A HALÁL FOGADÓÓRÁI
Szökik a nap
Szakadozik a háló
Szél surran át a szárny alatt
Földre csap
A levegõben suttogás
A levegA fa inkább látnivaló
Az út meg inkább hallani
A levegAz égen pók szalad
A nap lepuffan a földre
Éjszaka látni sok bolygót mely már halott
A levegMind a hálóba hullnak
A levegEzernyi csillag
A levegEzernyHold dünnyög nekik altatót
SZOBABELSÕ
Tenyerek kelyhében szikra-parány
Nevetés-szilánkokkal teli a fakult paraván
S a párkányra téve
Tompán csendül a még teli pohár
Mint széllökés ront be az árny
Mind eltûnnek az ajtók
A szétszakadt ég a szõnyegre terül
Behúzott függöny fehér lepel
Kibontott fekete haj
Mert a szoba kiürült már
Az idõ is letelt
A LÉLEK SAJÁTOS FORTÉLYAI
A szemben és a fülben
A szemben ésegyazon léghuzat
A szemVirrasztó éjjeli lámpa
Álom vízszintes rétegei alatt
Álom vízsmikor elõbújnak az arcok
Álom vtetõ alól a kakas közömbösen
hívogat
gipsztörmelék-lapok válnak le sorra
vonalak legyezõje bomlik fals reggel küszöbén
Ám hogy visszataláljunk e rejtély révén
a rendhez
Még a szem belsõ világa is
hiányzik
A valóság kilapul egy sarokban
A valóság kilahol élek szöglete egy állatot
eltipor
A valósLáthatár hangja nem szól
A valósnincs út a szalma alatt
Sem szájunk szélén egy nedves homokszem
Tenyerünkben pedig
Mezítlen kerten elillanó falon
A valóság kilaátkelõ jégtáblák
simogatása
Zenekar visszhangtalan menekülése
A valósBágyadt az ágy
VERS
Hull a hó ma
Fejem felett
Szürke az ég a tetõ ottrekedt
Ha már este lett
Hová lesz az árnyék mely most követ
Ki lesz gazdája este
Egy csillag vagy egy fecske
Egy barna asszony
S a hold van
Az ablak-sarokban
Odaát
Halad el valaki engem meg se lát
Nézem amint forognak a rácsok
Majdnem kihúnyt tûzben csillanások
Csak nekem
Ám ahova megyek ott halálos hideg leszen
Lackfi János fordításai
Kérjük, küldje el véleményét címünkre: holmi@c3.hu
http://www.c3.hu/scripta