34. szám

(III. évf., 1998 jan. 24.)

Tartalom

E számunk a Junge Kirche 1997 dec. "Teremtés megôrzése" rovata ismertetését hozza, egy környezeti nevelés könyvismertetést, amerikai püspökök éhségsztrájkjáról ad hírt az iraki szakciók ellen, és két könyvre hívja fel a figyelmet.

1. A Teremtés megôrzése: Klímavédelem és a fejlôdô országok (Háttérbeszámoló a Kyoto-i Konferenciához), Egy német bírói tanács keménységet követel a környezetszennyezôkkel szemben, "Az atomerômûvek nem növelik a gyerekek rákos betegségeinek kockázatát", Az egyházak az atomenergiáról való lemondást sürgetik, A Német Evangélikus Egyház szükségét látja a bio-szabadalmak szabályozásának, Éles kritika a Német Evangélikus Egyház magatartása ellen, Az EU minisztertanácsa engedélyezte az "élettel kapcsolatos szabadalmakat".

2. Tankönyv: Tanítsuk meg gyermekeinket szeretni a Földet

3. Amerikai püspökök éhségsztrájkja az iraki szakciók feloldásáért

4. Könyvek

Cikkek, dokumentumok

1.

A Teremtés megôrzése (Junge Kirche 1997 dec. rovata)

Klímavédelem és a fejlôdô országok
(Háttérbeszámoló a Kyoto-i Konferenciához)

Igazságosság vagy gazdaságosság? Ez a kérdés áll a Kyotoban az üvegházgázok kötelezô csökkentésérôl tárgyaló klíma-diplomaták elôtt. Feltehetôen igazságos lenne, ha a környezetet több mint száz éve erôsen megterhelô ipari országok vállára raknák a teljes terhet; viszont gazdaságos az lenne, ha mindenekelôtt a fejlôdô országokban kerülnék az üvegházgázok kibocsátását.

Ugyanis egy tonna széndioxid az egy tonna széndioxid, a Föld klímájának teljesen mindegy, honnan származik; de míg az ipari országok gazdasága és magánháztartásai kínosan ügyelnek arra, hogy hatékonyan bánjanak az energiával, a Harmadik világban óriási megtakarítási tartalékok szunnyadnak (pl. ha Kína a 15 évnél fiatalabb, fosszilis tüzelésû erômûveit átállítaná, az évente legalább 90 millió tonnával csökkentené a széndioxid-kibocsátást, ami a német kibocsátás jó 10 %-ának felel meg).

A konfliktus vélt megoldását "Joint Implementation"-nek hívják (JI): a klímavédelmi intézkedések közös végrehajtása. Ennek értelmében az egyes országok azáltal is teljesíthetnék károsanyag-kibocsátás csökkentési kötelezettségeiket, hogy más államokban megfelelô intézkedéseket tesznek. Ezt a koncepciót már 1992-ben fölvették a klímavédelmi eszközök listájára, de aztán kétség uralkodott gyakorlati végrehajthatóságát és a fejlôdô országok ellenállását illetôen egyaránt; ez utóbbiak ugyanis attól féltek, hogy az ipari országok így olcsón kivonják majd magukat a felelôsség alól. Az 1995-ös berlini konferencián azonban elhatározták, hogy egy 1999-ig tartó tesztfázisban kipróbálják a JI-t. Kyotoban a JI jövôbeli alkalmazása a vita tárgya.

Az átfogó megoldás esélyei nem túl jók: az ipari országok hajlanak a JI konkretizálására, a Harmadik világ országai azonban húzódoznak, és azt kívánják, hogy az ipari országok a maguk területén nyújtsanak nagyobb teljesítményeket; félnek az öko-imperializmustól is, és attól is tartanak, hogy a mostani kedvezô csökkentési lehetôségeket késôbb drága intézkedésekkel kell megfizetniük.

Tehát kevés a remény a megegyezésre, és így további értékes évek mehetnek veszendôbe.

Egy német bírói tanács keménységet követel a környezetszennyezôkkel szemben

A környezetet mérgezô anyagok elôállítói és forgalmazói a jövôben mélyebben nyúljanak a zsebükbe - ezt követeli egy kritikus bírákból és ügyészekbôl álló (Rotenburg an der Fulda-i illetôségû) német szervezet. Nézetük szerint nem járja, hogy a környezetet és az egészséget károsító termékek okozta milliárdos költségeket végül is az adófizetôknek és a biztosítottaknak kelljen megfizetniük.

