Ungváry Rudolf
SZÉPIRODALOM
Könyvek
A gépfegyver szálkeresztje
. Budapest: Holnap, 1991. 254 p.ISBN 963 345 052 7
Válogatott elbeszélések
Utána néma csönd.
A miskolci egyetem 1956-os diákparlamentjének története. Budapest: Történelmi Igazságtétel Bizottság ; 1956-os Intézet, 1991. 244 p. 24 cmISBN 963 04 1334 7
Dokumentumregény
Elbeszélések
Krisztán és Trizolda elõtörténete
. In: Naponta más. Fiatal prózaírók antológiája / Szerk. Gáll István. Budapest, Magvetõ, 1969. (Új termés) p. 319-335.Elbeszélés. Elsõ változata 1959-ben készült, átírva 1965-ben. 1966 szeptemberében a nemzetközi PEN-Club novellapályázatán dicséretben részesült.
Nemcsak a messzirõl látható magas torony juttatta eszébe, hogy megkísérelheti... In: Vigília. XXXIV. évf. 8. sz. 1969. aug. 533-540 p.
Elbeszélés.
mgh = mv2/2. Azaz: most, hogy a gyõzelem órája késik, nagy kérdõjel áll elõttünk In: Mozgó Világ. 1971. 3. füz. p. 137-141.
Elbeszélés. Könczöl Csaba tanulmányával (p. 142-143). A tanulmány Lugossy István ugyanebben a számban megjelent elbeszélésével is foglalkozik. Készült 1970-ben, egy 1959-ben készült változat alapján. Átírva 1971-ben.
A kés és villa kiállt a bordáiból, a fiatal test köröskörül megpirult... In: Ahol a sziget kezdõdik. Fiatal prózaírók antológiája / Vál. és szerk. Vilmon Gyula. Budapest, Magvetõ, 1971. p. 311-322.
Elbeszélés. Fényképpel és rövid életrajzi jegyzettel. Készült 1967-ben.
Dialog czyli pulapka In: Nowy Wyraz. 1974. 4. sz. p. 45-49.
A Párbeszéd" címû hangjáték lengyel fordítása. Fordította Krystyna Pisarska. Több más magyar író mûveinek társaságában jelent meg. Rövid életrajzi jegyzettel. Az eredeti 1958-ban készült, átírva 1973-ban.
Egy kérelem. In: Élet és irodalom. 1974. okt. 5. p. 14.
Elbeszélés. Készült 190-ban, átírva 1974-ben.
Kíméletes halál. In: Jelenkor. XVIII. évf. 8. sz. 1975. aug. p. 697-709.
Elbeszélés. Pomogáts Béla tanulmányával (p. 710-712.)
Feltartott kézzel. In: Esõ a szilfák levelén. Fiatal prózaírók antológiája / Szerk. Vilmon Gyula. Budapest, Magvetõ, 1975. p. 335-355.
Elbeszélés. Fényképpel és rövid életrajzi bevezetõvel. Elsõ változata 1963-ban készült, átírva 1975-ben.
Christan und Trisolde. In: Auf seine Lippen Gras und Erde. Junge ungarische Prosa. / Ausw. u. Nachwort v. Jörg Buschmann ; Aus dem Ungarischen übersetzt von Jörg Buschmann, Hans Skirecki und Vera Thies. Berlin, Aufbau V., 1980. (Edition Neue Texte) p. 20-43.
A Naponta más" címû antológiában megjelent Krisztán és Trizolda elõtörténete" címû elbeszélés német fordítása.
Dialog oder die Falle. In: LOG. Zeitschrift für internationale Literatur, Klagenfurt. Ausg. 8/3. Quartal 1980. p. 5-7.
A Párbeszéd" címû hangjáték német fordítása. Ugyaebben az évben elhangzott az osztrák rádió 1. mûsorában is. Fordította Robert Stauffer.
Hõs kamikadze 1944-ben In: Mozgó Világ. 7. évf. 3-4. sz. 1981. márc.-ápr. p. 138-141.
Elbeszélés. A hátsó borítón rövid életrajzi jegyzettel. Az eredeti cím Hõs kamikadze" a megjelenhetõség érdekében egészült ki az 1944-ben" résszel.
Emlék és valóság In: Feketében. Irodalmi és grafikai gyûjtemény a magyarországi szegények támogatására / A kötetet gondozta: Kõszeg Ferenc és Lengyel Gabriella. Budapest, [s. n.], 1981. p. 132-138.
Elbeszélés. Eredetileg a Napló számára készült 1979 júniusában. Ez a változat megjelent A Napló. 1977-1982" címû válogatás 184-189. oldalán 1990-ben. Átírva 1981-ben.
Ő. In: Lélegzet. Antológia. / Szerk. Györe Balázs, Rácz Péter, Tábor Ádámá. Budapest, Magvetõ, 1985. (JAK füzetek 14.) p. 48-68.
Elbeszélés. Eredetileg a Napló számára készült 1979 augusztusában.
Az ellentéte. Naplórészlet. In: Tartóshullám. A Bölcsész Index Antológiája / Szerk. Beke László, Csanádi Dániel, Szõke Annamária. Budapest, ELTE Bölcsészkar, 1985. p. 53-62.
Elbeszélés. Eredetileg a Napló számára készült 1981-ben.
Peéri-Kolla felébred, ebédelni megy, majd a róla szóló elbeszélést olvassa. In: Kutyabajok. Válogatás pályakezdõ írók mûveibõl. / Vál. és szerk. Kõrössi P. József. Budapest, [Móra], 1987. (Kozmosz könyvek). p. 189-219.
Elbeszélés.
Peéri-Kolla elmegy tévét nézni, de elõtte még fölteszi a lemezt. In: 2000. 1989. dec. p. 49-52.
Elbeszélés.
Van, aki bírja és van, aki nem... avagy A lány elment, mert feltétlenül aludni akart már valahol, a többiek hiába próbálták rábeszélni arra, hogy maradjon. In: A `84-es kijárat. ?. sz. 1990. ?. p. 16-20.
Elbeszélés. Készült 1965-ben, átírva 1990-ben.
Az élvezet. In: Hiány. II. évf. 9. sz. 1990. május 9. p. 12-13.
Elbeszélés. Eredetileg a Napló számára készült 1982. júliusában.
Válasz. In: A Napló. 1977-82. Válogatás / Szerk. Barna Imre [et al.]. Budapest, Minerva, 1990. p. 394-396.
Reflexió a Napló megszûnésére a Naplóban. Készült 1982-ben.
Maga..." In: Népszabadság. 1991. febr. 9. p. 24.
Elbeszélés. Eredetileg a Napló számára készült 1982. májusában.
Prága. In: Élet és irodalom. 1991. máj. p. 15.
Elbeszélés. Eredetileg a Napló számára készült 1982 júniusában
Prága. In: A `84-es kijárat. 1991-1992. Hatodik szám. p. 11-12.
Az azonos címen az Élet és irodalomban megjelent szöveg bõvebb változata, mely a Franz" alcímû részt is tartalmazza.
A tapasztalat In: Élet és irodalom. 1991. 12. sz. márc. 22. p. 15.
Elbeszélés. Eredetileg a Napló számára készült 1982 júliusában.
A tapasztalat In: Látóhatár. Válogatás a magyar kulturális sajtóból. 1991. 5. sz. p. 61-65.
Az Élet és Irodalomban megjelent elbeszélés másodközlése
Azt írod meg? In: Élet és irodalom. 1991. aug. 23. p. 14.
Elbeszélés 1956-ról.
Elvileg nekünk nem lett volna szabad életben maradnunk". Egy sortûz és következményei. In: Életünk. Ünnepi kiadás. II. évf. 5. sz. 1991. október. p. 10-13.
Kissé átdolgozott részlet az Utána néma csönd" címû könyvbõl.
Nem volt rossz. In: Kritika, 1993. 2. sz. p. 48.
Gondolatok a halálomról
Feltartott kézzel. Megadásra készen. A visszatérés lépcsõfokai. = Wundervoll und schrecklich. 1975. október 12. In: Nappali ház, 1993. 1. sz. p. 27-36.
Regényrészlet
Feltartott kézzel. A fölény bûvöletében. Rodope, avagy a mérkõzés. 1975. augusztus 23. In: Apollon, 1993. 1. sz. p. 40-50.
Regényrészlet
Párhuzam In: Szombat, 1993. 8. sz. p. 5-7.
Életrajzi reflexió a kettõs svájci és magyar származásról.
Nevermore. Elbeszélõ tanulmány. In: Palócföld, 1994. 4 sz. p. 354-360.
Tanulmány formájában megírt elbeszélés arról, hogyan érintkezett az életem Nagy Páléval a nyomozati aktákban.
Az õserdõ hangjai. In: Népszabadság, 1995. febr. 25.
Adott témára (egy napihír szövegére) a szerkesztõségben idõre kellett több meghívottal együtt prózát vagy verset írni.
Csütörtök. In: Élet és Irodalom, 1996. nov. 1.
Elbeszélés.
A szólás vagy a cselekvés szabadsága. In: Élet és Irodalom, 1996. nov. 15.
Válasz Szakolczay Lajosnak a Csütörtök" c. elbeszélésre adott reflexiójára.
A hit szégyene. In: Élet és Irodalom, 1996. nov. 29.
Elbeszélés.
