A LEVEGÕ MUNKACSOPORT
Országos Környezetvédõ Szövetség
Alapszabálya
Általános rendelkezések
A szervezet neve: Levegõ Munkacsoport Országos Környezetvédõ
Szövetség
A szervezet neve a) rövidítve: Levegõ Munkacsoport
b) angolul: Clean Air Action Group c) franciául: Groupe de Travail
"Air Pur"
A Levegõ Munkacsoport önálló jogi személyiséggel
rendelkezõ társadalmi szervezet.
A Levegõ Munkacsoport székhelye: 1114 Budapest, Ulászló
u. 15.
A Levegõ Munkacsoport emblémája:
A Levegõ Munkacsoport pártpolitikailag semleges szervezet.
Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól
független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt
és támogatást nem fogad el tõlük. Országgyûlési,
megyei, helyi, fõvárosi és kerületi képviselõjelöltet
nem állít és nem támogat.
A Levegõ Munkacsoport a közhasznú szervezetekrõl
szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti
kiemelkedõen közhasznú szervezet. Tevékenysége
a környezetvédelem, amelynek során a környezet
védelmének általános szabályairól
szóló 1995. évi LIII. törvény 38.§
(1) bekezdés b), g) és h) pontjaiban, valamint a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §
(1) bekezdésében meghatározott olyan közfeladatot
lát el, amelyrõl állami szervnek és helyi önkormányzatnak
kell gondoskodnia.
A Levegõ Munkacsoport céljai
A Levegõ Munkacsoport fenntartások nélkül
elõsegíti annak az alapelvnek a megvalósulását,
hogy az élethez és az egészséghez való
jog a legalapvetõbb emberi jog, és csak ezen jog tiszteletben
tartásával érvényesíthetõ minden
további emberi jog.
A 2.1. pontban leírt alapelv figyelembevételével
a Levegõ Munkacsoport elõsegíti mindazon törekvések
megvalósítását, amelyek célja, hogy
az emberi tevékenységek hatásai a természet
teherbíró képességének határain
belül maradjanak, illetve arra a szintre szoruljanak vissza.
A Levegõ Munkacsoport elõsegíti az egészséges
életkörülmények fenntartását, illetve
visszaállítását az épített környezetben,
beleértve az épületek belsõ tereit.
A Levegõ Munkacsoport különösen törekszik
"az okozó fizessen!" elv gyakorlati megvalósításának
elõsegítésére, azaz arra, hogy a környezet,
a természet használatát és a benne okozott
károkat, azok megelõzésének, illetve felszámolásának
költségeit teljes egészében azok használói,
illetve okozói fizessék meg.
A Levegõ Munkacsoport elõmozdítja a meg nem újuló
energiahordozók, nyersanyagok, természeti kincsek felhasználásának
visszaszorítását, és támogatja mindazokat
a tevékenységeket, amelyek anélkül növelhetõk,
hogy pótolhatatlan forrásokat nagy mennyiségben használnának
fel vagy súlyos környezetszennyezést okoznának,
s amelyek egyúttal elõsegítik az emberi társadalom
fejlõdését: a mûvelõdést, a mûvészeteket,
az oktatást, az egészségügyet, a tudományos
kutatást és az emberek boldogulását segítõ
társadalmi érintkezések különbözõ
formáit.
A Levegõ Munkacsoport kiemelten törekszik a környezetvédelem
területén az állampolgári részvétel
lehetõségeinek bõvítésére, a
nyilvánosság, a közvetlen demokrácia megerõsítésére,
a tájékoztatás és a tájékozódás
szabadságának minél szélesebb körû
megteremtésére.
A Levegõ Munkacsoport elsõsorban az államháztartás,
a közlekedéspolitika, a településpolitika és
az energiapolitika környezetbarátabbá tételéért,
valamint a települési zöldfelületek megóvásáért
és fejlesztéséért tevékenykedik.
A Levegõ Munkacsoport szolgáltatásai
A Levegõ Munkacsoport céljai megvalósítása
érdekében az alábbi szolgáltatásokat
nyújtja:
A lakosság és a döntéshozók felvilágosítása,
tudatformálása.
