SOROS ALAPÍTVÁNY KORTÁRS MÛVÉSZETI KÖZPONT
Soros Center for Contemporary Arts (SCCA)

1999. végén az SCCA hálózat ICAN: Nemzetközi Kortárs Mûvészeti Hálózat néven Amszterdamban bejegyzésre került, mint non-profit, közhasznú egyesület. Az ugyanebben az évben önálló alapítvánnyá vált C3 Kulturális és Kommunikációs Központ az ICAN egyesület alapító tagja.

A Soros Alapítvány 1985-ben indította el kortárs képzõmûvészeti programját, Soros Alapítvány Képzõmûvészeti Dokumentációs Központ néven, a budapesti Mûcsarnokkal való együttmûködés eredményeképpen. A kezdetben 12 tagú nemzetközi kuratóriummal mûködõ Központ feladata elsõsorban kortárs magyar képzõmûvészek átfogó dokumentációinak készítése valamint képzõmûvészeti adattár létrehozása volt, a program emellett azonban ösztöndíjakkal, múzeumok részére történõ mûtárgyvásárlással is támogatta az akkori hivatalos kultúrpolitika által negligált, eltûrt, vagy éppen tiltott alkotómûvészeket.

A Központ 1991-tõl új néven, mint Soros Alapítvány Kortárs Mûvészeti Központ (SCCA), tevékenységi körét szélesítette, s a dokumentációk készítése mellett éves kiállításokat rendezett, kortárs magyar képzõmûvészek és mûvészeti intézmények részére támogatásokat nyújtott kiállítások szervezéséhez, valamint kiállítási katalógusok elkészítéséhez. Az SCCA tevékenységi körét 1996. közepétõl a C³ Kulturális és Kommunikációs Központ vette át. A mûvész-dokumentációk és az audiovizuális adattár, valamint a nemzetközi információk folyamatosan kerülnek fel a C3 által exindex címmel indított on-line mûvészeti folyóirat oldalaira.

A budapesti SCCA mintájára 1991. végétõl folyamatosan alakultak meg Közép- és Kelet-Európában, valamint a volt Szovjetunió egyes országaiban SCCA Központok, a helyi Soros Alapítványok programjaként vagy az Alapítvány által támogatott független intézményként, összesen 20 országban. A helyi képzõ-, ipar- és elõadómûvészet támogatására az SCCA Központok ösztöndíj-pályázatokat hirdettek és kiállításokat szerveztek, fontos feladatai között szerepelt a kortárs mûvészetre vonatkozó nemzetközi információk gyûjtése és továbbadása. A Központok látogatói (külföldi és hazai múzeumok képviselõi, magángalériások, újságírók, diákok, mûvészek és mûvészettörténészek) átfogó és naprakész információt kaptak írásos és vizuális dokumentációk segítségével az ország modern és kortárs mûvészetérõl. A komputeres adatbázis, a diatár, az egyes mûvészek dokumentációs anyaga, a katalógus-könyvtár, és audiovizuális dokumentációk, a nemzetközi ösztöndíjakra vonatkozó adatok, az aktuális kiállítások és események listája és a kiállítási adattár minden érdeklõdõ rendelkezésére állt.

A DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT, ill. SCCA KURATÓRIUMÁNAK TAGJAI:

1985-1988

Dr. Beke László mûvészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója, Budapest
Dr. Hegyi Lóránd, mûvészettörténész
Kovalovszky Márta, mûvészettörténész, István Király Múzeum, Székesfehérvár
Dr. Németh Lajos, tanszékvezetõ egyetemi tanár, ELTE Mûvészettörténet Tanszék, Budapest
Dr. Szabó Júlia mûvészettörténész, MTA Mûvészettörténeti Kutatócsoport, Budapest
Dr. Jean-Cristophe Amman, a baseli Kunsthalle igazgatója
Dr. J. Carter Brown, a washingtoni National Gallery igazgatója
Dr. Michael Compton, a londoni Tate Gallery kiállítási igazgatója
Dr. Thomas M. Messer, a New York-i Guggenheim Múzeum igazgatója (a Kuratórium elnöke)
Meda S. Mladek mûvészettörténész, Washington
Dr. Dieter Ronte, a bécsi Museum moderner Kunst igazgatója