Találkozás.
Elbeszélés.
A lényeg. In: Élet és Irodalom, 1997. jan. 25.
Elbeszélés.
1959. In: Beszélõ, 1997. jan. III. folyam, II. évfolyam, 1. sz. p. 60-71.
Az 1959-es év története az életemben. A Beszélõ évek" sorozat (1957-tõl napjainkig) egyik elemeként jelent meg.
Láthatatlanul. In: Élet és Irodalom, 1998. febr. 5.
Elbeszélés.
A játék kényszerében. In: Élet és Irodalom, 1998. ápr. 17.
Elbeszélés.
Berlin belülrõl és kívülrõl. 1998.
Elbeszélés.
Zyklon-b. 1998.
Elbeszélés.
Mûvészeti és irodalmi kritikák, tanulmányok
Jegyzetek Kondor Béla mûvészetérõl. In: Jelenkor. VII. évf. 8. sz. 1964. aug. p. 757-759.
Kiállításbeszámoló.
Hornyánszky Gyula kiállítása. In: Vigília. XXX. évf. 12. sz. 1965. dec. p. 785-788.
Kiállításbeszámoló
Kornis Dezsõ kiállításáról. In: Jelenkor. IX. évf. 3. sz. 1966. márc. p. 253255.
Tanulmány.
Két dunántúli emlékkiállítás. In: Jelenkor, IX. évf. 8. sz. 1966. aug. p. 745-747.
Kiállításbeszámoló Gulácsy Lajos és Vajda Lajos székesfehérvári kiállításáról.
Három magyar fotómûvész. In: Magyar Mûhely. V. évf. 18. sz. 1967. január 15. p. 48-51.
Tanulmány Nagy Zoltán, Lõrincz György és Koncz Csaba fényképeirõl. Ugyanebben a számban 2-2 fényképpel. Rövid életrajzi jegyzettel.
Kornis Dezsõ alkotói útja. A szintézis kísérletétõl a redukció megvalósításáig. In: Magyar Mûhely. V. évf. 20. sz. 1967. március 15. ápr. 36-47.
Ugyanabban a számban 5 fekete-fehér Kornis-képpel.
Kis Ervin: Vallomás és körülmények. In: Jelenkor. X. évf. 4. az. 1967. ápr. p. 370-371.
Kritika
Papp Oszkár grafikái. In: Látóhatár, XVII. évf. 1967. máj.-jún. p. 535-536.
Kiállításbeszámoló.
Über den Begriff des Bildes. In: Photogeschichte. Beiträge zur Geschichte und Ästhetik der Fotografie. 7. Jahrg. 26. Heft. 1987. p. 57-63.
Tanulmány.
Bevezetõ a Történelmi Igazságtétel Bizottság nevében. In: 1956/301. Pályázat az 1956-os forradalom vértanúinak emlékmûvére a 301-es parcellában / Szerk. Kernács Gabriella és Ungváry Rudolf ; grafika Schmal Károly ; fényk. Gottl Egon ; közr. a Történelmi Igazságtétel Bizottság. Budapest : Széchenyi Kiadó Kft., [1989]. [számozatlan]
Beszéd a pályázati kiállítás megnyitása alkalmából.
A szerkezet mint erkölcs. Relációk Nádas Péter munkásságában. In: Újhold-Évkönyv. 5. évf. 1. sz. 1991. p. 244-264
Tanulmány
A személyes emlékezés. In: Élet és irodalom. 1991. jún. 28. p. 13.
Ortutay Tamás fájának avatásáról.
Múltszázadi stilizált férfitudattal nõttem fel". Két beszélgetés El Kazovszkijjal. Második beszélgetés (Ungváry Rudolf). In: Nappali ház. 1.-2. sz. 1991. p. 86-94.
Interjú. Az elsõ beszélgetés (p. 78-86) szerzõje Kalmár Melinda.
Leopárdok ültek a tigrisekhez. Beszélgetés Hajas Tiborral 1980-ban In: Orpheus. III. évf. 4. sz. 1992. 4. p. 52-74.
Részletek az 1980-ban folytatott, több napos beszélgetés magnetofonfelvételeibõl. Mellékletként az 1978-ban készült Húsfestmény IV" részlete. Második része 1998-ban lett megszerkesztve.
A kibírhatóság formái.
Balla Gitta kiállításáról. Megnyitó beszéd.
A rendszerváltás holtterében. Ahogy a Rákoskeresztúri köztemetõ 1956-os emlékmûvét megéltem (részletek). In: Beszélõ, 1994. okt. 20. p. 29-31.
A rendszerváltás holtterében. Ahogy a Rákoskeresztúri köztemetõ 1956-os emlékmûvét megéltem. In: Kritika, 1995. 3. sz. márc. p. 38-42.
A forradalom hétköznapi dolog. Egy ’ 56-ra emlékezõ festészeti kiállítás megnyitására. In: Népszabadság, 1996. dec. 5.
Én csak azt mondhatom önöknek nyugodt lelkiismerettel, ahogy ne hagyják magukat. Még ’ 56 emlékétõl se hagyják magukat. ... Van úgy hogy fegyverrel, de ez ritkább dolog, noha elõfordul, hogy erre is szükség van. A mûvészetben többnyire arról van szó, hogy követeljék meg: az, amit önök elé tálalnak, legyen elég élvezetes, elég érdekes, adott esetben katartikus, vagy ha semmi más, hát legalább váltson ki ellenérzéseket. És ha csak a nagy semmivel akarják kiszúrni a szemüket, akkor ezt ne hagyják annyiban. Ha nem is verik feltétlenül szét azt a kiállítást, amely adott esetben színvonaltalan, de legalább fejezzék ki hangosan, demokratikus jogaikkal is élve a véleményüket. ... Ne hagyják megtéveszteni magukat. Nemcsak a rossztól. Azt könnyû felismerni. A jó sokkal veszélyesebb dolog. Ne hagyják magukat a jótól sem megtéveszteni."
A szókincs bûvöletében. Bartos Tibor: Egymást értelmezõ magyar szavak és fordulatok tára Holmi, 1996/11. In: Holmi, 1997. febr., l. évf. 2. sz. p. 165-171.
A költõ útleírásai. In: Élet és Irodalom, 1997. febr. 7.
Gömöri György tanulmánykötetérõl
A természetes lehetetlen. In: Élet és Irodalom, 1997. júl. 4.
Tábor Ádám A váratlan kultúra" c. kötetérõl.
A neoavantgárd krónikása. In: Magyar Narancs, 1997. júl. 9.
Tábor Ádám A váratlan kultúra" c. kötetérõl.
Miközben én meg azon tûnõdöm, hogy melyik választ várod...? Beszélgetés Hajas Tiborral 1980-ban, II. rész.
Részletek az 1980-ban folytatott, több napos beszélgetés magnetofonfelvételeibõl, melynek elsõ része 1992-ben jelent meg.
Amíg Hajas élt, lelkének mélyében ugyanolyan õserdei késztetések lappangtak, akárcsak bennem vagy többi beszélgetõ társában. Ettõl még Isten esendõ gyermekei vagyunk, de ha egymás szemébe nézünk, nem tanácsos elfeledni, hogy a tükör mélyérõl tigrisek és leopárdok néznek vissza ránk, akik ugyancsak Isten teremtményei."
A cselekvést helyettesítõ jelrendszer. In: Élet és Irodalom, 1998. jún. 24.
Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapítójaként 1988 és 1992 között én is mindent megtettem, hogy emlékmûve legyen ’ 56-nak. Úgy véltem akkor, hogy szükség van a rendszerváltás jelképes rögzítésére...
Ma szeretném ezért a fejemet a falba verni.
Annak a diktatúrából a mába plántált gyalázatnak a fényében, melyet a felemás ügynöktörvény és a Történeti Hivatal mûködése jelképez, és annak az erkölcsi botránynak a fényében, hogy az MSZP mellett az MDF is mindent elkövetett, hogy megvédjék a Kádár-rendszer kiszolgálóinak hozzájuk csatlakozó tagjait (és köztük besúgóit) a leleplezõdéstõl, úgy érzem, beszennyezõdtem, amiért a jelképekre koncentráltam és nem a cselekvésre."
A nem színikritikus író lengyel kötõdései. In: Élet és Irodalom, 1998. okt. 2.
Pályi András kötetérõl
Publicisztika és politikai tanulmányok
Vallás és állam a független Izraelben
. In: Vigília. XXX. évf. 11. sz. 1965. nov. p. 661-717.Tanulmány.
Nem zsidónak lenni. Gondolatok Magyarország zsidótalanodásáról In: Múlt és jövõ. 1990. 2. sz. p. 5-12.
Szeretném a zsidókat bíztatni, de nincs semmi bizodalmam. Ott állnak lelki szemem elõtt diaszpórájuk Titanicján, melynek megoldást keresõ, kétségbeesett tagjai közül annak idején sokan beleütköztek a baloldali megváltás gyilkos jéghegyébe. Ha korábban születek, egyesek közülük lehettek volna a hóhéraim és én az áldozat a frissen hatalomra került kommunista párt koncepciós pereiben és munkatárboraiban. Ha még korábban születek, talán én lehettem volna a hóhéruk. ...
Az üres ígéretek és az értelmetlen igazságok árnyékában élünk. El akarják hitetni, hogy a boldogság formája az olyan nemzeti egység, amelyben nem kell majd újra meg újra önmagunk azonosságáért megküzdeni másokkal.
