Charles Lemaire kézikönyvének harmadik fejezetében még azt olvashatjuk, hogy "Kétféle rovar támadja meg a kaktuszokat. A legveszélyesebb az, amelyet a kertészek "Vöröspók"-nak neveznek...", valamint a bíbortetvek, amik nagyobb méretüknek köszönhetően "jobban elárulják jelenlétüket a kaktuszokon".

A Lemaire korszak óta a mezőgazdasággal szemben támasztott igények biztosították és biztosítják ma is a növényvédelem állandó fejlődését. A növényvédelem a mezőgazdasági tudományok fontos ágazata, bár ennek nagyon kis részét használjuk fel a kaktuszok esetében.

Megbetegedéskor a normális szervezet életműködésében mennyiségi és minőségi változások állnak be. A megbetegedés megnyilvánulhat pusztán az életműködés zavarában, ilyenkor beszélünk működési (funkcionális) megbetegedésről (pl. virágzás elmaradás látszólag egészséges növénynél). Ha a működési zavarok mellett a szervezet, illetve az egyes szervek is megváltoznak, akkor a betegséget szervi (organikus) változásnak nevezzük.

A betegséget okozó hatásokra az élő szervezet reagál. Az elváltozásokat tüneteknek nevezzük. A tünetcsoportot élettani okok és növényi kórokozók által kiváltott betegségek esetén kórképnek, állati kártevők hatásának esetén kárképnek nevezzük.

1. Élettani betegségek

2. Növényi kórokozók által okozott betegségek

3. Állati kártevők által okozott betegségek