A környezet állapotával kapcsolatos adatok megszerzése
és terjesztése.
Rendezvények, társadalmi megmozdulások szervezése
Tudományos kutatások és fejlesztések szervezése,
támogatása.
Kormányzati és önkormányzati döntések
meghozatalát elõsegítõ javaslatok kidolgozása.
Segítségnyújtás a jogalkotási folyamatban.
Kapcsolattartás különbözõ állami
és önkormányzati szervekkel.
Kapcsolattartás nem kormányzati szervezetekkel, intézményekkel,
különösen a hazai és külföldi környezetvédõ
mozgalmakkal.
Környezetvédelmi nevelés.
Környezeti tanácsadás.
A környezet védelmét segítõ gazdasági
tevékenységek elõmozdítása.
Az alábbi kiadványok megjelentetése:
a) havonta megjelenõ folyóirat "LÉLEGZET"
címmel,
b) általában kéthetente megjelenõ körlevél
a rendes tagok és a Szakértõi Testület tagjai
részére,
c) tanulmányok, népszerûsítõ anyagok
és egyéb kiadványok.
A 3.1. pontban megjelölt szolgáltatások megfelelnek
a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997.
évi CLVI. törvény 26. § c) pontjának 1.,
3., 4., 5., 8., 9., 10., 11., 12., 16. és 20. alpontjában
meghatározott közhasznú tevékenységeknek.
3.2. A Levegõ Munkacsoport közhasznú szolgáltatásaiból
bárki részesülhet.
A Levegõ Munkacsoport tagsága
A Levegõ Munkacsoport tagja a) rendes tag, b) a Szakértõi
Testület tagja, illetve c) pártoló tag lehet.
A Levegõ Munkacsoport rendes tagjai lehetnek a) a jogi személyiséggel
rendelkezõ társadalmi szervezetek és alapítványok,
valamint b) olyan jogi személyiséggel nem rendelkezõ
civil szervezõdések, amelyeknek legalább tíz
jól azonosítható magánszemély a tagja,
és amelyek ezen tagok által aláírt alapító
dokumentummal rendelkeznek.
Rendes tag az a szervezet lehet, amely a) elfogadja a Levegõ
Munkacsoport Alapszabályát, b) tevõlegesen részt
vesz céljai megvalósításában, és
c) fizeti a tagsági díjat.
A Szakértõi Testület tagja lehet az a természetes
személy vagy jogi személy, aki (amely) komoly szaktudással
rendelkezik, a környezetvédelem érdekében kiemelkedõ
tevékenységet végez, és közremûködésével
jelentõsen segítheti a Levegõ Munkacsoportot céljai
elérésében. 4.5. Pártoló tag lehet az
a természetes személy, jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkezõ szervezõdés,
amely a) elfogadja a Levegõ Munkacsoport céljait, b) vállalja,
hogy anyagilag vagy más módon segíti azok megvalósítását,
és c) fizeti a tagsági díjat.
A Szakértõi Testület tagjait mindazon jogok megilletik,
mint a rendes tagokat, kivéve a Közgyûlésen való
szavazati jogot.
A pártoló tagokat mindazon jogok megilletik, mint a rendes
tagokat, kivéve a Közgyûlésen és a Levegõ
Munkacsoport Ülésén való szavazati jogot.
A Levegõ Munkacsoport tagjai igénybe vehetik a szervezet
szolgáltatásait, és érdemi tájékoztatást
kapnak mûködésérõl.
Kizárható az a tag, aki (amely) a) nem tesz eleget az
Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek,
illetve b) a közügyektõl való eltiltás hatálya
alatt áll, vagy magatartásával árt a Levegõ
Munkacsoportnak.
A Közgyûlés
A Levegõ Munkacsoport legfõbb szerve a Közgyûlés,
amely minden rendes tag egy-egy képviselõjébõl
áll.
A Közgyûlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik.
