A nem-muzulmán megmozdulások brutális elnyomása ellenére a harmadik világból származó vendégmunkások tízezrei gyakorolják titokban hitüket Szaúd-Arábiában. Gyülekezeteikben keresztény hitre tért muzulmánok tucatjai vesznek részt. A nyugati világ eddig szinte semmit sem tett értük.
Mathilde Comahort és gyermekei a világ minden részérõl kapott levelekkeél
„Vallásszabadság nem létezik. Az iszlám államvallás, a polgároknak pedig muzulmánnak kell lenniük. A kormányzat tilt minden más nyilvános vallásgyakorlatot" – szögezi le félreérthetetlenül az USA külügyminisztériumának Szaúd-Arábiával foglalkozó legfrissebb emberi jogi jelentése.
A szaúdi királyságban dolgozó Fülöp-szigeteki és más harmadik világbeli keresztény vendégmunkások saját testükön tapasztalják ennek – a sok esetben európaiakat sem kímélõ – fájdalmas valóságát.
Letartóztatási hullám
A belügyminisztérium 1998 június elején letartóztatási hullámot indított a fõvárosban Rijadban élõ keresztények ellen. Az elsõként õrizetbe vett híveket kínzásokkal kényszerítették társaik nevének elárulására. Végül tizenegy filippinót és a holland Wim den Hartogot börtönbe vetették, egy elõrehaladott terhes Fülöp-szigeteki asszonyt pedig házi õrizet alá vontak. A tizenhárom letartóztatottat – köztük a lányát házi õrizetben megszülõ kismamát – órákig tartó csoportos kihallgatásoknak vetették alá, de – egy kivétellel – nem kínozták meg. A belügyminisztérium bibliaterjesztéssel vádolta õket – ami súlyos börtönbüntetést vonhat maga után. A nemzetközi tiltakozás és imák hatására 1998 július közepén mindannyiukat szabadon engedték. Ugyanekkor egy magasrangú szaúdi herceg látogatott az USA-ba, hogy – többek között – felavasson egy Los Angelesi mecsetet. A szabadlábra helyezés megkímélte õt a kínos tiltakozásoktól. Két szabadon engedett keresztény Szaúd-Arábiában maradhatott, a többieket kiutasították a Fülöp-szigetekre illetve Hollandiába. Számos keresztényre még keményebb sors vár.
René Comahort
Lefejezés
Donato Lama 1995 október végi letartóztatásához egy 1994 karácsonyán készült fénykép vezetett, amelyen a filippinó más keresztényekkel együtt látható ima közben. Az iszlám bíróság ennek alapján ítélte el kereszténység terjesztésének vádjával. 17 hónapi börtönfogság, kínzások, magánzárka és 70 nyilvános korbácsütés után 1997 március végén kitoloncolták a Fülöp-szigetekre. Ruel Janda és Arnel Bertran, akiket szintén a rijadi Al Malaz börtönbe zártak, még kegyetlenebb büntetést kapott. Állítólagos fegyveres rablótámadás vádjával 1997 május elején mindkettõjüket karddal lefejezték. Egykori cellatársuk, Donato Lama szerint a két Fülöp-szigeteki keresztényt alaptalanul, bosszúból ítélték el. A kivégzés valódi okáról ezt nyilatkozta a Compass Direct keresztény hírügynökségnek: Ruel Janda megvallotta élõ hitét filippinó cellatársai elõtt. A ma is börtönbe zárt René Camahort így írt róla: „Bevezette a >bibliaórákat< itt a börtönben. Amint azt önök is tudják, nekünk bebörtönzött keresztényeknek még imádkoznunk sem szabad. Annak ellenére sem hagyta magát megfélemlíteni, hogy különbüntetésként sokszor csukták magánzárkába."
Közlekedési tábla Mekkában
Imaközösség
1995 augusztusában René Camahort és Gino Moriones együtt esett fogságba. Egy év börtönre és mintegy 3 millió Ft pénzbüntetésre ítélték õket. A vád állítólagos sikkasztás volt. Mindketten hangoztatták ártatlanságukat. Cellájukban – ahol 80–100 filippinóval és ázsiaival zsúfolták õket össze – kezdtek hinni Jézus Krisztusban. A többi kereszténnyel együtt titokban kis csoportokat alkottak, miközben muzulmán börtöntársaik a hatalmas cella távoli sarkaiban gyakorolták hitüket. A keresztények közösen imádkoztak, bibliából idéztek, bátorították és erõsítették egymást. Mind kevesebb filippinó keresztény omlott össze lelkileg és – engedve a börtönõrök nyomásának – tért iszlám hitre, ami idõ elõtti szabadulásukhoz vezethetett. Sõt, a fogvatartott muzulmánok is kezdtek érdeklõdni a kereszténység iránt. Donato Lama szabadulása és Ruel Janda kivégzése után René Camahort vette át a keresztény börtöngyülekezet vezetését. A hatóságok – hogy megakadályozzák a keresztény hit terjedését az Al Malaz börtön négyes részlegében – 1997 júliusban átszállították a hetes részlegbe. René Camahort itt 200 – fõleg arab anyanyelvû muzulmánnal került egy cellába. A börtönhatóságok fenyegetésekkel és ígéretekkel próbálják iszlámra téríteni. Míg Gino Morionest 1998 október elején kitoloncolták a Fülöp-szigetekre, René Camahort ma is szabadulását várja. Idõközben sok muzulmán cellatársuk kezdett érdeklõdni a keresztény hit iránt. Kereszténnyé válni azonban életveszélyes vállalkozást jelent nekik.
A rijadi Al Malaz börtön, ahol René Comahort és más filippino keresztények raboskodnak
Életveszély
„Egy muzulmán számára más hitre térni egyet jelent a hitehagyással. A nyílt hitehagyás bûncselekmény, melyet a saria törvénye halállal torol meg." Ezt állítja az USA külügyminisztériumának emberi jogi jelentése Szaúd-Arábiáról. Az életveszélyes fenyegetés ellenére 50–500 közé tehetõ azoknak a muzulmánoknak a száma, akik kereszténységre tértek és titokban gyakorolják hitüket. A külföldi titkos keresztények számát több mint 40.000-re becsülik. Emberjogi aktivisták bírálják a nyugati államokat, mivel azok – tekintettel a szaúdi olajra – alig tesznek valamit a harmadik világ szenvedõ keresztényeiért illetve az ENSZ tagállamaiban a teljes vallásszabadságért. Jelentések szerint a multinacionális cégek arra ösztönzik munkatársaikat, hogy személyes bibliájukat ne vigyék magukkal Szaúd-Arábiába. Európai keresztények könyörgõ imákkal és tiltakozó levelekkel támogathatják szenvedõ hittársaikat.