Klió 1997/3.
6. évfolyam
Jugoszláv agrártörténeti tanulmányok
Dr. Nikola Gaćeša munkássága során mindig arra törekedett, hogy minél nagyobb mértékben töltse be azt az űrt a jugoszláv történetírásban, amely a gazdasági és a szociális témakörök nagymértékű mellőzésével keletkezett. Több monográfia mellett, amelyek a XX. század első felének jugoszláviai agrárreformjával foglalkoznak, sok tanulmányt, értekezést és más munkát írt az agrártörténet és a történelmi demográfia tárgyköréből. Ezek a munkák elsődleges forrásokon alapulnak. Ezekből adott közre összesen 31 tanulmányt 1995 végén az újvidéki Szerb Matica (Matica srbska).
Az egykori katonai
határőrvidék területén, a XIX. és a XX. század fordulóján lezajló
agrárviszonyok és társadalmi változások jelentős tételét képezik dr. Gaćeša munkásságának.
Az Agrárviszonyok a katonai határőrvidék területén a XVI. század közepétől a
XIX. századig. A szerb szövetkezeti rendszer Horvátországban és Szlavóniában
1897–1918 és a Krajinai szövetkezetek és községek az agrárrefrom idején,
1919–1941, 1945–48, valamint ezek megszüntetése című tanulmányaiban a
szerző bemutatta az agrártulajdonban lejátszódó vagyoni rétegeződést a katonai
határőrvidék területén a XVI. századtól annak megszűntéig (1881), valamint a
szerb szövetkezetek létrejöttét, fejlődését és működését a századforduló táján
Horvátországban és Szlavóniában, szintúgy mint a hagyományos krajinai vagyoni
intézmény, a krajinai földközösség átalakulását a Jugoszláviában lejátszódó
kolonizációs folyamatok idején.
A jugoszláv állam
agrárpolitikája és agrárreformja értékelésével és összehasonlításával a
következő tanulmányok foglalkoznak: Az agrártényező szerepe a jugoszláv
állam megalakulásában 1918-ban, Az első és a második Jugoszlávia
agrárpolitikája, Agrárreform Jugioszláviában (1919–1948) és a Jugoszláviai
polgári pártok agrárprogramjai a két világháború között. A szerző
módszertanilag helytelennek tartja a múlt olyan tudományos megvilágítását,
amely csak a politikai folyamatokkal, jelentősebb politikai eseményekkel és
ezek résztvevőivel foglalkozik. Véleménye szerint a XIX. és XX. századi
agrárviszonyokra való visszatekintés nemcsak kívánatos, hanem nélkülözhetetlen
is az SZHSZ (Szerb-Horvát-Szlovén) Királyság 1918-as létrehozása és annak
későbbi története szempontjából. A délszláv népek története a XVI–XX. században
– ahogyan a szerző egyik tanulmányában írja – „migrációkkal és
népvándorlásokkal van átszőve, amelyek rendszeres kísérői voltak a sűrű
háborúzásoknak és összecsapásoknak” (510. p.). A kötetben szereplő tanulmányok
közül néhány a XX. század első felének szerb migrációival népmozgásaival, az
ország egyik vidékéről a másikra való vándorlásokkal, áttelepülésekkel és ennek
következményeivel foglalkozik.
A kötetben külön fejezetet
képeznek a Vajdaság gazdasági helyzetét, a megváltozott agrárviszonyokat, az
agrártulajdonban végbement szerkezetváltozást és a demográfiai változásokat
tárgyaló tanulmányok. A szerző szerint ennek a kérdéseknek mélyreható
ismeretétől közvetlenül függ a Vajdaság minden más eseményének és folyamatának
megértése. Ez az oka annak is, hogy a kötetben a Vajdasággal foglalkozó
munkákból van a legtöbb. A Vajdaságban végbement
földtulajdonszerkezet-változást értékelik a következő tanulmányok: Agrár-tulajdonviszonyok
a Vajdaságban az első világháború előtt, Adalék az agrártulajdon szerkezete és
az agrárviszony tanulmányozásához Jugoszlávia megalakulás idején. Dr.
