30. szám

(III. évf., 1998 jan. 9.)

Tartalom

E számunk a Balaton Bulletin nyári szám egy tanulmányát közli, két könyvismertetést, és nemzetközi események idôpontjait. Mellékletünk Helena Norberg-Hodge, az Ôsrégi jövendôk (Ladakh) szerzôjének tanulmánya.

1. James Perry és Elizabeth Vanderklein: Az idô és mérték szerepe a vízminôségszabályozásban

A globális méretûektôl a mikroélôhelyekig, geológiai idôtávolságoktól a nanoszekundumokig minden egyes fokon más-más korlátok és szabályok érvényesülnek. A tudomány általános csapdája, hogy a skála egyetlen fokán vizsgál Ä és a gazdálkodás általános hibája, hogy terveit csak egy bizonyos fokhoz igazítja.

2. Könyvek: "A hagai dontes", A csodálatos fák!

3. Nemzetközi idôpontok.

Melléklet: Helena Norberg-Hodge: A bolygószintû függôségtôl a helyi kölcsönös egymásrautaltságig/együttmûködésig

Cikkek, dokumentumok

1.

James Perry és Elizabeth Vanderklein: Az idô és mérték szerepe a vízminôségszabályozásban

Ez a tanulmány a szerzôk Vízminôség: Egy természetes erôforrás kezelése c. könyvének (Blackwell Science, London 1996) egy szemelvénye. Perry és Vanderklein mindketten a minnesotai egyetem Natural Resources (Természetes Erôforrások) tanszékén dolgoznak.

Legtöbbünk számára a folyók, tavak és más természeti képzôdmények idôben és térben változatlannak tûnnek. A vízszint évszakonkénti változásával tisztában vagyunk, de elvárjuk, hogy a folyó mindig ugyanazon mederben folyjon, a zúgók és tavak évrôl évre ugyanazon a helyen legyenek. Elfogadjuk, hogy egyes fák a part mentén elpusztulnak és helyettük mások nônek, de elvárjuk, hogy az erdô ugyanolyan maradjon. Nézôpontunk korlátozza a megfigyeléseinket. A térbeli és idôbeli változásokat a megtett távolság mértékéhez és megfigyeléseink idôkeretéhez viszonyítjuk. Kevesen ismernék fel közülünk ugyanazt a folyószakaszt, ha kétszáz évvel ezelôtt látnák, vagy egy repülôgépbôl, esetleg egy hal szemszögébôl néznék.

A természeti jelenségek tér- és idôbeli tényezôk széles skáláján jelennek meg, globális méretûektôl a mikroélôhelyekig, geológiai idôtávolságoktól a nanoszekundumokig. Minden egyes fokon más-más korlátok és szabályok határozzák meg a viselkedést és a struktúrát. A tudomány általános csapdája, hogy a skála egyetlen fokán vizsgál változásokat és feltételezi, hogy az eredmények más fokokon is megmagyaráznak változásokat Ä és a gazdálkodás általános hibája, hogy terveit egy bizonyos fokhoz igazítja és elnéz azon hatások fölött, melyek alacsonyabb vagy magasabb fokokon jelentkeznek.

Az ökológia lemaradt a föld- és légkörtudományoktól a természeti folyamatok fokozat-függôségének felismerésében; talán azért, mert az ökológiai folyamatok többnyire értelmezhetôk az emberi idô keretein belül, szemben a fizikával, asztronómiával vagy a geológiával. A fok-tényezô mégis elsôdlegessé kezd válni az ökológiában, mivel a technológia lehetôséget biztosít az ökológusoknak, hogy a fokok sokkal szélesebb skáláján vizsgáljanak, tanulmányozzanak egyes sajátságokat. Jelentôs változásokat hozott például a táplálék-körforgás elméleteiben a mikrobiológiai folyamatok vizsgálata. A satellite-felvételek szintén fontos globális jellegzetességeket tártak fel az erôforrás-gazdálkodás elôtt.

A vízminôség-gazdálkodás esetében idôbeli skála mentén jelölhetô egy adott vízminôségen észlelt hatások erôssége és tartóssága. Például erôs mérgek hatása napokon belül észlelhetô. A lebomlás és a vízhozam változásai az évszakokban mérhetôk. Tartós tényezôk mint klímaváltozás, a trágyák, vagy az egzotikus fajok problémája csak az évtizedek skáláján észlelhetôk. Minél erôsebb a behatás, annál gyorsabban jelentkezik az eredménye és annál finomabb fokon végezhetôk megfigyelések.

Az ökológiai jelenségek megjósolhatósága a térbeli és idôbeli minták közötti kapcsolattól függ. Gyakorta a természeti erôforrás-gazdálkodás nagy területek fölött rendelkezik de csak rövid távú tanulmányokra alapoz. Fel kell ismerni, hogy a tér-tényezô növekedésével az idôintervallumnak is nônie kell, mert nagyobb méretek esetén a folyamatok alacsonyabb szinten mûködnek, nagyobb késéssel indirektebb hatásokat eredményeznek. Mindenféle elôrejelzés egy térben nagy kiterjedésû rendszer dinamikájáról, amely nem foglalja magába az idôbeli faktort, ál-jóslat.

Menedzsereknek, tudósoknak, stratégia-tervezôknek mind saját érdeklôdési skálájuk van. Egy gyárigazgatót valószínûleg csak az a folyószakasz érdekel, ahova gyára szennyvízcsövei ömlenek; egy városi víztisztasági szakembert aggaszthat több csô együttes hatása, mely nagyobb területet és nagyobb idôkeretet foglal magába. µllami szinten az érdekeltség kiterjed arra is, hogy a városok szennyvize milyen hatással van a terület talajvizére és a vidék vízellátására.

Mivel a vizsgálat foka határozza meg, mi kerül megvilágításba, ennek a foknak a kiválasztása Ä csakúgy mint korlátainak és hatáskörének minél pontosabb ismerete Ä igen kritikus. Egy kritikájukban például Carpenter és Kitchell (1987) megállapítják, hogy hasonló tavak hasonló vízválasztóban és éghajlaton vízhozamukat tekintve tízszeres különbséget is mutathatnak. "µltalában hetente vagy kéthetente veszünk mintát és éves hozamot számolunk, ezáltal vizsgálatunkat egy-két idô-fokozatra korlátozzuk. A magyarázat nélküli változatosságot okozhatják olyan dinamikus folyamatok, amelyek a figyelmen kívül hagyott idôskálákban zajlanak."

Ugyanúgy a folyókban levô csigák méretérôl és bôségérôl szóló tanulmány (Crowl and Schnell, 1990) meg tudná magyarázni a talált változatosságot a folyami rákok bôsége és az algás biomasszák tényezôjével (nagy skálán), az ár-apály szintjével és az altalaj-részecskék méretével (kisebb skálán), vagy a mikro-elôfordulási helyekkel, pl. tavak, zuhatagok (még kisebb skálán). A megfigyelô érdeklôdési skálája és mintavételi szabályainak megválasztása meghatározhatja az ökológiai tanulmányokból levont következtetéseket.

A fajok eloszlását a korallzátonyokon (ami egy finom skálát igénylô kérdés) erôsen befolyásolják a sztochasztikus (statisztikailag valószínû) események, így a helyi halközösség faji összetétele gyakran nem mondható meg elôre. De nagyobb vonalakban nézve az összetett korallzátonyokon lévô korall rendszerek elôre látható közösségi összetétel mintákat mutatnak. Ebben a skála kritikus: az egyik szint eredményeit nem lehet vonatkoztatni a másik szintre. Hiba lenne feltételezni, hogy mivel a véletlen események egy korallzátonyon megjósolhatatlanná teszik a halak eloszlását, nagyobb területre is ez érvényes. Az analízis mérete meghatározza a megértés fokát.

A megfigyelôk szakmai beállítottsága szintén befolyásolja a rendszerek megértésének módját. Például az ugyanazt a folyót kiértékelô hidrológus és vízminôségi szakember különbözô változók iránt fog érdeklôdni és valószínûleg más térbeli mértékre fogja osztani a folyót. A "folyó-kiterjedés" a hidrológus számára lehet az a távolság, mely meghatározza a lehetséges árterületet. A vízminôségi szakember esetleg a parti földhasználati mintákból indul ki.

A hierarchia-elmélet legutóbbi fejlôdése egy újabb módot kínál az átgondolásra és a mértékek közötti eligazodásra. Az elmélet szerint a durva méretû folyamatok korlátozzák a finomabb méretûeket. A durva méretû folyamat lehet is, meg nem is a finom méretûek felhalmozódása Ä lehet több a részek összegénél. Néhány praktikus szabály különösen hasznos vezetési szempontból:

- Fontos a többszörös skálák használata az összetett folyamatok megértésénél. (Az egyik skálán levont következtetések nem magyarázzák meg a más skálájú folyamatokat.)

- Az elôrejelzés (magasabb, durvább vagy hosszabb távú szintre vonatkozóan, alacsonyabb, finomabb vagy rövidtávú szinten gyûjtött információra alapozva) nehéz. A lefelé irányuló jóslás nem lesz specifikus, de sikeresen felismeri az általános irányvonalakat és változókat.

- A magasabb szintek korlátozzák a mintákat és a folyamatokat alacsonyabb szinten.

A hierarchia-elmélet segít a skála hatások közötti bonyolult összefüggések megmagyarázásában. Például az algák elsôdleges termékenysége nemcsak a foszfor- és nitrogénkoncentrációkkal van kapcsolatban, hanem a nitrogén/foszfor aránnyal is. Ezt a hajszálnyi, de jelentôs különbséget a fokozat-hierarchiákra való odafigyeléssel fedezték fel egy tóban lévô kémiai összetevôk vizsgálatakor.

A hatékony vízminôség-szabályozásnál figyelni kell a többféle skálára. Az egyszerûsítés (finomabb skálákra) és a csoportosítás (durvább skálákra) mûvészete a kulcs az ökorendszerek kellô megértéséhez. A hierarchia-elmélet azt mutatja, hogy a csoportosítás a nehezebb feladat Ä és a vezetôk leggyakrabban ezzel találják szembe magukat. Az ökológia egyik nagy kihívása annak az ismerete, hogyan lehet a zajon keresztül megtalálni a mintát, egyben ez az egyik kulcsfontosságú jártasság, mellyel a fenntartható döntések születnek.

Eredeti cím: The Role of Time and Scale in Water Quality Management
Nyelv: angol
Eredeti méret: teljes fordítás
Forrás: The Balaton Bulletin (Summer 1997)
Fordította: T. T.

Környezeti Nevelés

Braus, Judy (ed.): A csodálatos fák!

Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 502[37] R 36

Braus, Judy (ed.): Trees Are Terrific! (Ranger Rick's NaturScope)
A csodálatos fák!
Washington, D.C. : National Wildlife Federation, 1988. - 76 p., ill.

KIKNEK SZOL
A könyvben található gyakorlatok óvódai és általános iskolai pedagógusoknak nyújtanak útmutatót.

TARTALOM
A kézikönyv óvódapedagógusok és általános iskolai tanárok számára ad seg(tséget a fák és az erdô témakörének feldolgozásához. 5 fô részének felép(tése: rövid háttérinfomáció a részterületrôl, ehhez kapcsolódó gyakorlatok, melyek végrehajtását a könyvbôl közvetlenül kimásolható (angol nyelvû) feladatlapok seg(tik. A külön-külön is elvégezhetô, részletesen elmagyarázott gyakorlatokat 3 korcsoportba sorolja: óvóda-2.osztály, 3-5. osztály, 6-7. osztály. Az összesen 24 gyakorlatból 8 a szabadban is elvégezhetô. A lap szélén külön jelölik a javasolt korosztályt, a szükséges anyagokat, eszközöket, a más tantárgyakkal (természettudomány, matematika, irodalom, képzômûvészet) való kapcsolatot.

FELSZERELÉS, ANYAGIGÉNY
A szükséges anyagok, ill. a szakirodalom c(mei az egyes gyakorlatok mellett vannak feltüntetve

FEJEZETEK
Bevezetés; Tartalomjegyzék; Mi teszi a fát fává? Rövid elméleti összefoglaló a fák felép(tésérôl ; 8 gyakorlat a különbözô korosztályok számára; A gyakorlatokhoz közvetlenül felhasználható, sokszoros(tható munkalapok ; A fák életciklusa - rövid elméleti összefoglaló a fák szaporodásáról, élettanáról és elterjedési területükrôl; 5 különbözô gyakorlat, 1 oldal sokszoros(tható munkalap; Az erdô, mint életközösség - a növény- és állattársulások szintezettsége, anyag - és energiaáramlása; 4 gyakorlat, munkalapok; Az ember és az erdô -rövid áttekintés az erdôk hasznos(tásáról és néhány környezeti problémáról (pl.erdôtüzek, erdôirtás stb.); 3 gyakorlat, munkalapok ; A fák szerepe az életünkben - a fák szerepe az emberiség történetében; 4 gyakorlat, 1 oldal munkalap; "Ravasz sarok" - kézmûves ötletek az elsô öt rész kiegész(téséhez; Függelék: ellenörzô kérdések, kislexikon, bibliográfia (könyvek, filmek, diasorozatok, hangfelvételek, oktatócsomagok stb.); A munkalapokon feltett kérdések megoldásai.

MAGYAR NYERSFORDITAS
A kiadvány szabadon felhasználható szövegrészeirôl

Albert Judit ismertetése
(A Soros Alapítvány támogatásával)

Könyv

"A hagai dontes"
cimu konyv az interneten a Duna Kor

http://www.eunet.hu/danube-circle/

vagy az Enciklopedia Kiado

http://www.c3.hu/~encipubl/

honlapjan keresztul erheto el. Az Interneten az angol es a magyar szoveg egyutt, parhuzamosan is olvashato.

A konyv mar kaphato nehany konyvesboltban (peldaul Irok Konyvesboltja az Andrassy uton es a Pont Konyvesbolt a Merleg utca2120).

Forrás: Vargha Janos, Környész '98 jan. 5.

Idôpontok

1998. jan. 11-31. Dartington (GB): Buddhist Economics" seminar with A. T. Ariyaratne and Sulak Sivaraksa. (Schumacher College, The OldPostern, Dartington, Totnes, Devon TQ9 6EA, GB. Tel: +44-803-865934, fax: -866899)

Febr. 23-25, Genf: Conference of People's Global Action against "Free" Trade and the World Trade Organisation (WTO). (Peasant Movement of the Philippines, kmp@info.com.ph)

Márc. 8-28. Dartington (GB): Seminar "Science and God" (with M. Th. MacGillis, Mae-Wan Ho, Keith Ward). (Schumacher College)

Melléklet

Helena Norberg-Hodge: A bolygószintû függôségtôl a helyi kölcsönös egymásrautaltságig/együttmûködésig

[A szerzô svéd származású nyelvész, tízegynéhány éven át dolgozott Ladakhban, hogy segítsen az ország hagyományos kultúrájának és mezôgazdaságának a megôrzésében. Az Ökológia és Kultúra Nemzetközi Társaságának alapítója és igazgatója. Híres könyve: Ancient Futures: Learning from Ladakh, (Ôsrégi jövendôk - Ladakh tanulsága) - Sierra Club, 1991.]