1988-1990

Dr. Beke László mûvészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Dr. Németh Lajos, tanszékvezetõ egyetemi tanár, ELTE Mûvészettörténet Tanszék, Budapest (a Kuratórium elnöke)
Dr. Hegyi Lóránd, a bécsi Museum moderner Kunst igazgatója
Kovalovszky Márta, mûvészettörténész, István Király Múzeum, Székesfehérvár
Néray Katalin, a budapesti Mûcsarnok igazgatója
Dr. Dieter Ronte, a hannoveri Sprengel Museum igazgatója

1990-1991

Dr. Beke László mûvészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Dr. Németh Lajos, tanszékvezetõ egyetemi tanár, ELTE Mûvészettörténet Tanszék, Budapest (a Kuratórium elnöke)
Dr. Hegyi Lóránd, a bécsi Museum moderner Kunst igazgatója
Kovalovszky Márta, mûvészettörténész, István Király Múzeum, Székesfehérvár
Néray Katalin, a budapesti Mûcsarnok igazgatója

1992-1993

Andrási Gábor, az Óbudai Társaskör Galéria igazgatója
Jerger Krisztina, mûvészettörténész, Mûcsarnok, Budapest
Mészöly Suzanne, az SCCA igazgatója
Néray Katalin, a budapesti Ludwig Múzeum igazgatója (a Kuratórium elnöke)
Pataki Gábor, az MTA Mûvészettörténeti Kutatócsoport igazgatóhelyettese

1994-1995

Fitz Péter, a Kiscelli Múzeum igazgatója
Jerger Krisztina, mûvészettörténész, Mûcsarnok, Budapest
Kovács Péter, mûvészettörténész, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Mészöly Suzanne, az SCCA igazgatója
Néray Katalin, a budapesti Ludwig Múzeum igazgatója (a Kuratórium elnöke)

1995-1996

Fitz Péter, a Kiscelli Múzeum igazgatója
Jerger Krisztina, mûvészettörténész, Mûcsarnok, Budapest
Kovács Péter, mûvészettörténész, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Néray Katalin, a budapesti Ludwig Múzeum igazgatója (a Kuratórium elnöke)
Peternák Miklós, a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola Intermédia Tanszékének vezetõje

RÉSZLETES KÉPZÕMÛVÉSZETI DOKUMENTÁCIÓK

A Központ Kuratóriuma által kiválasztott modern és kortárs magyar mûvészekrõl felkért mûvészettörténészek készítettek el részletes dokumentációkat. A dokumentáció átfogó képet ad az adott mûvész munkásságáról, tartalmazza az életrajzi adatokat, bibliográfiát, a mûvészre vonatkozó cikkeket, katalógusokat, a csoportos és egyéni kiállítások sorát, rövid értékelést a mûvész tevékenységérõl és a magán-, illetve közgyûjteményekben lévõ munkák listáját. A mûvész munkásságából húsz-negyven kiválasztott mûrõl fekete-fehér fotók és színes diák készülnek, a mûvek leírására egy-egy külön oldal áll rendelkezésre.

A KÉPZÕMÛVÉSZETI ADATTÁR

kortárs hazai mûvészek átfogó, számítógépes adattára, amelyben a mûvészek által beküldött diák és dokumentációk találhatók. Minden mûvész dokumentációjában (maximum) húsz dia található munkáiról, valamint a mûvész címe, életrajza, kiállításainak listája, katalógusok, fényképek, újságcikkek, stb. A mûvészek kiválaszthatnak két diát, amelyeket munkásságukra legjellemzõbbnek tartanak. Ezekbõl a diákból egy átfogó dia-válogatás áll össze a Központ látogatói számára. Például a látogató megtekintheti a teljes válogatást, és ezután kérhet további diákat és dokumentációt egyes mûvészekrõl. Azok a mûvészek, akik képviseltetni szeretnék magukat a mûvészek adattárában, egy számítógépes információs lapot töltenek ki, amelyen besorolják munkáikat az adott (vagy általuk kitalált) kategóriákba (mûfaj-, méret-, anyaghasználat-, stílus- és témakategóriák szerint). Természetesen adódhatnak nehézségek a munkák besorolásánál, ezzel a rendszerrel azonban könnyen kezelhetõ és követhetõ adatbázis jön létre. A Központ az érdeklõdõk és a mûvészek közötti kapcsolatfelvételben is segít.

AZ SCCA KIÁLLÍTÁSAI

A hazai kortárs mûvészeti kiállítások helyszíne rendszerint az 1996-ig otthonunkul szolgáló Mûcsarnok volt. A bemutatott mûvészeti ág évente változott, mivel ezek a kiállítások új ideák, mûvészeti formák, mûvészek és elméletek bemutatásához kívántak teret adni. Hazai mûvészek vehettek részt ezeken az országos szinten meghirdetett kiállításokon. A kiállításra pályázó mûvészek közül a Kuratórium és/vagy a Kuratórium által kijelölt Kiállítási Bizottság választott ki tizenöt-huszonöt mûvészt a kiállításon való részvételre. A Központ munkatársai szervezték és rendezték a kiállítást, és szerkesztették a kiállításokat kísérõ kétnyelvû katalógusokat (angol és magyarul).

1990
Architektonikus gondolkodás ma, Mûcsarnok, Budapest
1991
SUB VOCE – Kortárs magyar videóinstalláció, Mûcsarnok, Budapest
1992
30 x 30 x 30, Merlin Színház, Budapest
1992
Revisions – Kortárs Magyar Mûvészet, Experimental Art Foundation, Adelaide; Museum of Contemporary Art, Brisbane, Ausztrália
1993
Polifónia – A társadalmi kontextus mint médium a kortárs magyar képzõmûvészetben (Hely-specifikus mûvek és installációk)
1994
V = A · W, Csók István Képtár, Székesfehérvár
1994
Több mint tíz, Ludwig Múzeum, Budapest
1996
A pillangó-hatás, Mûcsarnok, Budapest

KÉPZÕMÛVÉSZETI ÖSZTÖNDÍJAK:

Minden évben hazai mûvészek vagy intézmények pályázhattak támogatásért kétnyelvû kiállítási katalógus kiadásához, kiállítások elõkészítéséhez, vagy mûvészeti események dologi költségeinek fedezéséhez - kizárólag a kortárs hazai képzõmûvészet körében. A sikeres pályázókat a Kuratórium választotta ki. Az egy pályázatra kiadható ösztöndíj, bármilyen kis összeg is volt, jelentõs hozzájárulásnak számított a kiállítás, esemény, vagy katalógus költségeihez.

NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓ-SZOLGÁLTATÁS ÉS KATALÓGUS KÖNYVTÁR:

A Központ munkatársai információkat gyûjtöttek ösztöndíjakról és tanulmányi lehetõségekrõl mûvészek és mûvészettörténészek számára, és segítettek a pályázatok kitöltésében is. A pályázati lehetõségeken kívül külföldi kiállításokról, mûvészeti eseményekrõl is tájékoztatást kaptak az érdeklõdõk. A katalógus könyvtár hazai mûvészek kiállítási katalógusait tartalmazza, fõleg kortárs mûvészeket bemutató kiadványokból áll. Az SCCA hálózattal folytatott katalóguscsere eredményeképpen bõvült közép-kelet-európai katalógusgyûjteményünk.