Zenit Galéria
1999. szeptember 30–október 18.

„Volt és van a magyar festészetnek egy hagyománya, amely ugyanannyiszor szakad meg, ahányszor elkezdõdik, mégis markáns a jelenléte: a nem annyira mágikus, mint inkább lírai realizmus tradíciója, amely nem választja szét élesen a tárgyi és pszichikai realitást, jóllehet világosan megkülönbözteti õket. Ez a Farkas István, Csernus Tibor, Szabó Ákos, a nagyon korai Lakner László és Méhes László nevével jelezhetõ hagyomány a tárgyi valóság köré fonódó, abból kiinduló, azt át- és átértelmezõ, tehát át is stilizáló festõiséget jelenti. A festõknek ebbe a körébe tartozik Fehér LászlóSzûcs Attila is.

...

FehérSzûcs beleillik egy magyarországi festõi vonulatba, de bizonyos, hogy nem tartozik csoporthoz, nem követ másokkal közösen megfogalmazott programokat.

...

Bár FehérSzûcs fotónaturalista stílusban kezdett festeni, valójában több az, ami ettõl az irányzattól elválasztja, mint az, ami hozzá kapcsolná. A fotónaturalisták mindenekelõtt maguk készítik el azokat a fényképeket, amelyek alapján festeni akarnak: sokszor, mint azt például az irányzat egyik vezetõ mûvésze, Richard Estes is elmondja, több fotóból állítják össze a végleges képet. A fotórealizmus pontosságra, hûvös szûkszavúságra törekszik, és a lehetõ legnagyobb fokú személytelenségre. A fotónaturalista festmények témájuktól függetlenül szinte kivétel nélkül csendéletek, festõileg maximálisan megmunkált, a mesterségbeli tudás virtuozitását felmutató hiperpontos ábrázolatok, amelyeknek legfõbb üzenete éppen e pontosságban rejtõzik. A fotónaturalista, más szóval hiperrealista festõ valóságinterpretációja a no comment: a témául kiválasztott cipõbolt kirakat, autó vagy gyorsbüfé maga az üzenet. Fémes hidegség és a mûanyagok idegensége, a tárgyakkal telirakott világ elhagyottsága, érzelem nélküli objektivitás: ez az elsõsorban amerikai fotónaturalizmus világa.

Nem véletlen, hogy amikor a magyar festészetben ismét és új gesztusként megjelent a realista festésmód, azonnal a megkülönböztetõ szürnaturalizmus megnevezést kapta. Egyrészt azért, mert valóban natúra feletti vonásokat mutatott, másrészt azonban azért, mert a valóságot olyannyira devalválta a meghamisított valóságot reálisnak nevezõ politikai rendszer, hogy csak az államilag kisajátított realizmusfogalom alatt vagy felett volt elképzelhetõ autentikus festõi kifejezés ebben a stílusban. Csernus Tibor és Lakner László lévén újjászületett a valóság gondolata és látványa. Mintegy újra felfedezték az elfelejtettet és elhazudottat, közel mentek a tárgyakhoz és tájakhoz, megtisztították õket a már beidegzõdött hazug sémáktól és diadalmasan mutatták fel igenis rosszkedvû, szürke, szemetes – de hiteles és költészettõl átjárt valódi valóságot.

...

Mivel a festõnek nem áll rendelkezésére az írás idõben elõrehaladó dimenziója, a kép kozmoszát megteremtõ szín és a reduktív stilizálás révén lép túl a közvetlen valósághoz tapadáson, ez esetben a hiperrealizmuson, hogy mélyebb, személyesebb és hitelesebb valóságképet mutathasson fel.

...

Éppen azért ragaszkodik az ábrázolás pontosságához és a motívum köznapiságához, mert a rejtett metafizikai minõséget keresi és az árulkodó, a mindennapiban feltáruló abszurdot.

...

A majdnem tettenérhetetlen stilizálás elárulja, hogy nincsen „objektív” festészet, sõt a tárgyilagosság alkalmasint önmaga ellen dolgozik, és a másik pólus az erõsen érzelmi érintettség felé mutat.

...

Sötétbõl a fénybe, fénybõl a sötétbe: ez út a nemlétbõl a létbe, létbõl a nemlétbe.

...

FehérSzûcs érezte a kevesebb információval lehetséges több és pontosabb közlés paradox igazságát és az atmoszférateremtés megnövekedett súlyát, s a színek kiszûrésével közelebb jut ahhoz, hogy a lényeget mondja el.

...

Az önmagában is megfoghatatlan, fémes fényû s egyúttal semleges szürkés szín közegében FehérSzûcs a tudatból, illetve az emlékezetbõl épphogy, szinte csak jelzésszerûen felmerülõ tárgyakat ábrázol.”

Az idézetek Forgács Éva Fehér László címû kismonográfiájából valók. (Új Mûvészet könyvek 2.)

A Zenit Galériában amúgy repülõket láthattunk.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: balkon@c3.hu

november-decemberi tartalomjegyzék | Balkon 1999 | Balkon

http://c3.hu/scripta