|
Tibet Tiltott föld A világpolitika árnyékában közel 50 éve folyik a tibeti kulturális és vallási népirtás a vörös zászló jegyében. E politika szerves részeként nukleáris hulladéklerakót létesítettek a Világ Tetején, hogy az ezredfordulóra megmérgezzék az erôszakmentes ellenállást tanúsító országot. Tibet évszázadok óta békében élt környezetével a hatalmas, zordon, természeti forrásokban gazdag országban. A természeti kincsek nemcsak az alacsony lélekszámnak köszönhetôen maradtak sértetlenek; erre tanít a buddhizmus is, amely minden teremtményt egyformán tisztel. A Kínai Népköztársaság 1951-es, nemzetközi törvényeket sértô tibeti annexiója óta azonban a halál kultúrája uralkodik a Világ Tetején. 47 év Tibetben A nagy sikerû "Hét év Tibetben" címû film 1997-ben az erôszakkal elnyomott tibetiekre irányította a figyelmet. De a Világ Tetején fitogtatott kínai erôdemonstrációknak vége: már nincs szükség rájuk. A 47 éves kínai uralom egyenlege: 1,2 millió embert meggyilkoltak, 135 ezren elmenekültek, a számtalan tiltakozó hangját pedig elnyelték a vastag börtönfalak. Több mint hatezer kolostort leromboltak. A tibeti nyelvet, kultúrát és történelmet felváltotta a kínai. Bár Tibet sohasem küzdött népességi problémákkal, asszonyait nagyrészt sterilizálják vagy megszakítják terhességüket. Az erôltetett bevándorlási politika oda vezetett, hogy ma hatmillió tibeti mellett hét és félmillió kínai él, kisebbséggé téve a tibetieket saját hazájukban. Emögött is Kína brutális egyesítô-politikája húzódik. "Tiltott zóna" A Dalai Láma, Tibet 1959 óta indiai számûzetésben élô politikai és vallási vezetôje a 80-as évektôl erôfeszítéseket tesz, hogy fölhívja a világ figyelmét a Kína által Tibetben okozott nukleáris szennyezésre. Kína azonban elôször 1995 augusztusában ismerte be nyilvánosan, hogy atomhulladékot raktározott Kokonor - a tibeti fennsík legnagyobb tava - mellett. Ez a szemét a "9. Akadémia", másképp "211. Gyár" nevû, Kína elsô nukleáris erômûvének nagyrészt föld alá telepített központi kutatóállomásáról származik. Az erômû Észak-Tibetben, kb. 1170 km2-es "tiltott zóna" közepén fekszik és jó 30 évig üzemelt. A CIA 1966 óta tud róla. Kína a 60-as és 70-es években itt állította elô elsô atomfegyvereit és ismeretlen mennyiségû atomhulladékát. "A sugárveszély jelentéktelen" - áll egy hivatalos kínai, az akciót tisztára mosni hivatott - jelentésben, hozzátéve: nagy ipari üzemek és sok bevándorló telepedett le mostanában a körzetben. Ezzel szemben dr. Tashi Dolma tibeti orvos két évvel ezelôtt szokatlanul nagy mennyiségû veszélyes megbetegedést dokumentált a közeli Reshui és Ganzihe városokban. A torzszülöttek száma megugrott és sok gyerek - akik a nukleáris bázis mellett legeltették állataikat - halt meg rákban az elmúlt öt évben. A kínai kormány 1995. május 15-én úgy határozott, hogy bezárja elsô nukleáris üzemét. Késôbb üzletek, kórházak, gyárak és lakóépületek emelkedtek a környéken. A "tiltott zóna" azonban Peking állandó - bár észrevétlen - megfigyelése alatt áll. Tibet - atomtemetô?
Kína az 50-es évek végétôl gyorsította atomkutatásait és nukleáris erômûveinek nagy részét Tibetbe telepítette. Peking - 1966 júniusi kísérleti atomrobbantásával - megsértette a jelenleg is érvényben lévô moratóriumot. A tibeti területen eddig végrehajtott kísérleti robbantások számát 55-re becsülik. A "Tibeti-Svájci Baráti Társaság" szerint ismeretlen mennyiségû atomhulladékot tárolnak Tibetben. A technikusok hiányos tudása és az elégtelen biztonsági intézkedések csak növelik a rizikófaktort. Kína kíméletlen Tibet-politikája a szomszédos országokat is veszélyeztet. µzsia legnagyobb folyói, a Jangce, a Mekong és a Sárga folyó Tibetben erednek. "A világ egyre zsugorodik, a kölcsönös függôség pedig nô - jegyezte meg tavaly a dalai láma a tibeti népfölkelés 38. évfordulóján tartott genfi ENSZ-értekezletén. - Visszatekintve a XX. századra, nyilvánvaló, hogy az emberi szenvedés, a méltóság, a szabadság és béke semmibe vételének fô oka az erôszak - mint a konfliktusok feloldásának eszköze - dicsôítése." Tôrdöfés a szívbe A kínai kormány állításával szemben Tibetben nincs vallásszabadság. A számûzetésben élô Dalai Lámát - Tibet elsô számú politikai és vallási vezetôjét -, aki állítólag "szét akarja szakítani az anyaországot", a kínai állam ellenségének nyilvánították. Mindent, amit megtestesít - nevezetesen egy egész nép kulturális és vallási identitását - a kommunista párt szerint, amilyen gyorsan csak lehet, "ki kell irtani". 1995-ben a 11. Pancsen Lámát - a Dalai Láma utáni második legfontosabb vallási személyiséget - elrabolták és egy Peking által jóváhagyott Pancsen Lámával helyettesítették - tôrt döfve ezzel a tibeti vallás szívébe. Az igazi Pancsen Láma nyomtalanul eltûnt. 1996-tól a szerzeteseket és apácákat könyörtelen "átnevelô kampány" alá vetették. Február végén ismertté vált, hogy ezt a kampányt Tibet egész népére kiterjesztik. "A vita jelzi, hogy Peking Tibet elleni harcában új fejezetet nyitott" - írta a tekintélyes Tages Anzeiger svájci lap február 26-i száma.
Your Excellency, For many years the most elementary human rights of the Tibetan people have been, and continue to be, sistematically violated. This greatly damages China's reputation in the international community. Therefore we urgently ask you to respect the right of the Tibetan people to self-determination and religious freedom and urge you to reinstate Gedhum Choekyi Nyima, chosen by the Dalai Lama, as the eleventh Panchen Lama. Furthermore we ask you to stop the policy of Chinese mass immigration into Tibet and the nuclear pollution of the region. Yours truly and respectfully,
A tibeti nép legelemibb emberi jogait rendszeresen megsértették a múltban és megsértik ma is. Ez súlyos károkat okoz Kína nemzetközi megítélésében. Haladéktalanul kérjük, tartsa tiszteletben a tibeti nép önrendelkezési jogát és vallásszabadságát, valamint helyezzék vissza a Dalai Láma által választott Gedhum Choekyi Nyima, 11. Pancsen Lámát. |