|
|
|
|
A világból összegyűjtött környezet- és élelmiszer-szennyezési problémák alábbi ismertetésével a korábbiaknál is
erőteljesebben szeretnénk felhívni a figyelmet a környezettudatos életvitel fontosságára, arra, hogy elgondolkozzunk az
általunk használt anyagok, vegyszerek távolabbi és tömegméretű hatásairól. A közelmúlt felfedezése például, hogy a
műanyagokból kioldódó élelmiszerszennyezések ártalmasak lehetnek egészségünkre, ami még sürgetőbbé teszi az
eldobható csomagolás visszaszorítását. Persze azon is elgondolkodhatunk, hogy egyre több tárgyunk készül műanyagból,
pl. a vízvezeték is...
Noha környezetvédelmi törvényünk elvben biztosítja a környezeti adatok állampolgári jogon való hozzáférhetőségét, a gyakorlatban mégsem könnyű utánanézni a valós helyzetnek.
Annak alátámasztásául, hogy a környezetbiztonság garanciája mennyire hiányos, álljon alább néhány környezet- és élelmiszer-szennyezési adat a nagyvilágból, valamint az ellenük folytatott nemzetközi küzdelemről szóló tudósítás.
Nemzetközi méretekben egyre többen ismerik fel környeztünk és élelmiszereink egészséges összetételének fontosságát. A kémiai biztonság létkérdés, sőt üzleti érdek is!
A négy éve működő Kémiai Biztonság Kormányközi Fóruma tavaly Nairobiban jelentős állomásához érkezett: az ENSZ szervezésében első esetben ült össze 92 ország képviselője arról tárgyalni, hogyan csökkentsék, illetve szüntessék meg az élő szervezetekre különösen veszélyes, azaz a felszívódó, hosszú hatású és felhalmozódó, szerves szennyezők (angolul: persistent organic pollutans=POPs) mennyiségét Földünkön. Ilyen például számos növényvédőszer, vagy a poliklórozott bifenileket (PCBs) tartalmazó anyagok, műanyagok.
John Buccini, az ülés elnöke elmondta, hogy különlegesen gyors nemzetközi folyamatot indítottak el egy erős és hatékony egyezmény létrehozására, melyet 2000-ben terveznek közreadni a környezeti és egészségügyi szempontból veszélyes kemikáliák csökkentése és megszüntetése érdekében. A tárgyalásokat vezető Jim Willins, az ENSZ Környezetvédelmi Programigazgatósága (UNEP) részéről méltatta, hogy valamennyi résztvevő kormány érzékeli az alapvető szabályok mielőbbi lefektetésének és egy tudományos szakértői testület felállításának szükségét, amely meghatározná a nemzetközi együttműködési és cselekvési program elvárásait, továbbá kidolgozna egy hiteles és széleskörűen alkalmazható módszert az új vegyszerek alkalmazásának bevezetésére.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi társadalmi szervezet felhívta a figyelmet az azonnali cselekvés szükségességére: meg kell kezdeni a legszennyezettebb területek megtisztítását az egész világon. Az UNEP közzétett egy listát Európa, Ázsia, Latin-Amerika és Észak-Amerika környezeti katasztrófa által sújtott területeiről. A lista tanúsága szerint ilyen területek többek között a következő országokban találhatók: Pakisztán, Nepál, Banglades, Fülöp-szigetek, Japán, Ausztrália, Csehország, Oroszország, Törökország, Anglia, Brazília, Kanada, Egyesült Államok.
A Greenpeace szerint a szennyezők felelősséggel tartoznak: meg kell változtatniuk a technológiát és felhasználási gyakorlatot, és a veszélyes mérgező vegyületeket a jövőben nem gyárthatják és nem is forgalmazhatják.
Banglades: DDT-hegyek
Chittagongban egy hatvanas években épített DDT gyárat hagytak magára a 80-as évek vége felé a tulajdonosok, ahol 1998 májusában több mint 220 tonna DDT-t (a nálunk régen betiltott, egyik legártalmasabb növényvédőszert) és az ezzel szennyezett, szabadban tárolt iszapot találtak a Greenpeace kutatói.
