Költő, lapszerkesztő. Mezőcsáton született 1843. november 30-án. Apja falusi zsidó kereskedő volt, a család faluról falura vándorolt. Iskoláit Miskolcon kezdte. 1899-ben így vall a városról:"Tartom a jusst az Avashoz. Az Avas aljáról származni felér egy nemesi levéllel".
Tanulmányait Rimaszombaton és Debrecenben végezte. Apja rabbinak szánja, de a fiú irodalmi érdeklődése ezzel szembefordul, megszökik otthonról. Vándortanítónak áll, majd 1868-ban Pestre költözik, 1870-től a Képes Világ szerkesztője, fokozatosan bekerül az irodalmi életbe. 1890-ben  indította a századforduló legjelentősebb irodalmi lapját A Hét címmel. (A Nyugat szellemi előfutára volt a lap).
Kiss József az Arany halálát követő évtizedek legjelentősebb és legtiszteltebb költője volt. Szerkesztőként múlhatatlan érdemeket szerzett a modern, polgári értékek megjelentetésében, alapelve:"Tiszteld a tehetséget!"
1921-ben, 78 éves korában halt meg, ravatalánál mondotta Babits:"...nemes ellenfél volt...illő, hogy sírja előtt minden zászló hódolva és fájdalommal meghajoljon".
Kiss Józsefet 1913-ban Mezőcsát díszpolgárává választották, az iskola udvarán ma mellszobrát láthatjuk.