A BÁRKA


Egy mozgalom és közösségek, melyek Lanza del Vasto és Gandhi találkozásából születtek.
Kísérlet az erõszakmentesség megélésére az élet minden összetevõjében

Gandhi

1869-ben, mikor Gandhi született, országát még Indiáknak hívták, s a brit birodalom koronájának ága és Victoria királynõ ékszere volt. Mikor 1948. január
30-án meggyilkolták, India már szabaddá vált. Ez a kis sovány ember elõször a Déi-afrikai indiaiakat emelte fel egyszerû eszközökkel és akciókkal, majd egész Indiát. Nem volt se guru, se szent, se próféta. Népe számára elõször “Mahatma” volt, Nagy Lélek, aztán “Bapu”, Nagyapa. Ma a Nemzet Atyjának hívják.
A történelem nem ismer más olyan népfelszabadítót, ki mint õ, el tudta volna nyerni a szabadságot, a polgári engedetlenség által, melyet õ “az igazság erejének” hívott. Soha semmilyen erõszakot nem alkalmazva.
Lanza del Vasto meséli...
Virrad, mikor elérjük a kicsi telket. A kiszáradt rét közepén sárkunyhó emelkedik, alacsony, nyitott, nem töri meg a tájat. Egy kis félmeztelen öregember, Gandhi a földön ül, a küszöb elõtt, az ereszt nyújtó zsúpfedél alatt. Íme szemeim elõtt van az, aki egymaga mutatott egy kicsiny zöld foltot a század sivatagában. Azért jött, hogy megmutassa ezen a földön a teljes ártatlanság hatalmát. Azért, hogy bebizonyítsa, hogy az képes gépeket megállítani, ágyúkkal szembe nézni, egy birodalmat veszélyeztetni. Azért jött e földre, hogy elhozza ezt az üzenete a Mindeneken túl-valóról, ahol semmi sem változik.
Ezt az igazságot mi keresztények mindig is ismertük. De nálunk olyan árva maradt, olyan különösmód ellenkezett mindazzal, amit a világ és az emberek nekünk tanítottak, hogy nem tudtunk vele mit kezdeni. A templomok falai közt õriztük és a szívek árnyékában. Neki a hindunak kellett jönnie, hogy megtanítsa nekünk amit mindig is tudtunk.
(részlet Lanza del Vasto: Zarándoklat a forrásokhoz címû könyvébõl)

Lanza del Vasto

1901. szeptember 29-én született Dél-Olaszországban. Filozófiai tanulmányai után, 1937-ben találkozott Gandhival, akiben azt látta, aki megoldást hoz az emberek problémáira, megnyitja a béke útjait, és választ kínál a modern civilizáció túlzásaira és rendezetlenségére, az erõszakmentesség által.
1948-ban feleségül vette Simone Gebelin-t (Chanterelle-t). Együtt alapították az elsõ közösséget.
A Bárka fejlõdésének, filozófiai és költõi életmûvének, elkötelezettségének szentelte életét.
Mûvészi adottságait különbözõ területeken gyakorolta: rajz, faragás, zene... Számos erõszakmentes akció elindítója volt. Idõt talált arra is, hogy bejárja a világot, hogy beszéljen az erõszakmentességrõl, a belsõ életrõl és a Bárkáról, hogy felébressze az embereket egy “emberkéz által okozott özönvíz” veszélyére, amely mindannyiunkat elsodorhat.
Murcia-ban halt meg 1981. január 5-én. A Borie Noble-i közösségben van eltemetve.