Japán: A tesimai tragédia
A japán partokhoz közeli, kb. 1500 lélekszámú kis szigeten, Tesimán több mint 500 ezer tonna illegálisan lerakott veszélyes hulladékot találtak, amelyet egy helyi hulladéklerakó vállalat halmozott fel 17 év alatt és hagyott hátra maga után. A rendőrség 1991-ben állítatta le a hulladéklerakást a területen, de a magas dioxintartalmú, veszélyes anyag hátramaradt. Ráadásul a helyi önkormányzat vizsgálatai kimutatták, hogy a mérgek (poliklórozott bifenil, triklóretilén, szerves klórszármazékok és higany) folyamatosan kimosódva már a tengervízbe jutottak. Mindezek következtében a hagyományosan mezőgazdaságból és halászatból élő helyi gazdaság összeomlott. A becslések szerint, a terület megtisztításának költségei 20 milliárd jenre rúgnának.
Nepál: Mérgek a Paradicsomban
A különben paradicsomi szépségű Kathmandu és Amlekhgujn városokban több mint 70 tonna részben importált, részben „megsegítésként ajándékba kapott" lejárt dátumú és elavult növényvédőszert tárolnak legalább hét helyszínen. A legnagyobb tároló raktár közel 50 tonna növényvédő vegyszert: endrint, szerves-higany magcsávázót, DDT port, Lindán granulátumot, klórdánt, 2,4-D vízoldható porát és más szerves klórszármazékokat tartalmazott. Az „ajándékozó" neve még olvasható néhány konténeren: Amerikai Konzulátus, Calcutta. Az egyik méregraktár egy falusi iskola és egy természetvédelmi terület közvetlen közelében van!
Fülöp-szigetek: Mérgező örökség az amerikai hadseregtől
A közelmúltban végzett vizsgálatok alapján a kormány megerősítette, hogy egy korábbi amerikai haditámaszponton (Clark Air Base), Pampanga vidékén súlyos felhalmozódó szerves mérgeket találtak, mint például PCB-ket, dieldrint, aldrint, klórdánt, benzén hexakloridot és heptaklórt. A szennyezéseket az amerikai hadsereg II. világháború utáni tevékenysége okozta a területen. A vizsgálati jelentések szerint a nagy területen szétterülő dieldrin már a föld alatti források vizét is szennyezi, amelyek ivóvízbázisként szolgáltak. A Mabalacat melletti természetvédelmi terület közelében szintén rábukkantak egy felhalmozódó szerves szennyezőkkel erősen szennyezett területre, mint a „US Military" egyik néhai veszélyesanyag-lerakatának „emlékhelyére". Ezeknek a területeknek a környékén súlyos egészségügyi problémák léptek fel a helyi lakosoknál: születési rendellenességek, értelmi fogyatékosság a gyermekek körében stb. Az amerikai kormány következetesen kitér a felelősségvállalás alól, a terület megtisztításának kötelezettsége elől, holott Európában és Japánban megfizette azt a korábbi bázisai után.
Kanada: A látszólagosan megtisztított ország
Noha a kanadai kormány már 1995-ben saját stratégiát fogadott el a toxikus anyagokról, ezek alkalmazása a gyakorlati szabályozásban nem jelent meg. A dioxin kibocsátás szabályozása pl. csak egyetlen ipari területen, a papíriparban történt meg, holott Kanada a felhalmozódó szerves szennyezőknek az egyik legnagyobb felvevőpiaca!
Az Ontario-beli Hamiltonban pl. a 400 tonnányi roncsautót tároló telepen – a főként PVC tartalomnak köszönhetően – tűz ütött ki 1997 júliusában. Ennek következményeként a környéken a levegő dioxin tartalma az ipari területeken (!) megengedett érték 66-szorosa lett, majd ebben az évben az egész kanadai légtér dioxintartalma 4%-kal megnőtt.
A legnagyobb dioxinszennyezési forrás Quebec tartományban, Magnolában van a magnézium gyártása miatt. A világ második legnagyobb, Noranda elnevezésű magnéziumgyártási programja nyomán egy kormányrendelet szerint elvégezték a nemzeti emisszióleltárt 1998 áprilisában. Eszerint a magnolai gyár tevékenysége következtében Kanadában évente átlagosan 12%-kal emelkedik a dioxszinszint, míg a hexaklórbenzol 5–50% között mozgó emelkedést mutat. Ezeken kívül évi 100 tonna PCB-vel egyenértékű veszélyes hulladék kerül ki a környezetbe.
Brazília: A Rhőne-Poulenc mérgező hagyatéka
a Cubataoban
A neves növényvédőszer-gyártó cég, a Rhőne-Poulenc 1992-ben kb. 33 ezer tonna erősen mérgező szerves hulladékot hagyott hátra műanyag konténerekben kb. öt helyszínen, ahol mintegy 2 millió ember él. A gyár működése idején két munkás ismeretlen okból meghalt. A munkások a zöld szervezetek támogatásával erős kampányt, majd pert indítottak és bezáratták a gyárat.
