A megfigyelés elõzményei és körülményei. Magyar internet: könyvtárak és magyar mûvészet
Az Internet-megfigyelés 1997 szeptember végétõl október végéig tartott. Részint otthonról, részint pedig a C3 központ Silicon Mûhelyébõl volt módom az Internetre csatlakozni. A megfigyelés többnyire az esti-éjszakai órákban, illetve a hétvégeken tartott - ezt tette lehetõvé meglehetõsen zsúfolt munkabeosztásom. A megfigyelés jelentõs részét IV. éves, angol-cseh szakos egyetemista fiam, Beke Márton végezte el.Magával az Internettel közelebbrõl nem régen ismerkedtem meg. Az NIIF jóvoltából, mint minõsített kutató (kandidátus), ez év tavasza óta módom lett volna alanyi jogon modem segítségével csatlakozni a hálózatra. A szoftver telepítése egy ESCOM 486 DX2 notebookon azonban nem sikerült maradéktalanul - elsõsorban azért, mert az NIIF által kölcsönzött modemet nem lehetett csatlakoztatni, másodsorban azért, mert valószínûleg nem volt megfelelõ memória (és bõvítési lehetõség sem). Így otthoni használatra egy Pentium 100-as gépet kellett beszerezni.
Az NIIF munkahelyemnek, a Mûcsarnoknak is biztosít Internet hozzáférést. Itt már 1996 tavasza óta mûködött internet-kávézó, az ún. „Prótea-terem", amely lehetõséggel azonban szubjektív okok miatt csak két alkalommal éltem. Korábban az Internetrõl csak a médiából, vagy kollégáktól, barátoktól, ismerõsöktõl hallottam. (Más kérdés, hogy elméletileg több szakmai elõadásomban, vagy tanulmányomban, cikkemben foglalkoztam az Internet egyes vonatkozásaival. A pontosság kedvéért megemlítem, hogy legelõször a Mûcsarnokban 1995-96 fordulóján megrendezett „A pillangó hatás" c. kiállítás alkalmából volt módom megismerkedni az Internet használatával.
Az otthonról való csatlakozás kb. október elejéig igen nehézkes és lassú volt, hiszen a MATÁV csak ekkor kapcsolta át telefonunkat új digitális központra. Eddig egy-egy sikeres csatlakozáshoz sokszor akár ötször-tízszer is kellett próbálkozni, az adatátvitel meglehetõsen lassú volt és nem egyszer fordult elõ, hogy böngészés közben a kapcsolat megszakadt. Ezek a problémák tudomásom szerint gyakorta a kiszolgáló szerver (esetemben a C3-é) túlterheltségébõl, ill. egyéb technikai problémáiból fakadhatnak, ám ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy mióta telefonvonalunk digitális, az ilyen jellegû problémák száma lecsökkent, szinte megszûnt. Természetesen így is gyakorta kell várakozni. Különösképpen igaz ez a nagyobb terjedelmû képek, animációk letöltésénél, egyes szabadon letölthetõ programok megszerzése pedig különösen nagy türelmet igényel. (A telefonszámláról nem is beszélve.) A Netscape Navigator Gold 3.0-s változata (melyet itthon használok) természetesen lehetõvé teszi a képek automatikus letöltésének kikapcsolását (Options menü, Auto Load Images), de tapasztalataim szerint ez a legtöbb web-site-ot gyakorlatilag használhatatlanná, vagy legalábbis élvezhetetlenné teszi.
A C3-ban ezzel szemben jóval gyorsabb a böngészés. A kért homepage gyakorlatilag azonnal jelentkezik, a képek is hamar letöltõdnek. A sebességet tehát gyakorlatilag a távoli szerver sebessége szabja meg. Persze problémák itt is akadtak. Elõször is, miután saját jelszavam a C3-ban nincs, mindig a jelen lévõ teremfelügyelõnek kellett elmagyaráznom, mit is szeretnék csinálni és jóindulatára kellett hagyatkoznom, hogy lépjen be a rendszerbe a saját nevén. Õ pedig - teljesen érthetõ módon - a lelkemre kötötte, nehogy valamit az õ nevén mentsek le, nehogy valami „rosszat csináljak". Így aztán kissé szorongva láttam munkához, egészen kb. az ötödik alkalomig, amikor is az ott lévõ felügyelõ a felhasználónév rovatba guest-et gépelt, mire a gép egyáltalán nem kért jelszót. Kár, hogy ezt korábban egyik szakember sem mondta...
