"A Marey féle méretekből megtudhatni az időtartamot, a patanyom méretekből is, természet után is, gyorsphotográphiákból is, a mozgó állat észleléséből megtudhatni az alakváltozást - ezekből össze lehet aztán állítani minden mozgásmódra nézve a tám és ingázó láb állapotát. A járás árnyalatai megérthetése szempontjából a zootrop számára két szalag készíttetett:
az alsó szalag mutatja a hátsó láb alakváltozásait a lassú menésmodornál, a felső szalag mutatja az első láb alakváltozásait - 12 phasisban.
A felső szalagon ablakok vágattak úgy, hogy ezt az alsóhoz képest előre vagy hátra lehessen rajta csúsztatni - mi által az előli láb pár gyorsasági viszonya a hátsóhoz képest megváltoztattathatik.

Ha a felső, vagyis előlábakat ábrázoló szalag 1. száma az alsó - a hátsó lábakat ábrázoló szalag - 1. számára tétetik, s az apparatus mozgásba hozatik - elő áll a poroszka látszata. Ebben minden auktorok egyet értenek. Ugyanilyen a lassú trabnak silhouettje is (csak hogy, amint tudjuk, kicserélt előlábak mellett).
Ha a felső szalag 1. száma az alsó 2. vagy 3.-ra csúsztatik, előáll az amble rompu Merche szerint, úgy a pas relevé (Kleppergang) Bouley szerint is ilyen.
Ha a felső szalag 1. száma az alsó 4.-e felett áll, előáll a járás Mazure szerint, az amble rompu Bouley szerint és a traquenard Lecoq szerint (+ ilyen silhouettü az allure normande Lecoq szerint is, csak kicserélt első lábakkal - tudnillik, hogy a bal legyen a jobb.)
Ha a felső szalag 1. száma az alsó 5.-e vagy 6.-a felett áll, létrejön a normális lépés Lecoq szerint (Lecoq theoriája szerint a járás czélja a gyorsaság - ezért ő a diagonáltámnál hosszabb lateráltámú állapotban találja a járás normális tipusát) - mindezeknél a lateráltám a túlnyomó.
Ha a felső szalag 1. száma az alsó szalag 7. száma felett áll, akkor a normális járás ábrázoltatik egyenlő laterál- és diagonáltám mellett Bouley, Vincent és Goiffon, Colin és Solleysel szerint.
Ha a felső szalag 1. száma az alsó 8. vagy 9. felett áll, akkor ez volna a rendes járás Raabe szerint - ennél a diagonál állapot a túlnyomó, miután Raabe theoriája szerint a stabilitás a lépésnél a fő dolog, s ez pedig diagonáltámnál nagyobb.
Ha a felső szalag 1. száma az alsó 10.,11. vagy 12. elejére esik, akkor lértejön a trot décousu (megbomlott trab).
Ha a felső szalag 1. száma az alsó 1. számára esik, előáll a trab mint már említők (lsd. Marey 152-153.), de oly trab, melynél a négy lábnak légben léte nincsen meg - ez különben igen ritka."

Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, XV/II. vázlatkönyv, 1915-1777, fol. 32-33.