dec 1
Boldog vagyok, és
ez épp elég ok.
dec 2-3-4
Mivel naplót írok,
és megkértek, hogy legyek közéleti, tévézni
fogok, veszélyesen élni.
Mágia. Valaki bántani akar. Engem és mindenkit, akit szeretek. Figyelmeztetett, de nem vettem komolyan. Haragszik rám, mert szerencsésnek tart. Gyûlöli magát, mert szerencsétlen. Engem bánt helyettem.
December van, nem megyek sehova, elleszek, mint a befôtt, várom a penészgombákat. Nem mozdulok ki, nem olvasok fel, nem utazok el, nem rúgok be, nem kerülök be mások naplóiba, nem kerülök be mások álmaiba, még álmodni se fogok, meghúzom magam, udvarias leszek és unalmas, mindennél jobban vágyom az unalomra. Egészen felcsigáz a gondolat, hogy nem történik semmi.
A mágia praktikus,
célirányos tevékenység. Konkrét behelyettesítés:
szavak helyett halandzsa, cselekmény helyett rituálé,
emberek helyett babák. A mágia elsô számú
felhasználói a hírmûsorok, számokká
alakítják a világot, dátumok, adatok, eredmények,
együttállások, body count. A hírekben az idôt
mutatják, valahányszor történik valami, idô
van, a történések a mutatók, a divat a másodpercmutató.
Az óramutatót elég óránként megnézni,
a másodpercmutató szuggerál, ha nem nézed,
lemaradsz az eseményekrôl. Részt kell venned az idôben,
ott kell lenned, ahol az idô folyik, nézni élôben,
azt az idôt, amit ôk mutatnak. A hírekben mint a mókuskerék
forog alattad a bolygó, ha kikapcsolod, kiesel az idôbôl.
Adásban vagy, a Föld nevû mûhold 4 milliárd
éve kering a Nap körül, és még mindig nem
uncsi. Te is ott akarsz lenni, amikor célba ér.
Egy amerikai légyidomár
a legyek zümmögésérôl megmondja, melyikük
elég intelligens a mutatványokhoz. Eredetileg elefántokkal
kezdte, de nem voltak elég ügyesek.
A hírek a legnagyobb szórakoztató ipar. A hírekben mindig ugyanazt mondják, ugyanaz a rituálé folyik nap mint nap, ha már egyszer láttál híreket, nem tudnak újat mondani. Utoljára kb. 2000 éve mondott valaki egy jó hírt.
Aki le akar szokni a tévézésrôl, elôször vegyen egy órát, amelyiknek csak egy mutatója van.
Krasztevvel iszunk a Kispostában. Rágyújtanék gyufával, de elvakít a fény, ph-díjas szemtanúm szerint fellángolt körülöttem a levegô. Azonnal felhívja mobilon a kedvenc boszorkányát, és idôpontot egyeztet nekem. Annus néni majd lecsekkolja az aurámat.
dec 5
Egy amerikai természetvédô
két évig ült egy fa tetején, hogy megvédjen
egy erdôt. Mutatják a csajt, farmernadrágban az ágak
közt, és a fát nagytotálban: Sequoia sempervirens,
száz méter magasra nô, és kétezer évig
él. Volt egy mobilja, és rendszeresen látogatták.
Végül ötven fát sikerült megmentenie. Sírt,
amikor lemászott. Eredetileg három hétre indult, de
elhúzódott a dolog. Egy átlagos mamutfenyônek
két évig tart, amíg észrevesz valakit.
dec 5 este 6 óra
120 évig fogunk élni,
mondja a tévé, a legújabb kutatások szerint.
Hála az orvostudománynak és a modern genetikának.
Képet is mutatnak, egy százhúsz éves emberrôl,
bármelyikünk lehetne. A hírekben az idô megalapozottnak
tûnik, mindenhonnan a legfrissebb, mintha csak azért történnének
a dolgok, hogy az orákulum beolvassa. Te hiszel a hírekben?
dec 5 este 7 óra
Az idôjárásjelentést
az amerikaiak fejlesztették tökélyre: egy modell bemutatja
a föld modelljét, egy térképet, rábök
a pálcával, itt meg itt ez fog történni. Vooddoo!
dec 5 este 7 óra 5
perc
Napra élni, nem naptárra,
nem szülinapra, nem évfordulókra, feledékenységgel
és ajándékokkal összezavarni a naptári
rendet, hétköznappá varázsolni a Karácsonyt.
Minden jó valami rossznak az elrontója.
dec 6-7-8
Általában a
legtöbbet onnan lehet megtudni egy naplóból, ha megfigyeljük,
mirôl nem ír a szerzô. Persze ha nem írom le,
akkor hogy. Baromi sokáig kell nem leírni és világos
lesz, de rövid az élet, minél tovább nem írok,
annál rövidebb. A naplóban az idô múlása
a nemírással mérhetô. Mikor telik gyorsabban
az idô, ha valamit azért nem írok le, mert azt akarom,
hogy nyilvánvaló legyen, vagy ha valamit azért nem
írok le, mert elhallgatom?
Nincs idô, nincs semmi, ezredforduló sincs, a kilencesek nullára váltanak, átfordul, mint a gázóra, villanyóra, kilométeróra, átfordul a bolygó. Vegyen naptárt a nehéz napokra!
Elküldtem egy oldalt az Élet és Irodalomnak, három nap múlva megjelent. Dérczy megnyugtat a telefonban, nehogy azt higgyem, hogy azért, nem azért, csak éppen volt egy lyuk, és. Ne higgye senki, hogy azt hiszem. Hat hónapja nem publikáltam semmit. Ha akkor elküldtem volna, akkor is most jelenik meg. Ha minden a megfelelô pillanatban történne, nem volna idô, legalábbis nem tudnánk róla. Nem írnánk naplót, nem lenne tévé, tíz könyvem lenne, hat karom és három feleségem, az unokáim tartanának el, és mindig átfutás nélkül jelennék meg. Saját élet és saját irodalom.
