|
Vietnam A tiszt és a kislány 25 éve történt: John Plummer amerikai katonatiszt parancsot ad egy vietnami falu elleni napalmtámadásra. Kim Phuc – az égési sebektõl rettenetesen eltorzult testû kislány – meztelenül menekül a lángtengerbõl. Fényképe bejárta az egész világot. Mára mindkettõjük – tettes és áldozat – békét és megbocsátást talált Krisztusban. Valahányszor Kim Phuc a tükörbe néz, újra és újra a 25 évvel ezelõtti napalmtámadás képei tolulnak emlékezetébe, amelyben a teste összeégett. A hátát, mellkasát és karjait ért harmadfokú égési sebek hegek borította csatatérré változtatták a kilencéves kislány puha bõrét. „A lány a képen” 1972. június 8.: tikkasztó déli hõség. A kommunista csapatok által elfoglalt Trang Bang falut már harmadik napja folyamatosan bombázzák. A civil lakosság a pagodában keresett menedéket. Dél körül valaki észreveszi, hogy a pilóták fényjele – ami a célt mutatja – pontosan a pagodára irányul. Elkiáltja magát: „Kifelé, mert mind meghalunk!” Az egész tömeg özönlik a kijárathoz: elõször a gyerekek, utánuk az öregek, végül a szülõk kisbabáikkal. A kilencéves Kim Phuc egy lustán elszálló hatalmas repülõt lát, amint négy bombát old ki. Hirtelen óriási narancsszínû láng lövell föl: napalm! Kim üvöltve tépi le égõ ruháját: „Nong qua, nong qua (nagyon forró, nagyon forró)!” Teste lángoló fáklya, és ha Nick Ut – az AP hírügynökség riportere – nincs ott, sérüléseibe belehal. Nick azonban nemcsak a világhírû felvételt készítette el, hanem megmentette Kim életét is. A kislányt – akinek a bõre 75%-ban megégett – 14 hónapig ápolták a saigoni kórházban. „Egész nap üvöltöttem a fizikai és lelki fájdalomtól – emlékszik vissza. – A karom annyira eltorzult, hogy mindig sírtam, ha egy velem egykorú lányt rövid ujjú pólóban láttam.” Propagandacélokra kihasználva Az évek során javult Kim helyzete. Arról álmodott, hogy orvos lesz és megértheti a múltat. Egy német újságíró hatalmas visszhangot kiváltó cikket írt róla. Az idõközben hatalomra került kommunista rezsim fölismerte a képen szereplõ kislányban rejlõ propagandalehetõségeket. Kim Phucot tanulmányai megszakítására kényszerítették és a „hazánk elleni háború jelképe” szerepét osztották rá. Kim ekkor kezdett angolul tanulni. Angol nyelvû vallási könyveket olvasott, hogy „megtalálja az élet értelmét”. Az egyik különösen magával ragadta: ez volt a Biblia. Egyik rokona segítségével ellátogatott Ho Si Minh (Saigon) város protestáns gyülekezetének istentiszteletére, ami a kommunista Vietnamban nem volt mindennapos esemény! Ho Hien Ha lelkész hite miatt hat évet töltött börtönben. Saját szenvedése következtében hitelesen adta át Krisztus üzenetét Kimnek, akit az evangéliumi Jézus szíve mélyéig megérintett. Keresztény lett és megkeresztelkedett. Kim élete külsõleg és belsõleg megváltozott: legyõzte elkeseredettségét. Legnagyobb álma is teljesült: egy kubai tanulmányúton megismerte jövendõbeli férjét, Toan Bui Huyt. Egy este a hotelszobában ültek diáktársaival. Kimet kivéve mindenki tudta, hogy Toan szerelmes a lányba. Amikor egyikük megkérdezte: „Kim, miért nem mész feleségül Toanhoz?” – a lány szemérõl hirtelen lehullt a lepel: õt, a torz testû fiatal nõt nemcsak kívánatosnak tartja egy férfi, de el is akarja venni! Tíz nap múlva összeházasodtak. Moszkvai nászútjukat kihasználva sikerült Kanadába menekülniük. „Gyûlölettel töltött el, hogy egész életem során állandóan ellenõrizzenek. Egyaránt utáltam a kubai és a vietnami rezsimet is.” Kim, szüntelen fájdalmai és kínzó emlékei ellenére megpróbált Toronto China Town-i kis lakásukban normális családi életet élni. Két fiuk van: Thomas és Stephen. Csak úgy, maga elé mondja: „Isten megajándékozott a boldogsággal” – és sugárzik az arca. Napalmtámadás „Trang Bangban nincs polgári lakosság” – jelentették John Plummer US tisztnek, aki azonnal elrendelte a napalmtámadást... Plummer néhány nap múlva véletlenül meglátta Nick Ut híres fotóját, amelyen a meztelen kislány üvöltve menekül Trang Bangból. A tiszt lelke mélyéig megrendült: nem ezt akarta elérni –, már csak azért sem, mert neki magának is van egy kilencéves fia! „A lány fényképe örökre a lelkembe perzselõdött.” Ettõl kezdve mindig magánál tartotta a képet. A tiszt élete teljesen megváltozott. Céltalanul ténfergett, nem tudván, hogy éljen együtt bûnével. A háború után inni kezdett. Felesége nem bírta tovább és négy gyermekükkel elvált tõle. John Plummer élete összeomlott. Ekkortájt ismerte meg a hívõ Joanne-t. Összeházasodtak és a nõ segítségével megtalálta a bûnbõl kivezetõ utat: Krisztust. John Plummer 1990-ben megkeresztelkedett és lelkész lett. Elvégezte a warrentoni metodista Wesley-szemináriumot. De még akkor is mardosta a bûntudat Kim Phuc miatt: éveken át kutatott a lány után.
Áldozat és tettes: Kim Phuc John Plummer tiszteletessel - a faluja elleni napalmtámadás elrendelõjével. Kim megbocsátott neki. Megölelt Kim Phucot 1996 novemberben meghívták Washingtonba a vietnami háború emlékére rendezett találkozóra. Több ezer vietnami veterán elõtt kijelentette: „Ha találkoznék azzal az emberrel, aki elrendelte a bombázást, ezt mondanám neki: nem változtathatjuk meg a történelmet, de most és a jövõben a békéért kell munkálkodnunk.” Az összejövetel után átadtak Kimnek egy cédulát. Ez állt rajta: „Én vagyok az az ember.” A nõ megfordult és ekkor meglátott egy bûntõl porig sújtott, reszketõ férfit. „Kim észrevette bennem a fájdalmat és a végtelen megbánást. Karjait kitárta és megölelt. Csak ezt tudtam kinyögni: »Nagyon sajnálom.« Azonnal válaszolt: »Megbocsátok, minden rendben van.« Éreztem, hogy újra szabad vagyok, és végre megtaláltam a békét” – foglalja össze John Plummer élete legfontosabb pillanatát. Kim és John azóta barátokká lettek. Együtt imádkoznak és megosztják egymással a legnagyobbat az életben: hitüket. |