Az erõszakmentesség

Az erõszakmentesség cselekvésmód, mely egyfajta életmódból következik. ahhoz, hogy nemet mondjunk az erõszakra elõször is föl kell ismernünk önmagunkban, azért, hogy a személyes átalakulás útját elkezdjük. Azaz megpróbáljuk megélni az erõszakmentességet másokkal és ha lehet minden élõlénnyel és az egész természettel kapcsolatban. Ebbõl következik számos gyakorlat a pedagógiától az igazságszolgáltatásig, a mezõgazdálkodástól a táplálkozásig, a másfajta társadalmi életre való törekvéstõl a természetvédelemig, a konfliktusok megoldásától a pozitív kommunikációig. Az erõszakmentesség kinek-kinek a gondolat, a szó és a tett közötti életegység és összefüggés útja
Ez a cselekvésmód, melyet Gandhi az igazság erejének hívott, tudatosítja bennünk saját felelõsségünket, és személyes elkötelezettségre vezet minket az igazságért és az erõszakellen.
Az igazság helyreállításáért folytatott elkötelezett küzdelem az ellenfél tiszteletével, méltósággal és termtõ bölcsességgel kell történjék.

Néhány dátum:

Mi a Bárka ?

Gandhinak hála, az erõszakmentsség fogalma szélesen elterjedt a vallási kereteken kívül is, mely eredeti bölcsõje volt. Valamennyi vallás õrzi ezt a kincset, de különbözõképpen fejlesztették ki. A Bárka arra törekszik, hogy együttmûködjék mindezen vallások erejével. De mindazon jóakaratú emberekkel is, akiket nem érintett meg valamilyen vallási vagy imádsági forma.
A Bárka megpróbálja élni az erõszakmentességet az élet minden aspektusában, megtapasztalni egy életformát, mely a szolgálat, az osztozás, a szükségletek lecsökkentése, az önnevelés, az erõszak különbözõ formái elleni elkötelezõdés felé fordul.
Csönd és imádság, munka, a szépség keresése, ének, tánc és ünnep, mindezek az egység keresésének jegyei.
Ki-ki helyet és formát talál elkötelezettségének a mozgalomban vagy a közösségekben.

A közösségek

Családok és egyedülállók osztoznak munkában szolgálatban és szellemi útkeresésben. Mindegyik közösség egyszerû életmódban él. Némelyikük paraszti életformát választott (a környezetet tiszteletben tartva mûvelik a földet), mások elõnyben részesítik a látogatók fogadását és a képzéseket.
Ez az élet az erõszakmentességnek a hétköznapokban való gyakorlására épül: a feladatok és felelõsségek megosztása, határozathozatal, kiengesztelõdés. Ebben a realitásban gyökerezik az imaélet és a csönd, melyben ki-ki meghívott saját vallásának elmélyítésére és a másoké értékeinek elmélyítésére.
A közösség tagjai esküvel kötelezik magukat ebben a testvéri életben, tiszteletben tartva egymás elõrehaladását.

A mozgalom

A Bárka értékeire hivatkozókból áll. Tagjai megpróbálják összeegyeztetni hivatásbeli és családi kötelességeiket az igazságkeresés és erõszakmentesség követelményeivel.
Egyszerû életmódot választanak, mely a szolgálat és az osztozás felé fordul. Érzékenységük szerint különbözõ erõszakmentes akciókban vesznek részt.
A mozgalom tagjai helyileg és területenként gyûléseket tartanak. Jelen vannak Európa más országaiban, Latin-Amerikában és Kanadában is.
Egy erõszakmentes társadalom felé?
A Bárka tagjai a mindennapjaikban törekszenek megélni a személyes tudatosságot, újfajta viszonyt a javakhoz és a hatalomhoz, egy helyreállító igazságszolgáltatás megvalósítását és a környezet tiszteletét.
Ezek lennének azok az értékek, melyekre egy erõszakmentes társadalom felépülhetne? A Bárka ezen út keresésének szánja magát, s ez a különbözõ vallású nõk és férfiak kiengesztelõdésén keresztül is történik. Ezt a társadalmat együtt kellene fölépítenünk.
(A Bárka mozgalmát bemutató írás a graz-i Nemzetközi Ökomenikus Találkozóra készült. Ford: Barna Erika )