Mivel ez a bukolikus jövõ magától sehogy sem akar bekövetkezni, nagy a kísértés, hogy megtalálják azokat egyeseket , akik az útjában állnak. Vannak még zsidók, van lehetõség a következõ megint egy ’ végsõ‘ rohamra. A szöveg és a dallam régóta megvan hozzá. ’ Ez az ország a mi országunk! Itt most már a mi kezünkj épít!‘ Ez a megsemmisító többes szám elsõ személy, mely belénk fojtja a szót mindannyiunkba. ...
A megaláztatások sorozata, más szavakkal és más dallamra. Ha kibírom három gyermekemmel csak nem megyek fejjel a falnak , arcommal együtt azokkal a zsidó arcokkal, akiknek viselõi majd ugyancsak kibírják elõbb-utóbb belemosódom ebbe auz örökös nemzeti egységbe, mint kopott templomi falakon a halványodó freskók alakjai."
Eredetileg a Napló számára készült 1980 márciusában. Késõbb nyomtatásban is megjelent A Napló. 1977-1982" címû válogatás 244-250. oldalán 1990-ben..
1956 elítéltjei. Észrevételek Mécs Imre 1988. június 16-án közreadott névjegyzékérõl. In: Kapu. 1988. ?. sz. p.?
Ki a belga? In: Magyar Nemzet. 1990. febr. 8. p. 3.
Szálasi és Rákosi magyarok voltak-e vagy sem?... ha valaki magyarnak vallja magát, akkor létezik-e a világon olyan bizonyítási eljárás, amelynek alapján eldönthetú, joggal vallja ezt vagy sem?
...a legszörnyûbbnek nem azt tartom,m hogy ...vannak... kommunisták és fasiszták, antiszemiták és zsidók (netán még bérenceik is), és hogy van 50 vehemens párt. A legszörnyûbbnek azt tartom, ha ezek bármelyik nem lehetne egyben magyar is..."
Mi ez a hallgatás? In: Magyar Nemzet. 1990. ápr. 8. p. 3.
A Váci úton, a baptista kápolna közelében kétméteres zsidó csillag, mellette a felirat: ’ Zsidó SZDSZ‘ . A Moszkva téren, a földalatti épületének homlokzatán, hat méter magasságban... méteres felirat: ’ SZDSZ = zsidók‘ , az aszfaltra festve pedig szanaszét: ’ VAN KIÚT = Izraelbe‘ , és ’ Cionizmus = SZDSZ = magyar halál‘ . Végig a Nádor utcában, Tamás Gáspár Miklós plakátjain a felirat: ’ Ez a zsidó‘ , és Magyar Bálint, Petõ Iván, Rajk László vagy a Fidesz plakátjain: ’ zsidók‘ . ... Egy zsidó félelme nem ugyanolyan súllyal esik a latba, mint egy erdélyi magyaré?"
Mivel magyar vagyok. In: Magyar Nemzet. 1990. okt. 11. p. 6.
Csoóri Nappali hold" címû írásáról.
Újabb sorok `56-ról ma In: Mi Egyetemünk. 1990. febr. 19. p. 2.
Az 1957-es miskolci egyetemi megtorlásokról
Az 1956-os forradalom egyetemi krónikája. In: Mi Egyetemünk. 1990. márc. p. 2.
Miskolc, Egyetemváros, 1957. február 20. In: Magyar Hírlap. 1991. febr. 22. p. 7.
A miskolci egyetem 1957-es megrohanásának története.
A politikai elhatárolódás kényszere, avagy a gyengeség szépsége. In: Népszabadság. 1991. jún. 26. p. 7.
Egy kultúrának nem annyira igazságra van abból bõven , hanem hitelre van szüksége. ... Ehelyett folyton vagy csak a legtisztább politikai múltú emberekkel találom magam szemben, vagy olyan objektivizált, okadatolt, tudományos mezbe csomagolt belátásokkal, hogy közben elveszett minden, ami valami lélekre is utalna noha épp arról lenne szó, meg a bûnbeesésrõl, a bûnbánatról és a megbocsátásról... A végeredménytõl pedig hányingert kapok: hogy ki-ki, amit tett, ‘ a legjobb szándékai szerint tette’ . ... Elég volna néhány ember, hogy megmentse a nemzet becsületét mindegy, hogy jobbról vagy balról."
A történelem tanúja. Aki bejelentette az egyetemen, hogy kitört a forradalom. In: Észak-Magyarország. XLVII. évf. 247. sz. 1991. okt. 23.
Interjú N. Sándor Lászlóval, aki 1956. október 23-án elsõnek közölte a miskolci egyetem naggyûlésén a hírt, hogy Budapesten fegyveres harc folyik.
Pedig nem követtem el semmit. In: Népszabadság. 1992. márc. 26. p. 6.
S mert elesettségük mára talán azt a kevés keresztényit is kiölte, ami az eltelt 40 éven át még megmaradt bennük, lélekben át nem élik, és talán ésszel fel se fogják, hogy lehetséges a belátás, a bánat és a hivalkodás nélküli rejtett gyász, és ezért csak magukat minõsítik, amikor szitokként használják azt a szót, hogy ‘ reformkommunista’ . Ma tõlük félek úgy, ahogy az ’ 50-es évek elején féltem az egykori, akkor még jelzõk nélküli kommunistáktól. ...
Bevallom, hiába próbálok szembenézni ezzel a nyomorúsággal, melyben most az olyan szavak válnak leírhatatlanná, mint a ’ magyar‘ és a ’ nemzet‘ : olyan félelem és olyan szorongás van bennem, hogy nem vagyok képes elmenni a Történelmi Igazságtétel Bizottság mai közgyûlésére.
Pedig nem követtem el semmit."
A cselekvés gátjai önmagunkban vannak. Tokaji írótábor. In: Magyar Hírlap. 1992. aug. 22.
Zimonyi Zoltánnak az írói autonómiára vonatkozó körkérdésére adott válasz.
A vereség, amit nem lehet feldolgozni. In: Népszabadság. 1992. okt. 22. p. 19.
Nemzet és demokrácia az 56-os forradalomban elválaszthatatlanul feltételezték egymást; ami ebben az eseményben lényeges, az egyrészt csak a nemzetivel, másrészt csak az egyenlõség és szabadság gondolatával való összefüggésben fogalmazható meg. Ebbõl az összefüggésbõl mára könnyen lehet, elõbb-utóbb globális konfrontáció bontakozik ki. ... Az 56-os forradalommal Magyarországon a XIX. század ért véget."
A politikai kereszténység határai. Liberalizmus mint ördögi ellenségkép. In: Magyar Nemzet. 1993. júl. 24. p. 17.
A keresztény politikai magatartás elemzése, a kereszténységre hivatkozó fundamentalista politikai magatartás bírálata.
Mi várhat még ránk? Csak arra hív föl keresztényi szeretettel"... In: Magyar Nemzet. 1993. febr. 23.
A Domokos-rend magyarországi tartományfõnökének antiszemitizmusáról.
Ki árt Magyarországnak? In: Népszabadság. 1994 febr. 23.
A Tutzingi Evangélikus Akadémián elhangzott magyar antiszemita felszólalásról és a berlini Magyar Ház vezetõjének, Kurucz Gyulának a magatartásáról.
[1. Ha Kurucz abból indul ki...] In: Népszabadság. 1994 márc. 7.
Viszontválasz Kurucz Gyula Ki használ az országnak? Válasz Ungváry Rudolf cikkére." címû cikkének végén.
A szakértelem olcsó bolsevista trükk!" In: Beszélõ. 1994 márc. 10.
Csurka Istvánról.
[Hajdú János a késõ Kádár-korszak...] In: Beszélõ. 1994 márc. 17.
Hajdú 1983-as Csoóri ellenes támadásáról a négyezernyolcszáz leütés... arról, ami örök" címû rovatban.
Anschwellende Freiheit. [Felerõsödõ szabadság.]. In: Kursbuch. 1994. jún. 1. Heft 116., p. 47-67.
Mitteleuropoäische Dialoge. Ungarn und Deutsche [Középeurópai párbeszédek]" címû konferencián elhangzott elõadás szövege.
Erõsödõ szabadság. A szétválás kényszere és a gyász hiánya. In: Nappali Ház. 1994. márc., VI. évf. 1. sz., p. 3-13.
Mélyen tisztelt Bíróság, tisztelt államügyész Úr!. Mégha korszerûtlen, mégha liberálbolsevistán hangzik is, mégha évtizedekn át gondolkodtam is úgy, hogy ezáltal pöcegödörbe kerülök most itt állok, és nem tudok másként, mert bennem az ellenállás elolvadt, és egyébként is olyan erõnek vagyok kiszolgáltatva, mely sokkal nagyobb, mint bármilyen akarat, és mégha szégyellnem kell is magamat miatta bevallom, hogy baloldali lettem. ...
...a magyar baloldalnak oka van a bûntudatra, mert hitt abban, hogy a társadalmi egyenlõség és szabadság... mások politikai kizárásával megvalósítható.
A magyar jobboldalnak... még annyi bûntudata sincs, amennyivel a baloldal rendelkezik, noha az sem éri el a szükséges mértéket."
