 |
|
|---|
|
|
|---|
Szeptember 16-án, az Ózonréteg Védelmének Világnapján – a Montreali Jegyzõkönyv aláírásának évfordulóján – országszerte nagyszabású megmozdulásokat szerveztek a helyi civil környezetvédõ szervezetek részvételével. Ugyanaznap sajtótájékoztatóval egybekötött szimpózium keretében neves szakértõk osztották meg tapasztalataikat az ózonréteg védelmének elméleti és gyakorlati kérdéseirõl, különös tekintettel a magyarországi viszonyokra. A kampány további célja, hogy a lakosságban és a szakemberekben egyaránt kialakítsa, illetve elmélyítse az ózonkárosító anyagokat tartalmazó készülékek kezeléséhez nélkülözhetetlen felelõsségérzetet.
Ezek az anyagok századunk második felében világszerte elterjedtek, s a gazdasági élet számos területén – például aeroszolként, a mûanyag habok gyártása során, a hûtéstechnikában, oldószerként, tûzoltásnál, talajfertõtlenítésnél – használták, illetve használják ezeket ma is világszerte. Mégsem válhattak ideális hûtõ- illetve tûzoltó anyaggá, idõvel ugyanis kiderült, jelentõs környezetkárosító hatásuk van.
A tudománynak sikerült megoldást találni az
ózonréteg ritkulásának megállítására.
Elõállították azokat az anyagokat, amelyekkel
helyettesíteni lehet az ózonkárosító
vegyületeket, és kidolgozták azokat a módszereket
is, amelyekkel a meglévõ veszélyes anyagok légkörbe
jutását ki lehet küszöbölni.
Az ózonpajzs megóvására 1987-ben megszületett
a Montreali Jegyzõkönyv, amely évekre elõretekintve
szabályozza az ózonkárosító anyagok
gyártását, kereskedelmét és felhasználását.
A nemzetközi egyezmények következetes betartása
eredményeképpen a magaslégköri ózon mennyisége
egyre lassabb ütemben csökken. A 80-as években az egész
világon megkezdték az ózonkárosító
anyagok gyártásának és kereskedelmének
visszaszorítását.
Hazánkban nem gyártunk ózonkárosító anyagokat, a belföldi felhasználást importból fedeztük. 1993. július 1-jétõl a hazai vállalatok az ózonkárosító anyagok közül csak kivételes esetekben alkalmaznak aeroszol hajtógázként CFC-vegyületeket, a merev polisztirol habok gyártásánál pedig megszûnt a felhasználásuk. 1994. január 1-jétõl kezdõdõen hazánkban nem töltenek újonnan gyártott halonokat tûzoltó készülékekbe. Tilos az újonnan gyártott CFC-k külkereskedelme, és rendszeresen jelentjük az ózonkárosító anyagok felhasználását, valamint a regenerált anyagok külkereskedelmét a nemzetközi ózon-titkárságnak. Itthon ma már csak ózonbarát hûtõgépeket árusítanak. Az intézkedések eredményeképpen az ózonréteget legnagyobb mértékben veszélyeztetõ új anyagok magyarországi felhasználása elenyészõ.
Az ózonréteget csak igen kis mértékben károsító úgynevezett lágy freonok, mint átmeneti kiváltó anyagok, felhasználását engedélyezi a rendelet, de csak az évrõl évre csökkenõ felhasználható mennyiségben, így 2002-2010 között fokozatosan meg fog szûnni az alkalmazásuk. A rendelet korlátozza a talajfertõtlenítõ szerként használt metilbromid mennyiségét is.
A regenerált ózonkárosító anyagok felhasználását nem korlátozták. Fontos része a rendeletnek, hogy a hûtõ- és klímatechnikai berendezések karbantartásakor kötelezõvé teszi a zárt technológia alkalmazását, vagyis az ózonkárosító hûtõközeg megfelelõ eltávolítását a berendezésbõl, mielõtt a hûtõkört megbontanák. Megvalósult a szerelõk és karbantartók környezetvédelmi oktatása. A hûtõgépszerelõk a környezetvédelmi tanfolyam elvégzését úgynevezett zöldkártyával tudják igazolni. Ezek a szakemberek olyan berendezéseket használnak, amelyek lehetõvé teszik a zárt rendszerû javítást, azaz a javítás során nem engedik ki az ózonkárosító anyagokat a levegõbe. Minden esetben ellenõrizzük, hogy ez valóban így történik-e! A tûzoltó készülékek éves felülvizsgálatát csak az erre kijelölt zárt rendszerû mûhelyben végeztessük!