Kockázati tőke a közösségi vállalkozók számára

Bill Drayton 16 évvel ezelőtt ráébredt arra, hogy a vállalkozáshoz szükséges tehetséget nem csak az üzleti életben kell alkalmazni. A közös érdek céljából alkalmazott vállalkozói készség tiszteletre méltóbb mint az egyén érdekében való és sokkal szükségesebb.
"A közösségi vállalkozók", mondja Drayton, "azon ritka emberek, akik rendelkeznek azzal a rendkívüli látásmóddal, alkotókészséggel és eltökéltséggel, amely a nagy üzletembereket új iparágak létesítésére készteti, de ezeket a képességeiket a társadalmi gondok megoldására fordítják" - olyan társadalmi gondokéra, mint a szegénység, az emberi jogok védelme, a közoktatás, az egészségügyi szolgáltatások, a környezet helyreállítása és az emberek szolgálatában álló gazdaság megteremtése.
A magánvállalkozók jutalma a pénz, a hatalom, a tisztelet. A közösségi vállalkozókat lekicsinyelhetik, azzal is vádolhatják őket, hogy a saját érdekükben cselekednek - azok vádolják őket ezzel, akik csak a saját érdekükben tevékenykednek, - esetenként lecsukják vagy lelövik őket. Azonban nem gyakran, mondja Drayton. Ők realisták, nem mártír természetűek.

A közösségi újítók tőkével való ellátása érdekében Drayton alapított egy Asóka nevű szervezetet. (A név India ősi uralkodójának a neve, aki bölcsessége, türelme és társadalmi vonatkozásokban mutatott rendkívüli alkotóképessége révén lett ismert.)
Az Asóka-ösztöndíjasok gyakran fiatal és ismeretlen emberek, akik a köz javára kezdeményeznek, alapítanak szervezeteket. Az Asóka --szervezet megtalálja ezeket mindenhol és segíti őket fizetéssel, kedvező nyilvánossággal és egy növekvő hivatásos hálózattal. Elég hallani az Asóka-ösztöndíjasok munkájáról, hogy helyreálljon az emberben az emberiségbe vetett hit.
Például Michal Kravcik a Szlovák Tudományos Akadémia víz-szakembere/mérnöke (hidrológusa). A kommunizmus időszakában nem ellenezhette a kormány nagy gátakat építő terveit. Ebben az újonnan szabad országban hallathatja a hangját. Megalapította a Kék Alternatívát, egy csoportot, amelyik arra ösztönzi az embereket, hogy viseljék a gondját a saját vízgyűjtő területüknek.
A Kék Alternatíva védő(?)gátakat (checkdams) és kis tározókat épít, helyreállítja a lápokat, kijavítja a szivárogtatókat, erdőket ültet. Kravcik Szlovákia hegyei közt több helyen bizonyította ezeknek az intézkedéseknek a hatékonyságát, ott, ahol a kormány 1992-ben javasolta hogy a közeli települések vízellátását gátak építésével biztosítsák. Kravcik kimutatta, hogy a helyi közösségek akkora tározó-befogadóképességet és árvízi szabályozást tudnak létrehozni, mint a gát, de kevesebb energiával, kevésbé zavarva a természetet és a településeket, több munkával és egy ötödrész költséggel.
Most a tájegység lakossága, tényekkel, ábrákkal és tapasztalatokkal felfegyverkezve tud érvelni a kormányhivatalnokok előtt. Egy nem régen tartott népszavazáson 98 százalékuk szavazott a gát ellen. Egy korábban szocialista országban ez áttörést jelent nem csupán a környezetről való gondoskodás, hanem a demokrácia gyakorlatában is.

* Dél-Afrikában egy hatgyerekes asszony, Elna Kotze a férjével együtt egy régi autóbusszal kirándulásokat szervezett, amelyen főleg fehér délafrikaiak látogatták Namibia természeti világát. Az üzlet ma 12 busszal dolgozik, de a vadvilág eltűnőben van.
Elna úgy érezte, hogy tenni kell valamit, hozzáfogott az Ukuzwana vállalkozáshoz. Az Ukuzwana 960000 hektáros füves terület, gazdag vízben és természeti kincsekben és olyan madarak is élnek itt, mint sehol máshol a világon. Az ellenőrzés nélküli erdészet kiszárította a vizeket, a szabályozás nélküli legeltetés talajpusztulást okozott és a szennyező iparágak is beköltöztek.
Elna összehívta a tájegység érdekeltségeit, a gazdálkodóktól az üzletembereken keresztül az ökoturizmus idegenvezetőiig, megbeszéléseket szervezett a vízgyűjtő terület kérdéseiről. A résztvevőknek megvoltak a saját tapasztalataik a forrásokról és a földhasználat gyakorlatáról. Kezdték belátni annak szükségességét, hogy egyensúlyt teremtsenek a föld rövidlejáratú kizsákmányolása és a fenntartható, mindenkor előnyöket biztosító használata között.
Kidolgozták a saját földhasználati terveiket. Küzdeni kezdtek a talajpusztulás ellen, az erdők helyreállításáért, tanítják az olyan művelési módszereket, amelyek odavonzzák a ritka madarakat. Sikeresen ellene szegültek egy fenyőfa-ültetésnek, a helyi közösségeknek kiszámították annak rejtett költségeit. Az Ukuzwana vállalkozás most tanfolyamokat szervez a parasztok, állattenyésztők, erdőgazdálkodók és kormányzati tisztviselők számára a fenntartható és jövedelmező földhasználat bemutatására.

* Martha Isabel Ruiz Corzo, akit Patinak hívnak zenetanár volt Mexikóvárosban, ameddig nem betegedett meg a levegőtől. Családjával visszaköltözött férje szülőföldjére a Sierra Gordeba, az ország középső részébe. Ott nagyon szegény embereket, szennyezett vizeket, pusztuló erdőket és talajt találtak.
Pati nagy munkába fogott. Megalapította Sierra Gorda Ökológiai Csoportját. Önkéntesek környezeti nevelési órákat adnak 150 iskolában. Pati egy heti rádióműsor fő száma lett, abban tanácsokat ad, beszél környezetre nézve káros szokásokról és felemelő történeteket mond el.
A csoport több mint 2 millió fát ültetett el, az a szabály, hogy mindenki annyi fát vághat ki, amennyit nyolc évvel korábban ültetett. A csoport sikeres üzletet kezdett komposztáló pöcegödrök és energiamegtakarító fafűtéses kályhák előállításával.

* Több mint 800 hasonló Asóka-ösztöndíjas van és évente mintegy 100 újat választanak. Ezeknek az újítóknak a hatása messze túlterjed a lakóhelyük határain, az egyszerű példaadás révén. Ez - mint írják - értékes forrás azok számára, akik gondolnak a jövőre és érdekeltek a társadalmi vállalkozások gyors fejlesztésében.

Kapcsolat: Ashoka, 1700 North Moore Street, Suite 1920, Arlington VA 22209, tel. 703-527-8300. - Pi.