Erõsödõ szabadság. A szétválás kényszere és a gyász hiánya. In: Beszélõ. 1994. márc. 24., p. 36-38.
Rövidített változat.
Pufajkások. In: Népszabadság. 1994. máj. 4.
Abból ugyanis, hogy Horn Gyula 1957-ben a karhatalom tagja volt, az európai ember észjárása szerint még nem következik, hogy vert, noha tanú vagyok rá, hogy a karhatalom tagjai között voltak, akik vertek. ... 1957 és 1994 tömegtájékoztatási módszerei ebben a televíziós mûsorban... félelmetesen egybecsengtek."
Egy gyõzelem szerkezete. In: Népszabadság. 1994. jún. 2.
A gyõzelem hangulatában adott hosszú éjjeli nyilatkozatában Horn Gyulának egyszer sem jutott eszébe, hogy a határon túli magyarokat megemlítse. Ha négy év múlva el fogja veszíteni a hatalmát, ezt az MSZP ugyanúgy magának és adott esetben ostoba politikusainak köszönheti majd, ahogy ma az MDF és ... nyílt és rejtett szövetségesei."
Mitõl függ, hogy valaki antiszemita? In: Kritika. 1994. 8. sz. aug.
Az antiszemita ott kezdõdik, hogy zsidó" tulajdonságokat tapasztal, és ezeknek valamiféle politikai szerepet tulajdonít. ... A zsidókérdés az antiszemiták kérdése. ... Nehéz megtanulni a szobatisztaságot. ... Tisztességes ember nem zsidózik. A többinek pedig tilos."
Ostromnapok. A körülzárástól a kitörésig. 1944. december 14. 1945. február 12.
Bevezetõ a TV-filmsosrozathoz.
Felszabadulás, megszabadulás. Budapest ostromáról és az Ostromnapok forgatókönyvének keletkezésérõl. In: Népszabadság, 1995. febr. 11. p. 25.
Tartok tõle, hogy az a harag és ingerültség, melyet ma a nemzeti jelszavak, a magyar" politikai használatával szemben érzek,... elsõsorban abból a szánalomból és megrendültségbõl táplálkozik, melyet a Budapesten harcolt németek iránt éreztem. ... Budapest elfoglalásával engem és családomat a szovjet csapatok megszabadítottak a háború és a nyilas uralom borzalmaitól. Felszabadulásomra csak 1989-ben került sor: nem remélt világpolitikai ajándékként."
Melyik a pontosabb kifejezés? Válasz Kántor Péternek. In: Népszabadság, 1995. febr. 20.
Nem vághatjuk egymás fejéhez, hogy az érzelmeink befolyásolnak, mert befolyásolnak. Csak azt vizsgálhatjuk, hogy ellentmondásmentesek-e a mondataink. A felszabadulás szóval jellemezni azt, ami politikailag 1945 után Magyarországon történt, ellentmond annak, ami a politikában tényleg történt. A megszabadulás nem."
Hideg éjszakák. In: Kritika, 1995. ápr. 4. sz. p. 48.
Szeretnék olyan méltányos lenni, akár a kés, amikor végighalad a rákos és az egészséges szövet határán. Éppen ilyennek nem szabad lennem, mert nem vagyok Isten. ... A legközelebb az igazsághoz mintha az lenne, hogy hajt a vérem. Nem bírom ki, hogy ne szeressem a németeket, és ezt ne mondjam meg, és nem bírom ki, hogy ne emlegessem, amit a szovjet katonák elkövettek. És ugyanakkor attól félek, hogy emiatt elfogultnak tartanak. ... Valójában persze a saját lelkiismeretemtõl félek, ez tart sakkban."
Ezerkilencszáznegyvenöt meztelensége. In: Szombat, 1995. 4 sz. p. 354-360.
Miért van, hogy szinte senki... nem vette azt a lapot, amit valójában felmutattam: különböztessük meg állításainkat aszerint, hogy történelmi-politikai értelemben beszélünk valamirõl, vagy érzelmi-személyes szinten?"
A kérdések kérdése. 1995. júl.
A kérdés tehát az, miért nem a fogalmak és a gondolatok fontosabbak az emberek számára, hanem az, ami e fogalmak és gondolatok alanya és tárgya? Holott mindent, amit tesznek, e fogalmak és gondolatok törvényszerûségei alapján képesek csak akarni, indokolni és igazolni, és amint nem tartják be a fogalmak és gondolatok törvényszerûségeit, nyomban elveszítik a talajt a lábuk alól és tönkremennek belé."
A megõrízhetetlen anyanyelv. In: Európai Szemle, 1995. 2. sz. nyár p. 69-80.
Természetesen elmehettem volna még azért is, hogy jobban éljek. Elmehettem volna akkor is, ha okosabb lettem volna, kevésbé foglya az élményeknek és az érzelmeknek, a szüleimnek.
De én nem mehettem vissza a paradicsomba, hogy boldog legyek. Meg akartam születni."
A teljesség bûvöletében. Ungváry Rudolf gépészmérnök ajánlja az elmúlt hetek újdonságaiból. In: Élet és Irodalom, 1995. jún. 23. p. 12.
Miklóssy [Endre építész] olyasmire vágyik, ami szavakkal nem érhetõ el. ... Azzal csak a vágyait fogalmazhatja meg a teljesség és a rend iránt. És eltakarhatja vele a félelmet. Mivelhogy a rend, ha van, nem megfogalmazható. És akkor kérdés, létezik-e?"
A politikai nemzet fogalmáról. In: Magyar Hírlap, 1995. jan. 29. p. 7.
Egy földrajzi helyen csak egyetlen állam lehetséges, és ... egyetlen, oszthatatlan polgárság. De ugyanazon a földrajzi helyen... egyszerre több haza is lehetséges, mert ugyanabban az államban több nemzet is élhet. ... A politikai nemzet eszméje valójában a politikai hamisság formája."
Az elfogadhatatlan nemzetállam. In: Magyar Hírlap, 1995. márc. 23.
[A politikai nemzet hívei] a hazát az állammal, az állampolgárok politikai közösségét a nemzettel (egyetlen nemzettel) azonosítják, s ezáltal a nemzeti gondolatot csempészik vissza a politikába. Liberális köntösben állami, politikai nacionalizmust képviselnek. ...
Van-e joga az embernek arra, hogy politikai eszközöket alkalmazzon saját identitásának védelmére, ha nemzeti hovatartozását, nyelvét az asszimilációt erõltetõ nemzetállam fenyegeti? És van-e olyan eszköz, jog, forma, mely ebben sikeresen támogatja anélkül, hogy következménye káosz és öldöklés lenne?"
Az elrettentõ kollektív jogok. In: Magyar Hírlap, 1995. márc. 25.
Kétségtelen, hogy jobb egy asszimilált, mint egy agyonvert magyar. De ha ez a veszély nem heveny, mégsem tudok jobbat: [nemzetállamban] a kollektív jogok és az autonómia az az elrettentõ erõ", mellyel a nem államalkotónak minõsített nemzeti közösség tagjai a nemzetállammal szemben védekezhetnek. ...
[Kollektív jogok, autonómia nélkül] elõbb-utóbb nem marad a szomszéd államokban senki, aki magyarul megérti még, mire gondolok, amikor Vajda Jánost idézem: A holt szeme félig nyitva; hátha meg nem volna halva, S lehetne még valami."
Egy európai veszélyérzete. In: Élet és Irodalom, 1995. jún. 23.
Minden nemzetállam burkoltan etnikai állam, mert egyetlen nemzetnek tekintett etnikum államalkotó voltán alapul. ... Gombár [Csaba] mintha nagyobb veszélynek tartaná a nemzetállamra adott multietnikai választ (az okozatot) [pl. az autonómia, a kollektív jogok] követelését, mint a nemzetállami rend" okozta etnikai sérelmeket (az okot). ... A nemzeti kérdést ... magánüggyé kell formálni" állítja Eötvös és Kossuth szellemében. Mélyen igaz. De ez az államalkotó nemzetre is vonatkozik: rajta kell eleve kezdeni. ... Például a román nyelv is a magán- és kulturális szférába utalandó Romániába, nemcsak a magyar."
Amirõl nincs szó. In: Élet és Irodalom, 1997. jan. 24.
[A Nagy Imre per vádlottainak gyerekeivel készült interjúfilmben...] arról nincs szó, hogy nem mutatták be azt a korábbi, 1958-ban készült propagandafilmet, mert többek között az érintettek, a gyerekek" szülei ezt nem igen akarták.... Ez a nem bemutatás, ez a tapintatos hallgatás több volt, mint bûn: hiba volt. Mert a köznapi ember számára... csak az tapasztalható, hogy valamit [megint] nem hoznak nyilvánosságra."
A szavak magyar értelme. In: Népszabadság, 1997. jún. 27.
Mitõl ennyire idegenszerû", ami önmagában csak rossz? A rossz törvény talán nem magyar, hanem idegenszerû"? Magyar törvény csak jó lehet, rossz nem? ... Magyar befolyás minden, ami egy magyartól ered. ... Sem a földtörvény tervezetében, sem a zsidók nyilasok általi meggyilkolásában nincs semmiféle idegenszerû". ... Mindegyik magyar... ezzel a nyilatkozatukkal rövid távú politikai céljai érdekében jelentõs mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy hazám politikai életében megint törvényesítsenek egy olyan szóhasználatot, amelyhez az elmúlt évszázad legnagyobb történelmi gyalázata tapad."
