1 A kérdésnek négykötetes monográfiát szentelt Zsilinszky Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai I-IV (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai), Budapest 1881-1897. Egyéb részletező ill. átfogó értekezések többek között: szintén tőle A linczi békekötés és az 1647-ki vallásügyi törvényczikkek története, Budapest 1890; Hajnal István: Esterházy Miklós nádor lemondása (Székfoglaló értekezés), Budapest 1929 és Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka, Budapest 1930. L. még Pettkó Béla: Az 1655-iki pozsonyi országgyűlés története, klny. Történelmi Tár 14 (1891); Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés, Budapest, 1873; Jean Beranger: Les "Gravamina". Remondstrances des diètes de Hongrie de 1655-1681, Paris 1973; valamint R. Várkonyi Ágnes:Pro quiete regni - for the peace of the realm. The 1568 law on religious tolerance in the Principality of Transylvania, The Hungarian Quarterly 34 [130] (1993) 99-112 s Rendhagyó országgyűlés Szécsényben 1705, A szécsényi országgyűlés 1705-ben (szerk.: Praznovszky Mihály), Szécsény 1995, 7-58; és újabban Tatjana Gussarova: A vallási kérdések vitáinak légköre a magyar országgyűléseken a 17. század első felében, R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére (szerk. Tusor Péter), 308-319. Természetesen nem feledhetjük a MOE és EOE sorozatok számos vonatkozó iratát. Vissza
2 Benda Kálmán-Péter Katalin: Az országgyűlések a kora újkori magyar történelemben (Előadások a Történettudományi Intézetben 6), Budapest 1987, 29. Vissza
3 A Magyar Tanács kialakulására, felépítésére, működésére valamint korszakonként változó szerepére és jelentőségére a rendi intézmények sorában l. Márk László: A királyi tanács átalakulása és története Mohács után, Századok 51 (1917) 472-493 és 577-602. Vissza
4 Magyar Törvénytár 1608-1657. évi törvényczikkek (= CIH III), szerk.: Márkus Dezső, Budapest 1900, 441-443. Vissza
5 Révész Kálmán: Százéves küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért 1550-1650 (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai), Budapest 1894, 58-64. Vissza
6 "In novissima Generali Regni Diaeta nonnullos articulos ad urgentem instantiam nonnullorum Nunciorum Comitatensium, odio peculii Sacrae Regni Coronae, nominanter vero Civitatis Cassouiensis impense flagranti, ipsis Civitatibus personisque Civicis non auditis, multo minus legitimis ipsorum iuribus revisis conscriptos, atque reclamantibus iisdem Civitatibus interessatis conditos fuisse, Maiestatem Vestram Sacratissimam mediantibus aliis nunciis et Ablegatis nostris iam antea lachrimabundi requisiveramus demisse supplicantes, quatenus Maiestas Vestra Sacratissima ex gravissimis rationibus tunc humillime repraesentantis [!] effectuationem dictorum Articulorum ad Futuram Regni Generalem Diaetam clementer prorogare potius dignaretur, quam ipsam Civitates plurimorum Imperatorum et Regum largissimis Donationibus et Privilegiis fulcitas in libertatibus, immunitatibus, Iuribusque municipalibus per nonnullos Nobiles Virtute Articulorum praemissorum damnificari pateretur. ... quin dictus Comitatus Aba Uyuariensis a proposito Suo recepisset, ut num etiam Continentiis articulorum in diversum Sensum interpretatis, bona ipsorum post Executionem et exinde admissam unicam apellationem contra Vim Articuli et Mandatum Palatinale violenter occupata tenere, imo denuo alia plura occupare nihil pensi duceret. ... Quocirca Maiestatem Vestram Sacratissimam ... supplices exoramus, dignetur ... ipsos vero adversarios et accusatores nostros pro ulteriori disquisitione et discussione huiusmodi Articulorum antequam cum extrema obliteratione Privilegiorum evertione Libertatum