Pár nap múlva támadó kézigránátot dobnak az ÉS udvarára.
Az, hogy gyors vagy, annyit jelent: ugyanannyi idô alatt többet kapsz. Elhajolni a képzelôerô hiányára vall.
Kudlik Juli fôzôcskézik – hiányzik a tûz, ahogy a hótalpas jármûvek közelítenek a szikrázó jégmezôn, és zuhatagként áttör a szintetizátor. Most is beleborsózik a hátam. Hírek, újdonságok a technika és a tudomány világából – Drága Juli, a kedves nézôid akarok lenni újra, és szóljon a gépzene, és havazzon ránk, és árasszon el a tudás fénye, mint amikor gyufát gyújtanak egy sötét kis kozmoszban.
A napló tétje, hogy meg bírom-e állni vadásztörténetek nélkül. Ha bekapcsolom a CNN-t, minden percben mutatnak egy helyet, ahol. Hazám egyre jobban hasonlít a hírekre. Emberek halnak meg, pedig nincs járvány. Gennyes agyhártyagyulladás. Itt vagyunk Szváziföldön, szvázi valóságba ágyazva, majdnem Európa, majdnem Balkán, majdnem tudjuk, mi a különbség.
Csobbanok, lebegés, csend. A Rudas fényei. A pihenôszoba: leplekbe takart testem újra az enyém, minden porcikámat érzem, anélkül hogy magamhoz nyúlnék. És itt van ô, testôrök nélkül, egy szál kötényben mátyáskirályt játszik. Úgy teszünk, mintha nem vennénk észre, ne érezze a gyaur, hogy csak vendég.
A naplót a hasmenéstôl angolul egyetlen hang választja el, egy feltörô szóvégi fonéma – büfihang. A napló szófosás. Püré a napokból: Diaré. A naplóíró, mint láncdohányos, függ az idôtôl, amit önmagával mér, állandóan élôben van, fenn van és figyel, gyûjtenie kell, hogy megtöltse a lapot a sok eldobott idôvel, hogy megteremtse a fikció mögötti önmagát. Saját reflexióinak függvénye, mintha a tükörkép nézné az eredetit, ilyen vagyok, ilyen kép.
kezdjük elölrôl,
dec 1
Béres Alexandra lett
a California Fitness magyar bajnoka, immár másodszor – ez
a bravúr eddig csak Kállai Ildikónak sikerült.
Az Eurosport közvetíti a magyar bajnokságot: izmos nôk
szaltóznak 12 nyelven, pattogó, katonás zenére.
Nézhetném svédül is. Dagadó vitorlák
erôs hátszélben, a ruha inkább eltakar, mint
sejtet. Valami nem stimmel. Mintha a róka és a gólya
menne egy kortárs természetfilm píszi-hülye narrációjában:
ezek az egyedek kiszolgáltatottak kifinomult specializáltságukban.
Mégis félelmetesek, mert hisznek, látszik rajtuk,
hogy hisznek a gyôzelemben, hogy lehet gyôzni. Talán
ezért félnek a pornótól az egyházak,
sporttá tenni a szerelmet, a nevetést és a fájdalmat.
Kíntorna. Mint a mártírok paraolimpiája a középkorban,
ki tud nagyobb szenvedések árán elpusztulni az igaz
ügyért? Kalifornia minden tud a testrôl, amit nem szabad.
dec 2
A Dunáról álmodtam,
olyan volt, mint a Balaton, és körülötte Budapest.
A napocska ébreszt, gyönyörû telünk lesz, megjön
Andruhovics Galíciából. Megmutatom a Dunát,
azt mondja, nekik is van, az elsô ukrán nyelvemlék
a Dunáról szól. Az ukrán népdalok a
Dunáról szólnak – a Dnyeperrôl, a Dnyeszterrôl,
a Donról semmi. Arról csak a magyarok énekelnek. Virágh
hív, hogy menjek Szerbiába felolvasni a hónap végén,
lesz egy kerekasztal. Nincs érzéke a dátumokhoz. Szerbia
százada lassan véget ér, minden létezô
európai országgal háborúba keveredett, gazdasága
szétesett, szerbjei depresszióban, hit, remény, szeretet,
hidak a Dunában, és akkor jövök én, a szakértô.
dec 3
Ûrszondát küldenek
a Marsra, de a technika felmondja a szolgálatot. Ez lett volna az
elsô szonda, amelyik hangokat közvetít a Marsról.
A 2010 megy a PRO 7-en. Kék Duna az éterben, kioldja a legmakacsabb
foltokat is, mint egy végtelenített újévi koncert
Bécsbôl. Kubrick halott, az Odüsszeia megy tovább.
Az ûrutazó meglátogatja a feleségét,
10 év után megjelenik a konyhai tévén: drágám,
csak azt akartam mondani, szeretlek. Önzés volna? Hôsünk
tetszés szerint változtatja a korát: ûrhajós,
öregember, csecsemô, dzsigoló. Ne izguljunk, egy csodás
dolog fog történni, mondja sugárzó arccal. Ebben
biztos vagyok.
Újra téma az Ûr: szondák, teleszkópok, jégmezô a Marson, jövôre megkezdôdik a polgári ûrrepülés. Nagy sikerû showmûsorok lakható világokat keresnek nézôk után kutatva. 15 percig minden bolygó sztár lehet.
A számolást
a számlák miatt találták ki, tippelni elegánsabb.
Már Máté és Lukács is ellentmondásban
volt, a jelenlegi számítás szerint Heródes
halott volt, amikor Krisztus megszületett. Idôszámításunk
tömeges gyerekgyilkossággal kezdôdik, nem kis kereszt
egy szülinapra.
A Föld 71 százalékát
víz borítja, másfél millió fajt ismerünk,
ezek közül legfeljebb a kutyákra számíthatunk
buliszinten. Az emberek a világ felén kivilágítatlan
kunyhókban alusszák át a millenniumot, nem robban
le a computerük, nem áll le a fûtés, nem tûnnek
el nagyobb összegek a bankkártyájukról. Az emberek
a világ kivilágítatlan felén egy tálból
esznek és összebújnak. Egymilliárd analfabéta
nem tévedhet.
még 27 nap
Az egyetlen hónap,
amikor visszafelé számolunk. Leveszik-e Tudjmant a géprôl
még 2000 elôtt? Hisznek-e a funkcionáriusok a számmisztikában,
vagy a hideg racionalitás gyôzedelmeskedik, mint annyiszor.
Titót csak néhány nappal a szülinapja elôtt
kapcsolták ki, nem akarták egybemosni az évfordulókat.
még 26 nap
Természetfilm a Spektrumon
a termeszekrôl, a nyálukban olyan savakat termelnek, amivel
a fémet is szétrágják. Házakat rombolnak
le, hogy aztán beépíthessék a saját
házaikba. A világot apró darabokra kell szétrágni,
hogy aztán újra összeilleszthessük a saját
képünkre. 40 milliárd termesz nem tévedhet. Még
25 és fél nap. Az egyetlen tartós emberi építôanyag:
a nyál. Kitartó, szorgalmas munkával városokat,
palotákat, függôkerteket épít, birodalmakat
tart össze. Minden elfér egyetlen szájban. A csecsemô
is tudja.
még 25 nap
Levél jött a
rendôrségtôl, már láttam ilyet, felfüggesztették
a nyomozást, hiába ujjlenyomat, láblenyomat, hiába
tanúk. Mondd, merre vagy, ó ismeretlen tettesem! A helyszínelô
meséli, évente 3000 betörés van a kerületben,
minden tizedik lakás, tehát statisztikai alapon tíz
év alatt minden lakást kirabolnak. Vagy minden harmadikat
háromszor, kacsint, de nem vigyorog. 3000 betörés 10
nyomozóra, minden percük papírmunka, megadja egy magánnyomozó
számát, ha gondolom. Zárast is tud, házaló
lett a helyszínelôbôl, én pedig áldozatból
ismét naplóíró.
Mi történt az elôzô hónapokban? Megvádoltak, és hiába tisztáztam magam, elment a kedvem. Eltört a kamerám, és elvesztettem a pénzt, amibôl megjavíthattam volna, a gyerekeim egy rejtélyes vírustól két napig infúzión lógtak, megjelentek elsô ôsz hajszálaim, meghalt mindkét nagybátyám. Egyikük a halála elôtt meglátogatott, és órákon át mesélte az életét. Soha azelôtt nem beszélt magáról. Háromszor egymás után feltörték a lakásomat. Harmadszor hajnali háromkor jöttek. Elvitték a táskákat és a kabátokat is, végigkukáztam a körutat a személyikért. Elvitték a videót a gyerekek szülinapi felvételeivel. Elveszett a telefonkönyvem, a lakáskulcsom, a jogsim, és ötven méterre a lakásomtól megbüntetett egy rendôr. A kedvesemnek letapadt a méhe a második szülés orvosi mûhibája miatt, majd a mûtét elôtt egy nappal kiderült, hogy tüdôbeteg, és nem lehet mûteni. Tönkrement a kocsim, tönkrement a kölcsönkocsi, leszakadt a cipôm talpa, kikötôdött a cipôfûzôm, leszart egy papagáj, kullancs ment a gyerekbe, lerobbant a bojler, leszakadt a fogas, és nyolc hónap munkáját félre kellett tenni, mert kifutottunk az idôbôl, és új költségvetés kell a CD-hez, ami a könyvembôl készül. Nem akarok hencegni.
még 23 nap és
két óra
Tudjman szívgépe
pityeg a fagyos horvát éjszakában.
A kisfiam éveken át gondosan kerülgette a földön heverô papírokat, megtanult úgy szaladni, mintha parázstáncot járna, elsuhanni a papírok közt büszke apja hulló könnye záporán át. A betörô a parkettán kiterített kézirat minden oldalán nyomot hagyott. Alternatív számozás, mint egy térképen nyomon követhetô volt útja a lakásban. Benézett a gyerekszobába, kiforgatta a kicsi ruhákat. Betörô, ha átléped e küszöböt, töröld le a lábad! Meghagytunk egy szekrényt kormozott ujjlenyomatokkal installációnak, és kiakasztottam a falra néhány tökéletesen épen fennmaradt lábnyomot fosszíliának. Nem léphetsz kétszer ugyanarra a kéziratra.
És akkor életemben
elôször elkezdett fájni a fogam. Megindultak a bölcsességfogak,
azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy örökre
eltöröljenek minden fájdalmat és könnyet.
A fogfájást
meg lehet szokni, nem lehet megszokni, meg lehet szokni, mindig tanulok
valamit, legalábbis minden pillanatban azt hiszem, tanultam valamit,
aztán az ellenkezôje sem igaz, megint tanultam valamit. Eddig
azt hittem, a fogaim azért vannak, hogy rágjak. Tizennégy
évesen voltam utoljára fogásznál, kötelezô
iskolai fogvizsgálaton, most pedig lidokainnal a számban
elnyúlok és szabadnak érzem magam. Itt ülök
stadionnyi reflektor alatt ebben a hatalmas orvosi székben, bármikor
jöhet a felmentô sereg, mint De Niro a Brazil végén.
Bármit tehetnék, ehelyett itt ülök, és hagyom,
hogy két kézzel a számban matasson másfél
órán keresztül, és kihúzza az idegeket
a fogamból, és megmutatja, nézzem meg, milyen szépek.
Igen, bárhol lehetnék, mégis itt ülök, és
szabad vagyok, ahelyett hogy máshol lennék, és vicceket
mesélek gargalizálva, amit fenki fem ért, mert két
ököl van a fámban, a fogorvofnô nagy izmof kefe.
még 22 nap
Bekapcsolom a tudatalattit,
földrengés, hurrikán, árvíz, robbantás,
a Fókusz szerint világvége, aztán megnyugtatnak,
hogy az egész csak pszichológia. Mindig úgy néz
ki, de nem kell félni. Miért nem? Még 21 nap és
58 perc. Tehát az én világvégem és a
te világvéged nem találkoznak a végtelenben,
elmennek egymás mellett, észre se veszik egymást,
egy szervusz se, el a balfenéken, kész, vége. Két
külön csatorna. Mi a különbség az állami
és a kereskedelmi pokol között? Az egyik felszínes,
és több benne a reklám? Amióta olvastam gnosztikusokat,
hiszek a tévében.
Reggel én viszem a nyuszikat, hazafelé a liftben még félálomban eszembe jut, ha betörôt találok a lakásban A/ veszélyesnek látszik, szabadon elmehet (de csak annyit vihet magával, amennyi a zsebeiben elfér) B/ nem veszélyes, de nem szimpatikus, indulat nélkül kiverem belôle a szart C/ tetszik, meghívom egy kávéra, eldumálunk, talán még közös fotó is lesz belôle. Izgalmasabb az élet, amióta idegenek járnak a lakásban. Meg kell szabadulnom minden vagyoni tehertôl és személyes tárgytól, vagy össze kell szednem annyit, hogy bármit bármikor pótolhassak, ebben az esetben nem birtokolni semmi pótolhatatlant. A hangyák, ha más hangyákkal találkoznak, hasonlóan viselkednek, mint az emberek. A/ szimbiózisba lépnek és közös erôfeszítéseket tesznek a kolónia jövôjének biztosítására. B/ leigázzák és rabszolgaságra kényszerítik a gyengébbet. C/ kiirtják ôket a föld színérôl, ez a leggyakoribb minta. Ilyenek ezek.
Három éves vagyok, és egy méteres, mondja a fiam az óvónônek. Bocs, de nem tudja elpakolni a játékokat. Idefigyelj, csillagvirág, három éves vagyok, és egy méteres, megtalálsz az oviban csendes pihenô után.
A Szépírók Társaságának gyûlésén leköszön Szilágyi Ákos, és beszámol róla, hogy korábbi határozatunkkal összhangban nem vettünk részt a József Attila-díj jelölésén, sikerült kimaradni egy megalázó alkuból. Rögtön felmerül, hogy mi is adjunk ki egy díjat, ami némi ellentmondásban áll a hallottakkal. Garaczi javasolja a József Jolán-díjat, én támogatom.
Archívot gyûjtök a Szabadság téren, szembejön Horn és Baja, Baja a kormányról magyaráz, mirôl beszélnének. Épp egyforma magasak, ez a politikus magasság, ha magasabbra nône, csak sportminiszter lehetne, legfeljebb kultusz, komoly hatalmi ágakhoz nem klappol a magasság. Baja egy mexikói állam Kalifornia alatt, onnan szökdösnek a meszticek. Ha jól megnézem, egy sombreróval el lehetne adni mexnek, határozottan hasonlít valakire ez a Baja. Mikor kijövök, még mindig ott sétálnak, róják a köröket, és arról beszélnek, a mi ügyeinkrôl.
még 20 nap
Rockenbauer lett az új
kultuszminiszter. Újabb másfél millió lépés.
A JAK Világirodalmi Sorozat bemutatója pazarul sikerült. Esterházy Garaczi húgának nevezi Rögglát, Németh Gábor Öcsém, Andruhoviccsal indít, Gryllus és Keszég reppel, a közönség élvez. Egy nagy család. Az irodalom, ahogy Móricka elképzeli. Mintha külföldön lennénk. Németh Gábor azt mondja, ideírom, „Kicsi, túlérett, gonosz kultúra a miénk, hosszú elôjáték után se megy el egykönnyen.”
Még 393 nap. Mész haza és látod magad. Megyek haza és látom magam. Megállsz a sarkon és elgondolkodsz. Megállok a sarkon. Utaztam és voltam eleget otthon, tudom, hogy a szerencse nem forgandó, hogy azt várják beledögölj, és ne csak átéld, hogy a tehetség és a tudás nem hozza meg a gyümölcsét, hogy tartósan semmit sem birtokolhatsz, de lehetetlen, hogy semmid se legyen, hogy az igazság annyi, amennyit kiversz magadnak, és ritkán lehetsz igaz és jó egyszerre, hogy a kudarc éppoly elkerülhetetlen, mint a siker, hogy a hatalom nem boldogít, de a tehetetlenség boldogtalanná tesz, hogy elôbb utóbb megtörténik minden, de nem akkor, és nem úgy, ahogy szeretnéd, és mégis az, és annak ellenére, hogy sohasem hagytak, tudod, hogy az elejétôl fogva rajtad múlt minden, és hogy kutyaszarba fogsz lépni. Belelépek. Beleléptünk. Szembejön a zöldséges, jó napot kívánunk. Jó napot kívánok!
Kiosztják a Bródy-díjat, a zsûri önmagát díjazza, és közben arra gondol, mit tenne a zsûri a helyében – eleve reflektál, ez a dolga: egy reflexió reflexiója. Ha én lennék a bizottság, nyíltan magamnak adnám a díjat, és hagynám a hosszú pettinget a francba. Nem köntörfalaznék, hiszen megérdemlem. Melyikünk nem érdemli meg? Ez nekünk Loreál.
Felfedeztem egy csomót
az ágyékomban, akkora, mint egy nagyobbacska G-pont. Vérrög
vagy daganat, zsír vagy kötôszövet, megijedek vagy
kíváncsi vagyok?
Milliárdokat költenek,
hogy elhozzanak egy követ, arrébb tegyenek egy követ,
elmozdítsanak egy követ, az egyik bolygóról a
másikra. És nem mûködik, pedig a terv nagyszerû
volt Azért magyarnak lenni se Hollywood, mondja a költô.
De néha megnyugtató. Egyszer valakinek majd vissza kell vinnie
azt a követ.
A TV3 megint büntiben, mert emberi idôben játszott egy klasszikus horrort. Az Ómen treatmentje már a Bibliában benne van. A trilógia elsô része egy angyalarcú gyermekrôl szól, akinek nevelô apja és különbözô egyházi személyek nyolc antik tôrt szeretnének a szívébe döfni, abban a hitben, hogy ô az Antikrisztus, amit a rejtélyes halálesetek igazolni látszanak, de az utolsó pillanatban jön az ORTT, és sikerül megmenteni a kiskorút. Ismerôs sztori, a sátán felcseperedik. Csak egy tévé kell hozzá.
Este 10-kor lejár a tilalom, és tanúi lehetünk, ahogy Bruce Willis nem tud meghalni (II-szor). Miután lelövik, felrobbantják, sós kútba teszik, onnan is kiveszik, kerék alá teszik, végül lelökik egy felszálló repülôgépbôl, Bruce arcán fônixmadárként villan fel az Óment megszégyenítô ördögi vigyor a kiskorúak nem kis örömére. A film zárójelenetében, miután felrobbantotta Esperanza (Remény) tábornokot, akit Fanco Nero (Árpád vezér) játszik, és a szerelmesek újra egymáséi, B felesége (Bonni Bedelia) megkérdezi: „John, az hogy lehet, hogy velünk mindig történik valami?” (Janikovszky Éva).
Megtudtam, hogy benne vagyok egy iskolai tankönyvben, a Téreytôl tudom, hogy életem egyetlen szonettjét, amit Parti Nagy Lajos felkérésére írtam a Magyar Naplóba, és semmilyen könyvben nem publikáltam, beletették egy nyolcadikos tankönyvbe. Nem nyafognék.
dec 10
„A remény az, hogy
mi is lehetünk kanadaiak”– mondja Orbán Viktor. A remény
az, hogy mi is lehetünk Orbán Viktor, mondják a kanadaiak.
még 20 nap
Péntek este bejelentik,
kijelentik, megállapítják Tudjman halálát.
A harmadik betörés
után már parázunk, köztérré vált
a lakás, padokat kéne elhelyezni, egy hintát, meg
jó lenne egy diszkrét szökôkút aranyhalakkal,
hogy a betörô otthon érezze magát. Legyen egy
kis vesztenivalója. Amikor elmeséled társaságban,
hogy betörtek, mindig akad valaki, akihez már betörtek,
és megosztja veled. Amikor elmeséled, hogy kétszer
egymás után betörtek, minden századik ember felugrik,
nahát, ôhozzá is kétszer törtek be, van
közös téma. Amikor elmeséled, hogy egymás
után háromszor...
még 19 nap
Húsz százalékkal
nagyobb az esélye, hogy éppen tévét nézünk,
mint hogy olvasunk, mondja a Biblia reklám. Ezért hoztuk
létre önöknek költséget nem kímélve
a vizuális bibliát. Máté vizuális evangéliuma
megváltoztatta az életemet, nyilatkozik egy nô. A vizuális
biblia Isten útmutatása a sikeres élethez. Jézus,
ahogy még sohasem láttuk. Általánosban tanultuk,
a középkorban templomokat építettek, hogy a freskókból
az analfabéták is tájékozódni tudjanak.
Mérföldkövek ezek a videók, mondja az angyali ügynök,
a vágóképen anya gyermekével: „Hát nem
csodálatos, hogy a távirányító segítségével
életre kelthetem a Bibliát a saját otthonomban!” Tévé,
kelj fel és járj!
még 18 nap
a baglyok nem azok, aminek
látszanak
Hazafelé az iskolából elénk áll egy nünüke. Aztán ötven méteren belül nyolc öngyilkosjelölt. Megelevenednek a sztereotípiák, anyósok, szemüveges öregbácsik, esernyôs nénik tigrisbukfenccel. A lányom szidja a nôi vezetôket, én szolidan hülyézek, naná, mondja Orsi, mindegyikre nagy betûvel rá van írva, hogy H.
Naplót írok. Megjelölöm a pillanatot, mint vizeletével kutya a fát, mint Mars-szonda a Marsot, orvlövész a puskáját, David Copperfield Claudia Schiffert, Isten erôtôl duzzadó mirigye ágyékomban.
dec 14
kék ég felkelô
nappal
2003 jan 1-re tagok leszünk.
Miért nem 2002 dec 31?
még 1111 nap
December azt jelenti tizedik hónap. 2000 az kétszáz darab tízes, hármat lehúztam. 2000 év, hacsak 1200-at számolunk, mondjuk egy generációra 30 évvel, akkor az 1000 milliárd ôs, vagyis kettô a negyvenediken ember szeretkezett, amíg meg nem születtem, csak amióta a magyarokról adataink vannak. És akkor még nem szóltunk az ôslakókról. Nem volna végtelenül leegyszerûsített, mondhatni szerénytelen, azt állítani, hogy ennek én voltam a célja?
44 milliót raboltak egy pénzszállító autóból, amikor elsétáltak az ôrök a százötven méterre lévô automatához. Hanyagság volna? Élôkép a 6-os villamoson, egy homlesz magában dühöng: „44 millió, fel kéne kötni az elsô fára, meg azt a másik kettôt is, meg azt, aki eltörölte a halálbüntetést, azt is.” Adásban van, mormog maga elé, feketelistát készít a kivégzendôkrôl. Egy szemüveges, középkorú tanár rászól, hogy nem artikulál rendesen. 44 millió, bazmeg. Kinézek, de egy hirdetés eltakarja a Citadellát, a Generáli biztosít róla, mennyit kapok arányosan, ha 5-tôl 100 százalékig lesérülök, igazi szívás a 4%, azzal még nem lehet bekerülni a parlamentbe se. 100% az 300 ezer, halálom esetén másfélszer kevesebb, ami ugyanannyi, mintha 50% alatt rokkannék le, akkor még mindig jobb a Nemzeti Kulturális Alap.
dec 15 bilizés után
Ulesz meztelenül végigrohan
a nappalin és kiabál: „Nekem van a világon a legjobb
fenekem!”
December idusa, macedón látogatómtól megtudom, hogy lefordítottak macedónra, részben angolból, részben bolgárból, szívesen küldenek, ha kérek. Karácsonyi meglepetés. Meghív egy fesztiválra, kérdem, vannak-e arra gerillák, vannak, de most nyugodt a helyzet. Ha baj lesz, haza kell menni, és harcolni. Tényleg harcolnál, tényleg harcolna. Kimegy a WC-re, visszajön, gondolkodtam pisilés közben, mondja, és arra jutottam, hogy Macedónia a hazám, ott van eltemetve az apám, ha kell, harcolni fogok, ha kell, embert is ölök. Nem könnyû, pedig seapja is van, sehazája is. Hét Guiness után sem mertem kimenni, pedig kellett.
Hányszor énekeltem: ha még egyszer azt üzeni...
dec 16
havazik
dec 17
még öt kínai
az országban
Az idôszámítást
a középkorban találták ki, azok, akik beletörôdtek,
hogy csúszik a program, és egy darabig még nem jön
el a világvége. A keresztény kultúra nem az
elsô kultúra a Földön, még Európában
sem, nem az eltelt idôt ünnepeljük, nem a közös
élményeket, hanem magát a számot, ünnep
akkor van, amikor lehetôség van. 2000 = több milliárd,
ezt hívják racionalizmusnak. A fél világ úgy
tesz, mintha nem ismerné a tízes számrendszert, csak
azért, hogy legyen egy kis buli.
dec 17 havazik
ma kilenc éve fogant
a lányom, emberek laknak bennünk
még 14 nap
Angol csillagászok
felfedeztek egy bolygót, amin valószínûleg lakni
lehetne. Miért ne?
Játszunk a fiammal, én vagyok az oroszlán, és vadászok. Elkapom a dinókat, a krokodilokat, az indiánokat, csak a télapót nem lehet, mer’ a télapó a leggyorsabb.
Borisz felhívott, még
egyszer rúgjunk ki a hámból, mielôtt bezárnak
a kaszinók. Vendége vagyok a Várkertben, még
személyi sincs nálam, mégis beengednek, a gróf
úrral vagyok. Diktálom az adataim, mint a kallernek a villamoson.
Szent Jakab kagylót és Szent Péter halat kérek
etyeki chardonnay-val, teli gyomorral néhány zsetonból
feltornászom magam ezer dollárig. 7-re, 10-re, 23-ra játszom.
A 23 egymás után háromszor bejön. Berúgtam,
percenként többet nyerek és veszítek, mint amennyit
egy év alatt keresek. Mellettem egy bankár lefedi az egész
asztalt, biztosra megy, mindig ugyanannyi zsetonja marad. A játékos
nem szisztémát játszik, nem nyerni jött, hanem
a szerencséjét kipróbálni, a kaszinóba
mint templomba jár, a legkisebb jelre is figyel, figyelme áhítat.
Egyszer csak jön a kegyelem, forog a roulette, mint imamalom, és
feláll a számok rendje, a kód, amivel tárcsázol,
és hallod, hogy a túloldalon felveszik. Méltatlankodnak,
miért csak akkor jössz, amikor baj van. Vakon bízni
a szerencsében, játszani, mintha el akarnád dobni
a pénzt, elfogadni, hogy bármikor mindent visszavehetnek,
mindent egy lapra tenni, félelem nélkül élni.
A HÍVÔ MINDIG
NYERÔ. Berúgtál és tudod, hogy az ôszinteséged
ma este feloldoz, tudod, hogy nyerni fogsz, és amikor hajnalban
kilépsz a kapun, elküldöd a taxit, sétálni
fogsz, mert elérzékenyültél, és meg kell
nézned az ébredô várost a Dunában, és
benne magadat, igen, az élet császára vagy, ez a szeretet
nem gôg, ez maga a szeretet.
Így a vége felé felmerül a kérdés: ki viszi át?
még 13 nap
Néhány óra
játékkal többet kerestél, mint két évig
írt könyveddel. Mint fürdô ajtaján kilépsz
1999-bôl, átlépsz a gôzölgô folyón,
megcsókolod hálával, mint hajnali szeretôt,
kilépsz az ajtón, és nem látod többé
soha.
még 12 nap
A portugálok visszaadják
Makaót. Visszaadják az utolsó európai gyarmatot
Ázsiában. Visszaadják Rejtô Jenôt, Schulteiszt,
az ikreket, a hallgatag Drugicsot, Gorcsev Ivánt és a Nobel-díjat.
Mindent vissza. Mediterrán díszletek közt kínaiak,
rátermetten, magabiztosan. Mindenki örül, a kínaiak
majd rendet teremtenek, a rövid szertartás nekem a huszadik
század végét jelenti, zászlócsere tûzijátékkal,
felhúzzák a vörös zászlót, és
mindenki boldog. Minden elvesztette a jelentését, semmi sem
az, ami volt, a gonoszok nem gonoszok, a komcsik nem komcsik, a gyarmatok
nem gyarmatok, már a bûn sem a régi.
Bezárják a kaszinókat, elkergetik a prostikat, megnevelik a dohányosokat. Isten haza. Az alkoholtilalmat még megvárom. Ha a szenvedély összes házát bezárják, majd otthon verik le, anyucin meg a gyerekeken. Félek, ami száz év alatt nem sikerült, most megvalósul, unalmas kisországgá válni.
Ulesz jön, nekem rohan, felkapom, megpörgetem, visszagurítom, megint jön, megint nekem rohan, felkapom, megpörgetem és még 172-szer. Végül eldôlök, a gyerek megint jön, a hátamra áll: Hahó! Gyôzelem!
dec 22
Krisz gyönyörû
és szeret
Egymillió fontot nyert
egy reggeli kvíz-showban az a kedves hallgató, aki meg tudta
mondani, vajon George Elliot angol író férfi volt-e
vagy nô. Érdemes elmélyülni, nem csak a Guardiant
járatni. Lapozgatni az Encyclopaedia Britannicát. Kérdezés
nélkül vágni, férfi vagy nô volt-e III.
Ramszesz.
még 8 nap
700 gyerek a Parlamentben
beiglit zabál. Helyben sütötték, mondja a bemondó
jóízûen. Nem lennék meglepve, ha kiderülne,
Pesten a Parlamentben sütik a legjobb mákos beiglit. Már
az Alkotmány utcában érezni az illatát, összesúgnak
az emberek az örökmécsesnél: emlékszel még
arra a túrósbatyura a Nándorfehérvár
teremben? Ad notam Kiskarácsony, a koronának szánt
emelvényre nem fér el nagyobb fa. A karácsonyfa mérete
a Parlamentben fordítottan arányos az államiság
súlyával. Csak az zavar, hogy vitrin alatt tartják
muzeális tárgyként. Hogy mutatna a kupola tetején,
mintegy megkoronázná demokráciánkat. Inkább
hordani kéne.
Mert megérdemli.
Ünnepek elôtt: puccs, pokolgép, gépeltérítés, 18 év ártatlanul börtönben, fosztogatás a kiégett sportcsarnokban, Groznij felszabadítása folyamatosan zajlik. Orsi szerint: „ha ma bárki lelô bárkit, mondja azt, hogy boldog karácsonyt!”
A hírek arról szól, milyen jó nekem, aki a seggemen ülök és tévét nézek.
A Mammut Centerben 23-dikán este összefutok nyolc filmessel, kínos small talk hónod alatt a szamovárral, igen, én is most járok itt elôször. Tulajdonképpen valami elektronikai boltot keresek, tényleg, hol lehet színes izzókat kapni rendes nagy búrával, meg kéne 15 foglalat, kérdezem Csejdyt. Mi van, apu kreatív, kérdez vissza, nem tudom a megvetés vagy az irigység beszél belôle, azt mondja, most vette meg valakinek a könyvemet karácsonyi ajándéknak. Akkor az irigység. Felmászok a legnagyobb erdei fenyôre és szétterítem, mint halász a hálóját a 15 színes izzót. Három kialszik, amikor leszakad egy ág, nem zuhanok le, pedig a szomszédok drukkolnak, apu kreatív, de jól megfizetik, legalább kétezer puszit kapok.
Orsi verziója szerint a Jézuska felmászott a fára és többé nem tudott lejönni.
Karácsony. Beköltözünk az üresen álló házba az ôsi birtokon. Papírjaink nincsenek, házfoglalók vagyunk. Az örökösödési vitát lezárandó leterítjük szivacsainkat, kis láboskában bort forralunk, kempingezôk a kincses szigeten. Gyertyákat gyújtok a folyosókon, kísértetkastéllyá változik a körszállóra hajazó épület. Elvileg 80 négyzetméter az enyém, gyakorlatilag eladták a fejem fölül. Berendezünk egy lakást, mint egy babaházat, megfésüljük egymást, betakarjuk egymást, elfújom a gyertyát. Másnap elmegyek fáért, de kitör rajtam a megalománia, karácsonyi erdôt állítok az üres nappaliba. Nincs szívem díszekkel teleaggatni. Örökzöld Fasor az amerikai konyháig. Ezzel rövidre zárom a kint és bent problémáját, és ha Macbeth ki akarna dobni, majd elindul az erdô felfelé a Szabadság-hegyen.
Beénekelem a fürdôszobát, most már senki sem veheti el tôlünk. Egy kaszáspók kétségbeesetten menekül, azt hittem, a pókok süketek.
A TV2 testhez álló bemondója nagyestélyiben nyomja az idôjárásjelentést, gyerünk baby, mutasd az idôt, minden felhôhöz van egy jó szava, faramucinak nevezi a hômérsékletet, harapj a fülembe! Jegesesô esik, azt mondja, jegesesô esik!
A fiam megáll a karácsonyfa elôtt játékpisztollyal: „Fel a kezekkel, fa!”
még 6 nap
Az RTL mondja, Esterházy
Péter az év embere, Göncz Árpád az ezredfordulóé,
érdemes írónak lenni. Az elôzô évezredet
Szent István nyerte (szintén író). Koppány
hívei vis major miatt nem vettek részt a szavazáson
(A. D.). Ha az év Isten éve, akkor minden ember az év
embere.
Megsúgjam, ki fog gyôzni 2999-ben a horvát RTL Klubon?
Év végi mûsor a számok bûvöletében. A kettesen riportmüsi egy 99 éves nyugdíjassal, a magyar királyi tévén 100 tagú cigányzenekar, az RTL-en 101 kiskutya. Mulatunk. A kisfiam be akar menni a tévébe, hogy legyôzze a gonoszt, nem viccel. Állunk a tévé elôtt, fogjuk egymás kezét. A padlószônyeg a tenger, az ágy a föld, hogy-hogy nem lehet bemenni a tévébe, és ha szépen kéri, én egyébként is a vízben állok, el fogok süllyedni, na, vegyek már cipôt és segítsek átmenni az üvegen. Most mondjam neki azt, hogy a gonosz nem ott van?
még 4 nap
Megszólít egy
homlesz a kapualjból, nem tudnám-e megmondani, merre van
az Északnyugati átjáró. Eltévesztette
az irányt, én a Hudson környékén keresném
Kanadában. Nagyon köszöni, és azt is, hogy szóba
álltam vele, mások azt hiszik, hogy bolond. Én nem
tennék ilyet. Éppen egy ukrán boszorkányhoz
megyek, akinek feltett szándéka, hogy kiûzzön
belôlem egy nagyhatalmú démont, ehhez képest
az Atlanti-óceán a sarkon van. Kongóban több
ezer gyerek mászkál az utcán, akiket a szüleik
meg akarnak ölni, mert kiderült, hogy megszállta ôket
az ördög. Tüzet kér, nincs nálam, aztán
a lámpánál zsebre dugom a kezem, és benne a
gyufa. Visszasétálok, a kapualj üres. A száma:
66.
Fiaskó a Luna Bt.-ben, elôször egy átkot akarnak levenni rólam, megkérdem, nem baj-e, hogy nem hiszek a hókuszpókuszban, nem baj, csak koncentráljak a fejem búbjára. Az egyik varázslósegéd a jobb szememnél látja az átkot, a másik a bal vállamnál, mindketten leszedik, és azon vitatkoznak, hogy Gábrielt vagy Mihályt hívják segítségül, aztán megjön a fônök és elmagyarázza, hogy az ágyékomnál van a bibi, különben nem öröklôdhetne. Harmadszorra is leveszik az átkot, de még mindig ott a démon, azzal már nem lehet viccelni. Az egyik nô az anyósától kapott el egy démont a nagybani piacon, hát nem ôrület, ezért megölöm a Krasztevet. A szemembe néznek, és úgy döntenek, hogy a démont inkább máskorra hagyják. Ne szívassanak, mondom, ha valami baj van, mondják a szemembe, nem érdekelnek a kegyes hazugságok.
dec 28
Hó, beborítja
várost, a Margit körúton puhán araszol a kocsisor,
csend van, a gyalogosok megilletôdve állnak, villamos se csenget,
mobilok se szólnak, gyerekek se sírnak, homleszek se krákognak,
senki sem dob bombát, még egy tüsszentés se,
fénykép-csendben áll a város, csak a hó
hull, pörög, csillog, szikrázik, beborít mindent.
Már csak kettôt kell aludni és belépünk
a harmadik nullába.
Abortuszellenes tüntetés, a szakadó hóban vonulnak a Duna-parton, közben több milliárd bohó pehely száguldozik körülöttük, eltûnnek a hófehér ködben, milliárd hibernált csillagocska közt.
dec 29
kék ég, sárga
nap, gyalog a latyakban, lábujjhegyen a tulipánok közt
dec 30
Galambok az erkélyen,
tollászkodnak, sütkéreznek, két óriási
mellkas, csôr és karmok közé szorítva.
A galamb félig repülés, félig guanó, felfelé
száll és lefelé szar, guanó repülés,
a galamb röghöz kötött, a galamb egy zuhanó
ököl, két galamb az erkélyen, mintha belülrôl
nevetnének. Lehet-e befelé repülni?
dec 31
Az 1000. év közeledtével
kitör a pánik Európában. Szilveszter pápa
dekrétumot ad ki: nincs ok az aggodalomra, mert az ezredik év
csak ezeregyben fog letelni, még van idô bûnbocsánatra.
Levágom a körmöm, nehogy átnôjenek ezek a
ronda, nagy körmök a következô évezredbe. Tavaly
szilveszterkor az asztalon táncoltam egy fokvárosi kikötôi
kocsmában, egy évvel azelôtt pedig egy középkorú
üzletemberekbôl álló japán férfikórus
élén a Get Back címû Beatles-slágert
énekeltem zöld parókában egy dán jégtörô
fedélzetén az Antarktisz felé. Most leteszem mindkét
lábam, egy üresen álló ötszintes ház
egyik lakásában, kis családom és négy
fenyôfa társaságában, eltemetve a hóban,
a Farkasréti temetô csendjében, az erdô szélén,
a kertben, ahol felnôttem, otthon, megfogjuk egymás kezét,
azt akarom, hogy emlékezzenek erre a pillanatra. Állítólag
a szenilitás elsô jele nem a feledékenység,
hanem a magabiztosság.
Elsônek Karibász ex brit gyarmat napja kel fel. Az elnök gitározik népi együttessel oldalán. Megváltoztatták az idôzónát, hogy elsôk lehessenek. Néhány év múlva eltûnik az egész sziget, és ellepi a tenger. Vlagyivosztokban már délben 1-kor éjfél van. Oroszországban 12 órán át 12 éjfél követi egymást, félúton Jelcin lemond.
Jól jön a napló, legalább tudni fogom, mit csináltam 1999 végén. Írtam, ami azért nem rossz.
ps: Az egyik millennium baby mentôautóban született, az anyja nem tudta, hogy terhes. Mázli vagy irónia?
Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu
http://www.c3.hu/scripta