Csehország: Mérgező hulladék-hagyatékok
Prágától 50 kilométerre, Milovicében egy néhai szovjet katonai támaszponton a Greenpeace talajvizsgálatai „rekord" PCB- és DDT-szintet találtak. A cseh PCB-határérték háromezerszeresét találták a mintákban. A DDT mérések eredményei pedig a megengedett érték 163-szorosát mutatták. Az 1990-ig a szovjet hadsereg által használt területet nem őrzi megfelelően a jelenlegi tulajdonosa. A történet pontosan így szól: a szovjetek távozása után egy hulladékhasznosító magánvállalat, a PROEKO korábbi tulajdonosa kibérelte a terület egy részét, és ezen 2000 tonna erősen toxikus veszélyes hulladékot helyezett el, melyet a cseh ipar különféle területeiről vásárolt össze, majd egy mobil hulladékégető berendezést állított fel, amivel eredetileg a katonai terület olajjal szennyezett talaját akarták elégetni. 1994-ben az ALISA nevűre változott céget felszámolták. A cég, amely végül is 70 ezer liter mérgező hulladékot hagyott hátra maga után, melyben többek között PCB, perklóretilén, DDT, cianidok és közel 1000 köbméter PCB-vel szennyezett talaj volt. Mellesleg a PCB gyártást 1984-től, a felhasználást pedig már 1978-tól betiltották Csehszlovákiában.
Törökország: A Petkim cég sötét oldala
A Greenpeace 1998 júniusában Izmirtől nem messze, Aliagában a PVC gyártó Petkim cég hulladéktelepén felhalmozódó szerves szennyezőket tartalmazó hulladéktárolót talált, amelyből a Földközi-tenger felé életveszélyes mérgek kimosódását tapasztalták mivel a tárolónak nincs az elszivárgást megakadályozó biztonsági berendezése. A part menti mérések rákkeltő policiklikus aromás szénhidrogéneket és nagy toxicitású felhalmozódó szerves klórszármazékokat mutattak ki, mint a hexaklórbenzol, HCBD, HCE. Ezek a vegyszerek rákot, máj- és vesekárosodást okozhatnak. Ezenkívül az elfolyó csatornában egy műanyagüzemből származó, több mint 250-féle szervesanyag-maradékot tartalmazó iszapot találtak, melynek legnagyobb része mérgező, felhalmozódó és bioakkumulatív. A legaggasztóbb felfedezés az a szennyezés volt, amely 56,94 mg/kg koncentrációban tartalmazott dioxint és furánokat. Ilyen magas koncentrációt eddig még sem az európai sem az USA-beli műanyagiparnál nem találtak. A méréseket a Greenpeace megbízása alapján az angliai Exeter Egyetemen végezték.
Németország: Veszélyes szennyezők
a mélytengeri bálnákban
Német tudósok kimutatták, hogy veszélyes vegyületek halmozódtak fel a mélytengeri vizekben, hosszú távon veszélyeztetve a bálnákat és más tengeri élőlényeket. A Nature folyóirat közlése szerint ezek az anyagok jól ismert környezetkárosítók, főként PCB-k és DDT. De olyan összetevőket is találtak, mint a tűz elleni retardánsok, azaz „lángmentesítők", amelyeket az autó-, számítógép-, textil- és televízió-iparban széles körben használnak. Jacob de Boer és Peter Wester tudósok elmondása szerint a német partoknál zátonyra vetett bálnák és más tengeri állatok testéből a tűzretardáns vegyületek közül polibrómozott bifenileket és polibrómozott difenilétereket mutattak ki. Ezek az állatok többnyire 350–1100 méter mélyen élnek a tengerben. A testükből kimutatható idegen anyagok mélytengeri felhalmozódásokat jeleznek. Ezeket a vegyületeket még mindig gyártják és emiatt folyamatosan emelkedik az ilyen jellegű – tiroid és szteroid hatású – szennyeződések szintje.
Ezek a veszélyes élelmiszer-szennyezők felhalmozódnak az emberi szervezetben az egész világon, nyilatkozta Jack Weinberg, a Greenpeace mérgező anyagok elleni kampányának vezetője. Valamennyi kormánynak meg kell tennie a szükséges lépéseket ennek a komoly problémának a megoldása érdekében.