A 180 jogász messzemenôen megegyezik abban, hogy pl. a gyerekek fogait bizonyíthatóan az édes bébiteák tették tönkre, vagy hogy sok ember egészségét a mérgezô fakonzerváló anyagok, vagy azbesztet tartalmazó építôanyagok rongálták meg. Noha az azbeszt (rák)veszélyessége már a 20-as, de legkésôbb a 40-es években ismert volt, az ebbôl fakadó egészségi károsodásokat ma is a különbözô biztosítópénztáraknak, de végsô soron az embereknek kell megfizetniük, részben a folyton növekvô tb-hozzájárulásokkal, részben az adók és illetékek folyamatos növekedése révén.

Ezért követeli a szóban forgó testület, hogy a jövôben a gyártók és forgalmazók fizessék a környezetszennyezés következtében keletkezô károkat.

"Az atomerômûvek nem növelik a gyerekek rákos betegségeinek kockázatát"

Ezt állítja az a tanulmány, amelynek elkészítésére a német környezetvédelmi minisztérium adott megbízást. A felmérések szerint a nyugat-német atomerômûvek közelében nem állapítható meg a 15 év alatti gyermekek rákos megbetegedéseinek növekedése, ezért a jövôben nincs is szükség további vizsgálatokra, hanem a felnôttek leukémiás megbetegedéseinek kutatását fogják ösztönözni. Ezt a tervet a német környezetvédelmi minisztérium 1,3 millió márkával támogatja.

Az egyházak az atomenergiáról való lemondást sürgetik

A németországi Ahaus evangélikus gyülekezete követeli a haladéktalan lemondást az atomenergiáról azzal az indokkal, hogy túl nagyok az emberre és a környezetre leselkedô veszélyei. A település két katolikus egyházközsége is fölemelte szavát a magenergia felhasználása ellen, mivel annak "technikája nem elég biztonságos".

Egyúttal fölajánlották ezek az egyházak (mivel Ahaus a Castor-szállítmányok egyik lehetséges köztes tárolója), hogy keresik a párbeszédet az atomerô szószólói és ellenzôi között.

A Német Evangélikus Egyház szükségét látja a bio-szabadalmak szabályozásának

A Brüsszelben bemutatott dokumentum szerint a fejlôdô országok hátrányos megkülönböztetését kizárandó, módosítani kell a fennálló nemzetközi szerzôdéseket és ki kell bôvíteni a kartelljogot.

A géntechnika abszolút ellenzôitôl eltérôen a szerzôk nem a bio- és génszabadalmak általános tilalmáért szállnak síkra. Az élet méltóságának figyelembevételét elôíró parancs szerintük nem jelenti azt, hogy a gének és élô organizmusok szabadalmaztatása erkölcsileg elvetendô lenne; a szabadalmak nem az élet tulajdonjogát alapozzák meg, hanem csupán mások kizárását az esetleges használatból, hangzik az érvelésük. A szakembercsoport amellett van, hogy jobban védjék a növények és azok hatásainak azt az ismeretét, amivel a Harmadik világ bennszülött népessége generációk óta rendelkezik.

Az újszerû élelmiszerek (Novel Food) tekintetében azt mondja a tanulmány, hogy a géntechnikailag megváltoztatott táplálékokkal szemben nem állnak fönn etikai megfontolások, mindenesetre a felhasználóknak szabadon kellene tudniuk dönteni arról, vásárolnak-e ilyen termékeket, vagy sem.

Éles kritika a Német Evangélikus Egyház magatartása ellen

A bajor evangélikus tartományi egyház környezetvédelmi megbízottja, Rainer Hennig élesen kritizálta a Német Evangélikus Egyház imént ismertetett, "Egyetértésben a teremtéssel" c. tanulmányát, s azt mondja, hogy ez az írás "az ipari stratégiák megáldása", határozottan mutat be valamit, amirôl még egyházon belüli vitákat kellene folytatni, s a kritikus kérdések csak "a mindenekelôtt mezôgazdasági géntechnika általános elfogadásának lábjegyzeteiként" kerülnek elô benne; az egyház ezzel megsértette sok tagját, akik kritikusak a géntechnikával szemben, és "elfecsérelte a géntechnika etikai problémái körüli dialógus esélyét". Hennig olyan szakkonferencia megrendezését indítványozta, amely a kritikus szembenézés fóruma lenne.

Az EU minisztertanácsa engedélyezte az "élettel kapcsolatos szabadalmakat"

Az 1997. november 27-i döntés értelmében az Eu-ban a jövôben "az élettel kapcsolatos szabadalmakat" is be lehet jelenteni. A gazdasági miniszterek tíz évi vita után szavazták meg a biotechnológiai találmányok jogi védelmét. Ennek értelmében nem szabadalmaztatható az emberek klónozása, a beavatkozás az emberi átörökítôanyagba és emberi embriók alkalmazása ipari célokra. A jogszabály feltehetôen 1998. tavaszán lép hatályba.

Eredeti cím: Bewahrung der Schöpfung
Nyelv: német
Méret: tömör ismertetés
Forrás: Junge Kirche
Dátum: 1997. dec.

Környezeti Nevelés

Tanítsuk meg gyermekeinket szeretni a Földet

Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 502[37] L 10

Lachecki Herman, Marina - Passineau, Joseph F. - Schimpf, Ann L. - Treuer, Paul: Teaching Kids to Love Earth
Tanítsuk meg gyermekeinket szeretni a Földet
Duluth, MN : Pfeifer-Hamilton, 1991. - 175 p., ill.
ISBN 0-938586-42-4

KIKNEK SZÓL
Szülôknek, pedagógusoknak (elsôsorban iskolán kívüli programok szervezéséhez) és mindenkinek, aki maga vagy családja életét természettel kapcsolatos élményekkel szeretné gazdagítani

TARTALOM
A könyv az élményszerzésen keresztül történô nevelésre összpontosít, elsôsorban a szülôknek kínálva szabadidôs, családi programokat, melyek nem csupán a család fiatalkorú tagjainak fognak maradandó élményt szerezni. Természetesen tanárok is sok hasznos ötletet meríthetnek belôle iskolán kívüli, pl. tábori programok tervezésekor. Különlegessége, hogy foglalkozik kulturális hagyományaink, családi gyökereinek ápolásával is.

IDÕIGÉNY
Egy- vagy többnapos, vagy évente ismétlôdô programok, elfoglaltságok (látogatás a nagymamánál az ôsi házban, a családi nyaraló naplója).

ESZKÖZIGÉNY
Semmi különleges, esetenként részletezve.

FEJEZETEK
- Kíváncsiság: közös séta, fantázia megmozgatása, éjszakai kirándulás
- Felfedezés: játékok a természetben; természetben használatos praktikák elsajátíttatása a gyerekekkel; vadles; utazás a múltba: családi, kulturális hagyományaink
- Felfedezés: a cukorjuhar, a tûz, egyedül a természetben, elmélkedés a hóban
- Közös élmények: mesemondás, közös siker, szervezett családi programok a szabadban, menedék a világ zajától (pl. családi nyaraló)
- Szeretet és gondoskodás: nagy elôdök követése, gyakorlati természetvédelem

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
A "Kíváncsiság" valamint a "Felfedezés" c. fejezetek

Ortmann-né Ajkai Adrienne ismertetése
(A Soros Alapítvány támogatásával)

Hírek

Amerikai püspökök éhségsztrájkja az iraki szakciók feloldásáért

Három amerikai katolikus püspök éhségsztrájkba kezdett kedden és már több mint ötven (az amerikai püspöki kar 360 tagjából) írta alá a Clinton elnökhöz címzett követelést, hogy vessenek véget az Irak elleni szankcióknak. "Még soha nem láttam ilyen szenvedést" mondta Thomas Gumbleton, Detroit segédpüspöke, aki tavaly Irakban járt. A levél II. János Pál pápa 1991-es enciklikájából idézi, hogy a népeknek tárgyalásokkal kell megoldaniuk vitáikat és nem szakciókkal és erôszakkal.

A támogató püspökök közül 15 azt is jelezte, hogy csatlakozik a kemény "iraki étrendhez": az átlagos iraki polgár hetente 25 gramm teával, 5 font liszttel, 31 gramm sóval, 1.3 font rizzsel, 0.61 font lencsével és 0.6 font fôzôolajjal rendelkezik.

Eredeti cím: Bishops' hunger strike
Nyelv: angol
Eredeti méret: ismertetés
Forrás: Chicago Tribune (sojourners-list@ari.net)
Dátum: Január 21, 1998

Könyvek

Modern Times. Lebensstile und Inszenierungen. 1995 Hg. v. Zukunfts- und Kulturwerkstatte (Schönlaterng. 9, A-1010 WIEN). öS 98, -
(Modern idôk. Életmódok és Alkalmazások.)

Lothar Bossle: Zur Soziologie utopischen Denkens in Europa. Von Thomas Morus zu Ernst Bloch. 1997 Bonifatius Verlag Bd. 7826. DM 16,80
(Az utópikus gondolkodás szociológiája Európában. Morus Tamástól Ernst Bloch-ig.)