nostrarum effectui mandarentur, ad proxime futuram Generalem Regni Diaetam relegare. Si quis Nobilium adversus aliquas personas Civicas quicquam Causarum intentare voluerit, huiusmodi quoque Causas pro faciliori et meliori negotiorum Cognitione et discussione ad Suos Competentes Ordinariosque Iudices, exindeque Sedem tavernicalem ... transmittere parati erimus." Magyar Országos Levéltár (= MOL), Magyar Kancelláriai Levéltár (= MKL) Litterae Privatorum (=A 32), No 609 ex Anno 1648. A keltezés nélküli forrás közben hosszas fejtegetést tartalmaz a szabad királyi városok feletti bíráskodásról. Vissza
7 Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet V, Budapest 1935, 165; Makkai László: Az ellenreformáció és a harmincéves háború. Az erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenes küzdelmei, Magyarország története tíz kötetben III 1 (főszerk. Pach Zsigmond Pál), Budapest 1985, 775-936. Megállapításaik jelentőségére a figyelmet felhívja: Bessenyei József: A szabad királyi városok jogainak csorbítása. Az 1647. évi 78. törvény, Történelmi Szemle 33 (1991) 255-263. Vissza
8 Bessenyei József számos, javarészt felvidéki levéltárakból, hosszas kutatómunkával összegyűjtött forrás felhasználásával részletekbe menően rekonstruálta a diétán történteket, s ennek alapján vonta le fenti következtetéseit. Bessenyei J.: A szabad királyi városok, 262-263. Vissza
9 Vö. Szakály Ferenc: Prológus: mezőváros és reformáció (Megoldási javaslatok), Mezőváros és reformáció (Humanizmus és reformáció 23), Budapest 1995,9-32. Részletes várostörténeti irodalmat l. ugyanitt. Vissza
10 MOL MKL Libri Regii (A 57), különösen vol. 4-27, passim. Vissza
11 Kassa esete valóban nem egyedüli. Vö. pl. Draskovich János nádor leveleit, amelyek jól illusztrálják a szabad királyi jogállást megszerezni igyekvő városok problémáit is. MOL MKL Litterae Palatinorum (A 21), No 324. No 331. No 341. No 343. Vissza
12 Némely szabad királyi város, nevezetesen pedig Kassa kihágásainak és újabb visszaélések behozatalának eltörléséről... CIH III 472-475. A cikkelyt sem Kassa idézett felségfelterjesztése, sem a tanácsosi véleményezések, sem a többi, a dolgozatban használt forrás nem említi. A városok és különösen a dolgozatunkban modellként előtérbe helyezett Kassa gazdasági tevékenységére l. Kerekes György: Kassa város gazdálkodási viszonyai a XVII. században, Budapest 1912; Vissza
13 Bessenyei J.: A szabad királyi városok, 259-260. Vissza
14 Révész K.: Százéves küzdelem, 62. Vissza
15 L. pl. még az 1647. évi 78. tc-t. CIH III 472-473. Továbbá R. Várkonyi Ágnes: Monopóliumok, teóriák és csempészmozgalmak c. tanulmányát (Magyarország keresztútjain, Budapest 1978 111-133), különösen 117-119. Vissza
16 A királyi diploma fogalmazványa: MOL MKL Conceptus Expeditionum (=A 35) No 192 Anni 1648. Vissza
17 MOL MKL A 35 No 191 Anni 1648. Vissza
18 Vö. Szilágyi Sándor: A linczi béke okirattára, Budapest 1885, 408. Vissza
19 Bessenyei J.: A szabad királyi városok, 262. Vissza
20 "Quae res siquidem ulterirores etiam considerationes habere videretur, non sumus praetermissuri in eo fidelium quoque nostrorum Consiliariorum vota et opiniones audire. Interea nihilominus gratum foret nobis, si interpositione et opera etiam Synceritatis Vestrae discordia inter ipsos placidioribus mediis componi atque sopiri posset, ne alterutra pars ultra praescriptum etiam articuli se aggravatam fuisse merito conqueri possit, ex mutuisque dissidiis et animorum concitatione alia gravia incommoda ac damna Civitati, peculio Sacrae Regni Coronae non sine eius desolatione emergere contingat." MOL MKL A 35 No 193 Anni 1648. Vissza