Polgári és nemzeti minimum. In: Magyar Hírlap, 1997. júl. 5.
‘ A nemzet mindenek elõtt’ jelszava ma, az elmúlt évszázad félelmetes tapasztalataival mögöttünk, és a polgári és nemzeti minimum szétválasztásával elõttünk már nem hangoztatható a régi gyanútlansággal. Mert ha ez a jelszó egyetemesen érvényes volna, akkor mi legyen a szomszédos államokban élõ magyarokkal? Ott melyik nemzet következzék elõbb állami szinten? Vagy ezt a jelszó csak korlátozottan érvényes, csak a magyarságnak lehet ez a jelszava, egy románnak, szlováknak, szerbnek nem?"
A szégyenmentes állapot. In: Élet és Irodalom, 1997. okt. 31.
...én egyetlen szóval sem mondtam, hogy bárkinek egykori baloldalisága miatt kellene szégyellnie magát. Ezért nem kell szégyellnie magát. Csak arról beszéltem, hogy tõlem [a pártállam idején] a szabadságomat ellopták, és most találkoztam valakikkel, akik legalábbis lélekben, egy ideig ezzel az eltulajdonítással egyetértettek, és talán szégyenkezhetnének is, azon kívül, hogy megváltoztak."
A köztársaság hiúzai. In: Népszabadság, 1997. nov. 1.
A hiúzok köztünk vannak. Az egyik ennek a cikknek a szerzõje. A másik az, aki õrjöng, amiért a Hajógyári szigetrõl éjszakánként felharsanó duhogó dobogás miatt nem tud aludni. És vannak a puha, a globális, a fideszes" (na meg a megrekedt és szerencsétlen) hiúzok is. Ők még csak jönnek. Velük épül tovább a köztársaság."
Mit ér a hit, ha politikai? In: Beszélõ, 1998. jan. III. folyam, III. évfolyam, 1. sz. p. 91-95.
...amikor elolvastam Heller legutóbbi visszaemlékezéseit, felkaptam a fejem.
Ilyen egyszerûen azért ne intézzü el azt az akkori dolgot.
Nekem nem az a legfontosabb problémám, hogy valaki a pártállam idején hazudott; ez az emberi nyomorúság ismeretében viszonylag könnyen megmagyarázható és menthetõ. Az én problémám azzal van, aki valamit egykor õszinte hittel vallott, különösen pedig azzal, aki megváltoztatta ugyan a felfogását, de magára az akkori hitre, mint valami erköolcsi értékre továbbra is hivatkozik. ...
Az a problémám, hogy mi értelme van ma a hitet egyáltalán szóba hozni, ha az, amit õszinte hittel javasolt egykor, maga a borzalom?"
A tekintély fogságában. Megjegyzések egy enciklikáról. In: Szombat, 1998. 5. sz. p. 3-5.
A mellébeszélés csúcsa, hogy a [Paskai] bíboros az általa akkor látott szegedi gettóval kapcsolatban felteszi a félrevezetõ kérdést: Mit lehetett volna tenni? Lerombolni a gettó kerítését? Az egyház esetében nem errõl van szó! Hanem a zsidótörvények idején elhangzott helyeslõ szavakról, és a késõbb elmulasztott nyilvánosságra hozatalukkal egybekötött megbánásról. ... Akkor, 1920-ban, vagy az 1938-as, az 1939-es, az 1941-es, az 1942-es zsidótörvények vitáján néhány nyíltan, köntörfalazás nélkül kimondott szó a faji megkülönböztetés ellen a magyar katolikus egyház legmagasabb képviselõitõl elég lett volna egy egész évezred számára, hogy megmentse a becsületünket."
A gyermek mint besúgó. Fiatalkorúak az állambiztonság szolgálatában. In: Élet és Irodalom, 1998. júl. 10.
A titkosszolgálati iratok magyarországi szabályozásának hazug módja... a problémákat a szõnyeg alá söpörte és ezzel a gyûlölködést konzerválta. Ettõl az érintettek szenvedése semmivel sem lett kisebb, legfeljebb a némaságuk nagyobb. Ez a szabályozás ugyanolyan hazug alapokon nyugszik, mint az, amelynek alapján csak fogcsikorgatva engedélyezik a nyugati demokráciáknak kémkedõ, s ezzel a jövendõ, mai demokratikus Magyarország létrejöttét elõsegítõ kémek rehabilitálását. Holott az a kémtevékenység nem a magyar haza, hanem az államszocialista politikai rendszer ellen irányult, és ezért semmiféle hazaárulással nem járt. Hiszem a politikai rendszer nem azonos a hazával."
Ami mindig megvalósítható lesz. 1998.
De az igazi problémám mégsem ez. A problémám az, hogy azokat, akik a lelkükben akkora traumát hordoznak, mint a vészkorszak, akiknek hozzátartozóit nagyrészt meggyilkolták, szabad-e konfrontálnom azzal, ami megfosztja õket a maradék illúziójuktól? Ezt a kérdést tulajdonképpen nem tudom megválaszolni. A keresztény tanítás azt sugallja, hogy nekem kellene feladnom, mert nekik nagyobb a fájdalmuk. Eddig erre nem voltam képes.
Interjúk
Faule Sache. In: Der Spiegel, 1988. 44. sz. p. 223-225.
Interjúk alapján készült politikai helyzetkép idézetekkel az interjúkból.
Visszatérés Európához? Történelmi Igazságtétel Bizottsága: Semmilyen reform nem kerülheti meg az állásfoglalást / Emõd Pál In: Reform. I. évf. 8. sz. 1988. dec. 9. p. 7-8.
Emõd Pál interjúja a TIB történeti szekció vezetõjével.
Vi skal laere at sírge / Niels Barfoed. In: Politiken. Arg. 105. Nr. 229. 1989. máj. 21.
Niels Barfoed dán újságíró riportja.
Mindenképpen emlékmûvé válik. 301-es parcella / Könczöl Csaba. In: Népszabadság. 1991. júl. 20. p. 5.
A rákoskeresztúri köztemetõ 301-es parcellájában készülõ 1956-os emlékmûvérõl.
Emberszabású kompromisszum. A Demokratikus Charta és a fenyegetettség / Hollós János. In: 168 óra. III. évf. 41. sz. 1991. 10. 15. p. 9-10.
A rádió 168 óra" címû mûsorában elhangzott interjú Ungváry Rudolffal, Radnóti Sándorral, Sebõk Sándorral.
Egy mellékfront regénye. Beszélgetés a részvevõvel s íróval / N. Sándor László. In: Magyar Hírlap. 1991. okt. 22. p. 13.
Az Utána néma csönd" címû könyv megjelenése alkalmából.
Hétköznapi `56-os Magyarország. A felnõtté válás és a megaláztatás krónikája / Murányi Gábor. In: Magyar Nemzet. 1991. okt. 28. p. 5.
Az Utána néma csönd" címû könyv megjelenése alkalmából.
Találkozás ezer fiatalemberrel / N. Sándor László. In: Magyar Hírlap. 1991. okt. 29. p. 5.
Beszámoló az 56-os miskolci egyetemi hallgatók 1991. október 25. találkozójáról
Forradalom és megtorlás a Miskolci Egyetemen. Emlékezés 1956-ra. In: Észak-Magyarország. XLVII. évf. 252. sz. 1991. okt. 28. p. 1-2.
Beszámoló az Utána néma csönd" címû könyvrõl és az 56-os miskolci egyetemi hallgatók 1991. október 25. találkozójáról
Akiket megszólított a történelem / Nagy József. In: Észak-Magyarország. XLVII. évf. 257. sz. 1991. nov. 2. p. 3.
Beszámoló az Utána néma csönd" címû könyvrõl és az 56-os miskolci egyetemi hallgatók 1991. október 25. találkozójáról
Hideg, embertelen logikájú végzett áramlott felénk. Fõhajtás az egyetemi forradalmárok elõtt. 1956. november 4-e évfordulóján / Udvardy József. In: Észak-Magyarország. XLVII. évf. 258. sz. 1991. nov. 4. p. 1, 5.
Beszámoló az Utána néma csönd" címû könyvrõl és az 56-os miskolci egyetemi hallgatók 1991. október 25. találkozójáról
`56 eszméi mögött az esendõség és a nemzet bánata rejlik. Keresztútnál a Történelmi Igazságtétel Bizottsága / Kurcz Béla. In: Magyar Nemzet. 1992. márc. 27. p. 7.
Interjú a TIB helyzetérõl
Fûbe, kõbe építve. Emlékmûavatás / [Kelecsényi László] In: Köztársaság, I. évf. 11. sz. 1992. jún. 26. ápr. 89-90.
Interjú a rákoskeresztúri köztemetõ 301-es parcellájában elkészült 56-os emlékmûrõl.
Az az édes nyál a szánkban... Ungváry Rudolffal beszélget Bori Erzsébet / Bori Erzsébet. In: Beszélõ. 1992. szept. 12. p. 40-43.
Irodalmi interjú.
Ásószerszám. Barna Róbert beszélgetése Ungváry Rudolffal / Barna Róbert In: Életünk. 1992. 7. sz. p. 758-769.
Irodalmi interjú.
1956 az emlékezetben / [Barna Róbert] In: Életjel. III. évf. 10. sz. 1992. p. 10-11.
