A rövidítések mind a köznapi beszédben és írott szövegekben, mind pedig a legkülönbözőbb szakmai szövegekben nélkülözhetetlenek. Ha nem használnánk ezeket, a különböző szövegek terjedelme lényegesen, a természettudományi vonatkozásúaké éppenséggel többszörösére növekedne, egyes szövegek pedig teljesen kezelhetetlenek lennének. A rövidítések egy részéről már nem is gondoljuk, hogy eredetileg rövidítések voltak, másokat pedig szinte nem is tekintünk rövidítéseknek. Mivel a rövidítéseknek sok fajtája van, célszerű osztályoznunk őket.
1. A rövidítések osztályozása. — 1. Szavak rövidítései. — Számos gyakran előforduló szót kizárólag az írott szövegekben használunk rövidített alakban. Ilyenek a például (pl.), a vallások (r. kat., ref., izr.), a foglalkozások (tan. ker., orv.) stb. A példákból is látható, hogy ezekben az esetekben vagy az adott szó első betűjét, vagy az első betűt és még egy-két betűt használunk rövidítésként, és a végére pontot teszünk. Ide sorolhatók azok a — példák között is szereplő — rövidítések is, melyek nem egyetlen, hanem néhány összetartozó szó rövidítését adják. Ritkábban ugyan, de bizonyos főneveket nagy kezdőbetűvel rövidítünk, pl. az égtájak vagy egyes intézmények, pl. Egyetem (E), Akadémia (A) neveit. [459]
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy az adott szó első, esetleg utolsó néhány betűjéből alakított rövidítés önálló, teljes jelentésű szóvá válik. Az automobil-ból, ami egyébként maga is rövidítés, így lett autó (de a skandináv nyelveken bil), az omnibusz-ból, illetve az autobusz-ból busz. Így vált egy ragból főnév.
2. Több szóból álló elnevezések rövidítései. — Ezek talán a leggyakrabban használt rövidítések. Mindennap keletkeznek újak, egyesek pedig rövidebb-hosszabb idő alatt kikopnak a használatból, mert megszűnik, átalakul vagy éppen csak nevet változtat az az intézmény, melynek nevét általában csak rövidített formában használták. Néhány példa: ENSZ, NATO, SFOR, SZU, MSZP, FKGP, MTK, FTC stb. stb. Arra is van példa, hogy a rövidítés fenntartása érdekében csinálnak elnevezést. Például a KEAC a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club rövidítése volt eredetileg. Az I. világháború után az egyetem Szegeden kapott elhelyezést, és az egyetemi sportegyesület nevének a Kitartás Egyetemi Atlétikai Club elnevezést választották.
Sokszor nem is tudják, vagy elfelejtik, hogy egy-egy szó eredetileg rövidítésként keletkezett. Például az aspirin felfedezője, Hoffmann a következő megfontolás alapján állította össze a gyógyszer nevét: az aspirin kémiai elnevezése acetil-szalicilsav. A szalicilsavat eredetileg a Spiraea ulmaria nevű növényből állították elő. Az a jelöli az acetilt, a spir utal a növényre, az in végződést pedig számos vegyület (pl. anilin) végződése indokolja. Nem ismerjük egyértelműen a nylon szó eredetét. Az egyik közkeletű magyarázat — a New York és London városnevekre való utalás — biztosan helytelen, hiszen a nylont a DuPont cég wilmingtoni laboratóriumában fedezték fel. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy eredetileg a norun-t javasolták, ami a no running (ti. nem fut le a szem a harisnyán) rövidítése volt. Ezt azután a visszafelé olvasott nuron-nal gondolták helyettesíteni, de ezt a neuron-ra emlékeztető volta miatt elvetették. Ezután a nulon következett, de ezt egy másik védett névhez való hasonlósága miatt hagyták el. A következő javaslat a nilon volt, ezt váltotta fel a végleges forma, a nylon. A szó tehát maga nem rövidítés, hanem egy rövidítésből alakult ki.
Gyakori az a törekvés, hogy az elnevezés egyes szavainak kezdőbetűi azonosak legyenek, vagy legalábbis minél több azonos kezdőbetűjű szó kövesse egymást. Négy A betűből álló sorozat számos van, a rekordot minden bizonnyal az AAAAAA tartja, mely az Association for Alleviation of Asinine Abbreviations and Absurd Acronyms (Társaság a Csacsi Rövidítések és a Képtelen Betűszavak Előmozdítására), ami természetesen nem létező társaság, az elnevezés az alliterációra való törekvés kifigurázására született. — A több azonos betűből álló rövidítés esetében olykor számnévvel utalnak a rövidítésre. Például általánosan használják a triple A elnevezést az American Automobile Association-ra, a nem jól hangzó AAA helyett.
