Új törvényjavaslat szándékozik nagyobb prioritást biztosítani a vallásszabadságnak az amerikai külpolitikában. Szaúd-Arábia elveszítheti az Egyesült Államok nélkülözhetetlen támogatását. Szudán nemzetközi megtorlásra számíthat.
Frank Wolf képviselõházi tag az államalapító George Washington képe elõtt olvassa fel törvénytervezetét a vallásüldözés ellen. Mögötte szerzõtársa, Arlen Specter szenátor
„Szaúd-Arábiai keresztények üldözésérôl nem tudunk. Sok külföldi dolgozik a királyságban és mindegyiküket vendégként fogadjuk. Minden tiszteletet és megbecsülést megkapnak, amíg a saria törvényeit meg nem sértik” – írta Szaúd-Arábia washingtoni követsége a The New York Times-nak. A lap a New York-i városi tanács elé terjesztett törvénytervezet miatt érdeklôdött a keresztényüldözések felôl. Ez megtiltaná, hogy a város üzleti kapcsolatokat tartson fenn olyan cégekkel, amelyek együttmûködnek a 15 keresztényüldözônek nevezett ország valamelyikével. A Szaúd-Arábiában mûködô társaságok egytôl egyig érintettek, mivel az amerikai külügyminisztérium legutóbbi emberi jogi jelentése világosan kimondja: „Szaúd-Arábiában nem létezik vallásszabadság. Az iszlám államvallás és valamennyi polgárnak muzulmánnak kell lennie. A kormány tiltja más vallás gyakorlását.” Az üzleti világ ellenzi a törvényjavaslatot. A The New York Times újságírója szerint az amerikai üzletemberek soha nem aggódtak a vallásszabadság elnyomása miatt. Az azonban nagyon is aggasztja ôket, hogy az amerikai társadalom egyre türelmetlenebbül szemléli, amint kormányzati pénzek az elnyomókat gazdagítják. 19 város és szövetségi állam készül arra, hogy gazdasági szankciókkal torolja meg az elnyomást. A kongresszus, azaz a képviselôház és a szenátus elôtt is fekszik egy törvénytervezet az ügyben.
John Eibner, a CSI munkatársa a kongresszus emberi jogi munkacsoportja elõtt beszél
Érdekekre hatni
1997. május 20-án Frank Wolf képviselô és Arlen Specter szenátor közös törvénytervezetet nyújtott be, amelyben gazdasági szankciókat alkalmaznak a vallási elnyomással szemben. Azok az országok, ahol üldözik a keresztényeket és más vallási kisebbségek tagjait, nem számíthatnának többé az USA katonai és gazdasági támogatására. Az Egyesült Államok megvétózná hitelkérelmüket a Nemzetközi Fejlesztési Banknál és a Nemzetközi Valutaalapnál és elutasítaná az ilyen országok felvételét a Világkereskedelmi Szervezetbe. Azokat a termékeket, amelyek megkönnyíthetik a vallásüldözést – pl. számítógépes programok –, nem exportálhatnák az üldözô országokba. A vallásüldözésért felelôs kormányhivatalok részére mindenfajta export tilos lenne. A Fehér Ház által létrehozandó kormányiroda feladata a szankcionálandó országok és a vallásüldözést megkönnyítô termékek megnevezése. Ez az iroda ellenôrizné a törvény végrehajtását és készítene jelentést a külügyminisztériumnak. A törvényjavaslat a vallásüldözés áldozatai közé sorolja a keresztényeket, a más hitre tért muzulmánokat, az iráni bahaistákat és a tibeti buddhistákat. Vallásüldözô országok: a kommunista országok, mint Kuba, Laosz, Kína, Észak-Korea, Vietnam és „sok iszlám állam”. Szudán saját fejezetet kapott.
Szudán háborúja
A törvény kimondja: „A militáns szudáni iszlám kormány vallási háborút visel a keresztények, nem-muzulmánok és mérsékelt muzulmánok ellen kínzással, éheztetéssel, rabszolgasággal és gyilkolással.” A kongresszus emberi jogi munkacsoportja meghallgatáson ismertette a törvénytervezetet, ahol John Eibner CSI-munkatárs szemtanúként számolt be arról a tragikus helyzetrôl, amelyet számos szudáni útja során tapasztalt. Az 1980-as évek közepétôl a Dél-Szudánban élô 8 millió feketeafrikaiból több mint 1,5 millió elpusztult és mintegy 5 millió hontalanná vált a háború okozta harcok, éhínség és járványos betegségek következtében. Gyerekek és asszonyok tízezrei tengôdnek észak-szudáni arab kereskedôk rabszolgaságában. A tervezet további szankciókat helyez kilátásba. Minden új beruházás, illetve szudáni termékek külföldre szállítása is tilos lenne. Szudáni repülôgépek nem kapnának leszállási engedélyt és a légügyi szerzôdéseket felbontanák. Az USA nemzetközi szankciókat kezdeményezne – beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsát is – Szudán ellen. A tervezetnek még néhány parlamenti akadályon túl kell jutnia, mielôtt intézkedései életbe lépnek.
Kongresszusi kívánalmak
A tervezetet megvitatják, majd a képviselôház és a szenátus elé terjesztik szavazásra. A bizottság meghallgatásokat szervez a közvélemény alakítására. Ha a képviselôk és a szenátus jóváhagyja a törvénytervezetet, beterjesztik Clinton elnök elé aláírásra. A javaslatból csak az elnök szignálása után lesz törvény. Ha Clinton elnök vétót alkalmaz, a képviselôház és a szenátus kétharmados többsége kell a leszavazáshoz. A The New York Times szerint legalább fél évre van szükség, míg a törvényjavaslat átmegy a kongresszus gépezetén vagy elvetik. Az újságíró ajánlja a törvény támogatását azoknak az amerikaiaknak, akik szeretnék, ha hazájuk szót emelne a vallásüldözés ellen.
Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy az ellenzôknek ugyanennyi idejük, de sokkal több pénzük van és ôk is keményen harcolnak.
|
At the end of May 1997, Congressman Frank Wolf and Senator Arlen Specter presented the „Freedom From Religious Persecution Act of 1997". This Act aims at giving religious freedom higher pirority in U.S. foreign policy. We would like to congratulate the U.S.A. for this initiative and encourage you to increase your efforts in fighting for worldwide religious freedom, in view of your country's founding fathers, many of whom were religious refugees. Yours respectfully and sincerely, __________________________ __________________________
|
Aláírásoddal szólítsd fel Clinton elnököt, hogy világszerte szót emeljen a vallásszabadságért!