TÖRTÉNETE

A legkorábbi írásos adat, amely a település kapcsán egy erdőre vonatkozik, 1405-ből való. A helység néveredetének kutatói a "sötét" értelemben használt "barna" melléknév helynevesülését tarják a legvalószínűbbnek. Némelyek a Barna, Barnabás személynévből eredeztetik a falu nevét. A Fényes Elek által szerkesztett Magyarország Geographiai szótára című 1851-ben kiadott munkában még "Barna" néven található meg a község, amely akkor 532 lakost számlált. A lakosság száma a salgótarjáni iparmedence fejlődésével párhuzamosan, a II. világháborút követően ugrásszerűen megnőtt és elérte az 1400 főt, majd a szénbányászat visszafejlesztése és a közeli megyeszékhely ipari üzemeinek leépítése után esett vissza a jelenlegi szintre. 1548-ban a Feledi család birtokaként számontartott települést a XVI. század második felében a török elpusztítja. Az 1715. évi összeírásban azonban már nemesközségként szerepel. 1720-ban a jobbágyközségek közé sorolják. Római katolikus plébániáját 1799-ben alapították, műemlék római katolikus temploma 1809 és 1822 között épült. 1929-től rendelkezik önálló általános iskolával, melyet azóta több alkalommal bővítettek.