Hasonló a törekvés az ABC egymást követő kezdőbetűiből álló elnevezések szerkesztésére. A valósak közül a leghosszabb az ABCDEF, ami az Allein bei Christo die Ewige Freude (Egyedül Krisztusnál van az örök boldogság) rövidítése, de e csoportban is találunk egy tréfás, rendkívül hosszú sorozatot: ABCDEFGHIJ: Automobile Builders Combination Designed Especially for Getting Hitler Including Japan. A példákból egyben az is látható, hogy van bizonyos önkényesség abban, hogy az elnevezés valamennyi betűjét vagy pedig csak a fő- és mellékneveket vesszük tekintetbe. A döntő a rövidítések jó hangzása vagy meghökkentő volta. Arra is van példa, hogy az elnevezés nem szerencsés, mert a rövidítés rossz hangzású. A Budapesti Csokoládégyár rövidítése a Bucsok, amit könnyen társíthatunk a mocsok szóval.
Különleges a sorozatos rövidítések közül az A.E.I.O.U., mely a latin abc magánhangzóinak teljes sorozatát adja. A legrégibb teljes szöveg a XV. századból származik. III. Frigyes német-római császár jelmondata volt: Aquila Eius Iuste Omnia Vincit, azaz „az ő (címerében levő) sasa mindent legyőz”. Mint azt Tóth Béla „Szájrul szájra” című könyvében írta, utóbb számos jelentést találtak ki. Ezek közül néhány: Austriae Est Imperare Orbi Universo (Ausztria uralkodik az egész földkerekségen), Austria Erit In Orbe Ultimata (Ausztria lesz a földkerekségen az utolsó), Austria Est In Orbe Ultimata (Ausztria a legutolsó ország a világon). Az 1873-i bécsi világkiállítás [460] idején pedig így aktualizálták: Austria Exponens Invitat Orbem Universum (A kiállító Ausztria meghívja az egész földkerekséget).
3. Abban az esetben, ha a rövidítésnek önmagában is értelme van, akkor betűszóval, akronimmel van dolgunk. Ilyen például a FÉSZEK, ami a Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások rövidítése. Másik példa a PEN, ami a Poets, Novelists and Essayists rövidítése. Természetesen ezekben az esetekben vagy előbb voltak meg a rövidítések, melyekhez azután hozzászerkesztették a teljes elnevezéseket, vagy szinte egyszerre született meg a rövidítés és a teljes elnevezés. Erre általában akkor kerül sor, ha a teljes elnevezés és a rövidítés között van valamilyen értelmi vagy hangulati kapcsolat. Sok esetben azonban az eredeti rövidítés később válik önálló, a teljes jelentést hordozó szóvá. Például a magyar szaknyelvben is teljesen általánosan használják a LÉZER szót és származékait. Ez pedig az angol LASER magyarított változata, ami a Light Amplification by Stimulated Emmission of Radiation fizikai terminus rövidítése.
A notarikon tulajdonképpen nem rövidítés, hanem egy adott szónak betűszóként tekintése, azaz az utólagos értelmezés megalkotása. Jellemző példa a fringia, melynek ’acélból készült kard, illetve szablya’ jelentése egyértelműen a frank szóra vezetőhető vissza, amit azonban a Rákóczi-szabadságharc idején a Franciscus Rákóczi In Nomine Gentis Insurgit Armis (Rákóczi Ferenc a nemzet nevében fegyverre kelt) rövidítésének tekintettek, és a tisztek a „rövidítést” a kardjukra vésték.
4. Játszi rövidítések. — Nyelvünkben a mozi és a maszek szavak a szókincs részévé váltak. Kevesen tudják, hogy az előbbi Heltai Jenő, az utóbbi pedig Kellér Dezső alkotása. Ilyen az uzsonna és a vacsora összevonásával képezett ucsora, vagy az angolban a breakfast és a lunch összevonásával képzett brunch, tulajdonképpen új jelentést hordozó szavak. Érdekes példa a bikini, mely a Bikini szigetén végzett atomrobbantás idején divatossá vált kétrészes női fürdőruha neve lett. Amikor aztán a felső részt elhagyták, annak monokini lett a neve, mintha az eredeti a bi jelentése a ’kettő’ lett volna. Az angol nyelvben az írott alak és a kiejtett szó rendkívüli különbsége ad lehetőséget játszi rövidítések kialakulására: U = you, e-z = easy, 4u = for you. Ugyancsak az angolra jellemző a játékos szóalkotás tömör kifejezések első betűinek összevonásával. Például: nimby = not in my backyard (nem az én udvaromban!); vagy a SNAFU = situation normal, all fouled up (a helyzet normális, minden össze van zavarva).
5. Becenevek. — A becenevek tulajdonképpen a játszi rövidítések csoportjába is besorolhatók lennének, ugyanis a legtöbbször valóban rövidebbek az eredeti névnél, de vannak kivételek is. Például: Imrus, Lajcsi. Érdekes, hogy a becenevet leggyakrabban kicsinyítőképzővel, ma főleg -i-vel képezzük: Jani, Laci, Miki stb. Az amerikai angolban figyelhető meg, hogy a becenévből új név alakul ki, mely már tulajdonképpen nem is tekinthető becézett alaknak. Ilyenekre példa a Bill = William, Jimmy = James. — Néha intézményeknek is adnak becéző neveket, melyek egyben mindig rövidítések is. Például a vasutas sportegyesületek elnevezésében használt Lokomotív helyett teljesen általánosan használatos a Loki. — Újabban egyes termékeket is becenévvel illetnek: pari = paradicsom, petrus = petrezselyem, kori = korcsolya stb.
6. Monogramok. — A publicisztikában és az irodalomban gyakran találkozunk a teljes név helyett a kezdőbetűk megadásával. A magyar irodalomban fellelhető monogramok gyűjteményét adja Gulyás Pál könyve (Magyar írói álnév lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp., 1978). Különösen az angoloknál és az amerikaiaknál gyakori a jelentős politikusok vagy írók teljes neve helyett monogramjukat megadni. Például GBS = George Bernard Shaw, FDR = Franklin Delano Roosevelt, JFK = John Fitzgerald Kennedy.
7. Betűjelek. — Különösen a tudományos irodalomban nélkülözhetetlen rövidítésféleség a betűjel. Az elemek neve helyett gyakran, a vegyi képletekben pedig mindig a vegyjeleket írjuk. A képletekben természetesen számok is szerepelnek. Az alsó indexben szereplő szám az adott atomnak, az azonos sorban írt szám pedig az adott molekulának a számát jelenti. Nyilván nem [461] véletlenül a kémikusok körében terjedt el a képletek analógiájára kialakított rövidítés. Például Eurasian Conference on Chemistry in Seoul rövidítése: EuAsC2S.
Betűjelek sokaságával találkozunk a matematikai, informatikai, fizikai, valamint a biológiai és az orvostudományi irodalomban is.
8. A vegyületek triviális nevei. — A vegyületek elnevezésének határozott, nemzetközileg elfogadott szabályai vannak. Számos vegyület elnevezésében azonban megengedett, sőt nélkülözhetetlen az úgynevezett triviális elnevezés használata, mert a teljes és pontos név kezelhetetlenül hosszú lenne. Például a 60 szénatomból álló, meghatározott szerkezetű C60 molekula elnevezése hat sort követelne meg, triviális neve pedig a buckminsterfulleren vagy még egyszerűbben buckyball. Megjegyzendő, hogy számos közönséges vegyület esetében is a rövid triviális nevet használjuk az elnevezési szabályok következetes alkalmazása helyett. Például a kénsav pontos neve: dihidrogén-tetraoxoszulfát (VI) lenne.
9. Az eponimák. — Az eponima a személynevekből képezett fő- és mellékneveket, igéket, valamint jelzőket jelenti. Egy-egy eponima egész meghatározást helyettesít, ezért joggal lenne tekinthető rövidítésnek. Ha például szendvicset kérünk, tulajdonképpen a következő mondatot helyettesítjük egyetlen szóval: kérek két szelet kenyér között egy szelet sonkát. Ismeretes, hogy ezt az ételféleséget Lord Sandwich találta ki azért, hogy a kártyajátékot ne kelljen az evés miatt félbeszakítania. Érdekes viszont, hogy a tudományban is polgárjogot nyert a szendvics vegyület elnevezés (utalás arra, hogy egy fémion két lapszerű szerves molekula között foglal helyet). Az eponimák minden nyelv szókészletének nem elhanyagolható részét képezik, a legtöbbjükről általában nem is tudják, hogy egy személy nevét rejtik.
