Fehér
Szalag
A Fehér Szalag
civil kezdeményezés elindítói mély megrendüléssel követik a Jugoszláviában
zajló eseményeket, és a XX. századi civilizáció újabb csodjének tekintik
mind a koszovói népirtást, mind pedig az ártatlan áldozatokat követelo
bombázást. |
Az április 14-15-re
tervezett ex-YU zenei fesztivál elmarad – hiszen a 16 és
60 év közötti férfiak a katonai mozgósítás
miatt nem hagyhatják el Jugoszlávia területét
–, ezért a tervezett fesztivál id?pontjára, április
14-én 19 órakor a jelenlegi helyzettel foglalkozó
kerekasztal-beszélgetést szervezünk. Április
15-én és 16-án pedig 22 órai kezdettel
a Toldi moziban a térséggel foglalkozó filmeket
t?znek m?sorra.
A kerekasztal mellé
olyan kiváló magyarországi újságírókat
hívunk meg, akik a Jugoszláv politika szakért?i:
Makai Józsefet, a Magyar Hírlap – korábban a
Magyar Narancs – munkatársát és Varga Szilvesztert,
a Magyar Rádió külpolitikai szerkeszt?jét,
valamint Juhász József történészt,
az ELTE Politikaelméleti Tanszékér?l. A szakért?k
mellett a nálunk “vendégesked?” szerbiai barátaink
közrem?ködésére is számítunk.
Reméljük, meghívásunknak eleget tud tenni
Sonja Licht, a jugoszláviai Nyílt Társadalomért
Alapítvány elnöke és Kasza József,
a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke.
E beszélgetés
kiváló alkalmat nyújtana olyan sajtótájékoztató
megszervezésére is, amelyen az emberi jogi kérdésekkel
és a civil társadalommal foglalkozó magyarországi
szervezetek ismertethetnék véleményüket.
Gondolunk itt pl. olyan, a témában releváns magyar
civil szervezetekre, mint az Alba Kör, a Magyar Helsinki Bizottság,
valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és az ENSZ
Menekültügyi F?biztossága.
Szerbiából
érkezett vendégeink közül ketten az újvidéki
Apsolutno m?vészcsoport tagjai, valamint a B92 független
belgrádi rádió és a belgrádi Cinema
Rex képvisel?i.
A Trafó szellemét
és céljait tiszteletben tartva, a beszélgetés
kerüli a direkt politizálást: csakis a kulturális
és a szociális szövegkörnyezetben értelmezhet?
politikai vonatkozásokkal kívánunk foglalkozni.
B92
Közlemény
NEM
VESZÍTJÜK EL HITÜNKET
Ezel?tt az volt a jelszavunk:
“Ne higgy senkinek, még nekünk sem”. Ehhez most az tesszük hozzá: “tartsd meg azonban hitedet”. Belgád, 1999. április 1. 1999. március 24-én a NATO f?titkára kiadta a parancsot Jugoszlávia megtámadására. Négy órával kés?bb a belgrádi B92 rádióállomást lefoglalták a szerb hatóságok. A B92 f?szerkeszt?jét, Veran Maticsot minden magyarázat nélkül letartóztatták anélkül, hogy családjával vagy ügyvédjével felvehette volna a kapcsolatot. Nyolc óra múlva kihallgatás és minden magyarázat nélkül szabadon engedték. Jugoszláviában a hadiállapot következtében egyre több információs forrás némul el. A HelpB92 Pártfogó Csoport 1999. március 24-én, szerdán délután 5 órakor alakult meg. A belgrádi B92 Rádió az egyetlen jelent?s elektronikus médium volt Szerbiában, amely valóban független tudott maradni – mind a rezsimt?l, mind az ellenzékt?l. Noha csak helyi adó, korlátozott vételkörzettel – amely mindössze Belgrád központját fedi le –, az adó mégis Belgrád és Szerbia információs, kulturális és demokratikus központjává vált. Adásai eredetiek, ötletesek voltak, hangvétele következetesen háború- és nacionalizmus ellenes volt. A B92 tevékenységi és érdekeltségi körébe tartozott a B92 m?sor- és hírszolgáltatása, könyv- és folyóiratkiadás, az OpenNet jugoszláviai alternetív internetszolgáltató, televíziós, film-, és zenei produkciók létrehozása, valamint a Cinema REX Kulturális Központ. A Cinema REX Low-Fi videók készítését és vetítését szorgalmazta, valamint támogatta a kis költségvetés? jugoszláv rövidfilmek gyártását. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy budapesti ?sbemutatót tarthatunk a rendelkezésünkre álló “The Best of Low-Fi” (1997-99) c. kétórás videóösszeállításból, amelyen három olyan videómunka is látható, amely 1999. március 24 és 30. között készült. Az Apsolutno négy m?vész kezdeményezésére 1993-ban létrejött független m?vészcsoport. A m?vészet különböz? formáival (fotó, videó, CD-ROM, Internet, installációk, akciók) reflektálnak a politikai kontextusra, s benne a média szerepére. A nyilvános kerekasztal-beszélgetés kísér? rendezvényként megszerveznénk a Syndicate csoport találkozóját, amelyre az eredeti tervek szerint most áprilisban Belgrádban került volna sor, a Cinema Rex-ben tartandó Jugoszláv Videófesztivál (az 1970-es évekt?l az 1990-es évekig) alkalmából. A találkozó színhelye Belgrád helyett most Budapestre került át. A Syndicate 1996. január 21-én alakult meg a rotterdami Next 5 Minutes konferencia során. M?vészek, kurátorok, “networkerek”, írók és fesztiválszervez?k laza szervezete, amelynek többségét az elektronikus és a médiam?vészet területén dolgozó kelet-európaiak alkotják