A Közgyûlést az Elnöknek szükség
szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívnia.
A Közgyûlést akkor is kötelezõ összehívni,
ha ezt a tagok legalább 20 százaléka kéri.
Az Elnök köteles a Közgyûlés pontos helyét,
idejét és napirendjét legalább két héttel
elõre írásban közölni a Közgyûlés
tagjaival, az Elnökhelyettesekkel, a Szakértõi Testület
tagjaival, a Felügyelõ Bizottság tagjaival, a Gazdasági
Vezetõvel, a Lélegzet fõszerkesztõjével
és az Irodavezetõvel.
A Közgyûlés határozatképes, ha a rendes
tagok legalább fele jelen van. Ha a Közgyûlés
nem határozatképes, az egy hónapon belül ismételten
összehívott Közgyûlés az elõzõ
napirendi pontokban a megjelent tagok számától függetlenül
határozatképes.
A Közgyûlés határozatait a jelenlevõ
tagok legalább kétharmados egyetértésével
hozza.
A szavazás általában nyílt, azonban titkos
szavazást kell tartani, amennyiben a jelenlévõ tagok
legalább egyharmada azt kéri.
A Közgyûlés kizárólagos hatásköre
a) az Alapszabály elfogadása és módosítása,
b) az elõzõ évi tevékenységrõl
és költségvetésrõl szóló
beszámoló elfogadása,
c) a következõ évi munkaterv és tervezett költségvetés
elfogadása,
d) a rendes tagok felvétele és kizárása,
e) az Elnök és az Elnökhelyettesek megválasztása,
f) a Szakértõi Testület elnökének és
helyetteseinek megválasztása,
g) a Felügyelõ Bizottság elnökének és
tagjainak megválasztása,
h) a Szervezeti és Mûködési Szabályzat
elfogadása,
i) a tagsági díjak megállapítása,
j) a közhasznúsági jelentés elfogadása,
k) a más társadalmi szervezetekkel való egyesülés,
s úgyszintén a feloszlás kimondása.
5.10. A Közgyûlés nyilvános.
A Levegõ Munkacsoport Ülése
Rendszeres idõközönként kerül megtartásra
a Levegõ Munkacsoport Ülése, amelyen szavazati joggal
részt vesznek: a) a rendes tagok egy-egy - az adott tagszervezet
által kijelölt - képviselõje, b) a Szakértõi
Testület tagjai, c) az Elnök és az Elnökhelyettesek.
A Levegõ Munkacsoport Ülését az Elnök
hívja össze szükség szerint, általában
kéthetente. Az Elnök köteles az Ülés pontos
helyét és idejét legalább két héttel,
a napirendjét legalább négy nappal elõre írásban
közölni a 6.1. pontban megjelölt személyekkel, valamint
a Felügyelõ Bizottság tagjaival, a Lélegzet fõszerkesztõjével
és az Irodavezetõvel.
A Levegõ Munkacsoport Ülése akkor határozatképes,
ha azon legalább tíz olyan személy részt vesz,
aki szavazati joggal rendelkezik.
A Levegõ Munkacsoport Ülése döntéseit
a szavazati joggal rendelkezõ résztvevõk legalább
kétharmadának egyetértésével hozza.
Igény esetén a kisebbségi véleményt
is nyilvánosságra kell hozni.
A Levegõ Munkacsoport Ülése dönt
a) az éves munkaterv alapján a Levegõ Munkacsoport
fontosabb konkrét terveirõl, megmozdulásairól,
állásfoglalásairól,
b) a kiadványok megjelentetésérõl,
c) a jelentõsebb külsõ kapcsolatokról,
d) a Szakértõi Testület tagjainak felvételérõl
és kizárásáról,
e) egyéb lényeges feladatokról, amelyek nem tartoznak
a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe.
A Levegõ Munkacsoport Ülésén tanácskozási
joggal vehetnek részt a Felügyelõ Bizottság tagjai,
a pártoló tagok, valamint az adott napirendi pontokban érintett
személyek.
A Levegõ Munkacsoport Ülése nyilvános.
