A kortárs zene nem a jövõ zenéje és nem is a múlté, hanem az a zene, ami velünk van: most, ebben a pillanatban, pontosan ebben a pillanatban.

John Cage

Mottónk Cage egyik 1958-ban Darmstadtban tartott elõadásából származik. A címe A kommunikáció volt, és lényegében kortársaktól vett idézetekbõl és kérdésekbõl állt. Ez a mottója annak a mintalemeznek is, amelyet a Budapest Music Center a közelmúltban kiadott kortárszenei sorozatához adott. Ezúttal csak a kortárs zenét tartalmazó lemezekrõl lesz szó, a kiadó emellett huszadik századi klasszikusokat is kiadott, sõt egy-két régebbi klasszikus lemezt is. Nagyot dobott a BMC – ahogy Pesten mondják, hiszen ezzel a kilenc lemezzel a világ élvonalbeli kiadóinak nyomába lépett. Az induló sorozat csaknem maradéktalanul megfelel a Cage-i mottónak és szót kell ejteni a kiállításról is, hiszen a lemezek kiállítása, a tokok és kísérõfüzetek bármelyik világcég keretében megállnák helyüket.

Csapó Gyula

„Ha jól tudom, Magyarországon tõlem egyelõre szinte csak a Kézfogás lövés után címû mûvet játszották” – mondta egy interjúban az Amerikában élõ és tanító zeneszerzõ, Morton Feldman tanítványa. Mondjuk ki kereken: Csapó Gyula neve még a kortárszene híveinek a körében is csak alig ismert. Ez a lemez tehát nagyon aktuális volt immár. Az említett – egyébként Pilinszky Jánosnak dedikált mû – immár több mint húsz éves, régebbi a No, halld meg Eduárd és az Utolsó tekercs, Cage 76. születésnapjára íródott a rövid BirdDayCage, újabb a Szútrecitációk (1991-95).

Dés László

A sorozat egyik igazi meglepetése. Nemcsak azért, mert szerzõje nagyot tágított eddigi zenei világán, hanem azért is, ahogyan, pontosabban amivel tette. Adva volt Böröcz András Akasztottak címû szobra, ami tizenhét belül kivájt, felhasított, fából faragott figurából áll. Ezek a faszobrok mind akasztott figurákat ábrázolnak. Zeneszerzõi közremûködéssel (Daniel Carney munkája) ezek a figurák dobokként megszólalhatóvá váltak. Ezekre az így kialakított ütõhangszerekre komponált zenét Dés László.
„Tizenhét lágyan hullámzó halott” szólal meg itt, amint a szobrokat találóan nevezi meg Forgács Éva. Emlékmû a századról. Az Amadinda Ütõegyüttes mellett a Keller Vonósnégyes, Juhász Miczura Mónika és Lukin Zsuzsa kap hangot a lemezen. A kilencedik tétel (Bereavement – közeli hozzátartozó elhunytán érzett gyász) a kompozíció improvizációs részlete az énekhangokkal.

Eötvös Péter

A világhírû magyar zeneszerzõ, Stockhausen, Boulez és mások korábbi munkatársa ezen a lemezen a kilencvenes évek három szerzeményével szerepel (Atlantis, Psychokosmos és Árnyak). Az Árnyak elõször hallgatható kompakt lemezrõl. Egy 1997-es budapesti elõadás kapcsán mondta Eötvös: „Lényege számomra az, hogy a három tétel teljesen különbözõ karakterben íródott. Tulajdonképpen egy karaktergyakorlat volt a készülõ, Csehov Három nõvérébõl írt operám számára”. Egyébként az operát azóta Lyonban be is mutatták, s már lemezen is kapható.

Faragó Béla

Ha végigolvasom a fiatal szerzõ mûjegyzékét, rögtön meg kell állapítanom, hogy a lemezgyártók bizony nem kényeztették el Faragó Bélát, hiszen önálló lemeze ezen kívül csak egy van, amely az un. Íves Könyvek mellékleteként jelent meg. Hogy nagyobbszabású kantátája (Búcsú Váradtól – Janus Pannonius latinnyelvû versére) miért nem hallgatható lemezen, számomra felfoghatatlan. Szerencsére ezen a lemezen szerepel az 1995-ben keletkezett Mise – 353 nap. Faragó zenei világát sokféle hatás alakította. Wollf Feldman, a repetitív iskola és végül Kurtág és Ligeti – ezek a nevek jelzik az utat. A régebbi rövid Sírfelirat mellett még szerepel a talán legismertebb Faragó-kompozíció a lemezen: Gregor Samsa vágyakozása. „Kafka nálam alapélmény – mondta jó két éve a Fészek Klubban -. Négy évig írtam a darabot. Nem szoktam ennyire elhúzni… Ez a darab harc volt köztem és az anyag közt, hogy próbáljak valami mást csinálni… Ez nem repetitív darab. Ez a darab négytételes, klasszikus keretek között lezajló, kvázi szonátaforma…”

Petrovics Emil

„Én nem kísérletezõ szerzõ vagyok – hallottam a közelmúlt napokban a zeneszerzõ nyilatkozatában –, és nem a hangokkal kísérletezem, hanem zenét írok, olyat, amirõl azt gondolom, hogy zene és nemhogy megtagadnám az elõdeimet, hanem inkább tudatosan is követni szeretném mindazt, amit õk jól csináltak.” Az interjúhoz kapcsolódó kritikában meg ezt hallottam: „Lám, a mai muzsika nem feltétlenül Istentõl elrugaszkodott dolog. Egészen tetszetõs és érthetõ. Igen Petrovics zenéje érthetõ, amennyire egyáltalán zenemû érthetõ lehet”. A most megjelent lemezen két vonósnégyes és két rapszódia hallható hegedûre illetve csellóra.