Problémát jelentett számomra az is, hogy többször különféle gépeken tudtam csak dolgozni. A PC-vel nem volt gondom, hiszen itthon is ilyen számítógépet használok, ezért ismerem. Viszont a Silicon Mûhelyben (és ez természetes) csak egy PC és egy Macintosh gép van (tudomásom szerint), a többi pedig Silicon Graphics gép. A Macintoshon nagyon nehézkes volt a Netscape Navigator használata, a program gyakran hibát jelentett, ilyenkor újra kellett indítanom a gépet. Mindez oly gyakran fordult elõ, hogy inkább egy másik gépen folytattam a böngészést. A Silicon gépeknek számomra csak egy hátránya volt, mégpedig az, hogy A Netscape-en kívül mást nem ismerek rajtuk és így sokszor szokatlan és kicsit nehézkes a kezelésük.
A megfigyelés szempontjai.
A feladatom, hogy egy hónapig böngésszek az Interneten, majd pedig errõl írjak, kezdetben egyszerûnek tünt, ám hamar kiderült, hogy a magyar Internet mostanra már gyakorlatilag felmérhetetlen. Az a látszat keletkezik, mintha bárki, aki csak teheti, homepage-et (honlapot, ottlapot, hompédzset stb.) hoz létre. Az esetek nagy hányadában azonban a hompage-ek elég rossz minõségûek, csúnyák és gyakorlatilag minimális felhasználható információt tartalmaznak. Gyakran láthatjuk az elsõ oldalon a látványos "Under Construction" feliratot, esetleg egy kis animációval illusztrálva, a lapokon pedig szinte semmit sem találunk. Ez a helyzet általában hónapokig így marad. Mintha a kezdeti lelkesedés túl hamar hagyna alább. Ezek a csonka oldalak azután a hálón maradnak és sok bosszúságot okoznak az Interneten böngészõnek, amikor hasznos vagy érdekes információ reményében odatéved, de hiába. Más esetekben a homepage-eket már rég törölték az adott szerverrõl, ám különféle linkgyûjteményekben még találhatunk utalásokat rájuk. Ilyenkor jó pár perces hasztalan várakozás után kapjuk meg az üzenetet, hogy „a megadott oldal nem található". Az elõbb leírtakból tehát kitünik, hogy ha az egész magyar Internetet akarnánk fölmérni, milyen nehézségekbe ütköznénk. Becsléseim szerint egyébként a magyar homepage-ek száma mindent egybevetve lassan tízezer körül lehet. Persze az önálló szerverek száma ennél lényegesen kisebb.Mivel tehát elõrelátható volt, hogy a magyar téma egészét ma már nem lehet áttekinteni, a téma szükségszerû leszûkítése szakmai érdeklõdésem irányában történt, és mindinkább a magyar mûvészetre szorítkozott. (Természetesen azonnal felmerült a kérdés, hol a határ a „magyar" mûvészet és a „nem magyar" mûvészet között. Elõrebocsátva, hogy a kérdést sohasem kezeltem akadémikus szigorral, meg lehetett különböztetni a „magyar" mûvészeti információkat a „magyar vonatkozásúak"-tól, illetve a „külföldirõl magyarul"-tól, a „külföldi magyar"-tól, vagy a „külföldi információ a magyar mûvészetrõl" stb. Kérdés még, hogy milyennek tekinthetjük pl. a Geocities (http://www.geocities.com) mindenki számára ingyenes homepage-helyet biztosító amerikai szerveren elhelyezett magyar lapokat, vagy miként vélekedünk a külföldön élõ magyarok által készített és karban tartott lapokról (a legtöbb ilyen lap, amellyel találkoztam, az Egyesült Államokból származik). (Szerepel-e egyáltalán az Internet tezauruszában a „hungarica" fogalma? Lehet-e egyáltalán Internet-tezauruszról beszélni?)
Könyvtárak.
