 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
   |
 A MÉDIAPEDAGÓGIÁRÓL | ||
 Előző fejezet:2. A média sajátosságai | Tartalom | Következő fejezet: 4. Gyakorlati tudnivalók |
3. Médiapedagógia - a gyakorlatban
3.1. A médiaoktatás bevezetésének nehézségei
- Az alapvető nehézséget az adja, hogy a mai magyar iskolarendszer nincsen fölkészülve a médiapedagógia fogadására. Nincsenek szaktanárok, nincsenek általánosítható tananyagok (eddig ez a tárgy csak néhány megszállott kísérletező tanár kezében létezett), nincsenek kipróbált taneszközök stb. stb.
- A médiapedagógia interdiszciplináris terület (nem egy tudományág leképeződése, inkább sokféle tudomány és szakma metszéspontjában áll), egyszerre igényel technikai, művelődéstörténeti, szociológiai és esztétikai ismereteket és készségeket, ami nagymértékben megnehezíti a jelenlegi iskolai struktúrába való beillesztését. (Hol az a tanár? )
- A hagyományos órakeretbe egyáltalán nem illeszthető be, de még a duplaóra sem jelent minden esetben megváltást, hiszen például egy film megnézése és elemzése jóval több időt igényel, nem is beszélve arról, ha technikával (fényképezőgép, kamera) akarunk dolgozni. A médiaismeret esetében már nem reménytelen az ügy - pl. egy reklámszöveget, manipuláció technikát fel lehet dolgozni a hagyományos iskolai keretek között is. Az igazi megoldás azonban önálló tantárgy esetében a tömbösítés (pl. úgy csoportosítani az órákat, hogy ritkább időközönként de hosszabb időtartam - 4-6 óra - álljon rendelkezésre. Az integráció azonban ebben az esetben is megoldást kínál, különösen a társadalomismeret esetében, amely többnyire filmrészletekkel és rövidebb mediális üzenetekkel foglalkozik.
- A médiapedagógia a hagyományos tárgyakhoz képest nagyobb hangsúlyt fektet a képességfejlesztésre, ami azt jelenti, hogy - szándékai és lehetőségei szerint - mindig kreatív gyakorlatokon keresztül igyekszik tanítani: a diákok nemcsak passzív befogadói a műveknek, hanem maguk is alkotnak, ami élményszerűvé, személyessé, adekváttá teszi az oktatást.
- Mindez új szemléletet, új célt, újfajta követelményrendszert is jelent. Mivel az audiovizuális környezet állandóan változik körülöttünk, ezért itt nincs értelme egy minden oldalon rögzített, "akadémikus" tudást közvetíteni. A tanárnak nemcsak azt kell értékelnie, amit a diákok megtanulnak, megismernek, hanem azt is, hogy a diákok hogyan viselkednek majd új és ismeretlen helyzetekben, ahol előre nem tudják a választ.
- A médiapedagógia szükségképpen technikaigényes, ami több szempontból is riasztja az iskolákat és tanárokat ("sokba kerül, értek-e hozzá" stb.). Ez igaz. De az is igaz, hogy a NAT által megfogalmazott követelmények minimumához elegendő egy videomagnó, televízió, fényképezőgép; a felső határ persze itt a "csillagos ég", ami ráadásul állandóan változik is.
- Szándékosan hagytam a végére a legnehezebbet, a tanári mentalitást, a tanári beidegződéseket. Nyilvánvaló, hogy a médiapedagógia oktatásához a hagyományostól eltérő tanári szerep, tanári felfogás szükséges. A tanár itt nem "mindentudó tananyaglebontó automata", hanem valódi "gyerekvezető", aki irányítja, szervezi a diákok kreatív tanulását. Akik nem kész tananyagot akarnak "leadni", hanem elfogadják, hogy a tananyag állandóan változik, akik partnerként kezelik a diákokat, s igyekeznek beépíteni a tananyagba a diákok tapasztalatait és tudását.
3.2. A médiapedagógia tanári kompetenciái
A Mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásának alapvető kompetenciái
1. Szakmai kompetencia
Nyilvánvalóan nem lehet elvárni egyetlen pedagógustól sem, hogy egy ennyire heterogén tantárgy valamennyi területén (film, fotó, rádió, televízió, videó stb.) otthonosan mozogjon szakmailag. Ebből a szempontból nagyon fontos azonban, hogy legalább egy-két területen rendelkezzen magas szintű szakmai felkészültséggel. A többi területen pedig (pl. a kreatív gyakorlatok) tudja eredményesen felhasználni a különböző segédanyagokat, eszközöket, illetve álljon kapcsolatban az adott - számára kevésbé ismert - részterület szakemberével, aki(ke)t időről időre meghívhat az iskolába, illetve, akikhez (pl. helyi televíziós stúdió stb.) elviheti szakmai gyakorlatra a diákokat.
2. Didaktikai (módszertani)kompetencia
A Mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségi részterületet nagyon sok országban szemléletként, módszerként tanítják, méghozzá nem a közoktatásban, hanem a felsőoktatásban, a tanárképzésben. Minden leendő tanár módszertani felkészítést kap arra, hogy intelligens (tudatos értelmiségi) fogyasztója legyen a különböző audiovizuális üzeneteknek;
képes legyen arra, hogy bármely szaktárgyi órán reagáljon a diákokat foglalkoztató kérdésekre, problémákra, amelyek a különböző médiumok felől érkeznek.
A leendő továbbképzéseknek tehát ezeket a módszertani segítségeket kell megadniuk
egyrészt a médiumok felől érkező üzenetek elemzése révén,
másrészt a filmnyelvi elemek elsajátítása révén,
harmadrészt a gyakorlatok, az ún. kreatív médiapedagógia révén.
3. Személyi kompetenciák
A terület bármely formájú oktatásához nyitott tanári személyiség szükségeltetik, aki elfogadja
- a partneri viszonyt diákjaival,
- azt, hogy állandóan változó ismereteket kell tanítania,
- azt, hogy a diákjai időnként több élménnyel, több ismerettel rendelkeznek egy-egy konkrét területen, mint a tanár,
- azt, hogy sokkal személyesebbnek, „életszerűbbnek" kell lennie, mint a hagyományos tárgyak esetében.
3.3. A médiapedagógia feltételrendszere
3.3.1. Általános feltételek
Mivel ebben az esetben egy hagyomány nélküli műveltségi részterületről van, ezért itt az alapvető feltételek megteremtése elemi kérdés. Másképp fogalmazva: amennyiben egy iskolában hiányoznak az elemi feltételek, akkor inkább el se kezdjenek a médiapedagógiával foglalkozni, mert csak diszkreditálják ezt a nagyon fontos területet, s kellemetlen helyzetbe hozzák magukat a diákok előtt. A médiapedagógia minimális, elengedhetetlen, feltételei a következők:
Legyen (valamelyest) szakképzett és érdeklődő a tanár - a most induló posztgraduális képzések épp azt célozzák, hogy jó néhány pályán lévő tanár képes legyen kisebb mértékben önálló tananyagként, nagyobb mértékben pedig integrált formában (beépítve az irodalom, történelem, ill. valamely komplex tárgy programjába) tanítani ezt a területet.
Legyen tanterv - akár az önálló tantárgyi forma számára, akár az integrált, ill. komplex formák számára, ne váljanak ötletszerű beszélgetésekké az órák.
Válasszanak tankönyvet, segédanyagokat - segédkönyvek, oktatási videó- és audiokazetták, filmek (celluloidon és videón).
Ez a terület - sajátosságaiból következően - nagymértékben igényli a tömbösítést. (dupla órák rendszerét, az epochális megoldásokat :egy két napra tömöríteni a havi órákat, egy, ill. két hétig minden nap legyen legalább egy dupla óra stb.). A tárgy eddigi története többnyire szakköri keretek között zajlott, ezért nagyobb osztálylétszám esetén mindenképpen javasolható a forgószínpadszerű párhuzamos csoportokban történő munka
3.3.2. Taneszközök
A Mozgóképkultúra és médiaismeret a hagyományos tantárgyakhoz képest mindenképpen eszközigényes tárgy, mivel szükségképpen eszközökkel, médiumokkal dolgozik. Ráadásul ezen a területen roppant gyorsan avulnak el az eszközök, s a jövőre felkészítő iskolarendszernek folyamatosan kell korszerűsítenie ezeket az eszközöket. Ebben az esetben tehát valóban csak a minimumot lehet megállapítani, mert - különösen a szakmák felé kacsingató iskolák számára - a határ a "csillagos ég".
