Közgáz Vizuális Brigád http://www.kvb.hu |
A Közgáz Vizuális Brigád, másnéven KVB a nyolcvanas évek eleje óta mûködõ független filmes csoport, egy non-profit beállítottságú, nyitott mûhely. Eddig kilencvenkilenc rövidfilm készült el és kettõ egész estés mozifilm. Az Ilyen az élet 1995-ben, A kenyeres lány balladája 1996-ban került bemutatásra a Magyar Filmszemle keretében. Ezzel párhuzamosan a Brigád több TV sorozatot készített, Kékharisnya, Post-kékharisnya, illetve KVB-TV címmel. Ez utóbbi meghívást kapott az INPUT-ra, mely a legrangosabb európai televíziós konferencia. A kilencvenes években a KVB produceri munkát is végez: a csoporthoz szorosan nem tartozó, fõleg vidéki alkotók munkáit is gondozza, amire példa Kotnyek István Napfogyatkozás, valamint a Szolnoki-Búzás szerzõpáros Leptinotársa címû filmjei. A KVB úttörõ szerepet játszik Magyarországon a "low budget film" meghonosításában, a független filmkészítés esztétikai, morális, gyártási és forgalmazási kereteinek kimunkálásában. |
CZABÁN György Kolbász 1957-ben született Budapesten. |
1983 óta mûködik a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem volt, illetve akkori hallgatói által alapított amatõrfilmklub, pontosabban - 1985-tõl használatos nevén - a Közgáz Vizuális Brigád (KVB), mely több szempontból is kivételes jelensége az 1980-as évek végi magyar filmkultúrának. [...] E munkák tulajdonképpen a KVB titkos, a felszínen nem jelenlévõ - sõt a felszín segítségével mintegy takargatni próbált - ambícióihoz visznek közel: a kollektív munkától az enciklopédikus jellegû, a filmkészítés mindennapi gyakorlata felé való törekvés ez, ahol a "filmezés" végül a mindennapi kenyér nem túl komoly szinonímája lehet. [...] A filmek jövõjét pedig a továbbiakban az határozza meg, felismeri-e a magyar filmkultúra, hogy a KVB munkássága az elmúlt fél évtized alatt milyen jelentõs értékekkel gazdagította. |
Peternák Miklós |
A TV3 késõ esti programjában két egymást követõ héten át lehetett látni egy minden tekintetben szokatlan mûsor két epizódját - magáról a televíziózásról. Lehet mondani, a formabontó formaságok ellenére, akkurátusan, polgári módszerességgel kezdték. Hogy tudniillik elõször el kell magyarázni a nézõknek, mivel jár, hogy õ nézõ. Hogy miért érdekes, hogy hol ott ül a képernyõ elõtt, hol nem. Hogy nem elég szidni az ócska, verekedõs, szexelõs, bugyuta filmeket, hanem nem szabad megnézni õket. Hogy a nézõi önvédelem nézõi felelõsséget jelent. És, hogy éppen ezért jól tennék, ha néznék a mûsort, amely nézni tanítaná õket. |
Hirsch Tibor |