Legelõször azonban az Interneten fellelhetõ magyar könyvtárakkal kapcsolatos oldalakkal kezdtem. Elsõsorban azért tettem így, mert tudomásom szerint az Internet kezdetei ehhez a témakörhöz kapcsolódnak. Tulajdonképpen az egész világméretû hálózatot felfoghatjuk úgy, mint egy óriási könyvtárat. Az Internet legfõbb hasznát is ebben látom: a tudományos kutatómunkát nagy mértékben elõsegítheti (majd), ha távoli adatbázisokhoz, könyvtári katalógusokhoz és a közelünkben fizikailag nem meglévõ könyvekhez juthatunk hozzá. Mindehhez persze szükség van jó keresõprogramokra, amelyeket jól is kell tudni használni. Én leginkább az Alta Vistát (http://altavista.digital.com) használom, amelynek európai tükörszerverén (http://www.altavista.telia.com) létezik magyar nyelvû verzió is. Bár, amennyiben jól tudom, ez a keresõ az egész Internetet böngészi át és abból emeli ki a keresett szót, a magyar verzió csak az angolul nem tudóknak segít a program használatában. Kifejezetten magyar és elég jól használható keresõprogram a Heuréka (http://heureka.net.hu). Itt is tárgyszóval kereshetünk és bár nem tudom, hogy a program milyen elven mûködik, általában elég jó a találati arány. Igaz, hogy sokszor túl hosszú listát kapunk, amelyben nem ritkán egy-egy cím akár többször is fel van sorolva. Másik kifejezetten magyar keresõprogram a HuDir (http://net.hu/Text/hudir). Ez a program tematikus keresést tesz lehetõvé. Listákból kell kiválasztanunk mindig a mi érdeklõdésünkhöz legközelebb álló témakört, ekkor egy újabb listát kapunk. Ily módon addig folytajuk a szûkítést, amíg el nem jutunk a keresett linkgyûjteményhez. Esetemben például a HuDir:Mûvészetek:Képzõmûvészet, ill. a HuDir:Referencia:Könyvtárak útirányokon tallózva jutottam célba. A program elég jól használható, de a témakörök megválasztása sokszor nem elég egyértelmû: elég nehéz volt elsõre eldönteni, hogy például a könyvtárakat a Kikapcsolódás, a Társadalom és kultúra vagy a Referencia, netalán a Tudomány címszó alatt érdemes-e keresni. A másik probléma a HuDirral az, hogy - legalábbis nekem úgy tûnik - nem elég naprakész: sok benne a már megszûnt link, a legújabbak viszont még nincsenek rajta; sokszor hiányos. Mindazonáltal a magyar képzõmûvészettel kapcsolatos kereséseimnek legfontosabb kiindulópontja mégiscsak a HuDir volt.A magyar könyvtárak internetes feltérképezését az Országos Széchényi Könyvtárral (http://www.oszk.hu) tartottam érdemesnek kezdeni. A bejelentkezõ oldalon a „szokásos" üzenet fogadott: „Oldalaink kiépítés alatt." Viszont ugyanitt olvasható és használható a könyvtár által külföldre (a Gabriel - Gateway to Europe's national Libraries szervezet számára) készített honlap - angolul. Itt olvashatunk a könyvtár történetérõl, gyûjteményérõl, szolgáltatásairól. Megtalálható itt a Magyar Nemzeti Bibliográfia - Könyvek Bibliográfiájának elektronikus változata, az Írás tegnap és holnap - Internet folyóirat, valamint a magyar CD-Romok diszkográfiája is. A Magyar Nemzeti Bibliográfia nyolc száma olvasható itt, de sajnos tárgyszavas keresésre nincs mód, így csak böngészni lehet. A (http://www.oszk.hu/huopac.html) címen az OSZK katalógusának 1991 utáni részét lehet használni Telneten keresztül. (Itt kell megjegyeznem, hogy ezen tanulmány írásakor vettem észre, hogy immár mûködik az OSZK új, magyar nyelvû honlapja (http://www.oszk.hu/uj/index.html), kiterjedt keresési lehetõségekkel, bár kissé még hiányosan, kihagyásokkal. Sajnos ennek alaposabb áttekintésére már nem volt idõm.)
A könyvtárak között tovább keresgélve akadtam rá egy figyelemreméltó kezdeményezésre, a Magyar Elektronikus Könyvtárra (MEK). Ennek elsõsorban még csak gopher-szervere (gopher://gopher.mek.iif.hu) mûködik, a World Wide Web szerver (http://www.mek.iif.hu) jelenleg még fejlesztés alatt áll, de azért használható. A MEK a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF, lsd. még http://www.iif.hu) kezdeményezése. Célja, hogy összegyûjtse, rendszerezze a magyar, ill. kelet-közép-európai tudományos, oktatási vagy kulturális célra felhasználható elektronikus dokumentumokat. Periodikákat egyelõre nem gyûjtenek, de ezen kívül gyakorlatilag mindent. Lektorálással és minõségi ellenõrzéssel sem foglalkoznak. A könyvtárat két nagyobb részre oszthatjuk, az Olvasóteremre és a Virtuális könyvtárra. Az Olvasóterem „polcain" rendszerezve található könyvek mind „helyben" vannak a szerveren, „ott" olvashatóak vagy ZIP formátumban letölthetõek, míg a Virtuális könyvtár csupán más gépekre tartalmaz utalásokat. Probléma az, hogy az olvasótermi katalógus nem mindig mûködik (én sem tudtam megnézni), valamint, hogy az állomány (egyelõre) igencsak szedett-vedett, hiányos. Éppen ezért várják „polcgazdák" jelentkezését, akik az állományt bõvítenék.
További jelentõs honlappal rendelkezõ könyvtár a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára (http://pernix.bke.hu). A honlap elég jól karban tartott, jól használható. Sok információt találunk itt a könyvtár történetérõl, állományáról, munkatársairól stb. Használhatunk online katalógust (akár Telnettel, akár pedig a http://orion.lib.bke.hu/olibh/login.htm címen), amelybõl még azt is megtudhatjuk, hogy az egyetem melyik könyvtárában található meg az adott könyv. Fontos még ezen a szerveren, hogy megtalálhatjuk a magyarországi hálózaton is elérhetõ könyvtárak teljes listáját és címüket: kb. ötven könyvtár katalógusában keresgélhetünk a Telnet segítségével. A http://pernix.bke.hu/virtual/virtlib.html oldalon tulajdonképpen egy linkgyûjteményt találunk. Fõleg közgazdaságtannal, üzleti élettel kapcsolatos szakkönyvekrõl, szótárakról, könyvesboltokról, elektronikus folyóiratokról kaphatunk tájékoztatást. A linkek nagy többsége azonban külföldi.
