LEVÉLSZEKRÉNY
Balogh Lajos írja: A településnevek történetével és eredetével foglalkozó kutatók nem szoktak nagy jelentőséget tulajdonítani annak a kérdésnek, hogy egy-egy név kis eltolódással mikor jelenik meg először oklevelekben vagy egyéb más forrásokban. Öt, tíz vagy akár ötven év általában nem perdöntő fontosságú, mert mindenképpen számolnunk kell a következő tényezőkkel: sok esetben csak a véletlennek köszönhető, hogy évszázadok távlatában milyen régi írások maradtak ránk, és ezek közül melyek azok, amelyek hozzáférhetők a kutatás számára, bekerültek-e a tudomány vérkeringésébe forráskiadványként vagy egyéb más módon. Éppen ezért igen gyakran előfordul, hogy a részletesebb kutatómunka eredményeként újabb és újabb adatok kerülnek elő, és változik az általunk ismert első előfordulás éve is. Még abban az esetben is, ha rendelkezésünkre áll egy-egy településnév legkorábbi előfordulása, tudomásul kell vennünk, hogy ez valójában nem azonos a település alapításának vagy keletkezésének az évével, hanem csak annak bizonyítéka, hogy az illető falu abban az évben már létezett, lakóival kapcsolatban valamilyen említésre méltó esemény történt. (Hosszabb távon persze fontos, hogy milyen régi a név, Árpád-kori-e vagy újabb keletkezésű, mert az elnevezés kora egyúttal a település múltjának is kétséget kizáró dokumentuma.)
Bük község nevének első előfordulása Kiss Lajos szótára (FNESz. 1988. 270) szerint 1271-re tehető. Az erre vonatkozó adatot az Árpád-kori új okmánytárból idézi Byk hangalakban. Dénes József „Csepreg és a Répce vidék az Árpád-korban” című tanulmánya (in: Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk. Dénes József. Csepreg, 1996.) szintén ezt az évszámot tekinti az első előfordulás évének. Felsorolja a Répce menti települések oklevelekben történő első említéseit, ahol Bük neve előtt az 1271-es évszám szerepel (i. m. 95—6). Később megismétli ugyanezt Bük, Felsőbük-Várhely esetében: „A falu 1271-ben szerepel először” (i. m. 101). 1996. szeptember 27-én előadást tartottam Bükfürdőn a Szapáry-kastély építésének 300. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen „Adalékok Bük nagyközség nevének eredetéhez” címmel, és én is a következőt mondtam: „Első írásos említése 1271-ből való...” (Vasi Szemle 1997/2: 212).
Szabó József viszont a Bükről 1979-ben megjelentetett idegenforgalmi kiadványában ezt írta: „Az az oklevél, amely először említi Büköt, 1265-ben kelt. Az ebben foglaltak szerint Büki Sándor és István mind a maguk, mind pedig azok nevében, kiknek megbízásából beszélnek, állítják, hogy Hobaji Kelemen (Hobaj a középkorban elpusztult, Bük mellett fekvő falu) és elődei éppúgy igazi és nemes (nobilis!) várjobbágyok, mint ahogy ők maguk is azok, és elődeik is azok voltak.” (i. m. 18). Szabó szerint tehát az első említés éve 1265, a forrást azonban, ahonnan az adatot vette, nem jelölte meg. (Sági Ferenc szíves közlése szerint ez az információ minden bizonnyal Csóka Lajos történésztől származik, aki Bük község múltjának jeles kutatója volt.) A büki római katolikus templom legutóbbi fölújítása során elhelyeztek egy táblát a harangtorony alatti belső részben, amely a templom építésének rövid történetét tartalmazza, és ebben egy mondat a falu keletkezésére is utal: „A település első írásos említése is 1265-ből származik.” Szó szerint ez a mondat szerepel egy „Bük, Bükfürdő” című képes idegenforgalmi prospektusban a római katolikus templom fényképe alatti rövid leírásban (Felelős kiadó: Dr. Szele Ferenc).
Tehát 1271 vagy 1265? Elmondtam a problémát Kiss Lajos kollégámnak, a fent említett etimológiai szótár szerzőjének, aki rövid keresés után rendelkezésünkre bocsátotta az alábbi adatot. A Burgenlandra és környékére vonatkozó oklevéltárban előfordul a Bük név egy 1265-ben keltezett oklevélben a következő szövegkörnyezetben: Stephanus filius Pauli de Byk (Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. Herausgegeben im Auftrage der Burgenländischen Landesregierung bearbeitet von Hans Wagner. I. Band. Die Urkunden von 808 bis 1270. Verlag Hermann Böhlaus Nachfolger/Graz—Köln, 1955. 321). Az idézett latin szövegrészlet egy István nevű személyről szól, aki a Bükről való, [380] büki lakos Pálnak a fia. A Byk tehát a település neve, és nem lehet családnév (Büki), márcsak azért sem, mert a magyarban a családnevek rendszere a XIII. században még nem alakult ki. Szinte bizonyosra vehető, hogy ez a forrás azonos azzal az oklevéllel, amelyre Szabó József is hivatkozik a lelőhely megjelölése nélkül.
A fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy Bük község nevének első előfordulása a történeti forrásokban jelenlegi ismereteink szerint 1265-re tehető.
Vissza a Tartalomhoz