Barna Róbert Ásószerszám" címû interjújának részlete.
Remény és félelem / Tóbiás Áron. In: Magyar Nemzet. 1992. nov. 4. p. 7.
A Magyar Rádióban 1992. okt. 25-én elhangzott interjú rövidített változata.
Köszönet gyertyafénynél. A 301-es parcella / Kurcz Béla. In: Magyar Nemzet, 1992. okt. 30.
Interjú abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Emlékhely Alapítvány búcsútalálkozón köszönte meg az `56-os emlékmû építésében résztvevõknek és a támogatóknak az együttmûködést.
A tizenötezredik pillanat. Minden kép kordokumentum? In: Filmvilág, 1995. jan. XXXVIII. évf. 1. sz. p. 18-23.
Kerekasztal beszélgetés Alfred Behrenssel, Forgács Péterrel, Klaniczay Gáborral, Szilágyi Ákossal a Goethe Intézet vetítés-sorozatáról.
...a mûvészi aktus nem más, mint kulturálisan tolerált erõszak. Akár a nemi aktus, melyet meghatározott feltételek fennforgása esetén szintén örömmel tolerálunk kölcsönösen. És egyedül ennek az erõszaknak az alkotó erejétõl függ, hogy van-e... a frissen készült mûben valami eléggé érzéki vagy sem. Azért mondom, hogy a frissen készült mûben, mert a hely és az idõ megváltoztatásával minden ember által alkotott dolog széppé, érzékivé válik."
Felszabadulás vagy csak megszabadulás? Megismételték a Parlament ostromát a korabeli szovjet filmhíradók kedvéért. / Szarvas Zsolt. In: Magyar Hírlap, 1995. febr. 13.
Nem lehet a vízilóból versenylovat varázsolni. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága szerepe a rendszerváltásban. In: Magyar Nemzet, 1998. jún. 15.
Ösztönös lépés volt a TIB megalakulása: az ártatlanságé és a gyanútlanságé. Együtt voltak benne a rendszer liberális és lélekben antiliberális ellenfelei. És ahogy a korai rendszerváltás eseményei sorjáztak, már hamar, 1988-89-tõl tanúja lehettem annak a történelmi szétválásnak, amely a tágabb magyar közéletben 50 éves Csipkerózsika-álom után 1990-91-ben lejátszódott. ... Boldog vagyok, hogy ennek a politika-lélektani" széthúzásnak a TIB egyik alapítójaként szinte testközelbõl a tanúja lehettem. ... A TIB az újratemetéssel jelzést adott a magyar társadalmi nyilvánosság számára, hogy mostantól kezdve politikailag minden lehetséges."
Rádióinterjúk
Szellemtörténetek. Rádai Eszter riportja Ungváry Rudolffal Kossuth Rádió, 1991 ?.
Irodalmi interjú.
Magyar írás. Sík Csaba interjúja Ungváry Rudolffal. Kossuth Rádió, 1991. május 2.. ?
Irodalmi interjú.
168 óra [Hollós János interjúja Ungváry Rudolffal, Radnóti Sándorral és Sebõk Sándorral a Demokratikus Chartáról] Kossuth Rádió, 1991. okt. 15. 16 óra
Megjelent Emberszabású kompromisszum" címen a 168 óra" címû lap III. évf. 41. számában
A szamizdat egykor és ma Kossuth Rádió, 1992. jún. 30. 21 óra 05 21 óra 55 [In: Kossuth Klub. Szellemtörténetek / Szerk. Rangos Katalin, Szente László]
Részvevõk: Csalog Zsolt, Kõszeg Ferenc, Sulyok Miklós, Szilágyi Sándor, Ungváry Rudolf
Portré negyven percben: Ungváry Rudolf író / Riporter: Rangos Katalin Petõfi Rádió, 1992. aug. 15. 13 óra 05 14 óra. [In: Valahol valaki / Fel. szerk. Szente László]
Irodalmi interjú.
Remény és félelem. Forradalmi napok, Miskolc, 1956. Tóbiás Áron beszélgetése Ungváry Rudolffal egy dokumentumkötet születésérõl / Tóbiás Áron. Kossuth Rádió, 1992. okt. 25. 17 óra 05 18 óra. [In: Kirakat / Fel. szerk. Rékai Gábor]
Filmek
Diákparlament. Rendezte: Ember Mária. Gyártó: Magyar Televízió. Bemutatva: 1991. november 4.
Filmbeszámoló a miskolci egyetemi hallgatók 1991. október 25. találkozójáról.
Magyar krónikák. Francia-magyar dokumentumfilm. 1991. Rendezte: Gazdag Gyula. Gyártó: Les Film d`ici, La Sept, Ima Productions a Rai 3 RTSR RTBF Magyar Televízió 1. közremûködésével.
A film négy interjút tartalmaz.
Emlékmû a 301-es parcellában. 1992. Rendezte: B. Farkas Tamás ; Szerk. Kernács Gabriella. Gyártó: Magyar Televízió. Bemutatva: 1992. jún. 14. 22 óra 45.
A film az 1956-os emlékmû pályázatának eredményhirdetésétõl az emlékmû felavatásáig foglalja össze a legfontosabb eseményeket.
Ostromnapok. Rendezte: Balogh Zsolt. Gyártó: Magyar Televízió. Bemutatva: 1994. dec. 23. és 1995. febr. 13. között.
Naponta 5 percben bemutatott, korabeli, a vonatkozó nappal összefüggõ dokumentum felvételeket és lírai zárókompozíciókat tartalmazó filmsorozat Budapest 1944-45-ös ostromáról.
Mások tanulmányai
Tavaszi olvasónapló / Gömöri György. In: Híd. XXXIV. évf. 7-8. sz. 1970. júl.-aug. p. 842-649.
A Naponta ugyanaz" címû fejezetben a Naponta más" címû antológiát értékeli.
A fogalom a tárgyhoz emigrál". Lugossy István és Ungváry Rudolf írásairól / Könczöl Csaba. In: Mozgó Világ. 1971. 3. füzet. p. 142-143.
Az mgh=mv2/2" címû elbeszélésrõl és Lugossy István Tavaszi megújulás" címû regényrészletérõl írt tanulmány.
Mozgó Világ. Fiatalok antológiája / lz . In: Magyar Nemzet. 1971. dec. 12. p. 12.
Mozgó Világ" , de merre mozdul? / Simon Zoltán. In: Jelenkor. ? évf. ?. sz. 1971. ? sz. p. 74-76.
A Mozgó Világ 1971. 3. füzetérõl
Kíméletes leszámolás. Ungváry Rudolf Kíméletes halál címû elbeszélésérõl. / Pomogáts Béla. In: Jelenkor. XVIII. évf. 8. sz. 1975. aug. p. 710-712.
Az ugyanebben a folyóiratszámban megjelent Kíméletes halál" címû elbeszélésrõl írt tanulmány.
Esõ a szilfák levelén. Fiatal prózaírók antológiája / Márkus Béla. In: In: Alföld. 26. évf. 9. sz. 1975. szept. p. 87-89.
Fantomok / J-ós [Jovánovics Miklós]. In: Élet és irodalom. 1981. jún. 27. p. 9.
Glossza a Mozgó Világban megjelent Hõs kamikadze 1944-ben" címû elbeszéléshez fûzött, a lap belsõ borítóján megjelent rövid életrajzi jegyzetrõl.
Párhuzamos kritikák a Lélegzet címû antológiáról / Budai Katalin ; Siposhegyi Péter. In: Mozgó Világ. 12. évf. 3. sz. 1986. márc. p. 123-128.
Tart: A titkosírás olvasói / Budai Katalin ; Túl az irodalmon / Siposhegyi Péter.
A Napló / Pályi András. In: Kritika. 1991. 7. sz. p. 34-35.
Kritika a válogatásról.
A konszolidáció szürreális képei / Cs. Tóth János. In: Könyvvilág. 1991. ?. sz. p. ?.
Kritika a Gépfegyver szálkeresztje" címû könyvrõl.
A szabadság nyele. Egy Ungváry Rudolf írás fölfejtése / Marno János. In: Kortárs. 35. évf. 10. sz. 1991. okt. p. 111-116.
Az mv2/2
. Most, hogy a gyõzelem órája késik, nagy kérdõjel áll elõttünk" címû elbeszélés elemzése.Ungváry Rudolf: Utána néma csönd / Wirth Imre. In: Élet és irodalom. 1991. okt. 4. p. 11.
Újhold-évkönyv 1991/1 / Budai Katalin. In: Élet és irodalom. 1991. nov. 8. p. 11.
A gépfegyver szálkeresztje. Ungváry Rudolf kötete. / Iszlai Zoltán. In: Magyar Nemzet. 1991. nov. 29. p. 11.
Igazságtétel? Magyar krónikák / Reményi József Tamás. In: Filmvilág. 1991. 12. sz. p. 18-19.
Beszámoló a Magyar krónikák" címû dokumentumfilmrõl.
A turista nincs egyedül a saját hazájában. Ungváry Rudolf: A gépfegyver szálkeresztje / Kõrössi P. József. In: Életünk. 1992. 2. sz. p. 222-223.
A befogadás kihívásai. Elbeszélt reflexió, reflektált elbeszélés. Ungváry Rudolf: A gépfegyver szálkeresztje / Thomka Beáta In: Jelenkor. 1992. 3. p. 273-276.
