1990. jan. 2. Lengyelországban drasztikus áremelésekkel és bérbefagyasztással beindul a Balcerowicz-program. A fizetések vásárlóereje csak januárban 36 százalékkal zuhan.
1990. jan. 4. A minisztertanács elnökséget nevez ki a Magyar Televízió élére. A testület elnöke Nemeskürty István, tagjai Chrudinák Alajos, Czigány György, Dömölki János, Gombár János, Horváth Ádám, Pálfy G. István, Vitray Tamás.
1990. jan. 5. Kirobban az ún. Duna-gate ügy. Az SZDSZ és a Fidesz feljelentést tesz amiatt, hogy a Belügyminisztérium Állambiztonsági Fôcsoportfônöksége ellenzéki politikusokról és mozgalmakról gyûjtött adatokat törvényellenesen, titkosszolgálati eszközökkel. Szorgalmazzák a felelôsök leváltását, illetve lemondását.
1990. jan. 8. Jelentôs – az élelmiszerek körében 30-35 százalékos – áremeléseket léptetnek életbe.
1990. jan. 9. Az MTV Elnöksége az intézményt felügyelô államminiszter, Pozsgay Imre szándékainak megfelelôen Aczél Endre helyett Pálfy G. Istvánt nevezi ki a TV Híradó és A Hét fôszerkesztôjévé.
A szófiai KGST-csúcsértekezleten Magyarország és néhány más tagállam a szervezet megszüntetését szorgalmazza.
1990. jan. 13. A fôváros V. kerületében rendezett pótválasztáson az SZDSZ jelöltje, Tamás Gáspár Miklós gyôz.
Németh Miklós bejelenti, hogy Magyarország és a Szovjetunió hamarosan megállapodást köt a szovjet csapatok mielôbbi kivonásáról.
Aláírják a Suzuki és az Opel gépkocsik magyarországi gyártását megalapozó szerzôdéseket.
Örményellenes pogrom Bakuban.
1990. jan. 14. A rádió Vasárnapi Újság címû mûsorában Csurka István, az MDF elnökségi tagja antiszemita utalásokat tartalmazó jegyzetben támadja azokat, akik a Magyar Televízióban végrehajtott változtatások ellen tiltakoznak.
1990. jan. 16. Pozsgay Imre lemond a Magyar Rádiót és Televíziót felügyelô bizottság ellenôrzésérôl.
1990. jan. 18. A kereskedelmi miniszter felfüggeszti a rubelexport teljes engedély- és kötésállományát, minden kivitelt egyedileg kell újra engedélyeztetni, mert az év elsô két hetében rendkívüli mértékben megugrottak a kiszállítások, fél hónap alatt 220 millió rubeles aktívum alakult ki a magyar–szovjet kereskedelemben.
1990. jan. 20. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének kongresszusi határozata véget vet az egypártrendszernek.
1990. jan. 21. A kormány megszünteti a Belügyminisztérium Állambiztonsági Fôcsoportfônökségét, és leállítja az iratmegsemmisítést.
1990. jan. 23. Lemond Horváth István belügyminiszter, utódja Gál Zoltán, a minisztérium addigi államtitkára.
1990. jan. 24. Az Országgyûlés elfogadja a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényt.
Megkezdôdik és egy hónapig tart a választásokon való induláshoz szükséges ajánlások, az ún. kopogtatócédulák gyûjtése. A 176 egyéni választókerületben kb. hétezren próbálkoztak az induláshoz szükséges számú ajánlás összegyûjtésével, és ez 1623 jelöltnek, választókerületenként kb. 9 indulónak sikerült.
1990. jan. 27. Távozik posztjáról Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete.
Meghal Borsos Miklós.
1990. jan. 29. A SZOT felhívására tízezrek tüntetnek a Kossuth téren a kormány gazdaságpolitikája ellen, amely az életkörülmények romlásával és munkanélküliséggel fenyeget.