21 Az inkriminált szövegrész: "Dissentiones ac differentias Augustanae et Helveticae Confessionis Civium et Incolarum Cassouiensium ex demissa ipsorum Augustanae Confessionis Civium expositione et instantia intelleximus." Az visszaküldött eredeti irat valóban megtalálható a fogalmazvány mellett. MOL MKL A 35 ad Num 193 Anni 1648. Vissza
22 Vö. Márk L.: A királyi tanács átalakulása, 597-599. Vissza
23 "Non habere negotium considerationem, quia hac quoque ratione omissis ... iis Clausulis expediri poterint literae ad Principem, posse itaque concedi iuxta postulata." A kassaiak kérvényének kivonatához fűzött opinio: MOL MKL Propositiones et Opiniones (=A 33), Fasc. 12, No 186 (Proposita 8 Iul. Anni 1648 Lincz˙). Vissza
24 A javított részlet: "Ex certis relationibus intelleximus occasione articuli decimi noni novissimae Regni Dietae nonnullos dissensiones et differentias inter Comitatum Abau˙uariensem et Civitatem Cassouiensem exortas esse". Rákóczi halála miatt végül ezt az iratot sem továbbították. Eredetije: MOL A 35 No 263 Anni 1648. Vissza
25 Fogalmazványa: MOL MKL A 35 No 190 Anni 1648. Vissza
26 Neveiket a tanácsot kérő királyi mandátum fogalmazványának végén olvashatjuk. MOL MKL A 35 No 190 Anni 1648. Vissza
27 Rendszerint az uralkodó tetszésétől függött, mikor és kiket kérdezett meg. A teljes tanács összehívása ill. vélemények írásbeli kikérése mellett köztes megoldásnak a közel lakó tanácsosok ülése számított. Márk L.: A királyi tanács átalakulása, 597-599. Vissza
28 Révész K.: Százéves küzdelem, 63 és 641. Vissza
29 "...plenariam suam in hac re Resolutionem ad informationem suam ac superinde accipiendam Clementem Suae Maiestatis Sacratissimae Caesareae et Regiae Annuentiam et resolutionem distulit, et nec dum tamen Eiusdem accepimus resolutionem..." Abaúj vármegye levele Pálffy Pál országbíróhoz (Göncz, 1648 május 25.). A megye kéri Pálffyt, mint "Patriae Summus Iusticicarius"-át, hogy gyakoroljon nyomást a nádorra a nemesi jogok megvédése érdekében. MOL MKL Litterae Comitatuum (= A 27), Comitatus Abauyvariensis, No 102. Vissza
30 Az iratok közül négy a MOL MKL A 32, Zrínyié a MOL MKL A 33-ból került elő, az 1652. év [!] kivonatainak mellékletei közül. Ez utóbbi fejlécén található jelzetet ugyan levágták, a hátoldalán lévő regeszta ("C. a Zrin Nicolaus circa Instantiam quinque Civitatum Opinionem submittit") ugyanabban a formában és külalakban íródott, mint a többieké, feltehetően valamikor ez is a MOL MKL A 32-be tartozott. Kalandos utat járhatott meg Draskovich opiniója is, ezen piros pecséttel az "Archiv Schöppl" felirat található, a jelzetet erről is eltüntették, s a Nemzeti Múzeum szerzeményeként került vissza eredeti őrzőhelyére (MNM Növedéknapló 1914/16.). Lippay érsek véleményezését a MOL MKL Litterae Archiepiscoporum (= A 30) sorozat őrzi. A többi opinióval Batthyányi család levéltárában (MOL Batth. cs. lt., Missiles [P 1314]), a Nádasdy család levéltáraiban (MOL Nádasdy cs. lt. (P 507) és MOL Magyar Kamara Archivuma (=MKA) Arch. fam. Nad. (E 185), a MOL MKA Missiles (E 204) ill. MOL MKA Neoregestrata Acta (E 148), a MOL MKL Transylvanica et Hungarica (A 97) gyűjteményében, az Österreichisches Staatsarchiv (=ÖStA), Haus- Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten és az ÖStA Finanz- und Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn állagaiban nem találkoztam kutatásaim során, továbbá a MOL MKL Acta Particularia (A 93) elenchusa sem utal az adott évkörből Kassára vagy a városszövetségre vonatkozó iratokra. Vissza
31 Mint például ugyanebben az időben Széchy Dénes ügyében "reliqui Consiliarii non rescripserunt", azaz egész pontosan Zongor Zsigmond váradi püspök, Zrínyi, Csáky László, Erdődy György Esterházy Dániel a prímással, nádorral, a győri püspökkel, Batthyány Ádámmal stb. ellentétben nem küldték el opiniojukat. MOL MKL A 33 Fasc. 13, No 173 (Proposita Iun. 25 Anni 1648). Vissza