A http://lib.elte.hu/index.html az ELTE Egyetemi Könyvtárának homepage-e. A meglehetõsen csúnya és rendezetlen lapokon természetesen olvashatunk a könyvtár történetérõl, szolgáltatásairól, katalógusairól. A katalógusok egyelõre csak Telneten keresztül érhetõek el. Dolgoznak már egy Dynix-Horizon rendszeren, ám az adatbázis itt egyelõre még üres. Találhatunk a homepage-en egy elektronikus könyvet (szerzõje Szögi László) és egy tanulmányt, az ELTE könyvtárainak jegyzékét és nyitvatartásukat. A könyvtár által szervezett rendezvényekrõl is olvashatunk, de az utolsó adat (1997 októberében) 1997 áprilisára vonatkozott. A http://lib.elte.hu/sajto.html címen újságokhoz, periodikákhoz találunk linkeket.
A Magyar Tudományos Akadémiának is van WWW szervere (http://www.mtak.hu), ám ezen nem találunk mást, mint a könyvtár címét, telefonszámát, illetve linket a könyvtár OPAC-jához (Online Public Access Catalog) Telneten keresztül (alpha.mtak.hu vagy w3.mtak.hu).
Még egy jó könyvtárakkal kapcsolatos kezdeményezésrõl szeretnék beszámolni. Ez a Könyvtárak Közös Elektronikus Katalógusa (Közelkat; http://www.kozelkat.iif.hu) szintén az NIIF kezelésében. Ugyanezek az oldalak megtalálhatók még a http://www.lib.klte.hu/kozelkat és a http://www.sk-szeged.hu/kozelkat címeken is. Ez a szolgáltatás a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Elektronikus Könyvtár és még néhány könyvtár katalógusában enged keresgélni. A projekt célja, hogy a keresésbe minél több könyvtárat be tudjanak vonni. Ha keresést indítunk, elõbb ki kell jelölnünk, mely katalógusokban kívánunk keresni, de sajnos gyakran elõfordul, hogy némelyik szerver nem válaszol.
A többi WWW, OPAC és Gopher szerver felsorolását a http://pernix.bke.hu/opac.html; http://www.lib.bke.hu/opac.html és a http://www.mek.iif.hu/MEK/opac.htm címeken találhatjuk.
Mûvészettel kapcsolatos oldalak.
A mûvészeti témákkal kapcsolatos „feltérképezést" a múzeumokkal kezdtem a HuDir: Kikapcsolódás:Múzeumok, Galériák, Kiállítótermek listát véve alapul. Elég sok link van itt, de nagyon sok közülük az olyan, amelyik nem elérhetõ (pillanatnyilag vagy végleg).
Meglepõ módon elõször egy külföldi honlappal találtam szembe magam: http://www.timeout.co.uk:81/TO/Budapest/Guide/museums/museumhead.html. Ez a Time Out Worldwide City Guides angliai szolgáltatás budapesttel kapcsolatos homepage-e. Itt angolul olvashatunk elég sok mindent budapesti múzeumokról témakörökbe rendezve, de sajnos csak elég kevés intézmény van feldolgozva.
Figyelemreméltó honlapja van viszont a Néprajzi Múzemnak (http://www.hem.hu). Természetesen még ez is „fejlesztés alatt" áll, de már így is nagyon sok mindent találhatunk itt. Elolvashatjuk a múzeumról szóló alapvetõ információkat (cím, telefonszám, nyitvatartás, belépõk), egy-egy kiállításról, a múzeum történetérõl hosszabb ismertetõt is találhatunk. A múzeum megvásárolható kiadványai is bemutatásra kerülnek. A dia- és fénképgyûjteményhez tartozó oldalakon virtuális sétát tehetünk a múzeumban Dávid Ferenc fényképei segítségével. Tanulmányokat, híreket olvashatunk, fényképeket nézhetünk. Elolvashatjuk A régi világ falun c. könyv bevezetõjét és megtekinthetünk a képeibõl kb. 35-öt. Ugyanitt egy szerényebb méretû linkgyûjtemény segítségével léphetünk tovább. A Néprajzi Filmstúdió lapjain jól használható, ismertetõkkel ellátott filmkatalógusban böngészhetünk és röviden a néprajzi filmezésrõl is olvashatunk. A Népzenei Gyûjtemény és a Néprajzi Hangarchívum által gondozott oldalakon különféle hangszerekrõl, fonográfokról, gramofonokról találhatunk információkat. Néhány tanulmány és tematikus mutató is felkerült a szerverre. Meglátogathatjuk ezen kívül a Nemzetközi Osztály, a Restaurátor Osztály és a könyvtát lapjait is. Külön figyelmet érdemel a http://base.hem.hu:3000/owa_nrm/owa/wmtg$.startup címen lévõ fejlett keresõprogram, amelynek segítségével a Néprajzi Múzeum mûtárgyai közül keresgélhetünk.
A Magyar Nemzeti Múzeum honlapja (http://origo.hnm.hu) szintén igen sok hasznos és érdekes információt tartalmaz. Természetesen megismerkedhetünk a Nemzeti Múzeum történetével, gyûjteményével, ízelítõt kaphatunk az itt õrzött mûkincsekbõl, megtudhatjuk, milyen idõszaki kiállítások látogathatók. Adatokat találhatunk a múzeum filiáléiról és megnézhetjük a magyarországi múzeumok - valószínûleg teljes - listáját. Szintén ezen a szerveren kapott helyet a magyar gõzmozdonyok és repülõk honlapja, egy macskákról (?) szóló homepage. olvasható itt a havonta megjelenõ Múzeumi Hírlevél, a Virtuális Nyilvánosság címû informatikai magazin. Tudomást szerezhetünk még a múzeum híreirõl, újdonságairól, kapcsolatairól (ez utóbbit linkgyûjtemény teszi teljessé).
Valószínûleg csak szûkebb nyilvánosságot érdekel a http://www.univet.hu/bbb címen található Barátosi Balogh Benedek Expo. A homepage Barátosi Balogh Benedek által az Ajnu és az Amur vidékén gyûjtött néprajzi anyagot, az ott élõ népeket és magát a gyûjtõt mutatja be.
Bár nem kifejezetten múzeum, még kevésbé mûvészettel kapcsolatos, mégis itt akadtam rá a Csodák Palotájára (http://www.mtesz.hu/bsc). Ez a honlap elég részletesen bemutatja a kiállítást, meg lehet tekinteni egyes részleteit, videóklipeket lehet nézni. Van itt rejtvény és linkgyûjtemény is a világ hasonló intézményeihez. Mindenképpen érdekes lehet ez az oldal azok (de elsõsorban a gyerekek) számára, akik kedvelik a tudományos érdekességeket, látványosságokat, de valamiért nem áll módukban személyesen is elmenni a Csodák Palotájába.
A következõ hely, amire rátaláltam, az Artnet nevû homepage a http://www.datanet.hu/artnet címen. Ezekrõl az oldalakról nem nagyon tudtam kideríteni, hogy ki vagy milyen szervezet gondozásában készültek. Arra is elég nehéz rájönni, mikor frisssítették utoljára. Mindenesetre elég „elhagyatottnak" tûnnek ezek a lapok. Az Artneten belül továbbléphetünk egy úgynevezett Mûvészeti galéria irányába. Itt olvashatnánk az aktuális budapesti kiállításokról, de sajnos a tavalyi év végével minden megszakad. Néhány kevéssé ismert magyarországi és külföldi magyar mûvész is bemutatkozik, ám az nem derül ki, hogy miért pont õk a kiválasztottak. Mint ahogyan az sem derül ki, hogy mi alapján került négy galéria a honlapra. Ezek a Bartók 32 galéria, az ILLÁRIUM Mûvészeti Galéria, az El Kalászi Galéria és a Várfok 14, róluk rövid minimális hosszúságú ismertetõket olvashatunk, kivétel talán ez alól a Várfok 14, ahol képeket és az ott rendszeresen kiállító mûvészekrõl némi információt kaphatunk. Az Artnet homepage Óhaza címû rovata külföldön élõ magyarokat kiván tájékoztatni magyarországi hírekrõl, kulturális eseményekrõl, de sajnos nagyon kevés és régi az információ. Ezen kívül néhány vicc és két hölgy fényképes társkeresési hirdetései is olvashatók. Az Artnetrõl összességében tehát elmondható, hogy meglehetõsen igénytelen és nem nagyon éri meg, hogy fölkeressük.
A következõ általam fölkeresett hely a http://www.uni-miskolc.hu:8080/Galeria/index.html, az Elsõ Miskolci Elektronikus Galéria honlapja. Itt Macskássy Izolda és Feledy Gyula és néhány határon túli magyar mûvész mûvészetével ismerkedhetünk, valamint ellátogathatunk a Lillafüred Galériába és a Gömöri Mûhelybe.
A http://www.sziliciumvolgy.com/inst/pellonisz/hungarian/corvinus.html homepage-et az amerikai Corvinus Magyar Kultúrcsoport üzemelteti. Tevékenységük lényegében kimerül a San Francisco környéki magyar rendezvények ismertetésével.