3.3.2.1. A legminimálisabb feltételek önálló tantárgyi keret esetén:
- Közvetítő eszközök
- fényképezőgép
- diavetítő
- rádió
- magnetofon
- televízió
- videomagnó (lehetőleg ne csak lejátszó)
- videokazetták
- számítógép
- fénymásoló
- fényképezőgép
- Információ hordozók
- műsoros videokazetták (vagy elérhető kölcsönző)
3.3.2.2. Az optimális szint még néhány alapvető eszközzel bővülhet ki:
- videókamera
- montírozó asztal
- szövegszerkesztésre (írott sajtó) is alkalmas számítógép
3.3.2.3 Az integrált formák esetében valószínűleg a legminimálisabb eszközigény a mérvadó.
3.4. Minimális (alapvizsga) követelmények a 10. évfolyamon
3.4.1. Önálló tantárgy esetén a Mozgóképkultúra és médiaismeret kötelezően választandó vizsgatárgy.
A mozgóképkultúra és médiaismeret vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv 710. évfolyamára előírt részterületekről összeállított kérdések és feladatok alkotják, amelyek mérik:
a mozgóképírás , olvasási készséget: a vizsgázó készségszinten használja-e a mozgókép formanyelvének fontosabb fogalmait, ismeri-e azok jelentését és a közlésben betöltött szerepét; adekvát eljárásokat és szempontokat alkalmaz-e a mozgóképi szöveg elemzése során.
művészeti és a művelődéstörténeti ismereteket: a vizsgázó érzékeli és értékeli-e az esztétikailag megformált és a gyakorlati/köznapi céllal készült mozgóképi szövegek közötti különbségeket; milyen a stílus és formaérzéke; birtokában van-e a mozgókép történetére vonatkozó alapvető ismereteknek; ismer-e meghatározó műveket az ajánlott filmirodalomból
az audiovizuális média alapvető sajátosságainak, működési mechanizmusának alapszintű ismeretét: a vizsgázó rendelkezik-e a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével; miként tájékozódik a televíziós műsortípusok, a globális monitorkultúra világában.
3.4.2. Mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyból letehető a vizsga abban az esetben is, ha a Nemzeti alaptanterv vonatkozó fejezetének követelményrendszerét a tanulók valamilyen integrált tárgy (komplex művészeti program, nyelvi-kommunikációs program, vizuális nevelési program, társadalomismereti program, komplex informatikai program) részeként teljesítik.
A központilag kialakított feladatok fontosabb típusai
Mozgóképkultúra
A következő feladatok egy ismeretlen (max. 10 perces) mozgóképi szöveg megtekintésére vonatkozhatnak:
a mozgóképi ábrázolás alapeszközeinek (pl. szerepjáték, képi kódok - szemszög, képkivágás, megvilágítás-, montázsszerkesztés) használatára a szöveg értelmezésében
műfajokra és korstílusokra
a filmnyelvi fogalmak helyes ismeretére
az írásban kifejtendő kreatív feladat vonatkozhat:
egyszerű helyzetek tér-idő felbontására, rövid, néhány beállításból álló képsor
megtervezésére
egyszerű mozgóképi szövegek történet ill. cselekményvázának megfogalmazására
(pl. állóképek sorbarendezése alapján)
Médiaismeret
- a tömegkommunikációs rendszerek működésére vonatkozó, rövid kifejtést igénylő, kérdések különösen a
- a műsoridő tagolásának jellegzetességeire, a televíziós műfajok ismeretére
- a tömegmédia befolyásolási technikáira
- a virtualitás és az interaktivitás, továbbá a mediatizált kultúra fogalmára, sajátosságaira vonatkozhatnak
| Előző fejezet: 2. A média sajátosságai | Tartalom | Következő fejezet: 4. Gyakorlati tudnivalók |
Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás |