ISKOLATÖRTÉNET
Egy község megtartó erejét nagyban meghatározza, hogy képes-e a területén biztosítani az alapfokú oktatást, azaz működtet-e általános iskolát.
Bárna közoktatásának történetéhez az első adatok a XVIII. sz. második feléből származnak.
Mivel az iskola Bárnán az államosításig (1948) egyházi fennhatóság alatt állott, a település viszont a XVIII. sz.-ban Cered filiája (leányegyháza) volt, érthető, hogy az oktatást a ceredi tanító végezte.
A források szerint 1770-ben és 1772-ben a Baranya vármegyéből ideszármazott Kerekes József a tanító. A tanított tananyagról semmilyen ismeretünk nincs. A község iskoláskorúnak számító fiatalsága nem igazán ismerte fel a műveltség jelentőségét - iskolakötelezettség még nincs - hiszen 1772-ben egyetlen tanulója sem volt Bárnán Kerekes mesternek. Ha lett volna tanulója, jövedelme is lett volna, mint 1770-ben, amikor a jobbágyoktól 1/2 pm* búzát, zsellérektől 1/2 pm búzát, összesen 15 1/2 pm-t kapott.
1772-ben 2 szekér fát, 1 szekér szénát kapott a községtől. Összehasonlításként a nótáriusnak (íródeák vagy jegyző) 7 1/2 pm búza, 6 szekér fa, 1 szekér széna járt.
Nagy fontosságú tény volt, hogy a vallásalap 1811-ben templomot építtetett s külön lelkészt is adott a községnek. A római katolikus elemi vegyes iskola is ettől az időtől működik. Tannyelve magyar. Igaz ugyan, hogy az iskolát a római katolikus egyház működtette, de befogadta a helyben élő más vallású gyerekeket is (pl. evangélikusokat, izraelitákat).
A helyi közoktatási viszonyokról kevés az adat, a tanítók neveit viszont pontosan ismerjük.
Községi tanítók a XIX. sz.-ban:
Molnár Pál 1806-1810
Köböl István 1813-1821
Pál Ferencz 1822-1823
Tábor János 1826-1828
Szüts József 1832-1837
Pál Ferencz 1842-1845
Angyal Mátyás 1845-1850
Lipcsey Ferenc 1850-1853
Sinkó Mátyás 1853-1855
Csernay Mór 1865-1869
Koválcsik Nándor 1869-19...?
Az 1900-ban készült anyag szerint a lakosság száma 680 fő. Közülük 663 római katolikus. 6 evangélikus és 11 izraelita vallású. 131 fő a tankötelesek száma!!! Ezek közül mindennapi tanköteles 95, ismétlő 36 fő, 2 izraelita és 2 evangélikus tanuló van.
Ténylegesen 128 gyerek járt iskolába, ebből 34 ismétlő.
A tanulók 10 évi átlagos száma 109 fő.
Az iskola felszereltsége kielégítőnek mondott.
A XX. sz. elejéről sajnos hiányosak az adatok. Néhány tanító nevét és működési idejét ismerjük.
A legtovább a községben oktató tanítónő Fülöp Ilona volt, aki Debrecenben végezte el a tanítóképzőt, 1908-ban kezdte meg a működését Bárnán és még 1942-ben is itt dolgozott. Átlagban 40-50 gyere-ket tanított.
Theiner László, aki később körzeti iskola-felügyelő lett 1922. október1-1931 február 18. között tanított a faluban. Kassán született 1888. július 26-án, a tanítóképzőt is ott végezte 1905-1909 között. Az I. világháborúban harcolt az olasz fronton, Triesztnél hadifogságba is került, ahonnan 1919 tavaszán szabadult. Várpalotáról jött Bárnára tanítani, innen pedig Mohorára távozott.
Kis István kántortanító 1911-ben született Salgótarjánban. Jászberényben végezte a tanítóképzőt 1932-ben. Rövid salgótarjáni működés után 1933 november 26-tól tanít Bárnán. Még az államosítás után is ő volt az igazgató.
Rajtuk kívül a két világháború között itt találjuk Balassa Dezső és Kiss gyula tanítót, Chmely Anna tanítónőt.
ISKOLÁNK JELENIDŐBEN
A napokban volt 70 éves iskolánkban 10 pedagógus segítségével nyolc évfolyamon 119 diák tanul. Szép környezetben, a község központjában van iskolánk, amely hála az infrastruktúra gyors előre törésének, ma már egyenrangúnak mondható sok városi iskolával. Szép, tágas, központi fűtéses tantermekben 12-20-as osztálylétszámok lévén optimálisak a feltételek a tanuláshoz.
A felső tagozaton még az informatikai oktatás is megoldott, sőt két éve korlátozott Internet elérésünk is van.
Ritka szép udvarunk van, mely tágassága és felszíni sajátossága miatt a pályákon kívüli, szabadon maradt területein, télen még, mint "szánkópálya" funkcionál.
Erről látható egy szép téli felvétel.
Ugyanezen oldalon alakítottunk ki egy kis szabadtéri nézőteret, ahol színjátszóink alkalmanként bemutatkozhatnak, s mely egyben a község lakóinak közösségi színteréül is szolgál. Júniusban iskolánk fennállásának 70. évfordulójának ünnepi műsorát is tartottuk, melyen szép számmal vendégül láthattuk a korábbi években itt tanított kollégákat, illetve a legidősebb diákokat.
A részvevők egy csoportja látható a következő felvételen:
Azért nem szeretnénk elhallgatni azt, hogy sajnos tornatermünk nincs. Rossz idő esetén egy kis tornaszoba szerény lehetőségével kell beérni diákjainknak.
Mint minden kistelepülésen működő iskola, mi is több nyilvános rendezvényt tartunk, mely a község kulturális programját bővíti, színesíti. A farsangi bált évek óta nagy érdeklődés kíséri, melynek színvonala szülők, pedagógusok közös munkájának eredménye.
Igyekszünk felfigyelni, megtalálni tehetséges gyermekeinket. Ilyen szerencsés találatunk Szegedi Alexandra, aki a szlovákiai Rozsnyón a "Mesemondás Nagymestere" címet nyerte el palóc népmeséjével.
Íme, itt van SZANDI, ahogy mindenki hívja:
Tanulóink sok-sok versenyben szép eredményeket értek el mind a sport, mind egyéb területen, mint például a polgárvédelmi, a tűzoltó, az "Életre való Plussz", vers és prózamondó versenyeken. Mindezek mellett előszeretettel kirándulnak a közeli hegyekbe, melyről itt láthatunk egy képet.
Befejezésül szeretnénk bemutatni egy régi diákot, egy naiv festőt, akire az egész falu büszke, s akinek munkája megtalálható a Polgármesteri Hivatal nagytermében.
Susán Gyuláné /Torják Erzsébet/ 1939. Július 1-én született itt, Bárnán. Az általános iskolai tanulmányait a helyi iskolában kezdte, majd a Közgazdasági Gimnáziumban folytatta, ahol elvégezte az első osztályt. 1969-ben a Dolgozók Gimnáziumában folytatta és fejezte be az iskolás éveket.
Férje, Susán Gyula bányamester volt, sajnos már meghalt. Két fia van, mind a ketten erdészek.
A sok szép képből alig tudtunk választani, hogy melyiket mutassuk meg.
Aki bővebben szeretné megismerni e szép vidéket, a virtuális kirándulás után a valóságban, szeretettel várjuk, s az olcsó szálláslehetőség biztosítása mellett ellátjuk megfelelő információval.