Érdekes oldal lehetne a http://www.kee.hu/hun/taje/tajtervezesi/kert.html, amely a Kerttörténeti archívum homepage-e. Sajnos azonban nincs itt más, csak Magyarország történeti kertjeinek felsorolása települések szerint, valamint egy ezeket tartalmazó térkép. Mindössze egy-két tételnél találunk bõvebb leírást.
A szegedi East Edge csoport honlapja (http://edge.stud.u-szeged.hu) merõben más jellegû: betekintést kívánnak nyújtani Magyarország alternatív kulturális életébe. A homepage azonban nagyon lassú és szerintem - egyelõre - nagyon kevés adatot tartalmaz.
A http://www.sztaki.hu/gallery/index.hu.html egy mindenképpen érdekes homepage, de sajnos számomra nem derült ki, hogy ki üzemelteti, tartja karban. Az indító oldal is meglehetõsen kusza, nehéz rajta eligazodni. Ennek ellenére sikerült Várnai Gyula Anamorfózis címû számítógépes installációját megtekintenem, ill. részt venni benne: egy virtuális lakótelepen lehet forogni, ide-oda mászkálni.
Az In Site Blues Kulturális Site-ról (http://www.insite.hu/insite/insite.htm) sem nagyon derül ki, hogy tulajdonképpen micsoda és hogy ki hozta létre. A Galériában Donát Márk, Iski Kocsis Tibor és Ian Coulthard mûveit nézhetjük meg, a Kávézóban különféle mûfordítási próbálkozásokat vethetünk össze (bárki küldhet be saját fordítást) és Paul Virilio két mûvét olvashatjuk nyersfordításban.
Magával az Internettel és annak kulturális és mûvészeti vonatkozásaival foglalkozott az 1996-ban és '97-ben megrendezett Internet Galaxis, mely mindeddig Magyarország talán legkomolyabb Internet, CD-Rom, multimédia stb. kiállítása és vására. Ezen „kiállítás" anyaga található meg a http://www.inf.bme.hu/internet.galaxis/ig97 címen.
Nagyon jó és (keresõje miatt) jól használható a Központi Fizikai Kutatóintézet szerverén található Web Mûvészeti Galéria (http://sunserv.kfki.hu/arthp), amely az 1200 és 1700 közötti európai festészetbõl mutat be mintegy 2800 mûtárgyat, elég jó minõségû reprodukciók segítségével és mûvészéletrajzokkal. A „tárlatvezetés-program" segítségével ügyes tematikus blokkokat alakíthatunk ki. A magyar mûvészet vonatkozásában hasonló összeállítás a http://www.kfki.hu/~arthp/keptar/, mintegy 1000 mûvel a román kortól a XX. sz. közepéig. A magyar múzeumok közül néhányhoz eligazítást nyújt a http://www.hungary.net/culture/museum (Hadtörténeti Múzeum, Kovács Margit Múzeum, Postamúzeum stb.), melynél a szerkesztõk feltehetõen teljességre akartak törekedni, de néhány tétel után feladták vállalkozásukat. A virtuális múzeumok és gyûjteményekre egyébként is jellemzõ a koncepciótlanság - nem nagyon lehet kideríteni, hogy milyen szempontok alapján állították össze õket. Ország Lilirõl informál és Farkas István, valamint Paul Hargittai mûveirõl fog informálni a http://szocio.szoc.bme.hu:80./olili és a http://szocio.szoc.bme.hu:80./gallery/faris.html . Feltehetõen egy Velencei Biennáléhoz készült CD derivátumaként jelent meg a hálón néhány Jovánovics György munkásságára vonatkozó dokumentum (http://szocio.tgi.bme.hu/jovan/jovahome.html). A témaválasztás avantgardista frissesége érzõdik a Gondolat-jel címû folyóirat által használt dASH Virtuális Galériában (http://www.cab.u-szeged.hu/local/gondolatjel/gond1.html), ahol többek között Kopasz Tamással és Botonddal készült interjúk olvashatók, valamint a Magyar Elektronikus Könyvtár képzõmûvészeti „polcán", melyrõl Sylvére Lotringer, Richard Huelsenbeck és Jean Baudrillard munkáit „emelhetjük le" (gopher://gopher.mek.iif.hu:7070/hh/porta/szint/human/kepzomuv).
A legigényesebbek közé tartozik az Éjjeli Õrjárat címû internetes folyóirat (http://www.sztaki.hu/nightwatch). Szerkesztõi: Eperjesi Ánes, Horányi Attila, Timár Katalin és mások. Kiállítási beszámolóik viszonylag frissek,az „Elünt mûvek" és a „Van-e élet az interneten?" kérdésfelvetés ötletes, a mobil kváziháromdimenziós ikonok szellemesek. Pályázat útján õk is virtuális kiállításokat szeretnének rendezni (a Mûcsarnokban, a Ludwig Múzeumban és a Kiscelli Múzeuman), de ebbõl még semmit sem lehet látni.