Gaćeša azért nyúlt ennek a témánának a feldolgozásához, mert a jugoszláv
történetírás ezt mellőzte és a jugoszláv állam megalakulását főleg államjogi és
politikai szempontból vizsgálta. A vajdasági szerbek visszaszorítottsága a
tulajdonviszonyokban (földtulajdon terén) az első világháború előtt, rávezette
a szerzőt arra, hogy megerősítse azt a tézist, miszerint a szerbek a XIX. és
XX. század fordulóján a „különböző politikai és egyházi privilégiumaikért”
folytatott küzdelmük során késve ismerték fel a „tulajdonviszonyokban való
hanyatlás veszélyét”. Azoknak a történelmi körülményeknek a tanulmányozása,
amelyek hatottak a Szerb-Horvát-Szlovén királyság hatóságaira, hogy az állam
létrejötte után hozzákezdjenek az agrárreformhoz, a szerző azon meggyőződését
fejezi ki, hogy feltétlenül szükségesnek mutatkozott a változás a vajdasági
agrártulajdonviszonyok szerkezetében, mert tömeges volt az elégedetlenség és
forradalmi hangulat uralkodott az itteni szegényparasztok soraiban, a
kifejezett nemzetiségi és szociális ellentétek következtében.
Az agrárreform és a
betelepítés (kolonizáció) előidézte változásokkal, melyek következtében
megváltozott a Vajdaság nemzetiségi és szociális összetétele, a szerző a
következő tanulmányokban foglalkozik: A vajdasági agrárreform és a
kolonizáció általános ismertető jelei 1919–1941, Változások az
agrár-tulajdonviszonyokban és migrációs változások 1943-ban a Vajdaságban,
Agrárreform és kolonizáció a Vajdaságban. 1954–48.
Dr. Gaćeša nem hanyagolta el a
nemzeti kisebbségek helyzetének tanulmá-nyozását sem az agrárreform során. E
témakör jelentős kérdéseit dolgozza fel a következő tanulmányokban: A
vajdasági szlovákok az első világháború után az agrárreform idején, A németek
az agrárreformban és a földtulaj-viszonyokban Vajdaságban 1919–1941, A
ruszinok (ruténok) a két háború között – A ruszinok és az agrárreform. A
vajdasági egyházi birtokok helyzetével a szerző A Fruška gora-i kolostorok
földbirtokai az első és a második világháború utáni agrárreformok idején
című tanulmányában foglalkozik.
A szerző a mai Vajdaság agrár-
és gazdaságtörténete mellett nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi összetételt
megváltoztató folyamatok megvizsgálásának is. Az e témához kötődő
vizsgálódásainak eredményeit a következő tanulmányokban tette közzé: A
Vajdaság demográfiai fejlődése a XVIII. század kezdetétől 1981-ig, Demográfiai
és szociális viszonyok a Vajdaságban a Szerb Királysághoz való csatolás idején
(1918), A vajdasági társadalmi struktúra jellegzetessségei a két világháború
között (1919-1941.)
A Vajdaságból a század elején
és később történt kivándorlással, valamint Jugoszlávia más tájairól a
Vajdaságba való betelepülés indítékaival a következő tanulmányok foglalkoznak: Adalék
a két világháború közötti emigrációs problémák tanulmányozásához, A Vajdaság
gazdasága a két világháború között, Betelepítések a Vajdaságba
Bosznia-Hercgovináből (1945–48.)
A tanulmánykötetet, amely
fontos áttekintést ad a Vajdaság újabb és legújabb kori történetéből, bevezető
tanulmány és a személynevek valamint a földrajzi nevek regisztere egészíti ki.
Nikola L. Gaćeša, Radovi iz agrarne istorije i demografije, (Munkák az agrártörténelemből és a demográfiából) Novi Sad 1995, 558 p.
Biljana Šimunović
Pál Tibor (ford.)