32 Az opiniók teljes szövegét l. a tanulmány után. Vissza
33 MOL MKL A 32 No 666 ex Anno 1648. L. Függelék 1. sz. Vissza
34 MOL MKL A 32 No 631 ex Anno 1648. L. Függelék 2. sz. Vissza
35 MOL MKL A 32 No 626 ex Anno 1648. L. Függelék 5. sz. Vissza
36 Az idézet nem római jogi, hanem középkori eredetű általános jogelv megfogalmazása. Rihmer Zoltán szíves közlése. Vissza
37 MOL MKL A 32 No 622 ex Anno 1648. L. Függelék 6. sz. Vö. Werbőczy: Tripart., Pars I, tit. 3, § 6-7. (Milleniumi emlékkiadás, szerk. Márkus Dezső, Budapest 1897, 57-59.) Vissza
38 MOL MKL A 33 Fasc. 16, ad Num 44. L. Függelék 4. sz. Ezt az elvet Pázmány fejti ki részletesen Öt szép levél c. munkájának második részében: Az hittel kötött fogadásoknak felszabadításárúl. (Pázmány Péter ... összes munkái IV 2 [s. a. r. Rapaics Rajmond], Budapest 1898, 739-760.) Pázmány szószerint idézi Robertus Swetustól (748): "Si cum haeretico principe princeps catholicus; cum haeretica republica catholica respublica fidem init: tenetur sincere et sine omni dolo eam non minus, ac catholico alicui datam, sartam tectam tueri." (Dissert. de fide haeret. servanda). Zrínyi talán ennek ismeretében alakíthatta ki álláspontját. Vissza
39 MOL MKL A 30 No 228 ex Anno 1648. L. Függelék 3. sz. Vissza
40 MOL MKL A 32 No 666 ex Anno 1648; uo. No 626 ex Anno 1648. L. Függelék 1. és 5. sz. Vissza
41 MOL MKL A 32 No 666 ex Anno 1648. L. Függelék 1. sz. Vissza
42 MOL MKL A 33 Fasc. 16, ad Num 44. L. Függelék 4. sz. Vissza
43 MOL MKL A 32 No 622 ex Anno 1648. L. Függelék 6. sz. Vissza
44 Révész K.: Százéves küzdelem, 63-64. Vissza
45 Vö. MOL MKL A 32 No 631 ex Anno 1648; valamint uo. No 666 ex Anno 1648. L. Függelék 2. és 1. sz. Vissza
47 1648 márciusában. Vö. MOL MKL A 33 Fasc. 12, No 90. Az eperjesi tanácskozásokra l. Szilágyi S.: A linczi béke, 609-660. A probléma általános megvilágítása R. Várkonyi Ágnestől: Birodalmi államgazdaság és a királyi Magyarország (Magyarország keresztútjain...), 94. Esterházy álláspontja: MOL MKL A 32 No 622 ex Anno 1648. L. Függelék 6. sz. Vissza
48 MOL MKL A 33 Fasc. 16, ad Num 44. L. Függelék 4. sz. Vissza
49 Vö. pl. Széchenyi György akkor még pécsi püspök, prokancellár 1648 március 7-én, a prágai udvarban kelt, Lippay prímáshoz írt levelének vonatkozó részét. "Zrini Miklos V[ram] felöl értettem en napokba hogy meg kerülték egj nemellyek, leuelek általé, uagy máshogjan, nem tudom, eleg az hogi minekutanna sokat úntatták uolna hogi az ő factiojokba álljon uélek edgiet érteni, aki felelte: ő bizoni nem factioz, egjiarant hiszen egjkét mind massat, mert afféle dolognak soha nincz jo kimenetele; annelkülis kényesen uannak a' Magiarok ki azokis egj mást mardajaké. eleg az hogy emberül uiselte magat. Nagy ostora Istennek rajtunk hogj illyen conspiratiokat csinalunk." Prímási Levéltár (= PL), Archivum Saeculare (= AS), Acta Radicalia (= AR), Capsa X, No. 196 [Időrendezett missilis-sorozat], 17. cs., fol. 16-18. Vissza
50 substitutus cancellarius, ill. ad praesens Aulae Hungaricae Pro-Cancellarius 1647 november 12. előttől 1648 március 15. utánig. MOL MKL A 33 Fasc. 11, No 73 MOL MKL A 35 No 300 Anni 1647 és No 75. Anni 1648; valamint MOL MKL A 32 No 643 ex Anno 1648. Vissza
51 MOL MKL A 32 No 631 ex Anno 1648. L. Függelék 2. sz. Vissza
52 1647 évi 82. tc. CIH III 476-477. Vissza
53 Vö. MOL MKL A 27 Comitatus Abauyvariensis, No 102. Vissza
54 Lippay levele: MOL MKL A 30 No 228 ex Anno 1648. L. Függelék 3. sz. Vissza
55 Bécsben, február 24-ről keltezett magyar nyelvű levelének eredetije: Kassai Városi Levéltár [Arvhiv Mesta Koic] (= KVL), Collectio Schwarzenbachiana, No 7137. Vissza