tagjai többségét. Mivel országainkban az új m?vészeti formák helyzete meglehet?sen hasonló, jó ötletnek t?nt a rendszeres kapcsolattartás, az együttm?ködés, az együttdolgozás ösztönzése, a Kelet és a Nyugat közötti kooperáció el?segítése, valamint olyan stratégiai szövetség létrehozása, amely szükség esetén egy hangon tud megszólalni. Mára a kelet—nyugati tengely kevésbé markáns jellemz?je a Syndicate csoportnak. Minden “alvilági” szervezet ugyanakkor igyekszik a saját felségterületét kijelölni; ezt a Syndicate úgy nevezi: Deep Europe – "Mély-Európa". A Syndicate saját találkozóit különböz? fesztiválok társrendezvényeiként szervezte meg: Rotterdam (DEAF96), Liverpool (LEAF97), Kassel (Deep Europe m?helytalálkozó), Ars Electronica Linz (Syndicate Net.Shop), Dessau (Ostranenie 97), Tirana (Pyramedia) és Skopje (Junction). A Syndicate üt?ere az általa m?ködtetett levelezési lista, amelynek a linzi Ars Electronica Center a házigazdája, koordinálója pedig a rotterdami V2_Organisation, amely helyet adott az általa V2_East névre keresztelt kezdeményezésnek. Budapest, 1999. április 10. A Soros Alapítvány Kulturális és Kommunikációs Központ részér?l: Adele Eisenstein, Szekeres Andrea A Trafó részér?l: Eike, Molnár Kata |
1999, március 30. A koszovói civil lakosság helyzete továbbra is katasztrofális. A NATO országok - akár tetszik nekik, akár nem - tevékeny szerepet játszottak és játszanak a balkáni régió válsághelyzetének létrejöttében. Ezért felelõsséget kell vállalniuk, és nem pusztán azzal, hogy humanitárius segélyeket küldenek és óvóhelyeket biztosítanak a civil lakosság részére, hanem azzal is, hogy megnyitják elõttük a határaikat. A háború elõl menekülõk minden próbálkozását tevékenyen, és minden lehetséges módon támogatni kell. Ez különösen fontos a katonai szolgálattól vonakodó és a lelkiismeretük nevében tiltakozó személyek esetében, akik dacolnak a besorozással, és nem vonulnak be a háborús hadseregbe. Jugoszláviában számos tartalékos kap behívó parancsot - a hazafias érzületûek csakúgy, mint az ellenzékiek -, hogy a szerb oldalon harcoljanak Koszovóban. Annak lehetõsége, hogy veszélyes harci állásokba kerülnek - a NATO támadások következtében - különösen nagy. Morális kötelességünk van azokkal a férfiakkal és nõkkel szemben, akik vonakodnak a katonai szolgálattól. Különleges védelmet érdemelnek a régióban, és és be kell õket fogadni, bármelyik és mindegyik NATO országba, mint politikai menedékjogért jogosan folyamodó személyeket. Követeljük, hogy Európában - az egyes állampolgárok, az országok, illetve kormányaik - nyissák meg a határaikat a menekültek, a háborús áldozatok és a bevonulástól vonakodó személyek elõtt, és biztosítsanak számukra menekülttáborokat és politikai védelmet. Ezenfelül jelentõs anyagi támogatást kell nyújtani a szomszédos országoknak, úgymint Romániának, Bulgáriának, Macedóniának, Albániának és a Montenegrói Köztársaságnak, hogy megbírkózhassanak a menekültáradattal. A humanitárius költségvetésnek mindenképpen versenyre kell kelnie a háborús költségvetésel. Követeljük továbbá, hogy a FRY hadserege, a KLA haderõi és a NATO katonai jellegû csoportjai azonnal szüntessenek meg minden katonai és katonai jellegû tevékenységet Koszovóban és Jugoszláviában, és térjenek vissza a válság békés megoldását célzó diplomáciai tárgyalásokhoz. Követeljük, hogy a NATO haladéktalanul vessen véget támadásainak, és követeljük az albán lakosság ellen irányuló elnyomás és katonai agresszió megszûnését. Követeljük, hogy létesítsenek segélyközpontokat, amelyek a menekült és dezertáns személyek kijutását segítik Magyarországon át Magyarországra, illetve Ausztriába, Olaszországba, Németországba, és más országokba. A Jugoszláviával határos országok határait meg kell nyitni, különösen a férfiak elõtt. Követeljük a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság független véleményformálóinak és médiumainak tevékeny, morális és anyagi támogatását, illetve védelmét, a bátorságuk, emberi tartásuk miatt, és annak érdekében, hogy független, cenzúrázatlan és szabad információáramlás és kommunikáció jellemezzen minden oldalt. Inke Arns, mikro e.V. (Berlin) Eddie Berg, Foundation for Art & Creative Technology (Liverpool) Andreas Broeckmann, V2_Organisation (Rotterdam/Berlin) Vuk Cosic and Marko Peljhan, Ljubljana Digital Media Lab (Ljubljana) Crash Media (London) Adele Eisenstein and Andrea Szekeres, C3 - Center for Culture & Communication (Budapest) Olia Lialina and Florian Schneider, Teleportacia.org (Moscow/Munich) Geert Lovink (Amsterdam) Vesna Manojlovic (Amsterdam) Mira Oklobdzija, PressNow (Amsterdam) Drazen Pantic (New York) Public Netbase t0 (Wien) Jutta Schmiederer, Ars Electronica Festival (Linz), Robert Harauer, MEDIACULT (Vienna) Debra Solomon (Amsterdam), Tapio Makela (Helsinki) |