Állásfoglalás
A nyilvánosság és a mûvészettörténész - múzeológus szakma 2000 õszi sajtóközleményekbõl értesült arról, hogy a Dunasétány Székház Kft. beruházásával a Dél-pesti Dunaparton egy 140000 m² alapterületû épületegyüttes részeként, annak 2%-án, 7000 m²-en az illetékesek 2002-re Modern és Kortárs Mûvészeti Múzeum létesítését tervezik. A Nemzeti Kulturális Örökség minisztere szándéknyilatkozatot írt alá a beruházóval és a Trigránit Fejlesztési Rt.-vel, melyben megállapodtak arról, hogy az állam 2,5 milliárd forintért 10 év alatt megvásárolja az épület múzeumi részét és az nemzeti intézmény lesz. Az épitészeti és múzeumtechnikai elõkészítõ munkálatok már megkezdõdtek, miközben a múzeum szakmai koncepciója nem ismert, tisztázatlan. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból még az sem derül ki, hogy gyûjteménnyel rendelkezõ múzeumot, vagy csak múzeumnak nevezett kiállítóhelyet szándékoznak építeni. Amennyiben múzeum készül, nem tisztázott annak gyûjtõköre, hiszen kortárs múzeumról és a XX. századot egészében átfogó modern múzeumról is említés történt. Tisztázatlanok az egyéb múzeumi funkciók is, tehát mindaz, ami 2002-re egy új intézményt korszerûvé tehet.
A Régészeti és Mûvészettörténeti Társulat, az AICA (Mûkritikusok Nemzetközi Szövetségének Magyar Tagozata), a Magyar Festõk Társasága és a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ nyilvános vitát szervezett, melyre meghívták a NKÖM képviselõit, valamint a ccc + bogner, a minisztérium által felkért múzeumi tanácsadó cég képviselõit. A vitán kiderült, hogy a minisztériumnak nincs a múzeumra vonatkozó koncepciója. A legnagyobb felháborodást a múzeumépítési elképzelés teljes szakszerûtlensége váltotta ki. A feladattal megbízottakról kiderült, hogy elképzelésük sincs arról, mi a múzeum, valamint arról sem, hogy használható épületet részletes funkció-meghatározás és elemzés alapján elkészített építészeti program szerint lehet csak tervezni, hiszen pusztán a beruházás anyagi és technikai problémáival foglalkoztak a tartalmi kérdések helyett. A feladat adta problémákat nem is ismerhetik, hiszen a tanácsadó cég "múzeumszakértõi" életükben nem dolgoztak mûvészeti múzeumban.
Az ötletszerûen meghatározott 7000 m²-nyi terület múzeum számára elégtelen. A vita során felmerült, hogy a miniszter az új intézményben kereskedelmi tevékenységet folytató galériáknak és aukcióknak is teret kíván adni. Ez törvény szerint sem keveredhet múzeumi funkcióval, közpénzbõl nem illik finanszírozni.
A XXI. század elsõ mûvészeti múzeumát nem szabad alárendelni a szûkös határidõt szabó és csak látszólag elõnyös gazdasági konstrukciónak. Megvalósítására, a 10 év alatt törlesztendõ 2,5 milliárdra, akár bankkölcsönt is felvehet az állam. A koncepciótlan kapkodás helyett megfelelõ szakmai elõkészítést követõen kell felépíteni a funkcióját hosszú évtizedekig ellátó múzeumot. A 2002-ig hátralévõ másfél esztendõ alatt azonban csak szükségmegoldás születhet.
Régészeti és Mûvészettörténeti Társulat
AICA (Mûkritikusok Nemzetközi Szövetségének Magyar Tagozata)
Magyar Festõk Társasága
|