A Collegium Budapestben 1998. március 24-én tartott előadás szerzője, Giuseppe Vedovato, az olasz politikai és tudományos élet egyik szent öregje, a római La Sapienza egyetemen a nemzetközi kapcsolatok történetének professzor emeritusa, a firenzei, bolognai és hágai egyetemen a nemzetközi jog tanára, az olasz parlamentben különböző funkciókat látott el. A Rivista di Studi Politici Internazionali (Nemzetközi politikai tanulmányok szemléje) szerkesztője – ez a firenzei folyóirat már 55 éve működik. Nyilván nem a szerző részletmegállapításai az érdekesek, hiszen számos dátumot említ, amelyek számunkra is ismertek. Az érdekes éppen az, hogy egy ilyen nemzetközi elismertségű személyiség hogyan látja Magyarország csatlakozását az európai unióhoz.
Az Európai Bizottság 1995-ben nyilvánított véleményt a jelöltekről. A demokrácia és a jogrend kiépítésében Magyarország jó osztályzatot kapott, a piacgazdaságban Lengyelország mellett Magyarország érte el a legnagyobb haladást. De még egyikük sem képes a gazdasági integrációra. A jogrend európai elveknek megfelelő átalakítása csak megkezdődött. Az intézmények itt, Lengyelországban és Csehországban már működnek. A gazdasági növekedés 1994-ben indult meg, Magyarország az egy főre eső GDP terén az európai átlagnak 37 százalékát érte el. A mezőgazdasági népesség már csak a lakosság 8 százaléka. Sok új vállalat alakult, a nyugati cégek egyenes befektetései révén. A közigazgatásban viszont még további reformokra van szükség. Sok a teendő a fogyasztóvédelem és a vámellenőrzés terén. Ugyancsak további teendők vannak a környezetvédelemben és az egészségügyben. Nagy lépés volt a szerződések megkötése a szomszédos államokkal. Így Magyarország középtávon számíthat a csatlakozásra. Az Európai Unió átlagos 2,5 százalékos növekedése mellett a tagjelöltektől 4 százalékos növekedést várnak el. A Phare-program 30 százaléka a demokratikus intézmények kiépítésére irányul, 70 százalék a befektetések elősegítésére. Rövid távon a piac reformját kell megvalósítani, és a jogrend kiépítését, középtávon ugyanezt, de intenzívebben. A biztonságot a NATO-csatlakozás szavatolja, helyes volt erről népszavazást tartani.
A haderőt 1989-től erősen csökkentették, elsősorban gazdasági okokból. A nemzeti jövedelem 1,2 százaléka megy el erre a célra. A dunai–balkáni politikában a magyar kormány bölcsességet tanúsít. Újabban olasz–szlovén–magyar együttműködés van kibontakozóban. Külön kiemeli a szerző a magyar fél pozitív szerepét az EBEÉ, majd az EBESZ tevékenységében.
Az Európai Unióba való felvétel ügyében a kapcsolatnak kétoldalúnak kell lennie, tehát az Uniónak is vannak teendői ezen a téren. Az emberi jogok kérdése továbbra is elsőrendű. A kisebbségi kérdés helyett a jószomszédi együttműködésre kell a hangsúlyt helyezni. Sajnos, újabban tanúi vagyunk a nacionalizmus feléledésének, kommunista pártok is vannak többfelé. A legfontosabb Magyarország hosszantartó adaptálódása az EU követelményeihez. Chirac francia elnök 2000-re tartotta valószínűnek a csatlakozást.