Az Elnökség
Az Elnökség az Elnökbõl és az Elnökhelyettesekbõl
áll.
Az Elnök és az Elnökhelyettesek a Levegõ Munkacsoport
képviselõi. Õk az 1997. évi CLVI. törvény
szerinti felelõs személyek.
Az Elnök gondoskodik a Közgyûlés és a
Levegõ Munkacsoport Ülése határozatainak végrehajtásáról.
Az Elnök döntési jogkörrel rendelkezik minden
olyan esetben, amely nem tartozik a Közgyûlés vagy a
Levegõ Munkacsoport Ülésének hatáskörébe.
Rendkívül sürgõs esetben az Elnök dönthet
a Levegõ Munkacsoport Ülése hatáskörébe
tartozó ügyekben is. Ebben az esetben a döntésrõl
haladéktalanul értesíteni kell a Levegõ Munkacsoport
Ülésének szavazati joggal rendelkezõ résztvevõit.
A döntést a Levegõ Munkacsoport soron következõ
Ülésén meg kell vitatni, és a Levegõ Munkacsoport
Ülése jogosult azt megváltoztatni.
Az Elnökhelyettesek - a Közgyûlés és
a Levegõ Munkacsoport Ülése határozatainak megfelelõen
- az Elnök által megjelölt területeken és
módon segítik munkáját, és szükség
esetén helyettesítik õt.
A Szakértõi Testület
A Szakértõi Testület, illetve annak tagjai szakmai
szempontból véleményt adhatnak a Levegõ Munkacsoport
tevékenységérõl, valamint a tevékenységi
körét érintõ témákról.
A Szakértõi Testületnek, illetve annak tagjainak
a 8.1. pont szerint készített véleményét
a tagok részére hozzáférhetõvé
kell tenni.
A Szakértõi Testület mûködésének
módját saját maga határozza meg.
A Felügyelõ Bizottság
A Felügyelõ Bizottság három tagból
áll, beleértve annak elnökét.
A Felügyelõ Bizottság akkor határozatképes,
ha legalább két tagja jelen van.
A Felügyelõ Bizottság szükség szerint,
de évente legalább kétszer ülésezik. A
bizottság összehívásáról annak
elnöke gondoskodik.
A Felügyelõ Bizottság ügyrendjét maga
állapítja meg.
A Felügyelõ Bizottság közvetlenül a Közgyûlésnek
van alárendelve, mástól utasításokat
nem fogadhat el.
A Felügyelõ Bizottság tagjai tanácskozási
joggal részt vehetnek a Közgyûlésen és
a Levegõ Munkacsoport Ülésein.
A Felügyelõ Bizottság tagjai az Elnöktõl
és az Elnökhelyettesektõl, valamint a Gazdasági
Vezetõtõl jelentést, a Levegõ Munkacsoport
egyéb alkalmazottaitól pedig tájékoztatást
vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá
betekinthetnek a Levegõ Munkacsoport könyveibe és irataiba,
és azokat megvizsgálhatják.
A Felügyelõ Bizottság
a) figyelemmel kíséri a Levegõ Munkacsoport jogszabály
és Alapszabály szerinti mûködését;
b) ellenõrzi a Levegõ Munkacsoport pénzügyi gazdálkodását,
különösen a költségvetésében jóváhagyott
összegek rendeltetésszerû és a mindenkori elõírásoknak
megfelelõ felhasználását;
c) megvizsgálja a Levegõ Munkacsoport zárszámadását,
és véleményét közli a Közgyûléssel;
d) fegyelmi eljárást indítványozhat a Levegõ
Munkacsoport tagjai és alkalmazottai ellen.
Amennyiben az Felügyelõ Bizottság az alapszabállyal
vagy a Szervezeti és Mûködési Szabályzattal
ellentétes mûködést tapasztal, jogosult a Közgyûlést
összehívni.
A Felügyelõ Bizottság megállapítása
és javaslata alapján az egyesület illetékes szerve
köteles a megfelelõ intézkedéseket megtenni,
annak végrehajtását ellenõrizni, és
minderrõl a Felügyelõ Bizottságot értesíteni.
