Az Egyesület 1996. február 5-i alakuló közgyûlésén jóváhagyott, majd kiegészített Alapszabály módosítása, egységes szerkezetben.

Az Egyesület neve: Lélek-Hang Egyesület (továbbiakban Egyesület)

Székhelye: 1072 Budapest, Klauzál u. 31. fszt. 6.

Az Egyesület jogi személy, demokratikus önkormányzati alapon mûködõ érdekképviseleti és szociális társadalmi szervezet, amely alapeszméjének az önsegítés (elterjedt angol szakkifejezéssel: self-help) eszméjét vallja. Az Egyesület közhasznú. Vállalkozást csak kiegészítõ tevékenységként végezhet, gazdasági tevékenységének eredményét nem osztja fel a tagok közt, azt teljes egészében a célja szerinti mûködésre fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, pártoknak támogatást nem fizet, és azoktól támogatást nem fogad el. Országgyûlési képviselõjelöltet nem állít, pártok jelöltjeinek támogatást nem ad. Az Egyesület nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesüljön.

• a pszichés betegek (elsõsorban skizofrének, valamint a depresszió különféle fajtáiban szenvedõk: továbbiakban lelki sérültek) érdekeinek képviselete
• a lelki sérültek jogainak gyakorlatban való megvalósulásának elõsegítése
• az emberi jogok érvényesülésének elõmozdítása a lelki sérültek sajátos élethelyzeteiben
• a lelki sérültek informálása a számukra fontos szociális, egészségügyi, jogi és egyéb kérdésekrõl
• a szélesebb társadalom tájékoztatása a lelki sérültek életének hétköznapjairól, valós problémáikról
• rászoruló sorstársainknak személyi gondoskodás biztosítása
• a lelki sérültek szabadidejének értelmessé tétele
• a lelki sérültek számára elõsegíteni meglevõ (szak)tudásuk megõrzését, annak gyarapítását (nyelvtanulás, lelki sérült gyerekek iskolai tanulásának segítése, stb.)
• az intézményes pszichiátriai struktúrán kívül egymást segítve elõmozdítani az ún. egészséges társadalomba való visszailleszkedést, azaz rehabilitációját
• önsegítõ alapon rehabilitációs célú foglalkoztatás
• lelki sérültek által kezdeményezett akciók menedzselése.

• minden lehetséges fórumon adekvát eszközökkel képviseli a lelki sérült tagság érdekeit
• együttmûködik mindazon szervezetekkel és magánszemélyekkel, akik emberi jogi munkájukban a lelki sérültek emberi jogi helyzetének elõmozdítását is fontosnak tartják
• szabadidõs programokat (kirándulások, múzeumlátogatások, önsegítõ kiscsoportok, egyénre szabott sporttevékenység, mûvészeti mikro-közösségek, stb.) szervez tagjai részére
• jogi és szociális kérdésekben a tagságot megfelelõ szakemberekhez juttatja
• klubfoglalkozásokat szervez, ahol a tagságon kívül minden érdeklõdõ számára elérhetõ formában a lelki sérültek életével kapcsolatos tárgykörben informális elõadásokon, beszélgetéseken az érintettek és érdeklõdõk véleményt cserélhetnek
• önsegítõ alapon segít tagjai szociális problémáinak megoldásában
• szükség szerint új jogszabályok megalkotását, ill. meglevõk módosítását kezdeményezi
• szoros kapcsolatra törekszik hazai és külföldi lelki sérült (és egyéb egészségkárosodottakat tömörítõ) szervezetekkel
• tagsága tájékoztatására körlevelet szerkeszt
• állást foglal a lelki sérülteket érintõ kérdésekben, és azt az illetékes szervekhez eljuttatja.

Az Egyesület rendes tagja lehet bármely természetes személy, aki pszichiátriai megbetegedése következtében lelki sérült, az Egyesület alapszabályával egyetért. Az Egyesület társult tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki nem szenved ugyan pszichiátriai betegségben, de az alapszabállyal egyetért, az Egyesület céljainak megvalósításához képzettsége, foglalkozása vagy motiváltsága folytán hozzá tud járulni. Mindkét fajta tagság írásos belépési nyilatkozattal kezdõdik. Jogi személyiségû társult tagok képviselõ útján közvetítik véleményüket.

• a kilépés írásos bejelentésével
• az alapszabály betûjétõl és szellemétõl durván eltérõ magatartása miatt a közgyûlés által jóváhagyott kizáró határozattal
• a természetes személy tag halálával ill. jogi személy tag megszûnésével.

