Tartalom
113. ÉVF. 2017. NYÁR 2. SZÁM
Kiss Jenő: A magyar nyelvtörténeti korszakolás kérdésköréhez 129
Bába Barbara: A földrajzi köznevek funkcionális jellemzői 167
Büky László: Weöres Sándor nyelvköltéséről odda és jaman között 179
Kisebb közlemények. Balázsi József Attila: Pusztító eszközök nevei a magyar nyelvben. 193 – Zoltán András: Az ómagyar szerencs ’útonálló’ nyoma a régi kárpátukránban 206
Szó- és szólásmagyarázatok. Pelczéder Katalin: Kajár birtok helynevei a Bakonybéli összeírásban. 210 – Zoltán András: Mely szláv nyelvből jött zabrál szavunk? 225
Szemle. Szili Katalin: Fazakas Emese, A magyar igekötőrendszer változása a 15. századtól napjainkig hét térviszony szemantikai struktúrájának alapján. 227 – Reszegi Katalin: Farkas Tamás – Slíz Mariann szerk., Magyar névkutatás a 21. század elején. 234 – Kocsis Zsuzsanna: Fancsaly Éva – Gúti Erika – Kontra Miklós – Molnár Ljubić Mónika – Oszkó Beatrix – Siklósi Beáta – Žagar Szentesi Orsolya, A magyar nyelv Horvátországban. 238 – P. Kocsis Réka: Benő Attila – T. Szabó Csilla szerk., Az ember és a nyelv – térben és időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordulóján 243
Társasági ügyek. Kiss Jenő: Nyomárkay István alelnök köszöntése 80. születésnapja alkalmából 246
Nyelvtörténeti adatok. M. Nagy Ilona – Bényei Ágnes: Szótörténeti adatok és kommentárok a Margit-legendából. 3. rész 248
Levélszekrény. Dóra Zoltán írja 255
Számunk szerzői 255