Meg kell mondanunk, bizony mi is meglepõdtünk az elején. Amikor még csak elkezdõdött "hírbehozásunk", összemosásunk a szcientológiai egyházzal. Amikor elõször vittük el naívul Hírlevelünket B. úrnak, a kerületi önkormányzat civilügyi tanácsnokának, és elmondtuk: a Lélek-Hang Egyesület önálló betegegyesület. Emlékszem, nagyon érdeklõdõ volt, sõt még az otthoni telefonszámát is megadta, hogyha csinálunk valamit, szóljunk. Aztán néhány nap múlva az egyik szomszédos ház utcafrontján megjelent egy felirat: A Szcientológia Egyház kerületi Missziója, és a kerületi újságban hosszú fejtegetés jelent meg B. úr felesége tollából. Mit is akar csinálni a szcientológia a kerület narkósaival témakörében. Persze õ tudta, hisz ma is ezen egyház egyik magyarországi vezetõje.

A dolog csak akkor kezdett el gyanús lenni, amikor egy-egy estére nekünk kellett volna egy terem a kerületben, és bár B. úr családját el tudtuk érni, B. úr hetekig elérhetetlen volt számunkra. Aztán "ránk mosolygott a szerencse", egy népszerû képes hetilap az önsegítésrõl szóló cikkében rólunk is írt, fényképünket is közölve.

Egyszer bevásárlásból hazafelé menve egy szcientológus leszólított, s a cikkre hivatkozva kezdett el beszélgetni velünk. S miközben mi azzal érveltünk, hogy milyen egyház az, melynek tagja pszichiátriaviselt ember nem lehet, õ azt fejtegette, hogy miképpen kompromittálhatná egyházát egy ilyen ember.

Aztán a Moszkva téren, az 56-os megállójánál megjelent az a plakát, amely alapján most már a szakma néhány képviselõje kezdett összemosni olyan dolgokat, melyek között semmi összefüggés nincs. A szcientológusokkal azóta sem beszéltem, Rosenthal úrral és a szakma képviselõivel azonban igen.

És itt merül fel a kérdés: Kinek, miért érdeke az, hogy a szcientológiai egyház egyedül maradjon a porondon, s hogy nekünk, független betegegyesületeknek, és azok önszervezõdéseinek csak a "szcientológusok és Rosenthal bandája" "megtisztelõ" jelzõ, a mindent egy kalap alá vevés jusson a szakma néhány képviselõjétõl.

Ahogy, úgy vélem nem "banda" a több mint tíz éve mûködõ Lipóti Beteg Jogsegély Szolgálat. Vajon kinek az érdeke, hogy olyan eldugott helyen, a betegek számára nehezen elérhetõ módon vannak elhelyezve, s a betegek annyi információt kapnak az ellátó személyzettõl róluk, hogy még csak véletlenül se juthassanak el hozzájuk azok, akik esetleges elégedetlenségükre emberi szót, korrekt jogi ismereteket kaphatnának, ahelyett, hogy fel kéne hívniuk a mindenütt reklámozott szcientológiai telefonszámot, ahol egy üzenetrögzítõ személytelen lehallgatói döntenek arról, elég üzlet van-e az elkeseredett hívásban, egyáltalán érdemes-e vele foglalkozni.

S bár tudom, sok mindent lehet mondani rólunk, beteg önszervezõdésekrõl is, hisz kellõen kritikusak vagyunk a szakmával, távol tartjuk magunkat a gyógyszegyáraktól, és "furcsa, személyes, egyedi" nézõpontjaink vannak, mégis megkérdezhetnénk, érdemes-e összemosni a szcientológiát és a betegszervezeteket. Érdemes-e olyan szituációkat teremteni, melyekben az elõbbiek csak gyõztesen jöhetnek ki, míg az utóbbiak komprommittálódva, úgymond hitelüket vesztve esnek ki a rostán, hiszen hírbe hozzák õket valamivel, amihez semmi, de semmi közük.

Úgy vélem betegtársaink érdeke, hogy megítélhessék, kiktõl mit kaphatnak, kik mire vállalkoznak. Mi pl. tudván, hogy "csak" egy betegegyesület vagyunk, szigorúan elhatároljuk magunkat attól, hogy pszichoterápiát, vagy más terápiát folytassunk, ugyanúgy mint attól, hogy jogi ügyekben adekvát tanácsot adjunk. Amit tudunk nyújtani az a közösség, az egymásra figyelés, egymás segítése, harc az értelmesen eltöltött percekért és a jövõért. Sajnos Európa számos országában már lezajlott az önsegítés szétverésének kísérlete. A szakma sok képviselõje számára borzasztóan ható nevû "European Network of (ex-)Users and Survivors of Psychiatry (ami nem egy anarchista szervezet, hanem egyike azon kevés NGO-nak, melyeket a brüsszeli DGV kompetensnek ismer el a pszichiátriai kezeltek képviseletére) hivatalosan elhatárolta magát a számunkra veszélyesnek ítélt szcientológiától.

Budapest, 1999. április 11.

G. Juhász Katalin

Vissza a nyitólapra                                                            Duzzogó                                                            English main page