• az Egyesület munkájával kapcsolatban javaslatot tenni, döntéshozatalban szavazati joggal részt venni
• az alapszabállyal összhangban levõ tevékenységet kezdeményezni
• érdekeinek sérelme esetén az Egyesülettõl védelmet kérni
• igénybe venni az Egyesület által nyújtott jogi és szociális tanácsadást
• az Egyesület szabadidõs és önsegítõ rendezvényein részt venni
• az Egyesület vezetõ szerveibe jelöltet állítani ill. jelöltként szerepelni.

Az Egyesület társult tagjának jogai a fentiekkel egyeznek meg azzal a különbséggel, hogy döntéshozatalban egyetértési joggal vesznek részt, jelöltet nem állíthatnak és jelöltként nem indulhatnak.

• jogosítványai szerint résztvenni az Egyesületi életben
• az Egyesület vezetõ szerveibe tisztségviselõnek való beválasztása esetén legjobb tudása és képességei szerint végezni munkáját
• a tagdíjat rendszeresen fizetni.
• A mindenkori tagdíjat az Egyesület legfelsõbb vezetõ szerve határozza meg. Túlfizetést az Egyesület köszönettel elfogad. Méltányosságból az elnökség tagdíjmérséklést adhat.

• Az Egyesület vezetõ szervei a Közgyûlés és az Elnökség. A Közgyûlés az Egyesület legfelsõbb vezetõ szerve, amely jogosult
• megválasztani az elnökséget
• az elnökséget beszámoltatni és a beszámolóról határozatot hozni
• felmenteni az elnökséget vagy annak valamely tagját
• ellátni az Egyesület tevékenységébe tartozó feladatokat.
• munkatervet készíteni ill. jóváhagyni
• tag kizárásáról határozatot hozni.
• megválasztani a Felügyelõ Bizottság tagjait.
• az éves közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A Közgyûlésen a rendes tagok szavazati, a társult tagok tanácskozási joggal vesznek részt. A Közgyûlésrõl készített jegyzõkönyvek, ill. a határozatokat tartalmazó Határozatok Könyve nyílvánosak, azok elõzetes egyeztetés alapján megtekinthetõk, róluk - saját költségre - fénymásolatok készíthetõk.

Az Elnökség hét fõs végrehajtó szerv, amelynek munkáját az elnök irányítja. Az Elnökség tagjai közül választja meg az elnököt, az elnökhelyettest, valamint a pénztárost és dönt az Elnökség tagjainak feladatairól. Feladata a szervezet irányítása két Közgyûlés között. Az Elnökség megbizatása két évre szól. Évente legalább egyszer köteles összehívni a Közgyûlést, azon beszámolni a végzett munkáról és az Egyesület gazdálkodásáról.

Az Elnökség elkészíti és a Közgyûlés elé terjeszti az éves közhasznú jelentést.

A Közgyûlést az elnök írásban, a napirend ismertetésével hívja össze, legalább 15 nappal annak idõpontja elõtt. A Közgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a tagság legalább egyharmada írásban, a cél megjelölésével kéri.

Az Elnökség évente legalább kétszer ülésezik. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze írásban, legalább 15 nappal a tervezett idõpont elõtt, a napirend ismertetésével. Az elnökségei ülést akkor is össze kell hívni, ha azt az Elnökség legalább két tagja írásban kéri, a téma megjelölésével, illetve, ha azt a Felügyelõ Bizottság kezdeményezi. Az Elnökség ülésein az elnökségi tagok szavazati joggal, a Felügyelõ Bizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt. A határozathozatal nyílt szavazással, egyszerû többséggel történik. Az Elnökség határozatképes, ha legalább négy szavazati joggal rendelkezõ tagja jelen van. Az ülésekrõl készült jegyzõkönyvek, ill. a határozatokat tartalmazó Határozatok Könyve nyílvánosak, azok elõzetes egyeztetés alapján megtekinthetõk, róluk - saját költségre - fénymásolatok készíthetõk.