10. A jelek. — Sem a köznyelv, sem a tudományos nyelv nem nélkülözheti a legkülönbözőbb jeleket. A jelek általában függetlenek az adott nyelvtől: azonos a jelentésük a különböző nyelveket beszélők számára. Ilyenek a közlekedést szabályozó jelek, a különböző pénznemek, a matematikai, fizikai, kémiai, biológiai jelek stb. Az általánosan használt egyezményes jelek mellett természetesen nagy számban vannak csak szűkebb csoportok által használt vagy éppenséggel titkos jelek. Jellegükben ilyenek például a szabadkőműves jelek, ilyennek tekinthetők a márkajelek is, melyek pedig éppenséggel nem titkosak.
11. A rövidülés. — Talán érdemes megkülönböztetni a rövidítéseket és az egyes szavak esetében megfigyelhető szórövidüléseket. Különösen az angol nyelvben figyelhetők meg az ilyenfajta szóalkotások, mint hype a hyperbole helyett, vagy typo a typographical error helyett. Fontos azonban, hogy a többértelmű szavaknál a rövidült alak csak az egyik jelentésre vonatkozik. Tehát hype jelentése csak a rendkívüli túlzás lehet és nem vonatkozhat a geometriai alakzatra.
Társadalmi okai vannak az egyik mostanában keletkezett rövidülésnek. Korábban a chairman szónak egyértelmű volt a jelentése: ’elnök’, illetve pontosabban ’elnöklő férfi’. Néhány évtizede már egyre gyakrabban fordul elő, hogy az elnöki teendőket nem férfi, hanem nő látja el. Ezért elterjedt a chairman-nel párhuzamosan a chairmadam, illetve a nemi megkülönböztetést nem tevő chairperson használata. Mostanában azonban inkább úgy oldják meg ezt a súlyos problémát, hogy a chair-nek, rendszerint nagy C-vel írva, ’elnökő személy’ jelentése van. Természetesen itt a helyzetből következik a rövid forma jelentése.
2. Pontozás, kisbetű, nagybetű. — Nem egységes és az időben is változó a gyakorlat a tekintetben, hogy a rövidítés betűi közé pontokat írnak-e, vagy sem. Korábban sokkal gyakoribb volt a pontok kitétele, még akkor is, ha a több szó rövidítésében az adott betű nem is rövidítés. Például a múlt században számos budapesti műemléken elhelyezett táblákon az A.M.T.A.R.B. jelentése A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága. Ma a betűszavakban leggyakrabban akkor sem tesszük ki a pontot, ha az adott betű sokbetűs szó első betűje. Korábban például általában így írták: M.T.A., vagy U.S.A., ma viszont az MTA, vagy az USA forma az általános. [462]
Már utaltunk arra, hogy meglehetősen önkényes a több szóból álló kifejezések, elnevezések rövidítésében, hogy a névelőket és a kötőszavakat felhasználják-e a rövidítésben. Ezt tulajdonképpen az határozza meg, hogy velük vagy nélkülük tűnik alkalmasabbnak, jobban hangzónak az adott rövidítés. Az előbbiekben említett példák ezt a megállapítást is illusztrálják.
3. A rövidítések kiejtése. — A betűszavak esetében a rövidítést természetesen úgy kell kiejtenünk, mint a megfelelő szót. Az egy-egy szó helyett álló rövidítés esetében általában a megfelelő szót mondjuk, de mondhatjuk a rövidített formát is. Ilyen esetekben a több szavas rövidítések kiejtésének megfelelően kell eljárni. Abban az esetben, ha a rövidítés egyértelműen kimondható, ennek megfelelő a rövidítés hangzása. Például: ÁFÉSZ, vagy METÉSZ, függetlenül attól, hogy esetleg az írott forma alakja Áfész, vagy Metész.
Nem ilyen egyértelmű a helyzet akkor, ha kiejtéskor még magánhangzót kell beiktatnunk. A gyakorlat következetes, de nem egységes. Az MTK-t emtéká-nak, az FTC-t eftécé-nek, az MTA-t emtéa-nak ejtjük. De például a MTESZ kiejtve metesz, a SZVSE pedig leggyakrabban szvese, ritkábban pedig eszvéese. A kiejtés egyben hangulati különbséget is kifejezhet. Például más a hangulata az SzDSz esetében az eszdéesz-nek, és más a szadesz-nek, vagy az MDF esetében az emdéef-nek, és más a madöf-nek.
A jelek esetében természetesen a megfelelő szót kell mondani: US$: USA dollár; a + b = c: á plusz bé egyenlő cé. Sajátos a helyzet a vegyjelek és a kémiai képletek esetében. Például a Ca-t céa-nak vagy kalcium-nak kell mondani.
Beck Mihály — Beck Mihályné