A BÁRKA
Egy mozgalom és
közösségek, melyek Lanza del Vasto és Gandhi
találkozásából születtek.
Kísérlet
az erõszakmentesség megélésére az élet
minden összetevõjében
1869-ben, mikor Gandhi
született, országát még Indiáknak
hívták, s a brit birodalom koronájának ága
és Victoria királynõ ékszere volt. Mikor 1948.
január
30-án
meggyilkolták, India már szabaddá vált. Ez a kis
sovány ember elõször a Déi-afrikai indiaiakat emelte
fel egyszerû eszközökkel és akciókkal, majd
egész Indiát. Nem volt se guru, se szent, se
próféta. Népe számára elõször
“Mahatma” volt, Nagy Lélek, aztán “Bapu”,
Nagyapa. Ma a Nemzet Atyjának hívják.
A
történelem nem ismer más olyan
népfelszabadítót, ki mint õ, el tudta volna nyerni a
szabadságot, a polgári engedetlenség által, melyet
õ “az igazság erejének” hívott. Soha
semmilyen erõszakot nem alkalmazva.
Lanza del Vasto
meséli...
Virrad, mikor
elérjük a kicsi telket. A kiszáradt rét
közepén sárkunyhó emelkedik, alacsony, nyitott, nem
töri meg a tájat. Egy kis félmeztelen öregember, Gandhi
a földön ül, a küszöb elõtt, az ereszt
nyújtó zsúpfedél alatt. Íme szemeim
elõtt van az, aki egymaga mutatott egy kicsiny zöld foltot a
század sivatagában. Azért jött, hogy megmutassa ezen a
földön a teljes ártatlanság hatalmát.
Azért, hogy bebizonyítsa, hogy az képes gépeket
megállítani, ágyúkkal szembe nézni, egy
birodalmat veszélyeztetni. Azért jött e földre, hogy
elhozza ezt az üzenete a Mindeneken túl-valóról, ahol
semmi sem változik.
Ezt az igazságot
mi keresztények mindig is ismertük. De nálunk olyan
árva maradt, olyan különösmód ellenkezett
mindazzal, amit a világ és az emberek nekünk
tanítottak, hogy nem tudtunk vele mit kezdeni. A templomok falai
közt õriztük és a szívek
árnyékában. Neki a hindunak kellett jönnie, hogy
megtanítsa nekünk amit mindig is tudtunk.
(részlet Lanza
del Vasto: Zarándoklat a forrásokhoz címû
könyvébõl)
1901. szeptember
29-én született Dél-Olaszországban. Filozófiai
tanulmányai után, 1937-ben találkozott Gandhival, akiben
azt látta, aki megoldást hoz az emberek problémáira,
megnyitja a béke útjait, és választ
kínál a modern civilizáció túlzásaira
és rendezetlenségére, az erõszakmentesség
által.
1948-ban
feleségül vette Simone Gebelin-t (Chanterelle-t). Együtt
alapították az elsõ
közösséget.
A Bárka
fejlõdésének, filozófiai és
költõi életmûvének,
elkötelezettségének szentelte
életét.
Mûvészi
adottságait különbözõ területeken gyakorolta:
rajz, faragás, zene... Számos erõszakmentes akció
elindítója volt. Idõt talált arra is, hogy
bejárja a világot, hogy beszéljen az
erõszakmentességrõl, a belsõ életrõl
és a Bárkáról, hogy felébressze az embereket
egy “emberkéz által okozott özönvíz”
veszélyére, amely mindannyiunkat elsodorhat.
Murcia-ban halt meg
1981. január 5-én. A Borie Noble-i közösségben
van eltemetve.
Az
erõszakmentesség cselekvésmód, mely egyfajta
életmódból következik. ahhoz, hogy nemet mondjunk az
erõszakra elõször is föl kell ismernünk
önmagunkban, azért, hogy a személyes átalakulás
útját elkezdjük. Azaz megpróbáljuk
megélni az erõszakmentességet másokkal és ha
lehet minden élõlénnyel és az egész
természettel kapcsolatban. Ebbõl következik számos
gyakorlat a pedagógiától az
igazságszolgáltatásig, a
mezõgazdálkodástól a
táplálkozásig, a másfajta társadalmi
életre való törekvéstõl a
természetvédelemig, a konfliktusok
megoldásától a pozitív kommunikációig.
Az erõszakmentesség kinek-kinek a gondolat, a szó és
a tett közötti életegység és
összefüggés útja
Ez a
cselekvésmód, melyet Gandhi az igazság erejének
hívott, tudatosítja bennünk saját
felelõsségünket, és személyes
elkötelezettségre vezet minket az igazságért és
az erõszakellen.