Az elnök - akadályoztatása esetén meghatalmazottja - képviseli az Egyesületet. Utalványozásra az elnök és a pénztáros együttesen jogosult.
A pénztáros az Egyesületre vonatkozó mindenkori törvényes elõírásoknak megfelelõen végzi a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.
A Közgyûlés és az Elnökség akkor határozatképes, ha a részvételre jogosultak 50 százaléka plusz egy fõ jelen van. Határozatképtelenség esetén 30 napon belül azonos napirenddel megismételve a résztvevõk számától függetlenül a közgyûlés határozatképes. A tisztségviselõk megválasztása és a tagságból történõ kizárás titkos, a többi határozathozatal nyílt szavazással történik, mindkét esetben egyszerû szavazat többséggel.
Az Elnökség mind a Közgyûlésekrõl, mind az elnökségi ülésekrõl Határozatok Könyvét vezet, melyben a jelenlévõk jegyzékét, nyílt szavazás esetén a javaslatok mellett, az azok ellen voksolók és a tartózkodók név szerinti felsorolását is tartalmazza a meghozott határozatok mellett.
Az Elnökség a határozatot meghozatalától számított 15 napon belül közli az érintettekkel.

Egy tisztségviselõ sem viselhet az Egyesületben egynél több tisztséget. Az Egyesület szerveiben az egymással közeli hozzátartozói viszonyban levõk száma nem érheti el a teljes létszám egyharmadát.
Az a személy, aki valamely más, az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását ki nem egyenlített, megszûnt közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje volt a megszûnést megelõzõ két évben legalább egy évig, a megszûnést követõen két évig nem lehet az Egyesület Elnökségének ill. Felügyelõ Bizottságának tagja.

Az Elnökség illetve a Közgyûlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek az Egyesület cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.

Az Egyesület elkülönült, a szervezet mûködését és gazdálkodását ellenõrzõ felügyelõ szerve a háromfõs Felügyelõ Bizottság. A Felügyelõ Bizottság tagjait a Közgyûlés választja meg titkos szavazás útján.

A megválasztott Felügyelõ Bizottság maga választja meg tagjai közül annak elnökét. Ügyrendjét a Felügyelõ Bizottság maga állapítja meg.

A Felügyelõ Bizottság megbízatása két esztendõre szól. Tagjai ez idõ letelte után, egymást követõen legfeljebb két alkalommal újraválaszthatók.

A Felügyelõ Bizottság ellenõrzi az Egyesület mûködését és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Szükség esetén a Felügyelõ Bizottság munkájának ellátásához külsõ szakértõ megbízását kérheti. A munkája során felmerült költségekre a Felügyelõ Bizottság tagjait költségtérítés illeti meg.

A Felügyelõ Bizottság tagja az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

Felügyelõ Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetõ szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
az Egyesület mûködése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszûntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé,
a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a Felügyelõ Bizottság indítványára - annak megtételétõl számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a vezetõ szerv összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A Felügyelõ Bizottságnak nem lehet elnöke, tagja vagy könyvvizsgálója az a személy, aki:
az Elnökség tagja
az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatást -, illetve
az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

Az Egyesület minden, a tagjairól tudomására jutott információt bizalmasan kezel, ilyent harmadik fél számára csak a tag beleegyezésével tár fel.
Az Egyesület mûködésével kapcsolatos minden dokumentum, információ nyitott, hacsak nem esik szakmai titoktartás kötelezettsége alá, nem ütközik személyiségi jogokkal, vagy a fentebbi bizalmas adatkezelés rendelkezésével.
A Beszámoló, Közhasznú jelentés, a Közgyûlés és Elnökség üléseinek jegyzõkönyvei és a Határozatok Könyve bárki számára nyitott, az Egyesület székhelyén elõzetes egyeztetés alapján megtekinthetõ.

Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, természetes és jogi személyiségek adományaiból, pályázat útján elnyert forrásokból áll.
A pénztáros folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget és beszámol a Közgyûlésnek.
Az Egyesület tisztségviselõinek és aktivistáinak indokolt dologi kiadásait -bizonylat, ill. elismervény ellenében - az Egyesület megtéríti.
Megfelelõ anyagi háttér esetén a Közgyûlés dönt honorált ill. fizetett ügyvivõ alkalmazásáról.
Céljai megvalósítását elõsegítendõ az Egyesület kiegészítõ vállalkozási tevékenységet folytathat. Gazdasági tevékenységének eredményét nem osztja fel a tagok közt, azt teljes egészében a célja szerinti mûködésre fordítja.

Az Alapszabályban nem tárgyalt kérdésekben a PTK egyesülési jogról szóló 1989. II. Tv., az 1997. évi 156. tv. (Közhasznú törvény), továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok az irányadók.
 

Budapest, 1998. november 8..