A DENEVÉREMBER
 

A denevérember öregedés
Vállamra akasztja szárnyát
Fejjel lefele lógva az ûrben
Látom növekvô árnyát

Mely beborít mindent hegyet és óceánt
Kemencét és koporsót
Látom radarja zöld szemével
Anankét a sorsot

Hogy hiába minden csodás megújulás
Hiába fial a kassza
Nincs erô hogy a pusztító
Sárlavinát megakassza

S a kései gyönyör sem más mint átverés
A földi zöld az égi kék
Csak az ôrzô-védô testépítôktôl
A párkáktól kicsalt haladék

Míg rákmenetben hátrál az élet
S tökmindegy már ki ad ki kap
És feketén izzik a fekete égen
A fekete nap
 
 

Kérjük, küldje el véleményét címünkre: holmi@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta