17. szám

(II. évf., 1997 nov. 5.)

Tartalom

E számunk két aktuális nemzetközi konferenciáról közöl ismertetést: a Nato csatlakozásról és a Duna tárgyalásokról, továbbá az idei Béke Nobel díjas aknabetiltási kampány egy pályázatát közli.

1. 1997. október 30-án Bécsben nemzetközi zöldek Duna-konferenciát tartottak a WWF legújabb tanulmányáról, a konferencia néhány állásfoglalását közzéteszi a Reflex.

2. "Világ NATO nélkül" nemzetközi konferencia (Sajtójelentés)

3. Az International Campaign to Ban Landmines (a taposóaknák betiltásáért küzdô nemzetközi hálózat) poszterpályázata

Cikkek, dokumentumok

1.

1997. október 30-án Bécsben nemzetközi zöldek Duna-konferenciát tartottak a WWF legújabb tanulmányáról, a konferencia néhány állásfoglalását közzéteszi a Reflex.

A dunai ártér helyreállításának megvalósítható megoldása

(Szlovák környezetvédôk sajtóközleménye)

A bôsi gátrendszer megvalósítása az elsô nagy építkezés az 1989 novemberi változások után, amely a korábbi politikai rezsim terveinek megvalósítását tette lehetôvé a vízépítô lobbi számára. Az eredmény Szlovákiában sokféle kivételes természeti érték károsodása lett. Csakúgy mint a múltban, ezt a profitorientált tevékenységet társadalmi szükségletként (áramtermelés, hajózás és árvízvédelem) állították be.

Ezen beállítás ellen szólnak a korabeli tudományos ismeretek, és az a tény, hogy a demokratikusan fejlôdô országok a folyók és vízgyûjtôik ökológiai szerepének helyreállítását részesítik elônyben.

A vízépítô lobbi úgy érvel a bôsi gát mellett, mint ami megmenti a Duna természetes környezetét. A valóság azonban az, hogy a gát és a hajózó csatorna építésével több mint 40 negyzetkilométer területû szlovák ártéri erdôt pusztítottak ki, és az erômû jelenlegi mûködtetése a dunai ártér további károsodását okozza. Társadalmi szervezetek és független szakértôk dolgoznak a környezeti értékek megmentésén, anélkül, hogy lehetôvé tennék számukra a bôsi gát hatásterületéhez tartozó monitoringrendszer eredményeinek megismerését. A monitoringot az állami költségvetés tartja fenn. A bôsi erômû ellenzôi ellen kemény hadjáratot folytatnak az erômû építôi, és az ellenvéleményeket szlovák-ellenes véleményként állítják be. Holott éppen az építôk nem tartják be a szlovák környezetvédelmi minisztérium elôírásait, és a Dunát a szlovák törvények szerint szükséges engedély nélkül terelték el.

A bôsi erômû negatív elsôbbséget valósít meg, amely könnyen közmegegyezéshez vezethet további nagy gátak építésérôl. A tervezett Slatinka és a Tichy Potok gátak problémái, új gátak tucatjainak építési terve és további folyószabályozások, mind-mind a bôsi építkezésre vezethetôk vissza. Ha egyetértünk a gondolattal, hogy a bôsi gát ökológiai építkezés, amely megóvja a Duna-delta természeti értékeit, akkor lehetetlen lesz küzdeni a jövôben a hamis érvek ellen.

Ezek a tények az indítékai a Daphne részvételének a WWF munkájában (Hogyan mentsük meg a Duna árterét?). Hisszük, hogy ez a megvalósítható megoldás segíteni fogja a Duna értékes nedves ökoszisztémájának helyreállítását.

Bécs, 1997. október 30.

A szlovák környezetvédôk képviseletében a DAPHNE Alkalmazott Ökológiai Központ

A Duna ártér megmentése

(A WWF megoldási javaslata a bôsi konfliktusra - Sajtóközlemény)
Bécs, 1997. október 30.

A bôsi erômû által - a Duna árterületén - okozott súlyos károk helyreállítása érdekében Szlovákiának és Magyarországnak növelnie kell az eredeti Duna mederbe kerülô vízmennyiséget a jelenlegi - kevesebb mint 20%- ról - 65%-ra. Ezt a javaslatot összegzi a mai napon kibocsátott "Hogyan mentsük meg a Duna árterét?" címet viselô WWF jelentés, amely oldani kívánja a két ország közötti konfliktust.

A WWF jelentése azokon a tudományos jelentéseken alapul, amelyeket az utóbbi években jórészt elzártak a nyilvánosság elôl mindkét országban. Az adatok szerint a Duna 1992 októberi elterelésével a víz 80%-a átkerült a bôsi üzemvizcsatornába, azóta 2-4 méterrel csökkent a vízszint a folyómederben, valamint az ártereken a talajvíz szintje. Emiatt igen nagy erdôterületeken jelentkeznek a kiszáradás tünetei. Súlyos veszteségek és változások mutatkoznak az árterületek növény- és állatvilágában, különösen a halak, a puhatestûek és a fûzfaerdôk állományában. A ma kibocsátott jelentésben a WWF megállapítja, hogy csak nagy léptékû helyreállítási rendszabályokkal lehet megmenteni a 8000 hektár értékes ártéri erdôt. A kárenyhítésre irányuló helyi intézkedések teljesen hatástalannak bizonyultak.

A hágai Nemzetközi Bíróság a Magyarország és Szlovákia közötti vitában, a bôsi vízerômû építése és mûködtetése tárgyában 1997. szeptember 25-én döntött. A bírák megállapították, hogy "mindkét fél követett el nemzetközileg helytelen cselekményeket", és döntésében a tárgyalásos megoldást írta elô. A bírák javasolták, hogy kielégítôbben oldják meg a Duna-víz elosztását, és ismerjék el az új környezetvédelmi normákat, beleértve az esetleg visszafordíthatatlan károk megelôzését is.

A két országnak most új tárgyalás-sorozatba kell kezdenie, hogy ezeken új megoldást alakítson ki. A tárgyalások megkezdôdtek, ezért a WWF nyilvánosságra hozza a jelentését, hogy normát és javaslatot adjon a megegyezéshez.

"A kérdéskörrel foglalkozó tudósok körében teljes az összhang, hogy a jelenlegi technikai kárenyhítô rendszabályok nem képesek helyreállítani a Duna ökológiai állapotát" - nyilatkozta Philip Weller, a WWF Zöld Duna program igazgatója. "A Duna-ártér megmentéséhez a lényegi elem, hogy a jelenlegi vízmegosztást meg kell fordítani, és a víz kétharmadának vissza kell kerülnie a Duna medrébe. Ha a politikusok a jelenlegi helyzetet csak kis mértékben változtatják meg, ôk lesznek a felelôsök azért, hogy a Duna-ártér ökoszisztémája teljesen tönkremegy."

A WWF anyagot 6 országból 11 helyi és nemzetközi civil szervezet támogatja.

Vizet a Dunába!

(A Duna Mozgalom állásfoglalása)

A bôsi vízlépcsô hatásterületén található Közép-Európa utolsó nagy, potenciális ivóvízkészlete, melynek a megôrzése a térség minden nemzetének közös érdeke. A bôs-nagymarosi vízlépcsôrendszer építése és a bôsi erômû mûködtetése nagy mértékben károsította a Szigetköz-Csallóköz páratlan értékû élôvilágát, a maradványok megmentése a most meghozandó közös döntésektôl függ. Az országok közti vita idôszakában az EU szakértôinek bevonásával folytatott magyar-szlovák tárgyalásokon nyilvánvalóvá vált, hogy a Duna elterelése, a határszakaszon folyó víz drasztikus csökkentése a károk fô okozója. Az EU szakértôk ajánlásai már a hágai eljárás idôszakára is lényegesen több vízhozam biztosításával tartották csak lehetségesnek a károk mérséklését.

Mindezekért

1. A jelenlegi magyar-szlovák tárgyalások fô kérdése a Duna-víz sorsa legyen, az összes többi szempontot ennek rendeljék alá.

2. A Nemzetközi Bíróság ítélete - a vitatott jogi kérdések legmagasabb szintû rendezésével - lehetôvé teszi Magyarország és Szlovákia számára az okozott környezeti károk közös enyhítését, nagy jelentôségû, közös érdekû stratégiai döntések meghozatalát. Követeljük a magyar kormánytól, késedelem nélkül használja ki ezt a lehetôséget a Duna megmentésére!

3. Követeljük, hogy a magyar kormány vizsgálja felül a jelenlegi tárgyaló küldöttség összetételét: abban csak olyanok vegyenek részt, akiknek személyes elkötelezettsége és szakmai múltja garantálja, hogy a hágai bíróság ítéletében kiemelten ajánlott ökológiai szempontokat érvényesíteni fogják!

4. Követeljük, hogy a magyar kormány a tárgyalásokra kérje a Duna vizének ökológiailag kedvezô ideiglenes megosztását!

5. A magyar polgárok nem akarnak több vízlépcsôt! Követeljük, hogy a magyar kormány szerezzen érvényt a hágai bíróság azon ajánlásának, mely szerint sem duzzasztásra, sem újabb gátak építésére nincs szükség a Dunán!

6. Követeljük, hogy a magyar kormány minden egyes megoldási javaslathoz készíttessen környezeti hatástanulmányt, és a környezeti értékeket is figyelembe vevô költséghaszon elemzést!

7. Követeljük, hogy a tárgyalásokba vonják be a hágai bíróság ajánlásának megfelelôen az Európa Unió független szakértôit is!

8. Követeljük, hogy a magyar kormány helyezze az egész tárgyalási folyamatot a Magyar Parlament ellenôrzése alá!

9. Követeljük, hogy minden egyes tárgyalási forduló után tájékoztassák a legszélesebb nyilvánosságot!

Bécs, 1997. október 30.

a Duna mozgalom képviseletében: a REFLEX Környezetvédô Egyesület

Fordította: Reflex Egyesület (Gyôr)

2.

"Világ NATO nélkül" nemzetközi konferencia

(Sajtójelentés)

Az Alba Kör és az American Friends Service Committee október 31 - november 1 között nemzetközi konferenciát rendezett Budapesten. A szervezôk célja az volt, hogy tudományos érveket adjanak a NATO bôvítést ellenzôk kezébe. Be kívánták mutatni, hogy a NATO kibôvítését nem csak szélsôséges erôk bírálják, de komoly amerikai és nyugat-európai szakértôk is elutasító álláspontra helyezkednek. A konferencián 12 elôadás hangzott el angol, amerikai, cseh, finn, magyar, német, norvég, orosz és osztrák kutatók, szakértôk által. A konferencia résztvevôi egyértelmûen kiálltak a NATO kibôvítése ellen, és támogatásukról biztosították az Alba Kört, és a magyar civil szervezeteket a NATO bôvítés elleni tevékenységükben.

A konferenciáról egy angol és magyar nyelvû kiadványt jelentet meg az Alba Kör rövidesen. Néhány elôadás legfontosabb gondolatait az alább gyûjtöttük csokorba.

Michael Simmons a konferencia amerikai rendezôje, az American Friends Service Committee nevében szólalt fel. Elmondta, hogy a béke Nobel-díjas kvéker alapítású AFSC 70 éve dolgozik a béke érdekében az erôszak ellen. Arról beszélt, hogy a NATO csatlakozás helyett a szociális, környezetvédelmi és a gazdasági szférát kellene a közép-európai országoknak fejleszteni.

Alistair Miller, a washingtoni Brit-Amerikai Stratégiai Tájékoztató Központ kutatója elmondta, hogy különbözô költségbecslések készültek a NATO központ illetve az USA kormánya által. Ezek a tanulmányok 10-125 milliárd dollár közé becsülik a NATO bôvítés költségeit, legvalószínûbben 40 milliárd dollár körülire. Miller szerint ezek a tanulmányok nem alaposak, ugyanis nem végeztek részletes számításokat elkészítôik. A tényleges költségek ennél magasabbak lesznek. Mivel a bôvítés költségei nem ismertek, a magyar polgárok egy kitöltetlen csekket írnak alá, ha a népszavazáson igennel szavaznak.

A belépô államoknak szembe kell nézniük azzal, hogy a NATO kompatibilitás eléréséhez a legkorszerûbb eszközöket, fôleg kommunikációs eszközöket kell beszerezniük. A belépés után is követniük kell a haditechnika fejlôdését, és újra meg újra megvásárolni a legkorszerûbb NATO technikákat, amely meglehetôsen sok pénzbe kerülhet.

Az elôadó idézte a Clinton kormány válaszát az egyik szenátor kérdésére, amibôl kiderül, hogy a Clinton kormány nem szándékozik automatikusan teljes körûen garantálni a belépôk védelmét.

Bridget Moix, a Washingtonban lobbizó Friends Committee on Legislation nevében beszélt. Céljuk a Egyesült Államok Szenátusát meggyôzni arról, hogy a NATO kiterjesztése helytelen lépés.

Ismertette a legfontosabb NATO bôvítést ellenzô és támogató érveket. Elmondta például, hogy a befolyásos Helms szenátor, a külügyi bizottság elnöke csak úgy hajlandó támogatni a bôvítést, ha a NATO korlátozások nélkül telepíthet csapatokat, fegyvereket, beleértve taktikai nukleáris fegyvereket is, az új tagállamok területére.A szenátor másik kikötése, hogy el kell utasítani a közép-európai nukleáris fegyvermentes zóna kialakításának gondolatát, és fejleszteni kell a nukleáris erôket Európában.

Jiri Matousek, a brno-i egyetem professzora a NATO bôvítés biztonságpolitikai destabilizáló hatásáról tartott elôadást. Elmondta, hogy a NATO nem biztonsági rendszer, hanem védelmi szövetség. A bôvítés nem ad megoldást a térség biztonsági problémáira, csak az Európát ketté osztó vonalat tolja keletre.

A cseh parlament még nem rendezett vitát a NATO kérdésében, és a kormány kommunikációs félretájékoztatása a magyarországihoz hasonló. A NATO terjeszkedés propagandáját a göbelsi propagandához hasonlította. Minden félreinformálás ellenére a legutóbbi hitelesnek tekinthetô közvéleménykutatások szerint a csehek 38%-a támogatja, 36%-a ellenzi a NATO- csatlakozást.

Xanthe Hall, az Orvosok a Nukleáris Háború Megelôzéséért Mozgalom németországi vezetôje az atomfegyvermentes közép- európai övezet létrehozásának kérdéseirôl beszélt. Elmondta, hogy a nukleáris fegyverek leszerelésének egyik legnagyobb akadálya a NATO bôvítés. A bôvítés hatására Oroszország megváltoztatta nukleáris leszerelési szándékait.

Hiába mondta ki a NATO-Oroszország szerzôdés megkötésekor a NATO, hogy nincs szándékában nukleáris fegyvereket telepíteni, de ezt a jogot fenntartja magának, és nem ad garanciákat az új tagok nukleáris fegyvermentes státuszának megôrzésére. Sôt a tagoknak fel kell készülniük a nukleáris elrettentésben való katonai részvételre, a nukleáris logisztika támogatására. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezô országok egyes katonáit kiképzik a nukleáris technika kezelésére, és a körülményeket felkészítik a nukleáris eszközök gyors telepítésére.

A negatív hatásokat egy közép-európai nukleáris fegyvermentes övezettel lehetne csökkenteni, amely a Balti tengertôl a Fekete tengerig terjedne, magába foglalva a NATO jelenlegi területe és Oroszország között fekvô államokat. Ezt követeli egy nemrégiben kiadott nyilatkozatában 12 béke Nobel- díjas is.

Xanthe Hall szerint téves az az elképzelés, hogy a NATO csatlakozás elôsegíti az EU csatlakozást. Éppen ellenkezôleg, a Nyugat ezzel akarja pótolni az EU csatlakozás elhalasztását.

Jorgen Johansen, a Háborút Ellenzôk Nemzetközi Szövetségének norvég elnöke elôadásában titkos norvégiai atomfegyver telepítésekrôl beszélt. Norvégia a NATO belépés feltételeként kikötötte, hogy területén békeidôben nem telepíthetôk nukleáris fegyverek. 1973 és 1983 között az általa vezetett csoport kutatásokat végzett, és ennek alapján megállapították, hogy Norvégia területén mintegy 40 titkos nukleáris katonai bázis található. A nukleáris fegyverek telepítésének tényét a NATO a norvég parlament, és a védelmi miniszter elôtt is eltitkolta.

Johansen felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO csatlakozni kívánó országokat ugyanúgy félre fogja vezetni a nukleáris fegyverek telepítésének kérdésében, mint azt Norvégiában megtette. Ugyanis hasonló esetek megtörténtek Spanyolország, Izland és Görögország esetében is.

Ismertette annak a norvég katonatisztnek az esetén, aki részt vett egy hadgyakorlaton, amely egy feltételezett orosz támadás esetére készített fel. A hadgyakorlaton atomfegyverek bevetését gyakorolták, mert a NATO nukleáris filozófiája szerint területet, és nem embereket kell védeni.

Az egyik német hozzászóló ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a német pilóták egy részét kiképzik nukleáris fegyverek alkalmazására és ettôl a perctôl kezdve nem német, hanem NATO kötelékbe tartoznak.

Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivôje elôadásában elmondta, hogy a magyar kormány kíméletlen NATO propagandát folytat. A médiatörvényt felügyelô Országos Rádió és Televiziós Tanács konkrét döntéseire hivatkozva bizonyította, hogy a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium által támogatott és az elektronikus sajtóban megjelent mûsortámogatása megsérti a médiatörvényt, és szinte valamennyi általa támogatott mûsor megsérti a kiegyensúlyozott információközlésre vonatkozó szabályokat. Az Országgyûlés Külügyi bizottsága levélben kívánta véleményének megváltoztatására bírni az ORTT-t. A kormány NATO kommunikációs startégiája során megsérti a közbeszerzési és reklám törvényt. A NATO csatlakozást anyagilag is támogatják a közép-európai fegyvertenderekben érdekelt fegyvergyártó cégek is. A NATO kommunikációs startégia pénzek szétosztásának nyilvánosságra hozatalától a külügyi tárca elzárkózott. 1997-ben a NATO csatlakozási propaganda költségeit összesen mintegy fél milliárd forintra lehet becsülni.

Vit László közíró a magyar sajtóban a NATO mellett érvelô volt katonatisztekrôl, pártok mellett dolgozó "független" biztonságpolitikai szakértôkrôl és az eurobürokratákról szólt. Tárgyszerû elôadásában kitért a NATO és az EU tudatos összemosására, a NATO katonai jellegének tagadására is.

Csapody Tamás és Vit László "Ámokfutás a NATO-ba" címmel a konferenciára jelentette meg a NATO-csatlakozást ellenzô tanulmánykötetét.

Budapest, 1997. november 1.

Megjelent:
Csapody Tamás - Vit László: Ámokfutás a NATO-ba c. könyve
310 oldal, ara: 450 Ft

Kaphato az Alba Körben, konyvesboltokban valamint a Cartofilus kiado arusitohelyein: 1. Pavilon a BKV-metro Deak teri allomasan a 47-es, 49-es villamos fele vezeto kijaratnal 2. Pavilon a metro Kalvin teri allomasan 3. a Kussuth teri metro allomasan (es talan az Okoszolgalatnal...)

"A kötet íróit egy máig megfejthetetlen rejtély inspirálta, hogy nem tudtak kézenfekvô választ adni arra a kérdésre: mi szükség van Magyarország katonai szövetségbe lépésére a hidegháborús korszak végén? Olyan kötetet tart a kezében a kedves olvasó, amelz a szerzôpáros e témakörben mehgjelent vagy kiadásra szánt írásait, publicisztikáis, interjúit, tanulmányait tartalmazza..."

Méret: rövid összefoglaló
Fordította: Alba Kör (Budapest, V. Balaton u. 25. Tel/fax: 332-6109)

Pályázatok

Poszterpályázat

Az International Campaign to Ban Landmines (a taposóaknák betiltásáért küzdô nemzetközi hálózat) poszterpályázatának témája:

"Küzdj velünk az aknamentes világért".

Négy korcsoportba sorolják a nevezôket:5-10, 10-15, 15-20, 20-.

Határidô (postai bélyegzô dátuma): 1997. november 21.

A poszter mérete: 46 x 61 cm. Lehet vízszintes vagy függôleges.

A Campaign teljes nevének szerepelnie kell a poszteren, és kiírható a téma is: "Creating a World Free of Landmines", vagy a téma saját meghatározása.

Bármely technológia használható, kivéve azok, amelyek a poszter felületét egyenetlenné teszik (pl. üveg, fa, mûanyag felragasztása a lapra). A felhasznált ötletnek saját kútfôbôl kell származnia (könyvbôl, újságból átvett nem az). A poszter készülhet erôs papírra, fa- vagy habszivacs lapra vagy hasonló, max 1 cm vastag anyagra.

A poszter hátára kerüljön fel a kitöltött jelentkezési lap:
teljes név, születés dátuma, elérhetôség, szervezet és annak elérhetôsége, 3-4 sor arról, hogy mit jelent a mûvészi tevékenység a pályázat készítôjének (poster caption), és a következô szöveg: "This poster is my original work. I know that this poster will not be returned and that it becomes the sole property of the International Campaign to Ban Landmines." (Ez a poszter az én eredeti munkám. Tudomásul veszem, hogy nem fogom visszakapni és az Aknák betiltásáért nemzetközi kampány kizárólagos tulajdonává válik), és a pályázó aláírása mind a jelentkezési lapon, mind a poszteren.

A posztert a következô címre kell küldeni:
International Campaign to Ban Landmines/U.S. Campaign
c/o Vietnam Veterans of America Foundation
2001 S Street, NW Suite 740
Washington D.C. 20009

Eredeti cím: Call for Posters
Nyelv: angol
Fordította: S.K.
Forrás: International Campaign to Ban Landmines/U.S. Campaign