A HuDir segítségével találhatjuk meg az Artpoolt, a különbözõ mûvészeti egyesületeket és társulatokat és a fotómûvészet terén eligazító információkat.
Az Artpool (http://www.artpool.hu) az elõk között kezdett el foglalkozni az internet mûvészi felhasználásával. Fel volt készülve rá a különbözö marginális mûvészetekkel - így az elektrografikával, a mail arttal, a networkerek munkájával stb. - való foglalkozás révén is. Vizuális szepontból is erõs a homepage-e, ill. tartalomjegyzéke („üveggolyók"). Beszámol az „új események"-rõl (melyek összeérnek az „On line shows"-szal: legutóbbiak a Budapesti Õszi Fesztivál kiállításai) és bepillantást nyerhetünk archívumukba, kiadványaikba és gyûjteményeikbe is. Én voltam a 4563. „látogatójuk".
A magyar mûvészeti társaságokat és egyesületeket a http://www.hunpro.hu/mmf/index.html alatt találjuk. Bemutatja magát a Magyar Képzõ- és Iparmûvészek Szövetsége és a többi vele kapcsolatban lévõ egyesület (vezetõség, postacím, néhány soros leírás), szeepel néhány kiállítás (csak régiek). A galériák közül csak a Vármegye Galéria van jelen.
A Hudir segítségével a fotóról az derül ki, hogy az egyes fotómûvészek felkerülése a lehetõ legesetlegesebb. A „Portfolio Galéria" (http://www.geocities.com/Yosemite/8991/) listáján szereplõ 8-10 név között Révész Tamás és Tóth István tûnt ismerõsnek.
A „Mûcsarnok" némi tanulópénz megfizetése árán, érdekes szimbiózisban az IDG-vel 1996 elején megkezdte a Protea Terem nevû Internet kávéház mûködtetését, egyszersmind az Internet Világkiállítás magyar pavilonjaként funkcionálást. Gyakorlatilag az Internetto gárdája volt az, aki kialakított egy virtuális „kisföldalatti" vonalat, azon belül „Mûcsarnok" (http://www.idg.hu/expo/mucsarnok/vnsz) és Hõsök tere" állomást, melyek alatt megjelent egy sereg történeti, kultúrtörténeti esszé és képválogatás. A Virtuális Mûvészeti Szalon Rényi Péter koncepciója szerint 20 kritikus, illetve mûvészettörténész által kiválogatott 20-20 mûvész alkotásait összegezte, Kincses Károly neve alat egy meglehetõsen kétértelmû aktfotóválogatás jelenik meg (késõbb kiderült, hogy õ nem egészen így akarta), a századforduló magyar mûvészetet bemutató fejezetet nem tudtam kinyitni stb. - Több mint egy év után, ma már inkább az lenne aktuális, ha a Mûcsanok saját anyaggal jelenkezzék. kiállítási programmal és információkkal, esetleg egy rendszeresen megjelenõ Internet-folyóirattal. Jelenleg a homepage kialakítása folyik.
Az Internetto (http://www.internetto.hu) immár „klasszikusnak" számító elektrunikus folyóirat, mely CD formában is megjelenik. Legutóbb a „friss hírek"-et, valamint Nyíri Kristóf internet-egyetemének tájékoztatóját olvastam el benne. Kiválóan szórakoztató a „Zsargon" címû, olvasói levelekbõl folyamatosan képzõdõ anyag, mely az internettel kapcsolatban kialakuló magyar nyelvi folklór napról napra fejlõdõ tükre.
Elemezni lehetne „kenyéradó gazdánk", a C3 internet szolgáltatásait is, itt azonban csak néhány megjegyzésre szorítkozhatunk (http://www.c3.hu). A bejelentkezési oldal felettébb szellemes, sõt látványos, azonban nem minden esetben könnyíti meg a mögötte elhelyezkedõ anyag azonosítását. Másfelõl talán lehetne törekedni a fontos és a kevésbé fontos információk arányosítására is. A C3-nak telematikus és „egyszerû" mûvészettel egyszerre kellene foglalkoznia. A magam részérõl részt vettem az intézmény konceptuális mûvészeti akciójában, mely - ha az Internetet nem is, de az - E-mailt próbálta bevonni a konceptesek interaktivitásába. (Az E-mailnak mint az Internet speciális szolgáltatásának egyébként érdemes lenne egy külön vizsgálatot szentelni.)
Végezetül felsorolok még néhány címet, melyen egy-egy, esetleg több mûvész kínálja a maga portékáját, rendkívül igénytelenül, vagy éppen ízléstelenül:
- Árvai Ferenc szobrász: http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/5775/arvaig - Alex Jobbagy Ausztráliában élõ magyar származású mûvész honlapja: http://www.ozemail.com.au/jstart/alexart.html
- Ars Démonium galéria az ELTE Hallgatói Irodában. Itt kizárólag Hargitai Zsigmond „mûvei" láthatóak: http://emc.elte.hu/hargitai/ars
- Boris Vallejo Limában született alkalmazott mûvész képei, linkek további Vallejo-oldalakhoz: http://www.sienet.hu/boris
- Homonna György oldala: http://www.avasi.c3.hu/hgy.htm
- Magyar Art Crimes, graffiti-festõk honlapja: http://www.inext.hu/graf/index.html
- Morvay László internetes galériája: http://www.datanet.hu/morvayartgallery
Összegzés helyett: képezzen az imént felsorolt néhány cím átmenetet az alább következõ linkgyûjteményhez.
Budapest, 1997. szeptember - október
Beke László
Linkgyûjtemény
Magyar Elektronikus Könyvtár
gopher://gopher.mek.iif.huMagyar Elektronikus Könyvtár
gopher://gopher.mek.iif.hu:7070/hh/porta/szint/human/kepzomuvAlta Vista
http://altavista.digital.comA Néprajzi Múzeum keresô oldala
http://base.hem.hu:3000/owa_nrm/owa/wmtg$.startupEast Edge csoport
http://edge.stud.u-szeged.huArt Démonium galéria - Hargitai Zsigmond
http://emc.elte.hu/hargitai/arsHeuréka - magyar keresô
http://heureka.net.huELTE Egyetemi Könyvtár
http://lib.elte.hu/index.htmlELTE Egyetemi Könyvtár
http://lib.elte.hu/sajto.htmlHuDir - magyar keresô
http://net.hu/Text/hudirMagyar Nemzeti Múzeum
http://origo.hnm.huBKE Egyetemi Könyvtárának online katalógusa
http://orion.lib.bke.hu/olibh/login.htmBKE Egyetemi Könyvtára
http://pernix.bke.huBKE Egyetemi Könyvtára
http://pernix.bke.hu/opac.htmlBKE Egyetemi Könyvtára
http://pernix.bke.hu/virtual/virtlib.htmlWeb Mûvészeti Galéria
http://sunserv.kfki.hu/arthpBME Galéria
http://szocio.szoc.bme.hu:80./gallery/faris.htmlBME Galéria
http://szocio.szoc.bme.hu:80./oliliBME Galéria
http://szocio.tgi.bme.hu/jovan/ jovahome.htmlAlta Vista magyarul is használható tükör szervere
http://www.altavista.telia.comArtpool
http://www.artpool.huHomonna György oldala
http://www.avasi.c3.hu/hgy.htmC3
www.c3.hudASH Virtuális Galéria
http://www.cab.u-szeged.hu/local/gondolatjel/gond1.htmlArtnet
http://www.datanet.hu/artnetMorvay László Galériája
http://www.datanet.hu/morvayartgalleryGeocities
http://www.geocities.comGeocities
http://www.geocities.com/Athens/Acropolis/5775/arvaigGeocities
http://www.geocities.com/Yosemite/8991Néprajzi Múzeum
http://www.hem.huWebmúzeum
http://www.hungary.net/culture/museumMagyar Mûvészet Fórum
http://www.hunpro.hu/mmf/index.htmlVirtuális Nemzeti Szalon
http://www.idg.hu/expo/mucsarnok/vnszNemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program
http://www.iif.huInternet Galaxis
http://www.inf.bme.hu/internet.galaxis/ig97iNTeRNeTTo
http://www.internetto.huKÖZös ELektronikus KATalógus
http://www.kozelkat.iif.huMagyar online katalógusok
http://www.lib.bke.hu/opac.htmlMagyar Elktronikus Könyvtár
http://www.mek.iif.huMagyar online katalógusok
http://www.mek.iif.hu/MEK/opac.htmMTA Könyvtár
http://www.mtak.huCsodák Palotája
http://www.mtesz.hu/bscOrszágos Széchényi Könyvtár
http://www.oszk.huOrszágos Széchényi Könyvtár online katalógusok
http://www.oszk.hu/huopac.htmlOrszágos Széchényi Könyvtár új lapja
http://www.oszk.hu/uj/index.htmlhttp://www.ozemail.com.au/jstart/alexart.html
Boris Vallejo
http://www.sienet.hu/borisKÖZös ELektronikus KATalógus
http://www.sk-szeged.hu/kozelkathttp://www.sziliciumvolgy.com/inst/pellonisz/hungarian/corvinus.html
MTA SZTAKI Galéria
http://www.sztaki.hu/gallery/index.htmlTime Out - Budapest museums
http://www.timeout.co.uk:81/TO/Budapest/Guide/museums/museumhead.htmlELSÔ MISKOLCI ELEKTRONIKUS GALÉRIA
http://www.uni-miskolc.hu:8080/Galeria/index.htmlÉjjeli Õrjárat - Mûvészeti hálófolyóirat
http://www.sztaki.hu/nightwatch
VISSZA