Az igazság
helyreállításáért folytatott
elkötelezett küzdelem az ellenfél tiszteletével,
méltósággal és termtõ
bölcsességgel kell történjék.
- 1937
Lanza del Vasto találkozása
Gandhival
- 1948
Az elsõ közösség
alapítása
- 1957-63
Akció az Algériában folyó kínzások
ellen és a katonaiszolgálat-megtagadók
számára a polgári szolgálat lehetõvé
tételéért
- 1958
Az elsõ francia atombomba gyártás elleni
küzdelem
- 1963-65
Böjt Rómában a Zsinat idején a
nagy-hatótávolságú fegyverek nyílt
elutasításáért és az
erõszakmentesség
elismeréséért
- 1972-81
Részvétel a Larzac-fennsíki katonai tábor
kiterjesztése elleni
küzdelemben
- 1987
A kanak nép aktív támogatása a jogaik
elismeréséért folytatott
küzdelemben
- 1990
Részvétel a “STOP-ESSAIS”
alapításában, amely egy nemzetközi kampány a
nukleáris kísérletek
megszüntetéséért
- 1991
Böjt és vallásközi imádság az
öbölháború
okán
- 1992-95
Különbözõ békeakciókban való
részvétel a volt
Jugoszláviában
- 1995
Vallásközi imádság az UNESCO-ban a Pax Christi
nevû mozgalommal (a hirosimai robbantás 50.
évfordulóján)
Gandhinak hála,
az erõszakmentsség fogalma szélesen elterjedt a
vallási kereteken kívül is, mely eredeti bölcsõje
volt. Valamennyi vallás õrzi ezt a kincset, de
különbözõképpen fejlesztették ki. A
Bárka arra törekszik, hogy együttmûködjék
mindezen vallások erejével. De mindazon jóakaratú
emberekkel is, akiket nem érintett meg valamilyen vallási vagy
imádsági forma.
A Bárka
megpróbálja élni az erõszakmentességet az
élet minden aspektusában, megtapasztalni egy
életformát, mely a szolgálat, az osztozás, a
szükségletek lecsökkentése, az önnevelés, az
erõszak különbözõ formái elleni
elkötelezõdés felé fordul.
Csönd és
imádság, munka, a szépség keresése,
ének, tánc és ünnep, mindezek az egység
keresésének jegyei.
Ki-ki helyet és
formát talál elkötelezettségének a mozgalomban
vagy a közösségekben.
Családok
és egyedülállók osztoznak munkában
szolgálatban és szellemi útkeresésben. Mindegyik
közösség egyszerû életmódban él.
Némelyikük paraszti életformát választott (a
környezetet tiszteletben tartva mûvelik a földet), mások
elõnyben részesítik a látogatók
fogadását és a képzéseket.
Ez az élet az
erõszakmentességnek a hétköznapokban való
gyakorlására épül: a feladatok és
felelõsségek megosztása, határozathozatal,
kiengesztelõdés. Ebben a realitásban gyökerezik az
imaélet és a csönd, melyben ki-ki meghívott
saját vallásának elmélyítésére
és a másoké értékeinek
elmélyítésére.
A
közösség tagjai esküvel kötelezik magukat ebben a
testvéri életben, tiszteletben tartva egymás
elõrehaladását.
A Bárka
értékeire hivatkozókból áll. Tagjai
megpróbálják összeegyeztetni hivatásbeli
és családi kötelességeiket az
igazságkeresés és erõszakmentesség
követelményeivel.
Egyszerû
életmódot választanak, mely a szolgálat és az
osztozás felé fordul. Érzékenységük
szerint különbözõ erõszakmentes akciókban
vesznek részt.
A mozgalom tagjai
helyileg és területenként gyûléseket tartanak.
Jelen vannak Európa más országaiban,
Latin-Amerikában és Kanadában is.
Egy
erõszakmentes társadalom felé?
A Bárka tagjai a
mindennapjaikban törekszenek megélni a személyes
tudatosságot, újfajta viszonyt a javakhoz és a hatalomhoz,
egy helyreállító igazságszolgáltatás
megvalósítását és a környezet
tiszteletét.
Ezek lennének
azok az értékek, melyekre egy erõszakmentes
társadalom felépülhetne? A Bárka ezen út
keresésének szánja magát, s ez a
különbözõ vallású nõk és
férfiak kiengesztelõdésén keresztül is
történik. Ezt a társadalmat együtt kellene
fölépítenünk.
(A Bárka
mozgalmát bemutató írás a graz-i Nemzetközi
Ökomenikus Találkozóra készült. Ford: Barna Erika
)