A Felügyelõ Bizottság köteles az intézkedésre
jogosult vezetõ szervet tájékoztatni és annak
összehívását kezdeményezni, ha arról
szerez tudomást, hogy a) a Levegõ Munkacsoport mûködése
során olyan jogszabálysértés vagy az érdekeit
egyébként súlyosan sértõ esemény
(mulasztás) történt, amelynek megszüntetése
vagy következményeinek elhárítása, illetve
enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ
szerv döntését teszi szükségessé;
b) az Elnök vagy az Elnökhelyettesek felelõsségét
megalapozó tény merül fel.
Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a Felügyelõ
Bizottság indítványára - annak megtételétõl
számított harminc napon belüli ülésre -
össze kell hívni. Ha az összehívásról
szóló értesítést húsz napon belül
nem küldik el az illetékes szerv tagjainak, akkor a testület
összehívására a Felügyelõ Bizottság
is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés
helyreállítása érdekében szükséges
intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság
köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi
felügyeletet ellátó szervet.
A Felügyelõ Bizottság tevékenységérõl
írásban és szóban szükség szerint,
de évente legalább egyszer írásban is jelentést
tesz a Közgyûlésnek.
A Titkárság
A Levegõ Munkacsoport ügyintézõi, szervezõi
és adminisztrációs feladatai ellátására
Titkárságot mûködtet.
A Titkárságot az Irodavezetõ irányítja
az Elnök által adott útmutatások alapján
és a Levegõ Munkacsoport Szervezeti és Mûködési
Szabályzatának megfelelõen.
A Titkárság dolgozói felett a munkáltatói
jogokat az Elnök gyakorolja.
A Titkárság gondoskodik a) olyan nyilvántartás
vezetésérõl, amelybõl a Közgyûlés,
a Levegõ Munkacsoport Ülése és a Szakértõi
Testület döntéseinek tartalma, idõpontja és
hatálya, illetve a döntést támogatók és
ellenzõk számaránya (ha lehetséges, személye)
megállapítható; b) az a) pontban felsorolt döntéseknek
az érintettekkel való közlésérõl,
illetve nyilvánosságra hozásáról; c)
a Levegõ Munkacsoport mûködésével kapcsolatosan
keletkezett iratokba való betekintés biztosításáról;
d) a Levegõ Munkacsoport mûködésének, szolgáltatásai
igénybevételi módjának, és beszámolói
közlésének nyilvánosságáról.
Gazdálkodás
A gazdálkodás közvetlen irányításáért
az Elnök és a Gazdasági Vezetõ külön-külön
és együttesen is felel.
A Gazdasági Vezetõt az Elnök nevezi ki, és
errõl tájékoztatja a Közgyûlést.
A Levegõ Munkacsoport közhasznú társaságot
hozhat létre a céljai elérésére szükséges
anyagi fedezet biztosítására.
A Levegõ Munkacsoport a céljai megvalósításáért
végzett munkáért térítést fizethet.
A Levegõ Munkacsoport vállalkozási tevékenységet
csak közhasznú céljainak megvalósítása
érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
A Levegõ Munkacsoport a gazdálkodása során
elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályában
meghatározott tevékenységeire kell fordítania.
A Levegõ Munkacsoport az államháztartás
alrendszereitõl - a normatív támogatás kivételével
- csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet
támogatásban. A szerzõdésben meg kell határozni
a támogatással való elszámolás feltételeit
és módját.
A 11.7. pontban foglaltak szerint igénybe vehetõ támogatási
lehetõségeket, azok mértékét és
feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra
kell hozni. A Levegõ Munkacsoport által nyújtott cél
szerinti juttatások bárki által megismerhetõk.
A Levegõ Munkacsoport a felelõs személyt, a támogatót,
valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki
által megkötés nélkül igénybe vehetõ
szolgáltatások, illetve a tagsági jogviszony alapján
nyújtott juttatások kivételével - cél
szerinti juttatásban nem részesítheti.
