BORECZKY Ágnes (1947, Budapest) nevelésszociológus, az ELTE Tanárképzõ Fõiskolai Karának tanára. Gyerekkortörténettel és családkutatással foglalkozik. E témában megjelent írásai: A gyerekkor változó színterei (Eötvös József Kiadó, 1997), Magyarországi családváltozatok (Eötvös József Kiadó, 2000), Változások a szülõk gyerekfelfogásában, a gyerekek életkörülményeiben és szocializációjában (Magyar Pedagógia, 2001/2.), Egy múlt – többféle jövõ? (Múlt és jövõ, 2001/3.).

FERTÕ Imre (1965, Székesfehérvár) közgazdász (kandidátus), tudományos fõmunkatárs az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpontban. Legutóbbi könyvei: Az agrárpolitika gazdaságtana (Századvég, 1998, társzerkesztõ: Éder Tamás), Az agrárpolitika modelljei (Osiris, 1999).

HORVÁTH Sándor (1974, Székesfehérvár) az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe az 1945 utáni város- és társadalomtörténet, ezen belül a mindennapok története, a munkásság története, a szocialista városok és Sztálinváros.

PUKÁNSZKY Béla (1954, Szeged) neveléstörténész, a Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Tanszékének tanszékvezetõ docense. Kutatási területei: a pedagógia, a nevelési ideák és a gyermekkép története. Legutóbbi könyve: A gyermekkor története (Mûszaki, 2001).

RÓBERT Péter (1953, Budapest) szociológus, az ELTE habilitált egyetemi docense, a Tárki tudományos kutatója. Témája a társadalmi rétegzõdés és mobilitás objektív és szubjektív folyamatainak vizsgálata. Kandidátusi disszertációja Származás és mobilitás címmel jelent meg (1986). Legutóbbi könyve: Társadalmi mobilitás a tények és a vélemények tükrében címmel jelent meg (Századvég Kiadó, 2001).

SZABARI Vera (1974, Jászberény) szociológus. Az ELTE Szociológiai Intézetének másodéves PhD-hallgatója. Kutatási területe: az 1945 utáni magyar szociológia története.