóján lezajló agrárviszonyok és társadalmi változások jelentős tételét képezik dr. Gaćeša munkásságának. Az Agrárviszonyok a katonai határőrvidék területén a XVI. század közepétől a XIX. századig. A szerb szövetkezeti rendszer Horvátországban és Szlavóniában 1897–1918 és a Krajinai szövetkezetek és községek az agrárrefrom idején, 1919–1941, 1945–48, valamint ezek meg­szün­tetése című tanulmányaiban a szerző bemutatta az agrártulajdonban lejátszódó vagyoni rétegeződést a katonai határőrvidék területén a XVI. századtól annak megszűntéig (1881), valamint a szerb szövetkezetek létrejöttét, fejlődését és működését a századforduló táján Horvátországban és Szlavóniában, szintúgy mint a hagyományos krajinai vagyoni intézmény, a krajinai földközösség átalakulását a Jugoszláviában lejátszódó kolonizációs folyamatok idején.

A jugoszláv állam agrárpolitikája és agrárreformja értékelésével és összehasonlításával a következő tanulmányok foglalkoznak: Az agrártényező szerepe a jugoszláv állam megalakulásában 1918-ban, Az első és a második Jugoszlávia agrárpolitikája, Agrárreform Jugioszláviában (1919–1948) és a Jugoszláviai polgári pártok agrárprogramjai a két világháború között. A szerző módszertanilag helytelennek tartja a múlt olyan tudományos megvilágí­tását, amely csak a politikai folyamatokkal, jelentősebb politikai eseményekkel és ezek résztvevőivel foglalkozik. Véleménye szerint a XIX. és XX. századi agrárviszonyokra való visszatekintés nemcsak kívánatos, hanem nélkülözhe­tetlen is az SZHSZ (Szerb-Horvát-Szlovén) Királyság 1918-as létrehozása és annak későbbi története szempontjából. A délszláv népek története a XVI–XX. században – ahogyan a szerző egyik tanulmányában írja – „migrációkkal és népvándorlásokkal van átszőve, amelyek rendszeres kísérői voltak a sűrű háborúzásoknak és összecsapásoknak” (510. p.). A kötetben szereplő tanulmá­nyok közül néhány a XX. század első felének szerb migrációival népmozgásaival, az ország egyik vidékéről a másikra való vándorlásokkal, áttelepülésekkel és ennek következményeivel foglalkozik.

A kötetben külön fejezetet képeznek a Vajdaság gazdasági helyzetét, a megváltozott agrárviszonyokat, az agrártulajdonban végbement szerkezetvál­tozást és a demográfiai változásokat tárgyaló tanulmányok. A szerző szerint ennek a kérdéseknek mélyreható ismeretétől közvetlenül függ a Vajdaság minden más eseményének és folyamatának megértése. Ez az oka annak is, hogy a kötetben a Vajdasággal foglalkozó munkákból van a legtöbb. A Vajdaságban végbement földtulajdonszerkezet-változást értékelik a következő tanulmányok: Agrár-tulajdonviszonyok a Vajdaságban az első világháború előtt, Adalék az agrártulajdon szerkezete és az agrárviszony tanulmányo­zásához Jugoszlávia megalakulás idején. Dr. Gaćeša azért nyúlt ennek a témánának a feldolgozásához, mert a jugoszláv történetírás ezt mellőzte és a jugoszláv állam megalakulását főleg államjogi és politikai szempontból vizsgálta. A vajdasági szerbek visszaszorítottsága a tulajdonviszonyokban (földtulajdon terén) az első világháború előtt, rávezette a szerzőt arra, hogy megerősítse azt a tézist, miszerint a szerbek a XIX. és XX. század fordulóján a „különböző politikai és egyházi privilégiumaikért” folytatott küzdelmük során késve ismerték fel a „tulajdon­viszonyokban való hanyatlás veszélyét”. Azoknak a történelmi körülményeknek a tanulmányozása, amelyek hatottak a Szerb-Horvát-Szlovén királyság hatósá­gaira, hogy az állam létrejötte után hozzákezd­jenek az agrár­reformhoz, a szerző azon meggyőződését fejezi ki, hogy feltétlenül szükségesnek mutatkozott a változás a vajdasági agrártulajdonviszonyok szerkezetében, mert tömeges volt az elégedetlenség és forradalmi hangulat uralkodott az itteni szegényparasztok soraiban, a kifejezett nemzetiségi és szociális ellentétek következtében.

Az agrárreform és a betelepítés (kolonizáció) előidézte változásokkal, melyek következtében megváltozott a Vajdaság nemzetiségi és szociális összetétele, a szerző a következő tanulmányokban foglalkozik: A vajdasági agrárreform és a kolonizáció általános ismertető jelei 1919–1941, Változások az agrár-tulajdonviszonyokban és migrációs változások 1943-ban a Vajdaságban, Agrárreform és kolonizáció a Vajdaságban. 1954–48.

Dr. Gaćeša nem hanyagolta el a nemzeti kisebbségek helyzetének tanulmá-nyozását sem az agrárreform során. E témakör jelentős kérdéseit dolgozza fel a következő tanulmányokban: A vajdasági szlovákok az első világháború után az agrárreform idején, A németek az agrárreformban és a földtulaj-viszonyok­ban Vajdaságban 1919–1941, A ruszinok (ruténok) a két háború között – A ruszinok és az agrárreform. A vajdasági egyházi birtokok helyzetével a szerző A Fruška gora-i kolostorok földbirtokai az első és a második világháború utáni agrárreformok idején című tanulmányában foglalkozik.

A szerző a mai Vajdaság agrár- és gazdaságtörténete mellett nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi összetételt megváltoztató folyamatok megvizsgálásának is. Az e témához kötődő vizsgálódásainak eredményeit a következő tanulmá­nyokban tette közzé: A Vajdaság demográfiai fejlődése a XVIII. század kezdetétől 1981-ig, Demográfiai és szociális viszonyok a Vajdaságban a Szerb Királysághoz való csatolás idején (1918), A vajdasági társadalmi struktúra jellegzetessségei a két világháború között (1919-1941.)

A Vajdaságból a század elején és később történt kivándorlással, valamint Jugoszlávia más tájairól a Vajdaságba való betelepülés indítékaival a következő tanulmányok foglalkoznak: Adalék a két világháború közötti emigrációs problémák tanulmányozásához, A Vajdaság gazdasága a két világháború között, Betelepítések a Vajdaságba Bosznia-Hercgovináből (1945–48.)

A tanulmánykötetet, amely fontos áttekintést ad a Vajdaság újabb és legújabb kori történetéből, bevezető tanulmány és a személynevek valamint a földrajzi nevek regisztere egészíti ki.

 

Nikola L. Gaćeša, Radovi iz agrarne istorije i demografije, (Munkák az agrártörténelemből és a demográfiából) Novi Sad 1995, 558 p.

 

Biljana Šimunović

Pál Tibor (ford.)