- Hogyan volt lehetséges, hogyan volt lehetetlen -

Tudható, hogy a fotóemulzió lényeges tulajdonságát, a fényérzékenységet, a tojásfehérjék természetes formában õrzik, elvileg bármilyen tojásfehérje alkalmas arra, hogy széltõl, naptól cserzõdjék és elbarnuljon. Bebizonyítom, hogy a fényképezés keletkezésének története több százmillió évvel korábbra tehetõ.

Az esemény lehetségességének tömör rekonstrukciója: elképzelhetõ egy tûzõ õsnyár. A reteges palahegység déli ormán õssárkánygyík kutat táplálék után, egy meredek omladék köveibe kapaszkodva. Száraz palalavina hullik karmai alól, ki állíthatná, hogy ilyen nem volt lehetséges, de nézzük a képet.
A kitépett palatömbök vékony lemezekre hasadoznak. Fönnakadva egy-egy kiálló táblás teraszon. Olyan a meredély, mint valami összezúzott kártyavár-omladék.
Közelebbrõl nézve feltûnik egy hozzávetõleg járdaszegély-utcakõ alakú (DIN A/4 tömb, kifordul az éhes hüllõ körmei közül, kettõt-hármat bukfencezik lefelé és körülbelül három-négy méterrel lejjebb nekivágódik élével egy szélesebb terasznak, ott négy-öt felé hasad.
Az egymáshoz hasonló vékony lemezkék úgy hullnak egymásra, hogy zárt dobozkát alkotnak. Ebben sincs semmi különös, naponta ki tudja, hányszor történik meg.
Egy-egy ilyen, tartósabb ideig fennálló zugban sokszor õskacsák fészkelhetnek.
A sárkány megkaparintva egy óriási kacsatojást, hirtelen megcsúszik, moccanni sem tud, markában összeroppan a tojás, csupán a sárgáját sikerül megmentenie.
A héj hártyás cserepei közül a fehérje az imént keletkezett zárt dobozka fedelére csurran, onnan egy apró nyilason keresztül becsusszan a forró fenéklapra és szétterülve odaszikkad.
Nyilas vagy lyuk palafelületen úgy keletkezhet, hogy a néhol elvékonyodott palaréteg néhány miliméteres területen átszakad.
A kis nyíláson a nap betûz és az ideiglenes kamera obscura megörökíti alkotóját, egy õssárkányt, amint lustán felkapaszkodik és hosszan nyalogatja markáról a tojás sárgáját, fejjel lefelé.
A kép rögzül, mikor a kártyavár tovább omlik, napvilágra kerülhet a fénykép. Mivel azonban nincs kit érdekeljen, belekeveredhet a hegybe. Az is lehet, hogy ma is megvan, bár, bár talán nem is így történt. Mert lehetséges, hogy elõbb a tojás ömlött le a naptól felhevült kõteraszra és csak utána hullottak rá a kõcserepek.
Teljesen mindegy. Számtalan elvékonyodott, átszakadt, kilyukadt palakõ lapocskát lehet találni kirándulás alkalmával. Ezek a réteghulladékok különleges titkokat rejtenek. Kit érdekel.

(A felismerés abból az idõbõl való, amikor Villányban azzal kísérleteztem, miként lehet kõfelületre képet rögzíteni napfény segítségével. 1970-72)