. A Levegõ Munkacsoport váltót, illetve más
hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt
nem bocsáthat ki.
A Levegõ Munkacsoport
a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú
tevékenységét veszélyeztetõ mértékû
hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitõl kapott
támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére
nem használhatja fel.
A Levegõ Munkacsoportnak a cél szerinti tevékenységébõl,
illetve vállalkozási tevékenységébõl
származó bevételeit és ráfordításait
elkülönítetten kell nyilvántartani.
A Levegõ Munkacsoport bevételei:
a) az államháztartás alrendszereitõl vagy más
adományozótól közhasznú céljára
vagy mûködési költségei fedezésére
kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából
származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó
bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából
származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó
bevétel;
d) a szervezet eszközeinek befektetésébõl származó
bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott
bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységbõl származó
bevétel.
A Levegõ Munkacsoport költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében
felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,
kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében
felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,
kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,
kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült közvetett
költségek (ráfordítások, kiadások),
amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
A Levegõ Munkacsoport bankszámlája felett az Elnök
és az általa meghatalmazott Elnökhelyettes rendelkezik.
Garanciális iratkezelési, nyilvántartási
és beszámolási szabályok
A Levegõ Munkacsoportnak a 10.5. pontban meghatározott
nyilvántartási, iratkezelési és beszámolási
feladatokat folyamatosan el kell végeznie.
A Levegõ Munkacsoport nyilvántartásaira egyebekben
a reá irányadó könyvvezetési szabályokat
kell alkalmazni.
A Levegõ Munkacsoport köteles az éves beszámoló
jóváhagyásával egyidejûleg közhasznúsági
jelentést készíteni.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtõl, az
elkülönített állami pénzalaptól,
a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési
önkormányzattól, a települési önkormányzatok
társulásától, az egészségbiztosítási
önkormányzattól és mindezek szerveitõl
kapott támogatás mértékét;
f) a Levegõ Munkacsoport vezetõ tisztségviselõinek
nyújtott juttatások értékét, illetve
összegét;
g) a közhasznú tevékenységrõl szóló
rövid tartalmi beszámolót.
A Levegõ Munkacsoport éves közhasznúsági
jelentésébe bárki betekinthet, illetõleg abból
saját költségére másolatot készíthet.
A Levegõ Munkacsoport tevékenységének és
gazdálkodásának legfontosabb adatait a Lélegzet
címû, országos terjesztésû folyóiratban
és az Interneten honlapján nyilvánosságra hozza.
Összeférhetetlenség
A Közgyûlés, a Levegõ Munkacsoport Ülése,
az Elnökség, a Szakértõi Testület, illetve
a Felügyelõ Bizottság határozathozatalában
nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685.
§ b) pontjában meghatározott hozzátartozója
(a továbbiakban: hozzátartozó) a határozat
alapján a) kötelezettség vagy felelõsség
alól mentesül, vagy b) bármilyen más elõnyben
részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben
egyébként érdekelt.
Nem lehet a Felügyelõ Bizottság tagja, illetve könyvvizsgálója
a) a 6.1. pontban megjelölt személy, b) a Levegõ Munkacsoport
egyéb választott szervének tagja, c) a Levegõ
Munkacsoporttal a megbízatásán kívüli
más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban álló személy, kivéve
ha jogszabály másképp nem rendelkezik. d) az a)-c)
pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
Nem minõsül elõnynek a Levegõ Munkacsoport
cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehetõ nem
pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi
szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján
nyújtott cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszûntét követõ
két évig nem lehet a Levegõ Munkacsoport vezetõ
tisztségviselõje olyan személy, aki olyan közhasznú
szervezetnél töltött be - annak megszûntét
megelõzõ két évben legalább egy évig
- vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl
szóló törvény szerinti köztartozását
nem egyenlítette ki.
A módosított Alapszabályt a Közgyûlés
Budapesten, 1998. május 8-án elfogadta.