1998. január

Légszennyezés világszerte

Nagy-Britannia: Szívrohamok
a kipufogógázok miatt

Augusztus 5-én számos angliai újságban, a rádióban és a televízióban is ismertették azt a tanulmányt, amely a levegõszennyezés szerepét vizsgálta a szívrohamok elõfordulásánál. A tanulmány az Occupational and Environmental Medicine (Foglalkozási és Környezeti Orvostudomány) címû folyóiratban jelent meg. A kutatók szerint Nagy-Britanniában évente hatezer szívrohamot okoz a légszennyezés, amely fõleg a közúti közlekedésbõl származik. Ez azt jelenti, hogy minden évben háromezer ember hal meg így, mivel a szívrohamok fele halálos. A londoni Szent György Klinika kutatói megvizsgálták a keringési problémákkal naponta felvett betegek számát és öt fontos légszennyezõ anyag (a szén-monoxid, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid, az ózon és a szálló por) napi mennyiségét 1987 és 1994 között, és úgy találták, hogy — az ózont kivéve — szoros kapcsolat van az említett káros anyagok napi mennyisége és a következõ nap felvett betegek száma között az októbertõl márciusig terjedõ idõszakban.

Határérték-szigorítások Amerikában

Bill Clinton jelentõs mértékben megszigorítja az ózon és a szálló por határértékeit. Az amerikai elnök annak ellenére hagyta jóvá az új rendeletet, hogy még nagy viták folynak annak költségeirõl. Az új szabványokat az elkövetkezendõ 10 év alatt kell bevezetni. Az ipari érdekcsoportok erõs nyomást gyakoroltak a politikusokra, akik azonban ennek ellenére csak kis mértékben módosították a Környezetvédelmi Minisztérium (EPA) által javasolt új határértékeket. A szabványok szigorítását elsõsorban azzal indokolták, hogy szükség van rájuk a gyermekek egészségének megóvása érdekében. Az új 8 órás ózonszabvány 80 ppb (160 mikrogramm/köbméter). A szálló pornál új szabványként bevezették a PM2,5-re (a 2,5 mikrométernél kisebb részecskékre) a 65 mikrogramm/köbméter határértéket napi átlagként (az EPA eredeti javaslata 50 mikrogramm/köbméter volt), és 15 mikrogram/köbmétert éves átlagként. Amerikai környezetvédõ szervezetek örömmel üdvözölték az új szabványokat.

A legkisebb porszemcsék
a legártalmasabbak?

Minél kisebbek a porszemcsék, annál nagyobb hatással vannak az emberi szervezetre. Nemrégiben megjelent tanulmányok úgy találták, hogy a a 2,5 mikronnál kisebb átmérõjû por (PM2,5) ártalmasabb az egészségre, mint a 10 mikron átmérõjû (PMl0).

Egy új német tanulmány azonban kimutatta, hogy még ennél is alkalmasabb mutató lehet az 0,1 mikron, illetve az annál kisebb, ún. ultrafinom porszemcsék száma. Ez az anyag a levegõben ugyan csak 1%-át teszi ki az összes PM2,5 tömegének, de a számuk aránya 73%. A Ludwig Maximilians Egyetem kutatói szerint „az ultrafinom részecskék, 5 napos átlagos koncentrációjukat tekintve, vannak a legszorosabb összefüggésben az egészségkárosodással". Ez a megállapítás újabb kétségeket vet fel arra vonatkozóan, hogy valóban a PM10 és PM2,5 mérése a legmegfelelõbb az egészségi kockázatok megállapításához.

EU-program a légszennyezés miatti betegségek ellen

Az Európai Unió Bizottsága javaslatot tett egy 5 éves akcióprogram beindítására. A program, melynek célja azoknak a betegségeknek a megelõzése lenne, amelyeket a környezeti szennyezõdések váltanak ki, illetve erõsítenek fel. Napjaink Európájában már a lakosság egyharmada (!) szenved valamilyen allergiás betegségben, sõt egy nemrég megjelent tanulmány szerint ez az arány a lakosság felét is kiteheti. A bizottság programjavaslata három összetevõbõl áll: 1. a szennyezõanyagok mennyiségének csökkentése a keletkezési helyükön; 2. a szennyezõanyagokkal való érintkezés csökkentése; 3. a szennyezõanyagoknak kitett emberekre való káros hatások mérséklése.

A teherautók kipufogógázai csecsemõhalált okoznak

A legújabb kutatások szerint szoros kapcsolat van a csecsemõk halálának egy bizonyos fajtája és azok között az igen apró részecskék között, amelyek a dízeljármûvek kipufogógázával kerülnek a levegõbe. Angliában hetente 10 csecsemõ pusztul el emiatt az úgynevezett „hirtelen csecsemõhalál" miatt. A láthatatlan koromrészecskék ugyanis lerakódhatnak a tüdõben, és vérrögöket okozhatnak.

A londoni székhelyû Csecsemõhalálozás-kutatási Alapítvány szóvivõje rendkívül fontosnak tartja az eredményeket jelentékenynek tartja, és további kutatásokat sürget. Szerinte az újabb vizsgálatok alátámasztják a régebbi kutatások eredményeit, melyek szerint a légszennyezés kapcsolatban áll a csecsemõk körében fellépõ különféle légzési problémákkal, és összecsengenek azokkal a vizsgálatokkal, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti dohányfüst és a hiretelen csecsemõhalál között.

A kutatásokat az amerikai Környezetvédelmi Minisztérium (EPA) tudósai végezték el, és az eredményeket az Environmental Health Perspective (a Környezeti Egészségügyi Perspektívák) címû folyóiratban közölték. A kutatók négymillió, 1989 és 1991 között született csecsemõt vizsgáltak meg 86 amerikai városban, köztük Chicagóban, Clevelandben, St. Louisban, Las Vegasban és Detroitban, és azt találták, hogy „10 százalékkal nagyobb volt a halálozási arány azon csecsemõk körében, akik nagy korom- és porszennyezettségû területeken születtek".

A kutatás során figyelembe vették és kiszûrték mindazokat a tényezõket, amelyek befolyásolhatták az eredményeket (a családok szociális és gazdasági helyzete, dohányzási szokásai és koraszülés stb.).

A kutatók szerint folytatni kell a vizsgálatokat, de az már most is megállapítható, hogy az Egyesült Államokban javítani kell a levegõ minõségét annak érdekében, hogy a csecsemõk és a kisgyermekek számára optimális egészségi körülményeket lehessen biztosítani.

Anthony Seaton, a skóciai Aberdeen Egyetem kutatója, aki egyúttal a kormány egészségügyi tanácsadója, nemrég a The Lancet címû orvosi folyóiratban hívta fel a figyelmet arra, hogy a parányi méretû kipufogógáz-szemcsék mélyen behatolhatnak a tüdõbe, és ott fertõzésekhez hasonló folyamatokat indíthatnak el. A tüdõn keresztül áramló vér besûrûsödik, vérrögöket és elzáródásokat okozva. Állításait megerõsítették azok az állatkísérletek is, amelyeket nemrég végeztek állatokon németországi laboratóriumokban.