Ungváry Rudolf: Utána néma csönd / Standeisky Éva. In: Kritika, 1992, 4. sz., április. p. 45.
Ungváry Rudolf: Utána néma csönd. In: Új könyvek. 1992. 5. sz. p. 329.
A gépfegyver szálkeresztje. Ungváry Rudolf novelláskötete / (Jámbor). In: Heves Megyei Hírlap. 1992. júl. 11-12.
Krónikák és kútfõk, 1956 / Rainer M. János. In: BUKSZ. 4. évf. 2. sz. 1992. nyár. p. 156-160.
Négy, 1956-tal foglalkozó könyv (köztük az Utána néma csönd") kritikai értékelése.
A krónikaírás borotvaéle. Ungváry Rudolf: Utána néma csönd / Závoda Pál. In: Holmi. IV. évf. 7. sz. 1992. júl. p. 1041-1045.
Ungváry túróslepénye / Nádas Péter. In: Élet és irodalom. 1992. okt. 9. p. 4.
Nádas Péter reflexiója Barna Imrének az Életünkben" megjelent Ásószerszám" címû interjújára.
Sátáni jövendölések / Móré Csaba József. In: Magyar Feltámadás. I. évf. 6. sz. 1992. nov. 17. p. 2.
A Magyar Nemzetben 1992. okt. 30-án megjelent interjú ürügyén írt támadás. A szerzõ Salmon Rhusdie Khomeini és a mohamedán fundamentalisták által halálraítélt iráni költõre céloz a sátáni jövendölések" címmel.
Ungváry Rudolf: A gépfegyver szálkeresztje / Pannonhegyi Katalin. In: Kritika, 1993. 2. sz., február. p. 40-41.
Liberalizmus és kereszténység / Dr. Szántó Konrád. In: Magyar Nemzet. 1993. aug. 29. p. 10.
A Magyar Nemzetben 1993. júl. 24-én megjelent cikkre adott reflexió.
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK
Könyvek
Tezaurusz-technológia. Az információkeresõ tezauruszok készítésének folyamata. Budapest : OSZK KMK, 1979. 277 p.
A számítógéppel segített tezauruszkészítés kézikönyve.
A két- és többnyelvû tezauruszok irodalma. Kritikai szemle és annotált bibliográfia / Ungváry Rudolf ; Orbán Éva. Budapest : OSZK KMK, KG INFORMATIK, 1981. 124 p.
Az osztályozás alapjai. Bevezetés az információkeresõ nyelvek elméletébe. Kísérleti oktatási segédanyag. Budapest : OSZK KMK, 1982. 116 p.
Az információkeresõ nyelvek alaktana, mondattana és jelentéstana, különös tekintettel az automatizált adatbázisokban való alkalmazásukra.
Mikroszámítógépek a könyvtári és szaktájékoztatási munkában / ...szerkesztõk... Szöllõsy Éva ; Ungváry Rudolfá; [közr. az] Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár. Budapest : OMIKK, 1986. 400 p. ; ill. + mellékelet (95 p.)
Osztályozás és információkeresés. Kommentált szöveggyûjtemény. / Szerk. Ungváry Rudolf és Orbán Éva ; A bevezetõt és a kommentárokat írta Ungváry Rudolf. Budapest : 1997.
1. köt. Az osztályozás elmélete
2. köt. Az információkeresés elmélete
1982-86 és 1996-97 között készült egyetemi segédkönyv. Minden korszakot átfogó bevezetõ tanulmány, a szerzõket munkásságuk ismertetése, a szemelvényeketa megértést segítõ értelmezések elõzik meg, olykor szöveg közi magyarázatokkal. Elõkészületben.
Folyóiratcikkek
A tezauruszmodulokból felépíthetõ tezauruszrendszerek szerkezeti alapjai. A fogalmak osztályozásának szakterületi és analitikus-szintetikus rendszere In: Informatika, 1974. 3. sz. p. 3-12.
A termékszámok rendszerének kialakítsa a tezaurusz-elv alapján. In: Számvitel- és ügyviteltechnika, 20. évf. 2. sz. 1978. febr. p. 52-59.
Mûszaki rajzok visszakereshetõ tárolása tezaurusszal In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 27 évf. 6. sz. 1980. jún. p. 241-248.
Mikrofilmezett mûszaki rajzok alkatrész- és gépközpontú osztályozása és kezelése. In: Vállalatvezetés/Vállalatszervezés, 13 évf. 2. sz. 1981. febr. p. 93-98.
A hiány jelei. Egy tanácskozás és egy tematikus folyóiratszám tanulságai. In: Könyvtári Figyelõ, 28. évf. 1. sz. 1982. febr. p. 15-24.
Osztályozáselméleti megjegyzések az NTMIR tárgyköri osztályozási rendszerének rubrikátorának szerkezetérõl. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 30. évf. 1.-2. sz. 1983. jan.-febr. p. 22-27.
Application of the thesaurus method to the communication of knowledge. In: International Classification, 10. Vol. No. 2. 1983. p. 63-68.
A Magyarországon készülõ tezauruszok a nemzetközi szabványosítás tükrében. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 30. évf. 8.-9. sz. 1983. aug.-szept. p. 305-330.
A tezauruszok automatizálása. A gépi tezauruszkészítés és használat néhány kérdése. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 30. évf. 10. sz. 1983. okt. p. 385-394.
Bemerkungen zur Speech-Act Classification Thomas Ballmers. In: International Classification, 10. Vol. No. 3. 1983. p. 95-96.
The mathematics of artists` stamps. An Abstract Algebraic analyis of effects. In: World art post / Ed. by Judit and György Galántai. Budapest : Artpool, 1983. p. 7-8.
Ein natürliches System der Gegenstände. In: Anwendung der Klassifikation. Proceedings der 8. Jahrestagung der Gesellschaft für Klassifikation e. V., Hofgeismar, 10.-13. April 1984., Frankfurt/Main : Indeks Verlag, 1985. (Studien zur Klassifikation ; Bd. 15) p. 19-41.
A tárgykörök (fogalmak) természetes rendszere. Kísérlet a fogalmak osztályozására alkalmas periódusos" rendezõ rendszer kialakítására a létszintek alapján.
A tezauruszmódszer alkalmazása az ismeretek közvetítésében. In: Könyvtári Figyelõ, 30. évf. 1. sz. 1984. jan. p. 5-24.
Ranganathan osztályozáselmélete. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 31. évf. 5. sz. 1984. máj. p. 161-175.
Gondolatok és javaslatok az OMIKK információkeresõ nyelveinek fejlesztésérõl. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 11. köt. 8. sz. 1984. aug. p. 337-348.
Die Dualität des Begrifflichen. Eine Untersuchung der Symmetrieverhältnisse von Begriffsgefügen. In: Kodikas/Code. Ars Semeiotica. An international journal of semiotics, 8. Vol. No. 1. 1985. p. 329-346.
Intensional splitting. An empirical examination of conceptual duality. In: International Classification, 13. Vol. 1. No. 1986. p. 9-17.
Az intenzionális hasadás. Annak vizsgálata, hogy miként lehetséges egyáltalán fogalom (tartalom). Az értelmi struktúraképzõdés hipotézisének elemzése a szinonimitás alapján.
A nagyobb nyilvánosságért / Szöllõsy Éva ; Ungváry Rudolf. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 33. évf. 5.-6.-7. sz. 1986. máj.-jún.-júl. p. 214-216.
A közvélemény hangja / Összeáll. Szöllõsy Éva ; Ungváry Rudolf. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 33. évf. 5.-6.-7. sz. 1986. máj.-jún.-júl. p. 223-230.
A dokumentációs célú adatbázis-kezelõ rendszer. A rendszer helye, elvi mûködése és felépítése. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 33. évf. 5.-6.-7. sz. 1986. máj.-jún.-júl. p. 231-261.
A Tudor programrendszer. Komplex információkeresõ és jegyzékszolgáltató dokumentációs és bibliográfiai típusszoftver Commodore 64 mikroszámítógépre. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 33 évf. 5.-6.-7. sz. 1986. máj.-jún.-júl. p. 281-298.
A Magyarországon beszerezhetõ mikroszámítógépes könyvtári, dokumentációs és információkeresõ rendszerek. Válogatás. Fõbb jellemzõk a felhasználó szempontjából. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 33 évf. 5.-6.-7. sz. 1986. máj.-jún.-júl. p. 239-342.
A Magyarországon beszerezhetõ mikroszámítógépes könyvtári, dokumentációs és információkeresõ rendszerek. Válogatás. Fõbb jellemzõk a felhasználó szempontjából. Mellékletek. Budapest : OMIKK, 1986. 95 p.
A Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 33 évf. 5.-6.-7. sz. 1986. máj.-jún.-júl. számának melléklete, a 339.-342. oldalon megjelent cikk kiegészítése.
Über den Begriff des Bildes. In: Photogeschichte. Beiträge zur Geschichte und Ästhetik der Fotografie. 7. Jahrg. 26. Heft. 1987. p. 57-63.
A kép fogalmáról. A képnek, mint a fénynek, a természet elemi információjának a megformálása.
Számítógépek a könyvtárban / Lovasi Zsóka. In: Népszava, 1986. aug. 27. p. 6.
Interjú.
A világ emlékezete" . Az informatikai forradalomban / Szekeres Péter. In: Mikrovilág, 1987. 5. sz.
Interjú.
Das System der Branchen für den Alltagsgebrauch. Ein Thesaurus und sein Umfeld. In: Knowledge Organisation. In: Konstruktion und Retrieval von Wissen / Hersg. von N. Meder, P. Jaenecke, W. Schmitz-Esser. Frankfurt/M : Insel V. 1995. (Fortschritte in der Wissensorganisation, Band 3) p. 96-109.
Tanulmány a szakmai telefonkönyvek rendezõ rendszereirõl.
A fogalmi szint megközelítése. A strukturált szótárak tezauruszok használata a fordításhoz. In: Elõadások a mûfordításról / szerk. Hans-Henning Paetzke. Budapest : Collegium Budapest, 1996. (Workshop Series) p. 30-48.
A fogalmi összefüggéseket feltûntetõ szótár jellemzõi és a szótár alkalmazása.
Vállalati irodalom
Osztályozási szabályzat. A Kohó- és Gépipari Tezaurusz használata [KG AIIR 3.] / Budapest : KGTMTTI, 1975. 62 p.
A Kohó- és Gépipari Tezaurusz fejlesztésének és szerkesztésének irányelvei [KG AIIR 6. I.] / Budapest : KGTMTTI, 1976. febr. 122 p.
A Kohó- és Gépipari Tezaurusz szakcsoportos rendszere [KG AIIR 6. II.] / Budapest : KGTMTTI, 1976. 86 p.
Az automatikus osztályozáson alapuló elektrotechnikai NÁTMIR magyarnyelvû tõ- és ragszótárának modellje / Pap Mária ; Ungváry Rudolf. Budapest : KG INFORMATIK, 1980. 49 p.
Adatfelvételi elõírások [NAMTIR IV. 3.] Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1980. 111 p.
Információkeresési stratégia [NAMTIR IV. 3. ] Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1980. 73 p.
A Nemzeti Periodika Adatbázis folyóiratosztályozási rendszere. Budapest : OSZK Fejlesztési Csoport, 1983. 29 p.
A privát kép fogalmi elemzése. A magáncélból készült fényképek összehasonlító nyelvi vizsgálata. Budapest : Mûvelõdéskutató Intézet, 1983. 30 + 17 p.
TUDOR. Tematikus Univerzális Dokumentumkeresõ Rendszer. Elõterv. Budapest : OSZK, 1984. 12. 3. 13 p.
A könyvtári mikroszámítógépek szoftverellátása. Döntéselõkészítési javaslat / Szûcs Jenõné ; Gerõ J. Péter ; Szöllõsy Éva ; Ungváry Rudolf. Budapest : OSZK, 1985. 02. 15. 9 + 13 p.
Felhasználói kézikönyv. TUDOR-C SZELEKT. Szelektív Információszolgáltatásra alkalmas Tematikus Univerzális Dokumentumkeresõ Rendszer COmmodore 64 számítógépekhez / [a programrendszer készítette az OSZK Fejlesztési Csoportja...] ; [a kézikönyvet szerkesztette Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. Budapest : OSZK, 1986. VII., 101 p. ; ill.
Tezaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat az OSZKÁR tezauruszaihoz / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Mûszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztõségében]. / Budapest : OMIKK, 1996 . 31. ; 29 cm
Elsõ változata 1992-ben készült.
Szabad tárgyszavak alkalmazási és karbantartási szabályzat az OSZKÁR tezauruszaihoz / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Mûszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztõségében]. / Budapest : OMIKK, 1996 . 19. ; 29 cm
Elsõ változata 1992-ben készült
Osztályozási példatár. Az OSZKÁR tezauruszával végzett osztályozás példái és megoldásai / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Mûszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztõségében]. / Budapest : OMIKK, 1996 . 46. ; 29 cm
Tezauruszok
Gépgyártástechnológiai szaktezaurusz [KG AIIR 1. I.] . Budapest : KGTMTTI, 1975. 735 p. ; 29 cm
Vaskohászati szaktezaurusz [KG AIIR 1. II.] . Budapest : KGTMTTI, 1975. 608 p. ; 29 cm
Erõsáramú elektrotechnikai szaktezaurusz [KG AIIR 1. III.] . Budapest : KGTMTTI, 1975. 470 p. ; 29 cm
Kohó- és Gépipari Tezauruszrendszer. 1.-6. rész [KG AIIR I.-VI.] . Budapest : KGTMTTI ; KG INFORMATIK, 1981. ; 29 cm
A TSPR programrendszer segítségével mágneses adathordozón tárolva
Mezõgazdasági és agrokémiai tezaurusz. NAMTIR III. / Szerk. Somi Kovács Mária, Kovács Ákos, Vadász Ágnes és Ungváry Rudolf. Budapest : Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1978. ; 29 cm
A TSPR programrendszer segítségével mágneses adathordozón tárolva
Számítástechnikai tezaurusz. Budapest : [közr. a] Számítástechnika Alkalmazási Vállalat ; Szerk. Ungváry Rudolf és Rafalszky Katalin. Budapest : SZÁMALK, 1982. XIII + 157 + 28 p.
Bõr-, mûbõr-, szõrme- és cipõipari tezaurusz. Budapest : Bõr-, Mûbõr- és Szõrmeipari Kutatóintézet, 1982. ; 29 cm
A GOLEM adatbáziskezelõ programrendszer segítségével mágneses adathordozón tárolva
Ipari formatervezési tezaurusz / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [Közr. a] Magyar Kereskedelmi Kamra Ipari Formatervezési Tájékoztatási Központ (Design Center) [és] Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság Ipari Formatervezési Tanács Irodája. Budapest : OMIKK, 1985.
; 29 cmKézirat. Számítógéppel készült nyomtatás.
Fõrész, A-K. XXIII, p. 1-247.
Fõrész, L-Z. p. 248-463.
Hierarchikus rész, II, 61 + 21 p.
Grafikus rész, II, 37 p.
Szakcsoportos rész, VII, 207 p.
Kartográfiai tezaurusz / Összeáll. dr. Sebõk László ; a készítést technológiailag irányította Ungváry Rudolf ; [Közr. a] Kartográfiai Vállalat. Budapest : Kartográfiai V., 1985. 29 cm.
Kézirat. Számítógéppel készült nyomtatás.
Fõrész és grafikus hálók, VI, 237 p.
Osztaurusz. Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz 2.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [kész. az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Osztályán]. Budapest : OSZK, 1996. XXI, 135 p. ; 29 cm
Az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Periodika Adatbázisának makrotezaurusza Induló 0.0 változata 1984-ben, 1.0 változata (
ISBN 963 200 276 8)1995-ben készült el.Hírközlési tezaurusz. 1.0 változat / Fõszerk. Ungváry Rudolf. Budapest : Posta Kísérleti Intézet, 1991. XII, 72 p. ; 29 cm
A Posta Kísérleti Intézet Szakkönyvtárában a szakirodalmi feltáráshoz használt tezaurusz a híradástechnika, postagazdaság és postaügy területén
Kézirat. Számítógéppel készült nyomtatás.
Szakma tezaurusz. 5.1 változat / Összeáll. Ungváry Rudolf. Budapest : Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság, 1998. március 31. VII, 74 p. ; 29 cm
A Magyar Posta Arany lapok" címû szakmai telefonkönyvének rendezõ rendszere. 1.0 változata 1992-ben, 2.0 és 3.0 változata 1994-ben, 4.0 változata 1996-ban, 5.0 változata 1997-ben készült el.
Oktatási intézmények és dokumentumok tezaurusza. 3.0 változat / [Összeáll. Petényiné Szoó Györgyi és Ungváry Rudolf.] ; [kész. az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Osztályán] Budapest : OSZK, 1996. április 5. 13 p. ; 29 cm
Az Országos Széchényi Könyvtár Nektár adatbázisrendszerében a tankönyvek formai osztályozására használt tezaurusz. 1.0 változata 1994-ben, 2.0 változata 1995-ben készült el.
OSZKÁR tezaurusz. Mûszaki, mezõgazdasági, természettudományi és gazdasági fogalmak makrotezaurusza a Mûszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára : 3.0 változat / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Mûszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztõségében]. / Budapest : OMIKK, 1996 . XV, 479 p. ; 29 cm
Az Országos Mûszaki Könyvtár és a Mûszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének általános mûszaki-tudományos és gazdasági makrotezaurusza. 1.0 változata 1992-ben, 2.0 változata 1994.-ben készült el.
TAXAURUSZ. Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza a Mûszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Mûszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztõségében]. / Budapest : OMIKK, 1996 . XVII, 87 p. ; 29 cm
Az Országos Mûszaki Könyvtár és a Mûszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének növény- és állatrendszertani makrotezaurusza.
Videotezaurusz. Film- és videodokumentumok osztályozási rendszere : 1.1 változat / [Összeáll. Bánki Zsolt és Ungváry Rudolf] ; [kész. az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Osztályán és Kortörténeti Különgyûjteményében]. / Budapest : OSZK, 1998 . 3, 98 p. ; 29 cm
Az Országos Széchényi Könyvtár Nektár adatbázisrendszerében a mozgókép dokumentumok (filmek, videofelvételek) tezaurusza. 1.0 változata 1996-ban készült el.
VISSZA