Japán: Élelmiszereinkbe hormonális hatású
méreg oldódhat ki a műanyag palackok, edények anyagából
A Japán Nemzeti Egészségtudományi Intézet hivatalos közlése szerint a polisztirol anyagú edények, palackok, melyekbe rendszerint pl. a gyors ételeket, friss árukat csomagolják a szupermarketekben, olyan mérgező összetevőket tartalmaznak, melyek kioldódván élelmiszereinkbe károsan befolyásolják az emberek és az állatok szaporodási funkcióit.
A „környezeti hormonok" elnevezés alatt szereplő szenynyező anyagok abszorpció útján kerülhetnek étkeinkbe. A hormon mimikrik, mint amilyenek pl. a sztirol polimerek (sztirén dimér és trimér) jellegzetessége, hogy az emberi és állati hormonokhoz hasonló hatásokat okozva csökkentik a szaporodóképességet. A műanyag- és gumigyártásban használt toxikus folyékony oldószerek, a sztirol, a feniletilén vagy a vinilbenzol az intézet laboratóriumi vizsgálatai szerint kioldódik és maradandó mérgező hatással messzire „szökhet" az általánosan használatos anyagokból, mint amilyen pl. a polisztirol hab.
Yoko Kawamura, az Élelmiszeradalék Felügyelőség igazgatójának közlése szerint vizsgálataik a műanyag élelmiszer-csomagolások 25 féle típusából igen magas polimer koncentrációt (10-21 mg/g) mutattak ki. Egy másik vizsgálat-sorozat legmagasabb mérgezőanyag-tartalmat a magas zsírtartalmú élelmiszerek csomagolására használt edényekből mutatott ki. Eszerint a műanyag edények 1 köbcentiméteréből 44 mg sztirén trimer oldódott ki.
Kamura szerint, mivel nem sokat tudunk a polimerek káros hormonális hatásáról, óvatosnak kell lennünk azoknál a csomagolásoknál, amelyek közvetlenül érintkeznek élelmiszereinkkel. További méréseket kell végezni azzal kapcsolatban, hogy miként oldódnak ki ezek az élelmiszereinket szennyező anyagok. Már 1997-ben a Környezetvédelmi Hivatal kutatócsoportja több mint 67-féle ártalmas hormonhatású szennyező összetevőt mutatott ki. Ezek közül az egyik ismert toxikus anyag a bisfenol-A, amely ösztrogénutánzó hatásával hormonális hatásokat vált ki az élő szervezetekben, a hímeknél spermaszámcsökkenést, a nőstényeknél pedig koraszülést okozva.
Ezek az ártalmas szennyezők hosszú ideig megmaradnak környezetünkben, ételeinkből, sőt az anyaméhből és az anyatejből is károsítják a gyermekeket. Sok egyéb egészségügyi problémával is összefüggésbe hozhatók, amelyeket a kisgyermekeknél és kamaszoknál észleltek. Ezek között szerepelnek a rákos megbetegedések, a tanulási képesség csökkenése, viselkedési zavarok, immunrendszeri elváltozások, szaporodási rendellenességek és mások.
Tavaly az ENSZ égisze alatt, Nairobiban tárgyaló felek végül is megegyeztek a világ 12 legveszélyesebbnek tartott vegyi szennyezőjének csökkentésére és megszüntetésére irányuló cselekvési terv kialakításában. Ezek a vegyületek a következők: dioxinok, furánok, poliklórozott bifenilek, DDT, aldrin, dieldrin, endrin, klórdán, heptaklór, toxafén, mirex és hexaklórbenzén. Ennek a kezdeti listának a további kibővítésére is megállapodás született.
1998 augusztusában Bill Clinton elnök megadta a legnagyobb elsőbbséget ezen endokrin károsító vegyszerek szennyezéseinek és hatásainak a feltárására. Ráadásul a több mint 75 ezer féle forgalomban lévő mesterséges vegyület között vannak olyanok is, melyeket még sohasem vizsgáltak a kémiai biztonság szempontjából.
A témában a közeljövőben több nemzetközi fórum összehívását tervezik.Valamennyi fórum kitűzött célja a kockázatkezelés és az ellenőrzési mechanizmusok fejlesztése, a felhalmozódó szerves szennyezők listájának felülvizsgálata és további bővítése. Ennek keretében többek között az ilyen vegyületekkel kapcsolatos kötelező adatszolgáltatás elemeit tisztázzák, mint például:
A felhalmozódó szerves szennyezőkről további információk találhatók az Interneten a http://irptc.unep.ch/pops/ (villámposta: popsunep.ch), valamint a http://www.greenpeace.org helyeken találhatók.
Rövidítések magyarázata:
Balogh Judit