56 "Miuel minekűnkis bizonyos dolgaink lésznek az Nemes Orszagh eleőtt, mellyek az mi megh maradasunkatis nezik. Könyörgűnk azért alazatossan, de nagy bizodalommal Na[gysá]god[na]k Varasunk[na]k meghmaradasara és szabadsagunk[na]k oltalmazasara nezendeő dolgainkat, ha mibeöl kiuantatik (a minthogy kivantatikis) az Nag[ysá]god Varasunkhoz ualo méltosagos jo akaratya, mind az mi k[egye]l[m]es Urunk eő fol[sé]ghe, s mint penigh az Nemes Orszagh és masok eleőttis, eleömozdetani, s nemellyek[ne]k ellenűnk ualo panaszi ellennis minden oltalommal lenni..." Kassa, 1646. augusztus 18. KVL Collectio Schwarzenbachiana, No 7453. A prímás Kassa-pártiságának csak némileg látszik ellentmondani, hogy a diétán talán nem tett mindenben a kassaiak kedvére. Pusztán abból, hogy támogatta a megyéknek a városi privilégiumok bemutatására vonatkozó követelését, amely egyébként is inkább ügyrendi, mintsem lényegi kérdésnek látszik, nemigen lehet - talán Zsilinszky elfogult megállapításai nyomán - "közismert Kassa-ellenesség"-et tulajdonítani neki. Vö. Bessenyei J.: A szabad királyi városok, 259-260 és 262. Vissza
57 MOL MKL A 30 No 241. Vissza
58 Mindhárman egri kanonokok. Vissza
59 1648 február 1. Eredetije: PL AS AR Capsa X, Nr. 17. cs. 9-10. fol. Az egész levelet több hibával (Pálfalvay nagyprépost helyett "palatinus"-t hoz) közölte már Szilágyi S.: A linczi béke, 608-609. Vissza
60 MOL MKL A 32 No 610 ex Anno 1648. Vissza
61 Vö. MOL MKL A 35 No 332 Anni 1648. Vissza
62 A visszacsatolásra vonatkozó kancelláriai kiadványok: MOL MKL A 35 No 415-429 Anni 1648 Vissza
63 Levelük az uralkodóhoz és a követeknek adott utasítás: MOL MKL Litterae Civitatum (A 28), Civitas Cassoviensis, No 61. Vissza
64 Levele III. Ferdinándhoz (Nagyszombat, 1648. november 24.). MOL MKL A 30 No 217. Vissza
65 A ferencesek, az egri káptalan (1649: 38. tc. CIH III 545-547.) és püspökség mellett 1654-ben a jezsuiták is megjelentek, akiknek kollégiuma mellett Kisdy Benedek 1657. évi alapításával valójában egy egyetem (Studium Universale, Academia) is létesült. Wick Béla: A jezsuita rend története Kassán (Klny. a Katholikus Lelkipásztor című folyóiratból), Pozsony 1931, 13-15. Vissza
66 Révész K.: Százéves küzdelem, 66-79. A 1649 során történtekre a Révész által kiaknázott KVL mellett a MOL számos olyan forrást őriz még, amelyek számos ponton kiegészítik eddigi ismereteinket: MKL A 33 Fasc. 13, No 125. No 132 [mellékletekkel]. No 133 [mellékletekkel]. No 145 [mellékletekkel]. No 153 [mellékletekkel] No 168 [mellékletekkel]. No 191. No 217 [mellékletekkel]; valamint MKL A 35 No 250. No 301. No 314. No 375. No 383. No 403. No 404. No 445. No 447; továbbá 1650-re A 32 No 687 ex Anno 1650. Vissza
67 Az 1647: 18. és 19. tc-t az 1649-i 12. tc. erősítette meg súlyos szankciók kilátásba helyezésével. (CIH III 532-533.) Az 1649. évi 21. tc. 600 Ft bírsággal fenyegette meg Kassát, ha megint elszabotálja a beköltözést elrendelő 1647: 109. tc. érvényesítését. CIH III 494-495 és 536-537. Vissza
71 Teljes visszaszorulásukról talán csak 1687 utántól lehet beszélni. Vö. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Budapest 19832, 46. Vissza
72 Az iratokat klasszikus latin helyesírással hozom. A megszólításoknál és a névszóknál azonban meghagytam a nagy kezdőbetűket, s ugyancsak megtartottam néhány a korra jellemző, szóközben előforduló sajátosságot (pl. literae, ob˙cere etc.) - A Ráday Gyűjtemény évkönyvében (VIII, 253-278) - a kéziratok sajnálatos elcserélődése folytán - a dolgozatnak egy korábbi, s a forrásszövegeket tekintve összeolvasatlan változata látott napvilágot. Jelen közlést emiatt elengedhetetlennek tartottam. Vissza