Sári József

„Sokan intellektuális szerzõnek tartanak, amely alatt némelyek érzelemszegénységet értenek… el kell ismernem, hogy a szerkezet általában jelentõs szerepet játszik mûveimben. Ennek magyarázatát elsõsorban abban látom, hogy a természetközeli dúr-moll rendszer által fémjelzett aranykornak valószínûleg örökre vége” ír Sári József a lemez kísérõfüzetében, s ez az ars poetica ízû eszmefuttatás azért is figyelmet érdemel, mert a mai zene lényegével kapcsolatban érint valami fontosat. Szokták mondani, hogy a mai zene – ha úgy tetszik a kortárs zene – intellektuális inkább, mint emocionális, ezért is kötõdik erõsebben a régi zenéhez, Bach-hoz vagy még korábbi komponistákhoz. Sári József egyébként is rendre meglep mûveivel, melyek mélyen maiak, modernek, a sokszor sokaknál tapasztalható hangosság nélkül, vagyis hát csendesen modernnek mondanám, ha ez mai világunkban nem sugallna valamiféle elnézést vagy álságos jóindulatot. Mennyivel jobban mondja Kurtág György: „Nyugodt visszavonultságban dolgozta ki stílusát, amely a nagy európai zenei hagyományokhoz kapcsolódik, ugyanakkor megragadóan eredeti”.

Sári László

Bizonyára nem véletlen, hogy a lemez teljes idejébõl (csaknem hetven perc!) majdnem 45 percnyi a forrásanyagé: a gõzmozdonyok hangjai. Ez a világ jószerint eltûnt. Vigyázni kell rá, mint a népzenére, gyûjteni kell vagy kellett volna. A gõzmozdony hangjait, az egykori vasút zajait. Mert igaz, amit Cage mond: „a zajok felhasználása a zene készítésében folytatódik…”, ám itt többrõl van szó. Egy eltûnt világ, apáink világának hangjairól, s ez valóban hasonlít számomra ahhoz, ami falusi estéken történhetett, a kocsmákban, a fonóban, a mulatságokon, az ünnepeken, a munkában. Hiszen egyik sem történik már úgy, mint egykor. A 424-es hangjai, mintha régi törzsek zenéjét hallgatnám… A rövidebb Etûdök gõzmozdonyokra és a Lokomotív szimfónia szólal meg ezen a lemezen.

Tihanyi László

„Azt hiszem, a kezdetek óta foglalkoztatja a zeneszerzõket a fény-árnyék jelenség zenei megvalósítása… Suarez Don Juan a pokolban címû filmjének egyik drámai fordulópontján Don Juan szájából hangzik el: Aki egyedül maradt az árnyékával, az vagy megváltozik, vagy meghal. Ez a jelenet és ez a mondat döntõ lökést adott az Árnyjáték megformálásához” – írja a szerzõ. A tíztételes trió elõjátéka, közjátéka és utójátéka Kurtág Györgynek ajánlott, mindhárom hangszernek van egy kádenciája (klarinét, zongora, gordonka), tétel, és ellentétel, ezek kommentárja (Schubertre és Bartókra utaló alcímmel). Elkészült a négy triótétel hangszerelt változata, amelyet az Új Magyar Zenei Egyesület tolmácsol.
Az Árny – Schatten – elsõ és utolsó hangzójának elhagyása után e mû címe Atte lett.

Vidovszky László

A gépzongora-kompozíciók közül elsõként egy zenekari mûvet ismertem meg, az 1996-ban bemutatott Ady: A fekete zongora címû MIDI-zongorára és zenekarra írt opuszt. Most a gépzongoramûvek közül a szerzõ instrukciói alapján négy füzetbe rendezett kompozíciók közül az elsõ két füzet szólal meg a lemezen: Etûdök MIDI-zongorára (korábban: Etûdök gépzongorára). „A gépzongorával mint instrumentummal – mondja egy beszélgetésben Vidovszky – viszonylag korán, a hetvenes évek elején találkoztam, amikor Conlon Nancarrow felvételeit már ismerni lehetett. A MIDI-zongora a gépzongora korszerû változata… Vannak olyan esetek, amikor a zenei anyag annyira bonyolult, hogy egyszerûen értelmetlen elképzelni, hogy azt egy játékos valaha is lejátssza. Aztán vannak olyan helyzetek is, ahol a gépzongora mint »személyiség« vesz részt…”

Kérjük küldje el véleményét címünkre: balkon@c3.hu

november-decemberi tartalomjegyzék | Balkon 1999 | Balkon

http://c3.hu/scripta