GABRIELE BRUSTOLINI 1943-ban született Velencében. 1979 óta az Olasz Külügyminisztérium kulturális ügyekkel foglalkozó munkatársa. A világ több pontján képviselte az olasz kultúrát, jelenleg a magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatóhelyettese. A lisszaboni VERSO – Enciklopédia Luso-brasileira de Cultura címû lexikon XX. századi olasz irodalmi szócikkeit gondozta. 1985-ben egy portugál nyelvû versgyûjteményt publikált No corpo do tempo com solidão por dentro címmel. Lapunk 1998/11-12. számában közöltük Curzio Malapartéról írott esszéjét, Egy ellentmondásos lángész címen.

RON BUTLIN (1949) skót költõ, Edinburghban született, az Edinburghi Egyetemen tanult. Elsõ kötete 1976-ban jelent meg, a hetvenes évek végétõl szabadúszó író. Napjaink egyik legsokoldalúbb skót írója, prózájára a költõileg megformált nyelvhasználat, metafizikus elmélyültség és irónia jellemzõ. Itt közölt elbeszélését kéziratban bocsátotta a szerkesztõség rendelkezésére, eredeti címe: Alice.

ANGELA CARTER (1940–1992) angol író, Eastbourne-ban született, a Bristol Egyetemen tanult. A hatvanas években versekkel, krimivel és regénnyel jelentkezett. Szürreális látásmódja a népmesék világából merít motívumokat. Stílusát kritikusai a mágikus realizmussal rokonítják. Itt közölt elbeszélése The Bloody Chamber (1979, A véres kamra) címû kötetében jelent meg, eredeti címe The Company of Wolves. A novellából 1984-ben film készült. A Nagyvilág 1981/6. számában közölte írásait.

JOHN DREW (1939) angol költõ, krtikus, Kentben született. A Cambridge Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Volt postás, Fleet Street-i újságíró, számos távol-keleti egyetemen tanított, 1991 óta az ELTE Anglisztika Tanszékén British Council professzor. Monográfiát írt India and Romantic Imagination (1986, India és a romantikus képzelet) címmel. Itt közölt versei The Lesser Vehicle (1986, A kis szekér) címû kötetében jelentek meg, eredeti címük: The Lesser Vehicle, Nightingale Poem, Socrates in the Suburbs, Negative Capbility. A Nagyvilág 1997/11–12. számában esszéjét, 1998/3–4. számában versét közölte.

CAROL ANN DUFFY (1955) a skóciai Glasgow-ban született, jelenleg Londonban él, szabadúszó író. A nyolcvanas évek közepén robbant be az angol irodalomba egyéni stílusú, erõteljes hangú verseivel. Indulatos és szarkasztikus tónusú verseiben társadalmi, politikai kérdések és a személyes lét magánérzelmei egyaránt megszólalnak. Itt közölt versei Selected Poems (1994, Válogatott versek) és The Other Country (1990, Másik ország) címû köteteiben jelentek meg, eredeti címeik: Standing Female Nude, The Dolphins, River, The Way My Mother Sperakes.

DOUGLAS DUNN (1942) a skóciai Inchinnanben született, a Hull Egyetemen tanult. Egy darabig könyvtárosként dolgozott, majd szabadúszó író lett. 1984-ben visszaköltözött Skóciába, jelenleg a St. Andrews Egyetem angol tanszékét vezeti. A kortárs angol nyelvû líra egyik meghatározó alakja. Itt közölt versei az Elegies (1985, Elégiák) címû kötetébõl valók, eredeti címük: Empty Wardrobes, A Summer Night, Home Again, December. A Nagyvilág 1988/9., 1990/6. és 1996/9–10. számában közölte verseit.

LAVINIA GREENLAW angol költõ a kilencvenes évek elején indult. Itt közölt verseinek eredeti címe: A World Where News Travelled Slowly, Sex, Politics and Religion. Ez utóbbi 1997-ben elnyerte az év legjobb versének ítélt díjat, a „Forward Prize for the Best Poem of the Year”-t

SEAMUS HEANEY (1939) ír költõ, Derry megye egyik farmján, Mossbawnban született katolikus vallású családba. A belfasti Queen Egyetemen tanult, majd itt tanított. 1972-ben az Ír Köztársaságba települt át. 1989-ben az Oxford Egyetem költészeti professzorává nevezték ki. Jelenleg Dublinban és Bostonban él: a Harvard Egyetem költészettanára. A hatvanas évek közepén jelentkezett sûrû szövésû verseivel, melyben az ír kulturális és történelmi hagyományok jelentését vizsgálja. 1995-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Itt közölt versei The Spirit Level (1996, A vízszintezõ) címû kötetébõl valók, eredeti címük: The Walk, The Errand, Tollund. A Nagyvilág 1976/1., 1979/5., 1985/5., 1990/1. és 1997/3–6. számában közölte verseit.

JAMES KELMAN (1946) skót író, Glasgow-ban született. Tizenöt éves korában abbahagyta iskolai tanulmányait, Amerikában élt, majd visszatért Skóciába, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Egy idegi filozófiát hallgatott a Strathclyde Egyetemen. 1983-ban adta ki elsõ elbeszéléskötetét. A skót külváros ipari munkásságának világát nyers humorral, az utca nyelvét lekottázva jeleníti meg írásaiban. Itt közölt elbeszélése a Greyhound for Breakfast (1987, Távolsági busz reggelire) címû kötetében jelent meg, eredeti címe: Home for a Couple of Days.

A. L. KENNEDY skót író, Dundee-ban született, Glasgow-ban él. Három elbeszéléskötete és két regénye jelent meg. Itt közölt írása a New Writing 6-ban jelent meg, eredeti címe: Awaiting an Adverse Reaction.

PHILIP LARKIN (1922–1985) a háború utáni angol nyelvû költészet egyik legnagyobb alakja. Coventryben született, egyetemi tanulmányait Oxfordban végezte. Évtizedeken át a Hull Egyetem könyvtárának munkatársa volt. Nevét általában a Mozgalom (The Movement) nevû, a valóságban irányzatként sosem létezett költõi irányzathoz kapcsolják. Életében mindösze négy vékony verseskötetet adott ki, szûkszavú, kimunkált lírája nemcsak költõk költõjévé teszi, hanem nagy közönségsikere is van. Pontos megfigyelõ, hangjában fanyar irónia és megindító emberi részvét keveredik. Itt közölt verseinek eredeti címe: Mother, Summer, I és „Since the majority of me”. A Nagyvilág 1961/7., 1976/2., és 1978/2. számában közölte verseit.

MICHAEL LONGLEY 1939-ben Belfastban született angol szülõk gyermekeként. Belfastban és a dublini Trinity College-ban tanult, tanított Dublinban, Londonban, majd a belfasti Northen Ireland Arts Council igazgatója volt 1991-ig. Rendkívüli formakultúrával rendelkezik, elismerten Írország egyik legjelentõsebb élõ költõje. Itt közölt versei közül kettõ Gorse Fires (1991, Bozóttüzek) címû kötetében jelent meg, eredeti címük: The Velocipede és The Butcher. Irish Poetry címû verse A Nagyvilág 1995/7–8. számában közölte versét.

COURTTIA NEWLAND (1973) angol író, Londonban született. Négy évig munkanélküli volt. Eddig egy regénye és egy elbeszéléskötete jelent meg. Itt közölt írása a New Writing 8-ban jelent meg, eredeti címe Complexion Does not Maketh the (Black) Man.

GLENN PATTERSON északír szerzõ, itt közölt írását kéziratban bocsátotta a szerkesztõség rendelkezésére, eredeti címe: Love Poetry, the RUC and Me.

RYSZARD PRZYBYLSKI (Równe, 1928) irodalomtörténész, esszéista és mûfordító, a Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének professzora. A hatvanas években a Dosztojevszkijjel kapcsolatos orosz eszmetörténeti problémákat kutatta – Dosztojevszkij és az „átkozott problémák” –, a hetvenes években a régi és modern lengyel kultúra közti határvidéket vizsgálta – A klasszicizmus avagy a Lengyel Királyság igazi vége –, a nyolcvanas években Mickiewicz fõ mûvét értelmezte újra, nagy feltûnést keltett, bár igen vitatott monográfiája keretében:A lengyelek hõsének szava és hallgatása. Tanulmány „Az Õsökrõl”. Egyéb fõbb mûvei:Erósz és Tanatosz, Remeték és démonok, Téli rege. Esszék az öregségrõl. Magyarul elõször a Nagyvilág e számában olvasható.

SALMAN RUSHDIE (1947) Bombayban született mohamedán vallású családban, tizennégy éves koráig Indiában élt. Anglia jónevû iskoláiban, a Rudbyban és a Cambridge Egyetemen tanult. Dolgozott a pakisztáni televíziónál, színészként Londonban, volt reklámszövegíró. Kettõs kulturális identitása mûveinek meghatározó vonása. Regényeit a mágikus realizmus stílusiskolájába sorolják, bõven áradó történetfolyamaiban a keleti és a nyugati civilizáció hagyományait egyaránt felhasználja. Midnight’s Children (1981, Éjfél gyermekei, 1987) címû regényét Booker-díjjal tüntették ki. 1988-ban megjelent The Satanic Verses (Sátáni versek) címû regényéért Khomeini ajatollah az iszlám vallás megsértésének vádjával halálra ítélte, Rushdie azóta inkognítóban él. A halálos ítéletet a legutóbb visszavonták, az író helyzetén azonban ez nem változtat. Itt közölt írása a New Writing 8-ban jelent meg, eredeti címe: The Firebird’s Nest. A Nagyvilág 1984/3. és 1985/12. számában közölte mûveit.

JEREMY SEABROOK angol író, itt közölt írása a Granta 56. számában (1996) jelent meg, eredeti címe An English Exile.

MATTHEW SWEENEY (1952) az írországi Donegalban született. Vegyészmérnöknek készült, 1973-tól Londonban él. Itt közölt verseinek eredeti címe: The Bridal Suite, The House, Pink Milk, Where Fishermen Can’t Swim.

JEANETTE WINTERSON (1959) angol  író, Manchesterben született, pünkösdi evangelista örökbefogadó szülõk nevelték. Oxfordban tanult. Bátor és szellemes regényeiben elsõsorban a szexualitás, nemi identitás kérdéseivel foglalkozik. Itt közölt esszéje 1995-ben kiadott kötetének címadó darabja, eredeti címe: Art Objects.

W. B. YEATS (1865–1938) ír költõ Dublinban született. A huszadik századi egyetemes költészet egyik meghatározó alakja. Életmûvét 1923-ban Nobel-díjjal jutalmazták. Itt közölt írása, mely 1909-es naplójának részlete, Autobiographies (1955, Önéletírások) címû kötetében jelent meg, eredeti címe: Estrangement.
A Nagyvilág 1958/1., 1971/11., 1976/12. és 1993/4. számában közölte mûveit; születésének százharmincadik évfordulóján különszámot jelentetett meg (1995/7–8.).