Az MDF elnöksége azzal hárítja el a Csurka vihart kavart jegyzetével kapcsolatos állásfoglalást, hogy a jegyzet Csurka írói munkásságának részét képezi.
1990. jan. 31. Módosítják a sajtótörvényt. Magánszemély is alapíthat lapot, televízió- vagy rádióstúdiót. Az alapítónak csupán bejelentési kötlezettsége van.
1990. febr. 8. New Yorkban meghal Karády Katalin.
1990. febr. 13. Ottawában a négy nagyhatalom képviselôi gyakorlatilag elismerték a német újraegyesítés elkerülhetetlenségét, s elhatározták az egyesítési tárgyalások elindítását.
1990. febr. 14. Leninvárosban tüntetôk inzultálják az oda érkezô Grósz Károlyt.
1990. febr. 20. Horn Gyula külügyminiszter nyilatkozata szerint elképzelhetô, hogy Magyarország néhány év múlva a NATO tagja legyen.
1990. febr. 23. Kis Jánost az SZDSZ megbízott elnökévé választják.
1990. febr. 24. Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyeri a választásokat, és Vitautas Landsbergis lesz a köztársaság elnöke.
1990. febr. 25. A sandinisták vezetôje, Daniel Ortega megbukik a nicaraguai választásokon.
1990. febr. 27. Megkezdôdik a választásokon való indulás feltételeinek megfelelô pártok és jelöltek kampánya.
1990. febr. 28. Az Országgyûlés elfogadja az MSZP vagyonelszámolását annak ellenére, hogy az Állami Számvevôszék szerint az alkalmatlan a párt vagyoni helyzetének bemutatására.
1990. márc. 1. Az Országgyûlés Király Zoltán és Raffay Ernô javaslatára az elôzô év szeptemberében aláírt megállapodással ellentétes döntést hoz, mely szerint a köztársasági elnököt közvetlenül a nép választja.
1990. márc. 4. Nagy Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának utolsó fôtitkárát választják a SZOT helyébe lépô Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnökévé.
1990. márc. 10. Horn Gyula és Eduard Sevarnadze Moszkvában aláírja a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt.
1990. márc. 11. Kikiáltják Litvánia függetlenségét. Hamarosan Lettország és Észtország is követi Litvánia példáját.
Chilében Patricio Aylwin váltja föl Pinochet tábornokot az elnöki székben, de Pinochet továbbra is a hadserg fôparancsnoka marad.
1990. márc. 12. Hajmáskéren megkezdôdik a szovjet csapatok kivonulása.
1990. márc. 14–16. A régi Országgyûlés utolsó ülésén semmissé nyilvánítják az 1945 és 1963 között lefolytatott törvénysértô pereket.
1990. márc. 15. A pártok és társadalmi szervezetek országszerte külön megemlékezéseket tartanak. Elmarad a március 15-i ünnepségek élô televíziós közvetítése.
A Szovjetunióban elnöki rendszert vezetnek be, és elnökké választják Mihail Gorbacsovot.
1990. márc. 18. Az NDK-ban a Lothar de Maiziere vezette kereszténydemokraták nyerik a választásokat.
1990. márc. 19. Marosvásárhelyen román szélsôségesek megtámadják a Magyar Házat, és többeket, közöttük Sütô Andrást is súlyosan bántalmazzák.
A kormány munkanappá nyilvánítja április 4-ét és munkaszüneti nappá – a köztársaság kikiáltásának napjaként – október 23-át.
1990. márc. 21. A Fidesz „rendszerzáró bulija” a Népstadionban.
Namíbia függetlenné válik, megszûnik az utolsó afrikai gyarmat.
1990. márc. 25. Az országgyûlési választások elsô fordulója.
A választásokon a szavazásra jogosultak 65 százaléka vesz részt.
A területi listán leadott szavazatok 24,7 százalékát a Magyar Demokrata Fórum, 21,4 százalékát a Szabad Demokraták Szövetsége, 11,7 százalékát a Független Kisgazdapárt, 10,9 százalékát a Magyar Szocialista Párt, 9,0 százalékát a Fiatal Demokraták Szövetsége, 6,5 százalékát a Kereszténydemokrata Néppárt szerzi meg.
1990. márc. 30. A választások második fordulójára választási szövetséget köt az MDF, az FKGP és a KDNP.
1990. ápr. 3. A Mûvelôdési Minisztérium létrehozza a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványt.
1990. ápr. 6. Lemond a Magyar Televízió elnöksége.
1990. ápr. 8. A választások második fordulója. Az egyéni választókörzetek túlnyomó többségében ekkor dôl el a választási küzdelem. Az országgyûlési képviselôk 42,5 százalékát az MDF, 23,8 százalékát az SZDSZ, 11,4 százalékát az FKGP, 8,6 százalékát az MSZP, 5,4–5,4 százalékát a Fidesz és a KDNP, 0,5 százalékát az Agrárszövetség, 1,5 százalékát független képviselôk adják.
1990. ápr. 10. Megkezdôdnek a koalíciós tárgyalások az MDF, az FKGP és a KDNP között.
1990. ápr. 16. New Yorkban meghal Greta Garbo.
1990. ápr. 18. Megkezdôdik Litvánia blokádja.
1990. ápr. 21–22. Az SZDSZ rendkívüli küldöttértekezletén a párt elnökévé választják Kis Jánost.
1990. ápr. 29. Pártközi megállapodást írnak alá az MDF és az SZDSZ vezetôi. A megállapodás értelmében a két párt támogatja a kétharmados többséghez kötött törvények számának csökkentését, Göncz Árpád államfôvé választását, a médiák pártatlanságára felügyelô bizottság létrehozását, a miniszterelnök visszahívását megnehezítô ún. „konstruktív bizalmatlansági indítvány” törvénybe iktatását, valamint azt, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda vezetôit a köztársasági elnök nevezze ki a kormányfô elôterjesztése alapján.
1990. máj. 2. Az Országgyûlés alakuló ülése. Az Országgyûlés elnökévé s ezzel ideiglenes államfôvé választják Göncz Árpádot, az Országgyûlés alelnökévé pedig Szabad Györgyöt.
A kormány megszünteti a rádió és a televízió elôzô év novemberében felállított felügyelô bizottságát.
1990. máj. 3. Göncz Árpád megbízza Antall Józsefet a kormányalakítással.
1990. máj. 4. Meghal Vági Gábor szociológus.
1990. máj. 7. Franjo Tudjmant Horvátország elnökévé választják.
1990. máj. 7–10. Károly herceg és Diana hercegnô magyarországi látogatása.
1990. máj. 14. A Nemzetközi Fizetések Bankja áthidaló kölcsönt nyújt Magyarországnak, miután rövid idôn belül több külföldi pénzintézet jelentôs összegeket vont ki a Magyar Nemzeti Bankból, s az ország pénzügyi helyzete kritikussá vált.
1990. máj. 20. A Nemzeti Megmentés Frontja nyeri a választásokat Romániában, Ion Iliescu lesz az elnök.
1990. máj. 21–25. Az MTA 150. közgyûlésén elnökké választják Kosáry Domokost.
1990. máj. 23. Az Országgyûlés elfogadja a kormányprogramot, megalakul a kormány. Miniszterelnök: Antall József, belügyminiszter: Horváth Balázs, földmûvelôdésügyi miniszter: Nagy Ferenc József, honvédelmi miniszter: Für Lajos, igazságügyi miniszter: Balsai István, környezetvédelmi miniszter: Keresztes K. Sándor, ipari és kereskedelmi mniszter: Bod Péter Ákos, közlekedési és hírközlési miniszter: Siklós Csaba, külügyminiszter: Jeszenszky Géza, munkaügyi miniszter: Gyôriványi Sándor, mûvelôdési és közoktatási miniszter: Andrásfalvy Bertalan, nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla, népjóléti miniszter: Surján László, pénzügyminiszter: Rabár Ferenc, tárca nélküli miniszterek: Kiss Gyula, Gerbovits Jenô, Mádl Ferenc. A Magyar Televízió a Bajnokcsapatok Európa Kupájának döntôje miatt megszakítja a kormány eskütételének élô közvetítését, s a mérkôzés idején történteket felvételrôl közvetíti.
1990. máj. 26–27. Az MSZP II. kongresszusán a párt elnökévé választják Horn Gyulát.
1990. máj. 29. Párizsban aláírják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányát. A bank egyik alelnöke Németh Miklós, volt miniszterelnök.
1990. máj. 30. Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választják.
1990. máj. 31. Az Országgyûlés néma felállással emlékezik meg a trianoni békeszerzôdés aláírásának 70. évfordulójáról. A megemlékezésrôl a Fidesz frakciója kivonul.
1990. máj. 31–jún. 3. Bush és Gorbacsov washingtoni csúcstalálkozója.
1990. jún. 2. Az MDF III. Országos Gyûlésének második napján Antall József kijelenti, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzi magát. Csoóri Sándor nem fogadja el a neki felajánlott társelnöki posztot.
1990. jún. 4. Megnyílik Budapesten az elsô ingyenkonyha.
1990. jún. 10. Csehszlovákiában a Polgári Fórum nyeri a választásokat.
1990. jún. 13–20. „Bányászjárás” Bukarestben. A fôvárosba felhozott bányászok hajtóvadászatot indítanak a demokratikus változásokat követelô ellenzéki tüntetôk, egyetemisták ellen, egyetemi épületeket, szerkesztôségeket dúlnak föl, és a Nemzeti Liberális Párt székházában gyújtogatnak. A „bányászjárásnak” több halálos és sok sebesült áldozata van.
1990. jún. 15. Andrásfalvy Bertalan miniszter és a hét legnagyobb egyház képviselôje megállapodást ír alá a fakultatív vallásoktatásról.
A tiltakozások hatására késôbb e megállapodás legfontosabb elemei módosultak: a hitoktatók nem kerültek be a tantestületbe, a hittan nem került be a bizonyítványba, és a hittanoktatás költségeit nem hárították az iskolákra.
1990. jún. 19. Az Országgyûlés módosítja az alkotmányt, a két legnagyobb párt megállapodásának megfelelôen csökkentik a kétharmados többséghez kötött témakörök számát, és ismét az országgyûlés hatáskörébe utalják a köztársasági elnök megválasztását.
1990. jún. 21. Megnyílik a Budapesti Értéktôzsde.
1990. jún. 26. Horváth Balázs belügyminiszter nyilvánosságra hozza, hogy a hetvenes években az akkori magyar vezetôk tudtával nemzetközileg körözött terroristák tartózkodtak Magyarországon.
1990. jún. 29. Miután Landsbergis moszkvai tárgyalásain Litvánia függetlensége ügyében kompromisszumos megoldás született, véget ér Litvánia blokádja.
1990. július Albániában és Kubában a hatóságok által üldözött, illetve az országot elhagyni szándékozó menekültek árasztják el a külképviseleteket.
1990. júl. 1. Surányi Györgyöt kinevezik a Magyar Nemzeti Bank elnökévé.
1990. júl. 2. Moszkva feloldja a balti köztársaságok életét megbénító gazdasági blokádot, amellyel a függetlenségi nyilatkozatok visszavonására igyekezett ôket rávenni. Az erôpróba kompromisszummal végzôdött.
1990. júl. 3. Hosszú vita után az Országgyûlés a koronás kis címert nyilvánítja a Magyar Köztársaság állami jelképévé.
1990. júl. 16. Ukrajna parlamentje szuverenitási nyilatkozatot fogad el.
1990. júl. 18. A vagyonügynökséget a kormány közvetlen irányítása alá rendelik. Ügyvezetô igazgatója Tömpe István helyett Csepi Lajos.
1990. júl. 20. Boross Pétert tárcanélküli miniszterré nevezik ki, és megbízzák az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Hivatal felügyeletével.
1990. júl. 22. A zágrábi parlament szuverén államnak minôsíti Horvátországot.
1990. júl. 25. A kormánytöbbség leszavazza a pártatlan tájékoztatás bizottságának felállítására vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek létrehozása az MDF–SZDSZ-megállapodásban is szerepelt.
1990. júl. 29. Az alacsony – 14 százalékos – részvétel miatt eredménytelen lett az MSZP által támogatott népszavazás, amely a köztársasági elnök közvetlen választására irányult.
Meghal Bruno Kreisky.
1990. júl. 30. Kéri Kálmán, az MDF képviselôje az Országgyûlésben kifejti, hogy Magyarország hadserege a II. világháborúban igazságos harcot vívott a Szovjetunió ellen. A kialakuló vitában utóbb a kormányfô is kiáll Kéri Kálmán mellett.
Az Alkotmánybíróság elnökévé választják Sólyom Lászlót.
1990. júl. 31. Kinevezik Hankiss Elemért a Magyar Televízió és Gombár Csabát a Magyar Rádió elnökévé.
1990. aug. 1. A szarajevói parlament szuverén köztársaságnak kiáltja ki Boszniát.
1990. aug. 2. Irak lerohanja Kuvaitot.
1990. aug. 3. Az Országgyûlés köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot.
1990. aug. 27. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetôje meghirdeti az elmúlt rendszerben szerzett kiváltságok felszámolását célzó ún. Justitia-tervet.
1990. szept. 7. A júliusban feloszlatott koszovói tartományi parlament albán képviselôi elfogadják Koszovó alkotmányát, amely Koszovót független köztársaságként nevezi meg.
1990. szept. 9. Gorbacsov és Bush találkozója Helsinkiben.
1990. szept. 10. Az Országgyûlés elfogadja az elmúlt rendszerhez kötôdô egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámolásáról szóló törvényt, amely az MSZP-t is érinti.
1990. szept. 11. Jeszenszky Géza egy interpellációra válaszolva kijelenti, hogy a koalíció pártjai hitelesebben képviselik a nyugati civilizáció, a parlamenti demokrácia, a szabadelvû politika és a magyarság nemzeti érdekeit, mint az ellenzék. Az ellenzéki pártok tiltakozásul kivonulnak az ülésterembôl, az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz közös sajtótájékoztatót tart az ügyrôl.
1990. szept. 14. Beindul az elsô privatizációs program.
1990. szept. 17. Antall Józsefet Rómában fogadja II. János Pál pápa.
1990. szept. 18. A kormány elfogadja A nemzeti megújhodás programját. A programot Matolcsy György, miniszterelnökségi politikai államtitkár és munkatársai állították össze.
1990. szept. 19. Lemond Jaruzelski lengyel államfô.
1990. szept. 20. A kormány létrehozza a Teleki László Alapítványt.
1990. szept. 27. A kormány létrehozza az Egzisztencia Alapot.
1990. szept. 30. A helyhatósági választások elsô fordulója. A részvételi arány a 40 százalékot sem éri el. A kisebb településeken a függetlenek, a nagyobb településeken és a fôvárosban az ellenzék képviselôi kerülnek többségbe.
1990. okt. 2. Az Alkotmánybíróság a kormány beterjesztésére válaszolva alkotmányellenesnek nyilvánítja azt, hogy – a három koalíciós párt korábbi megállapodásának megfelelôen – a földeket más vagyontárgyakkal ellentétben természetben adják vissza a korábbi tulajdonosoknak.
1990. okt. 3. A két Németország egyesül.
1990. okt. 4. A kormány hatályon kívül helyezi a kiemelt nyugdíjakra vonatkozó rendeletet.
1990. okt. 8. Jeruzsálemben palesztinok csoportosan, kövekkel dobálózva támadtak rá a Siratófalnál imádkozókra. Az izraeli biztonsági erôk tagjai tüzet nyitottak, huszonkét palesztint megöltek, több százat megsebesítettek.
1990. okt. 9. Meghal Ottlik Géza.
1990. okt. 12. Hankiss Elemér a közelgô önkormányzati választásokra való tekintettel nem engedi adásba Antall József tévényilatkozatát.
1990. okt. 14. Az önkormányzati választások második fordulója.
A részvételi arány 29 százalék.
A közvetlenül választott polgármesterek 83 százaléka független.
Meghal Leonard Bernstein.
1990. okt. 15. Lemondatják Tölgyessy Pétert, az SZDSZ frakcióvezetôjét. Utóda Petô Iván.
A Dél-afrikai Köztársaságban eltörölték a szegregációs törvényeket, lezárult az apartheid-korszak.
1990. okt. 15–21. Antall József látogatása az Egyesült Államokban.
1990. okt. 24. Antall József nyirokcsomómûtéten esik át. A kiadott orvosi jelentés szerint alacsony malignitású non-Hodgkin-lymphomában szenved.
1990. okt. 25. Kitör az ún. „taxisblokád”. A benzin árának 65 százalékos emelése ellen tiltakozó taxisok eltorlaszolják az utakat.
1990. okt. 27. Létrejön az Érdekegyeztetô Tanács.
1990. okt. 28. Az Érdekegyeztetô Tanácsban létrejött megállapodás aláírásával véget ér a taxisblokád. Antall József miniszterelnök a kórházban adott ún. „pizsamás interjúban” békülékeny hangnemben, polgári engedetlenségi akcióként beszél a taxisblokádról.
1990. okt. 31. A fôvárosi önkormányzat fôpolgármesterré választja Demszky Gábort.
1990. nov. 2. Moldáviában Dubosszári környékén fegyveres összecsapásokhoz vezetnek a Romániával való egyesülésre hajló moldovánok és a Moldávián belül önálló „államocskákat” létrehozó oroszok, ukránok, illetve gagauzok ellentétei.
1990. nov. 6. Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik.
1990. nov. 11. Pozsgay Imre kilép a Magyar Szocialista Pártból. A frakció vezetését Gál Zoltán veszi át.
1990. nov. 14. Kilép az MDF-bôl a szervezet elsô elnöke, Bíró Zoltán.
1990. nov. 18–21. A helsinki folyamatba tartozó országok párizsi csúcsértekezletén aláírják az európai hagyományos fegyveres erôkrôl és fegyverzetekrôl szóló szerzôdést.
A csúcsértekezlet zárónapján Antall József tárgyal Mihail Gorbacsov szovjet államfôvel.
1990. nov. 22. Lemond Margaret Thatcher. Utóda a konzervatív párt és kormány élén John Major.
1990. nov. 27. Lemond Rabár Ferenc pénzügyminiszter.
1990. dec. 2. Helmut Kohlt az egyesült Németország kancellárjává választják.
1990. dec. 9. Lengyelországban köztársasági elnökké választják Lech Walesát. Lemond posztjáról Mazowiecki kormányfô, aki az elnökválasztás elsô fordulójában a harmadik helyen végzett.
Slobodan Milosÿevic´ lesz a Szerb Köztársaság elnöke.
1990. dec. 12. Elfogadják az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérôl szóló törvényt.
Albániában is megszûnik az egypártrendszer, megalakul az ellenzéki Demokrata Párt.
1990. dec. 14. Meghal Friedrich Dürrenmatt.
1990. dec. 18. Az Országgyûlés hozzájárul, hogy az Öböl-háborúban részt vevô szövetségesek használják a magyar légteret, s hogy önkéntesekbôl álló magyar egészségügyi különítmény utazzon az Öböl-válság helyszínére.
1990. dec. 20–21. Átalakul a kormány. Kupa Mihályt pénzügyminiszterré, Boross Pétert belügyminiszterré nevezik ki. Új tárca nélküli miniszterek: Botos Katalin, Pungor Ernô és az addigi belügyminiszter, Horváth Balázs.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta