40. szám

(III. évf., 1998 márc. 7.)

Tartalom

TARTALOM (11 ezer leütés)

E számunk a Junge Kirche '98 januári számának "A Teremtés megôrzése" rovatát és egy környezeti nevelési könyvet ismertet, valamint az Amnesty International akcióját az Emberi Jogok Nyilatkozata 50 éves évfordulójára.

Gyorshír: Dr. Ulrich Duchrow elôadása (a kiadott meghívótól eltérôen) március 20 pénteken fél tizenkettôkor lesz a Stefánia Palota nagytermében (Bp. XIV., Zichy Géza u. 3.) szinkrontolmácsolással. Címe: A civil társadalom jelentôsége a politikai-gazdasági problémák megoldásában a globalizáció korában. A kétnapos tanácskozás címe: Intellektuális panoráma a következô évszázadról. Meghívókat igen korlátozott számban a Zugló Polgármesteri Hivatal (252-4168) ad ki.

1. A Teremtés megôrzése: A Kyoto-i klímakonferencia (1997. december) jegyzôkönyve. A klímavédelem legfôbb eszköze a széndioxiddal kereskedés. Az USA-ban szalonképessé válik az emberek klónozása. Pártok fölötti kezdeményezés Németországban a bioetikai konvencióval kapcsolatban. Kelet-német nemzeti parkok kiárusítása.

2. Környezeti Nevelés: Campbell, Bernard: Humánökológia. Helyünk a természetben az ôstörténettôl napjainkig

3. AI akció az Emberi Jogok Nyilatkozata 50 éves évfordulójára.

Mellékletünk a Gaia Sajtószemle 323. számának fordított anyagai.

Cikkek, dokumentumok

1.

A Teremtés megôrzése

A Kyoto-i klímakonferencia (1997. december) jegyzôkönyve

A záródokumentum hat üvegházgáz kibocsátásának csökkentést írja elô, melyek közül a széndioxid 50 %-ban felelôs az üvegházhatásért. Az elôírás szerint az ipari országoknak 2008-2010-re átlagosan 5,2 %-kal kell csökkenteniük kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest.

A kritikusok mindenekelôtt a jegyzôkönyv kibúvóit kifogásolják, melyek lehetôvé teszik egyes ipari országoknak, hogy tulajdonképpen mentesüljenek a kitûzött feladattól. Különösen az ún. kibocsátási bizonylatokkal történô kereskedés lehetôségét kifogásolják (aminek a pontos feltételeit egyébként 1999-ig kell kidolgozni).

A jegyzôkönyv lehetôvé teszi, hogy bizonyos intézkedéseket a széndioxid kibocsátás ellenében számoljanak el, pl. ha olyan fákat telepítenek, amelyek megkötik a gázt; persze ennek mérésére és ellenôrzésére nincsenek még megbízható módszerek.

Az ún. fejlôdô országoknak mindenekelôtt az USA által követelt bevonása a programba kimaradt a jegyzôkönyvbôl. Eredetileg szó volt arról, hogy esetleg önként bekapcsolódnak, de ezt is törölték.

A klímavédelem legfôbb eszköze a széndioxiddal kereskedés

Legalábbis ezt állítja Udo Ernst Simonis, a környezetvédelmi politika berlini professzora, aki nagyon helyteleníti, hogy a Kyoto-i konferencia szóban forgó ajánlását sok környezetvédô és a médiumok "kibúvónak" nevezik, holott ô a klímavédelem másik két eszköze mellett (környezetvédelmi adók és különleges illetékek, ill. közös intézkedések /Joint Implementation/) ezt tartja a legfontosabbnak. E modell lényege abban áll, hogy minden érintett ország kapna (vagy meg kellene vásárolnia) egy igazolványt arról, hogy konkrétan mennyi gázt bocsáthat ki.

Ez ugyan ténylegesen "jogot adna" bizonyos mértékû szennyezéshez, de annak összmennyisége alacsonyabb lenne az eddiginél.

Ugyanis a klímarendszernek, tekintettel az üvegházgázok globális diffúziójára, teljesen közömbös, hol történik a glóbuszon kibocsátás, fô, hogy az kevesebb legyen. Gazdaságilag viszont fontos, hogy ugyanabból a pénzbôl Kínában sokszorosan nagyobb mértékû kibocsátás-csökkentést lehet elérni, mint pl. Németországban. Ögy tehát jobban meg lehet közelíteni az ökológiai célkitûzést, és az eljárás gazdaságilag is hatékonyabb.

Másfelôl nem állja meg a helyét az az ellenvetés sem, hogy az igazolványokkal kereskedés révén egyes országok kivonnák magukat a rájuk kirótt kibocsátás-csökkentés alól. Ugyanis azoknak az ipari országoknak, ill. gazdasági ágaknak és vállalkozásoknak, amelyek a megszabott határ fölött vannak, vásárolniuk kellene ilyen igazolványokat azoktól az országoktól, ill. gazdasági ágaktól és vállalkozásoktól, amelyek a határ alatt vannak, s ez a vásár aztán igen sokba kerülhet nekik, ha a forgalomban lévô széndioxid-kibocsátási igazolványok piaci ára fölötte van a kibocsátás-csökkentés árának; legkésôbb ekkor az érintettek tartózkodnának a vásárlástól.

Ily módon elvész a "kibúvó"-vád alapja. A teljes megoldás felé természetesen leginkább a három módszer (környezetvédelmi adók, Joint Implementation és kibocsátási igazolványok) kombinált alkalmazása vihet közelebb.

Az USA-ban szalonképessé válik az emberek klónozása

égy tûnik, hogy kilenc hónappal a Dolly nevû klónozott bárány nagy-britanniai bemutatása után az USA-ban egyre inkább eltûnik az ellenállás az emberek klónozásával szemben. Nancy Duff, az etika kiérdemesült princetoni professzornôje meg van gyôzôdve arról. hogy a science-fiction vízió hamarosan valóra válik: még a szerzôk most iskolás korú gyermekeinek életében klónozott babák jönnek világra. Véleménye szerint ezért már most meg kell fontolni, hogyan viselkedjék a társadalom a klónozott emberekkel. Semmi esetre sem szabad diszkriminálni ôket, mint korábban a "házasságon kívül született" gyerekeket.

Sok amerikai orvos és etikus osztja Duff asszony azon nézetét, hogy elkerülhetetlen az emberek klónozása. Az eljárás ellenzôit már sarokba szorították a lelkes támogatók, s most a kritikusoknak kell "bizonyítaniuk", hogy a klónozás "rossz", míg néhány hónappal korábban még a támogatóknak kellett viselniük a bizonyítás terhét.

Clinton elnök az elmúlt nyáron törvényjavaslatot nyújtott be az emberi klónozás betiltásáról. Nancy Duff azonban tart attól, hogy az esetleg meghozandó törvény betartását nem lehet ellenôrizni, s a merev "nem" helyett átfogó vitát javasol; akkor talán elkerülhetôk a modern eugenika legrosszabb vadhajtásai, melyek a kritikusok szerint "biokapitalizmusba" fognak torkollni: a gazdagok ígéretes utódokat fognak megrendelni a laborokban, és magzatokat fognak tenyészteni, hogy késôbb szerveket "arassanak" különbözô transzplantációkhoz.

Pártok fölötti kezdeményezés Németországban a bioetikai konvencióval kapcsolatban

Egyes CDU-, SPD- és Zöldek-képviselôk szembefordultak azzal, hogy az Európa Tanács bioetikai konvenciója felpuhítja az emberi élet védelmét; ez a dokumentum ugyanis (amelyet az Európa Tanács 40 tagállamából 20 már aláírt) bizonyos feltételek mellett lehetôvé tesz beleegyezôképességgel nem rendelkezô személyeken végzett kísérleteket. A képviselôk hangsúlyozzák, hogy az emberi méltóság nem függhet az érintett személy pillanatnyi szellemi képességeitôl.

Kelet-német nemzeti parkok kiárusítása

Elutasítást és felháborodást váltott ki a természetvédôkbôl a védett kelet-német nemzeti parkok hatalmas területeinek "kiárusítása", vagy olcsón a régi tulajdonosoknak, vagy a lehetô legdrágábban másoknak. Az alternatív Nobel-díjas Michael Succow szemére veti a szövetségi kormányzatnak, hogy a természetvédelemre való tekintet nélkül, anyagi szükségbôl kéz alatt elkótyavetyéli a német egység "ezüst étkészletét".

µllítólag már számos védett területet adtak el "gyalázatos áron" a régi grófoknak és hercegeknek, akiknek elôvásárlási joguk van az olcsó vételre; pl. egy 930 hektáros, az UNESCO bioszféra-tartalékába tartozó erdôt (a Berlintôl észak-keletre fekvô Schorfheide mellett) hektáronként 1420 márkáért adtak el, viszont a nemzeti parkok iránt érdeklôdô természetvédôknek az említett árak tízszeresét kellene fizetniük.

Succow attól tart, hogy az eladás után kemény konfliktusok támadnak az új tulajdonosokkal: vagy felpuhítják a védelmi státust, vagy a tulajdonosok fognak évenkénti kártalanítást követelni. Az eladás így igencsak rossz üzletté válhat az állam számára is.

Eredeti cím: Bewahrung der Schöpfung
Nyelv: német
Méret: tömör ismertetés
Forrás: Junge Kirche
Dátum: 1998. január
Fordította: R. T.

Környezeti Nevelés

Campbell, Bernard: Humánökológia. Helyünk a természetben az ôstörténettôl napjainkig

Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 572 C 11

Campbell, Bernard: Human Ecology. The Story of Our Place in Nature from Prehistory to the Present
Humánökológia. Helyünk a természetben az ôstörténettôl napjainkig
New York, NY : Aldine de Gruyter, 1995. - ix, 213 p.
ISBN 0-202-02035-5

KIKNEK SZÓL
Felnôtteknek (antropológusoknak, biológusoknak, környezetvédôknek és minden érdeklôdô olvasónak)

TARTALOM
A könyv írója magyarázatot keres arra, hogyan kerültünk a jelenlegi evolúciós és ökológiai válságba. Ahhoz, hogy megoldást találjunk magunk megmentésére, feltétlenül meg kell ismernünk, hogyan alkalmazkodott az emberiség természeti környezetéhez (éghajlat, talaj) történelmünk során, és hogyan jutottunk a természetes egyensúlytól a természeti források pusztító kihasználásáig. Ezt az egyes élôhelyek (biom) átfogó bemutatásánál táblázatokkal, térképekkel, rajzokkal és fényképekkel teszi szemléletessé. Ugyanazzal a problémával nézünk szembe, mint elôdeink - a túléléssel. A technika nem segít és nem véd meg attól a helyzettôl, hogy tökéletesen és végletesen függünk a természeti környezettôl, amelyben a növényekkel és az állatokkal együtt élünk. Egyetlen lehetôségünk van, megtalálni az új egyensúlyt a természeti erôforrások ésszerû felhasználásával és a szabályozott népességnövekedéssel

FEJEZETEK
Bevezetés: Evolúció és környezet; Trópusi esôerdô: távoli szülôhelyünk; Trópusi szavanna: biom; Mérsékelt övi erdôk; Az északi füves puszták és fenyôerdôk; Tundra; Vadászok és gyüjtögetôk; Pásztorkodás; Mezôgazdaság és a környezeti szennyezés; Város; Emberi ökoszisztéma: múlt, jelen, jövô.

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

Darvas Katalin ismertetése
(A Soros Alapítvány támogatásával)

Akciók

AI akció az Emberi Jogok Nyilatkozata 50 éves évfordulójára.

Az Amnesty International egymillió e-mail aláírást szándékozik április 4-én átadni az ENSZ-nek, hogy az Emberi Jogok Nyilatkozata fontosságát hangsúlyozza.

A http://www.amnesty.nl weboldalt meglátogatva támogathatod aláírásoddal az akciót.

Melléklet

Gaia Sajtószemle 16. évfolyam 323. szám fordított anyagai

TARTALOM

Szerkesztôségi: Beszélgetés Denise-zel
Chomsky: Izraeli terrorizmus
10. Hírek
14. Környezet-egészségügy
15. Bölcselet
A kergekór és a prionok
Teendôk a daganatos betegségek ellen
Beszélgetés Paul Virilioval (részlet)
(Ezt itt nem közöljük, mert a Bocs Fordító az egészet hozza majd.)
A buddhizmus az Egyesült Államokban
Malajziai jogtalanságok
Chomsky a vallási fundamentalizmusról
Keresztényüldözô kurdok
Capra: Shiva tánca
Capra: Az idô-paradoxon

Kiadja: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület Klubja (ETK)

Szerkesztô: György Lajos, gyorgy@koki.hu

Beszélgetés Denise Lassawval, 1997. december 8. Készítette Hendrei
Tibor és Vértesi Attila (Tibetet Segítô Társaság) (Részletek, a teljes
anyag 4 Gaia-oldal)

-Denise, légy szíves beszélj életed fôbb állomásairól, és mond el
nekünk hogyan kerültél éppen Alaszkába!-

Gyermekkorom óta érdekelt a pionírok és az olyan emberek élete, akik
szoros közelségben élnek a természettel. Bár New York-ban nôttem fel, de
erdôben akartam élni, bennszülött "indián" lenni. Tibet is érdekelt, 12
éves koromban mondtam a szüleimnek, hogy a 21. születésnapom elôtt Tibetbe
fogok menni. 18 éves koromban Párizsban tanultam, ott hallottam, hogy nem
mehetek Tibetbe, mert Kína elfoglalta, és nem kapok beutazási engedélyt.
Visszamentem Amerikába, Kaliforniába kerültem. Ez a szólásszabadság
mozgalmának idôszaka volt 1965-ben, és a hippi idôszak kezdete. Sokan
beszéltek akkoriban egy más fajta életmódról, ami eltért az amerikai
társadalomra jellemzô materialista, fogyasztói életformától. Errôl azóta
is csak beszélnek...

Mûvészetekkel, kézmûvességgel foglalkoztam, írtam. Találkoztam
olyanokkal akik kommunát akartak építeni. Valaki vásárolt egy darab földet
Új-Mexikóban, építettük a kommunát, ami nagyon sokat jelentett nekünk, de
amikor a ház készen lett, kiderült, hogy az egész nem úgy mûködik, ahogyan
elképzeltük. Akkoriban egy "tipi"-ben, egy sziú sátorban laktam. Ha benne
laksz, érezheted az eget magad körül. Egy kora reggel arra ébredtem, hogy
valaki figyel engem, valaki jelen van. Kinyitottam a szemem, és két
fénypontot pillantottam meg a tipi tetején levô nyíláson keresztül: a
hegyek fölé emelkedô két csillagot. Nagyon érzékenyen éreztem akkor a
földet, és mindez arra sarkallt, hogy menjek még távolabb az emberektôl,
és éljek egyedül. Új-Mexikóban azonban, egy nô nem volt biztonságban
egyedül. Egy alkalommal kaptam két kék madártollat, amiket a magasba
tartottam és ôk Alaszkába húztak engem. Nem tudom miért, nem is kérdeztem.
Mindig hittem, hogy egy jó tündér vigyáz rám, aki lehetne talán a Tibeti
istennô, Dolma Tara. ... A kutyámmal beültem a kocsimba, és Alaszkába
hajtottam. Azt hittem csak körülnézek, és már fordulok is vissza. Találtam
egy kis 4x4 m-es faházikót, ahol eltöltöttem elsô telem egyedül a
kutyámmal. Kerozin lámpáim voltak, és fafûtésem. Mivel apám megtanított
hegeszteni, és szerszámokat használni, egy embernek vontatható hajótartót
készítettem. Cserébe adott nekem egy lelôtt rénszarvast, amelyet elegendô
volt egy fára akasztanom, mivel a tél folyamán gyakran -40 øC-nál is
hidegebb volt. Ha húst akartam, fûrészeltem róla. Volt még valamennyi rizs
és bab is nálam. Cseréltem, ha szükségem volt valamire. Zoknikat, sapkákat
kötöttem, nem akartam pénzt használni. Néha egy hónap is eltelt, mire
emberrel találkoztam. Láttam viszont grizli medvéket, tôlük nagyon féltem.
Ültem a kicsi házban, imádkoztam, meditáltam és úgy éreztem magam, mint
egy kismadár a bambuszkalitkában, amit ha akar, a medve egy mozdulattal
darabokra zúz. Felidéztem hát az egész erdôt, minden lényt, ami mozog
körülöttem. Kiterjesztettem a tudatom az összes mókusra, madárra és a
többi élôlényre, és mindenre ami mozgott. Erôteljes tapasztalat volt, az
egyedüllét legmélyét érzékeltem. Akartam érezni az emberi lét lényegét.
...

Az érzelmi, szellemi képességeimre voltam kíváncsi az egyedüllétben.
Rájöttem, hogy amikor nem hasonlítom össze magam másokkal, amikor nem
gondolok arra, hogy mit csinálnak a barátaim New Yorkban, akkor nem érzem
magam magányosnak. Én egy teremtmény vagyok, a kutyám egy másik, a mókusok
is teremtmények, a madarak is teremtmények, ott van továbbá a hold és a
fák, és mi mindannyian együtt vagyunk, és ez így van jól.

-Denise, egy személyben te csinálod az Alaszkai Homerban az Alaszkai
Tibet Bizottságot. Légy szíves beszélj a munkádról.

-7 évvel azután, hogy az erdôbe költöztem, úgy gondoltam itt az ideje,
hogy emberi lényekkel találkozzam. Találkoztam egy emberrel, aki tibeti
tudós volt, költô, szerzetes. Nechung Rinpoche tolmácsaként jött
Amerikába, ahol Alaszkába is meghívták ôket. Amikor a hóval és jéggel
borított magas hegyeket meglátta, úgy érezte, otthonra talált. Nemsoká
visszajött, összeházasodtunk, és vele, Ngodup Paljorral 1979-ben
megalapítottuk az Alaszka Tibet Bizottságot...

A férjemnek csodálatos humorérzéke volt, és imádta az állatokat, azt
mondtuk: a jávorszarvasok ismerik Tibet igazát, és a halak is ismerik
Tibet igazát, még a szúnyogok is ismerik a tibeti Dharma igazságát, és az
összes mókus, nyúl, sündisznó és rénszarvas hisz Tibetben, ez hát a mi
bizottságunk. Bevettük az összes állatot és érzô lényt Alaszkában, mert
természetüknél fogva mind összhangban vannak a Dharmával, és tudják, hogy
Tibet igaz ügyérôl beszélni kell.

Eljártunk az államszövetségi épülethez március 10-én, a tibeti nép
nemzeti emléknapján. A kormányhivatalok elôtt tüntettünk. A nagy hidegben
az újságírók 10 perc alatt elkészítették az interjút, s amikor már
mindenki megfagyott, összepakoltunk mindent, és mentünk haza teázni. De
másnap az újságok címlapján, és a TV híradóban voltunk. Lassanként
megismertek bennünket, mert Paljor volt az egyetlen tibeti Alaszkában.
Tanítottuk az embereket, és beszélgettünk velük, és ha valami történt,
mint például amikor tibetieket végeztek ki Kínában, akkor
sajtóértekezletet tartottunk. Így kezdôdött. Miután Paljor meghalt
1988-ban egy baleset következtében, akkor kezdtem el igazán dolgozni.
Semmi szégyenlôsség nem volt bennem, megmondtam, hogy Tibetért dolgozom,
tüntettem, megszerveztem, hogy az emberek leveleket írjanak. Emberbaráti
munkákat szerveztem: önkénteseket, akik tibeti telepeken segítenek,
tanítanak, egészségügyi szolgálatot teljesítenek vagy angolt tanítanak. Az
emberek bármely képességüket felajánlhatják, s én bátorítom ôket, hogy
tegyék meg. Iskolákban beszélek a gyerekeknek Tibetrôl, diavetítéseket
tartok, filmeket mutatok be. Az elmúlt négy évben dolgoztam egy filmen is
William Bacon rendezôvel. A címe: "Tibet, egy villanás az idô tengerében".
Már öt tibeti él Alaszkában. Egy kis levélújságot is szerkesztek, s
Paljor megkért, hogy a címoldalára rajzoljak valamit. Egy tibeti khampa és
egy eszkimó együtt dobolnak most a címlapon. 350 fôs címlistánk van.
Rendszertelenül adom ki a lapot, mert elég drága dolog Alaszkában a
sokszorosítás. 350 km-t kell a hegyek között vezetnem, több folyón
átkelnem, hogy Anchorageba jussak, ahol olcsóbb a sokszorosítás, mert
Homerban, ahol én lakom nem tudnám ezt elvégezni. Most, hogy itt az
internet, az emberek rengeteg információhoz jutnak, szinte nincs is
szükség már a lapomra.

-Ha jól tudom jelentôs szerepet vállaltál az Alaszkai Buddhista
Közösség életében. Mondanál errôl is valamit?

-1979-ben Paljorral útnak indítottuk a Koechen Dharma központot.
Koechen azt jelenti "hóföld". Ebben tibeti és zen buddhizmust gyakorlók
egyaránt voltak, mivel egyetlen központ sem volt Alaszkában. Meghívtunk
tibeti lámákat, néha egy egész hónapra.Egyre többen lettünk, egyre több
tanítóval találkoztunk. A csoport egyik felét jobban érdekelte a zen, mint
a tibeti buddhizmus, így ketté váltunk. Nem sokkal ezután Paljor meghalt
egy baleset folytán. Jelenleg a zen csoport még mindig mûködik, van egy
másik tibeti csoport Anchorageban, én pedig a Koechen csoportot
megtelepítettem Homerban, ahová azóta is hívok tibeti lámákat tanítani. Ha
jön valaki tanítani, 35-40 ember is elôkerül az erdôkbôl, vagy az öböl
túlsó oldalán fekvô szigetrôl, hogy meghallgassa. Úgy érzem magam, mint az
Alaszkai Dharma ôsanyja, aki elülteti a magot, de gondoznia nem is kell,
mert a mag önmagától is igen erôs, mindig nô.

-Az EÁ.kormánya, vagy valamely kormányzati szerv segíti-e munkádat? Az
elnököktôl oly sokszor hallott emberi jogi kijelentéseknek van-e súlyuk,
ha a oly távoli országról van szó, mint Tibet?

-Semmi támogatást nem kapok, az emberek kisebb adományokkal támogatnak.
El tudom képzelni, hogy a kormány, amikor emberi jogokról beszél, talán
szeretné elhinni magáról, hogy ôszintén teszi ezt. Attól tartok azonban,
hogy a valóságban olyan vállalatok irányítanak mindent, amelyeket csak a
pénzszerzés érdekel, és ha szándékukban áll is az emberi jogokkal
foglalkozni, elôször a saját házuk táját kellene kitakarítani.

-Beszélj nekünk néhány szót a természetvédelemmel kapcsolatos
munkádról!

-Hiszem, hogy a természet ölén élni jobban felhívja az ember figyelmét
arra, hogy mi a természet rendje. Mennyire függünk az évszakoktól, a
hótól, a nap forróságától, az erdôtüzektôl, hiszen a bennünket körülvevô
környezet az otthonunk. De ez mindenhol így van, csak amikor a vad vidék
közepén élsz, akkor ezt erôsebben érzékeled. Amikor tehát védjük a
természetet, nem valami külön dolgot mûvelünk, hanem saját
életfeltételeinkre figyelünk. Azon a gyönyörû helyen ahol élek, ahonnan
120 kilométeres körzetben két aktív vulkánt is látok az ablakomból, ott
muszáj környezetvédelemmel foglalkoznom: az olajtársaságok fúrni akarnak
mindenfelé, a fakitermelô társaságok letarolják az összes fát, és
szennyezik folyóvizeket, nagybani halászat folyik, különösen kint a mély
vizeken, ahol kimerítik a lazac és egyéb halállományt. Hogy ott élhessünk,
ismernünk kell a földet, és meg kell tudnunk védeni. Olyanokkal dolgozom,
akik ugyanúgy gondolkoznak mint én. Tárgyalásokra járunk, tiltakozunk,
leveleket, bejelentéseket és kérvényeket írunk. Mindezt annak a halvány
reményében, hogy talán tudjuk befolyásolni a multinacionális vállalatok
mohóságát, mellyel Alaszkát, mint egy nagy adag fagylaltot próbálják
felfalni.

-Itt Európában nem sokat tudunk az eszkimókról. Hogyan élnek
Alaszkában?

-Az ô nyelvükön a nevük inuit, ami annyit tesz, északi nép; illetve
jupik, akik pedig Alaszka észak-nyugati részén élnek. Az inuit nyelvet
beszélik Szibériában, Kanadában, Grönlandon is és nagyon hasonló az
életmódjuk. Hagyománytisztelô népek, mint a tibetiek, sôt külsôleg is
nagyon hasonlítanak rájuk. Évezredek óta élnek ezen a nagyon barátságtalan
földön, és ezt nagyon ügyesen csinálják. Amikor a nyugati úgynevezett
civilizáció Alaszkába jött, kényszerítette ôket, hogy alkalmazkodjanak a
nyugati életmódhoz, amiben van némi jó is, néhány szerszám, rádió
adóvevôk, egészségügy, stb., de sok dolog nagyon rossz. Például a
területekre, melyeken azelôtt szabadon mozoghattak, most az állam jogot
formál, tehát nem tudnak úgy élni, mint régebben. Nem csak az eszkimók,
hanem Alaszka többi bennszülött népe, a klinketek, hajdák, szimszionok és
az atabszkánok ugyanezektôl a változásoktól szenvednek. Elvesztették
földjeiket, pedig háborúban sem voltak érte. Oroszország eladta Alaszkát,
pedig nem is volt joga hozzá, mert sosem volt az övé, csupán kereskedni
járhattak oda, amit dokumentumokkal bizonyíthatunk. Az emberek kis
területekre vannak korlátozva, hagyományos életük tehát megszûnt. Sokan
városokban laknak, és városi életmódot folytatnak. A kultúrájuk
hagyományaikhoz kapcsolódik, bogyók gyûjtéséhez, halászathoz, vadászathoz,
vadonban gyûjtött élelemhez. Nem is érzik jól magukat megszokott, élelmük
nélkül. És ekkor jönnek az "alsó 48-ak", ahogyan mi hívjuk az EÁ déli 48
államát, és nagy nyomást gyakorolnak a bennszülött népekre, hogy
változzanak meg. Az amerikaiak, a nyugatiak, egyáltalán nem tudják a
hagyományos népeket megérteni. Azt kívánják tôlük, hogy olyanok legyenek
mint ôk. Úgy gondolják, örülniük kéne, hogy amerikaiak lehetnek, ahelyett
hogy maguk lehetnének, saját törzsi nevükkel és saját területeikkel.
Mindez összeütközéseket okoz, ha nem is tettleg, de szóban és
érzelmekben. Nagyon nagy nehézségbe ütközik az alkalmazkodás. És ugyanez
történik ott is, ahol Kína elfoglalta Tibetet. Gyarmatosítanak, és a
hagyományt ôrzô népek nyakára telepednek. Ugyanez folyik a világon
mindenhol:. a hagyománytisztelô nemzetek iparosítása, ahol a kormányok és
a fogyasztani vágyók elveszik az erôdet, hogy irányítsd a saját életedet,
és saját magad legyél. Ez az, amihez próbálok szavakat találni, hogy
tehessünk ellene valamit, mert annak ellenére, hogy én New Yorkban nôttem
fel, ez nem az az élet, ami engem boldoggá tesz. Talán senkit sem. Ez az
úgynevezett fejlôdés nem szükségszerûen jelent jót. A világ bármely részén
élô és hagyományait tisztelô nemzetre nehéz idôk járnak manapság. Tavaly
meghívtak egy bennszülöttek által szervezett ülésre. Különbözô törzsek
képviselôi gyûltek össze, négy napon keresztül különbözô elôadókat
hallgattunk. Fiatal tibetieket is magammal vittem, ôk is felszólaltak, bár
nagyon félszegek voltak. A klinketek rangidôs vezetôi késôbb megállították
az ülést, kört alkottunk. Jött egy klinket asszony, megáldotta a
tibetieket, és utána átölelték és testvéreiknek nevezték ôket, mondván:
"felismerjük az arcunkat amikor rátok nézünk, tudjuk, hogy népetek
ugyanúgy szenved, mint a miénk, álljunk egymás mellé." Csodálatos érzés
volt a tibetieknek, hogy befogadták ôket ezek az emberek, akik valóban
megértették, min mennek keresztül.

-Van-e összefüggés buddhista gondolkodásod, a természet védelméért való
kiállásod, hogy Alaszkában élsz, valamint költôi lelkületed között?

-Persze, és az egész teljes mértékben összefügg, el nem választható.
Egész életemben azt az életmódot kerestem, melyben teljes mértékben
kapcsolatban állok világommal. A buddhizmus pedig a környezet és természet
nyelvezete, minden élô kapcsolódásának érzését fejezi ki, azt, hogy nem
vagyunk egyedül, és mindenkitôl függünk. Ha verset írok, vagy Tibetért
dolgozom, az mindig annak a megértésnek a kifejezése, amit én valóságnak
élek meg, és amit próbálok nagyon tisztán megérteni.

Gondoltam, felolvasok nektek egy verset a jávorszarvasról, ami egy
hatalmas állat, néha 6-800 kilós is lehet, és a hímeknek hatalmas szarvai
vannak. Mindig látom ôket út közben. Egyszer 1993 telén, amikor hazafelé
mentem, és a hó hatalmas pelyhekben hullott, semmit sem láttam, nagyon
lassan haladtam, elütöttem egy ilyen jávorszarvast. Meghalt. Én pedig
írtam hozzá egy verset.

Egy jávorszarvashoz

Hópelyhek pörögnek az éji úton,
benn visszafojtott lélegzet.
Egy élet, egy élet elment
fedve a szarvas szôrével, szemével és vérével.

Egy pillanat villant a sötétben
A fény élesen, mint a penge éle
vág kettônk közé.

Tudnom kellett volna
hogy a fény nem tér vissza?
Vagy nem?

Már értem, akkor nem volt félelem,
nem volt visszafojtott lélegzet,
csak világosság, és tetteink következménye.
A tudat határ nélküli,
a bôr nem védekezik a penge ellen.
A villanás halála volt,
már étellé változik,
a szarvas-tudat visszatér a fákba?

Ó, hatalmas bohhiszattva-szarvas,
minden-érzô lény köszönöm az életet.

Denise Lassaw, Knob Hill

Egy kevéssé ismert terrorizmusról

Noam Chomsky immár 10 éves cikke fordítóra és kiadóra vár. (Pi is
lefordítja, ha valaki megrendeli...)

Scenes from the Uprising, Z Magazine, July 1988
Aki kéri, annak lemezen odaadom, 13 Sajtószemle-oldal! (60x27x49 leütés).

Izrael állam terrorizmusáról: koncentrációs táborok, tömeges
letartóztatások ítélet nélkül, a bíróságok másként bírálják el a zsidó és
másként az arab vádlottakat. Egy palesztin mûvészt 6 havi börtönre
ítéltek, mert egy festményében a palesztin zászló színeit használta.

Az arabok megszégyenítése, megalázása, kínzása, verése, az elrettentés
számos példája, ház-lerombolások, mecsetek meggyalázása-megrongálása,
Korán-mágnesszalagok ellopása.

Kollektív büntetés: pl. egy települést elzártak a világtól, elzárták a
gázt, a vizet, kikapcsolták az áramot, nem engedtek be élelmiszert, mert
megöltek egy zsidó fiatalt. (Ugyan egy másik zsidó ölte meg...).

A dahariyai börtönben raboskodik a palesztin értelmiség. Nincs ehetô
étel, olykor megvonják az ivóvizet, nincs betegellátás, olykor hetekig nem
mosakodhatnak, kollektív büntetések vannak, fekszenek a sivatagi napon,
nem kapnak újságokat, könyvet, postát, olykor egy hónapon át nem
cserélhetnek ruhát. Sokan ítélet nélkül vannak a börtönben. Nem
látogathatja ôket sem újságíró, sem ügyvéd.

Van olyan menekülttábor-település, amit katonák zártak el a
külvilágtól, nincs villany, sem olaj: nem tudnak fôzni, a szemét gyûlik,
de elégetni sem merik, nehogy a katonák tüntetésnek véljék és lôjenek.

Közel 50 irodalmi forrás. Pi

Zöld Pók, 1998. január 9. Küldi: bpf-ineb@igc.apc.org

FCNL LEGISLATIVE ACTION MESSAGE

(Friends Committee on National Legislation) (FCNL) - szokás szerint
több amerikai kongresszusi eseményre hívja föl a figyelmet.Például:

A fegyverzetellenôrzés és leszerelés ellentétes a NATO-bôvítéssel.

A Kubai Humanitárius Kereskedelmi Törvény és a Kubai Nôi- és Gyerek
Humanitárius Könnyítési Törvény enyhít a gyógyszer- és
élelmiszerszállítási korlátozásokon.

14. Környezet-egészségügy

The Ecologist 27/5, Sept/Oct, 1997., p. 182-187. Jean Shaoul: Mad cow
disease; the meat industry is out of control (Marha kergekór; az
élelmiszeripart nem ellenôrzik)

(Rövid összefoglalás)

A BSE-szerencsétlenség bekövetkezése várható volt írja a szerzô kiváló
tanulmányában, amelyben leírja, hogy miként válaszolt a járvány kitörésére
a brit kormány, a szakemberek és szarvasmarha-ipar. A tisztességtelen
tudományos adatok és a kutatás hiánya mellett az egyre jobban
összpontosuló és monopol helyzetben lévô marhahús-ipar képes volt arra,
hogy éveken át hazudjon és tagadja az igazságot, amelybôl a nemzetközi
élelmezési lánc katasztrófája alakult ki. Mind az elôzô, mind az új
kormány rendszeresen megvédett egy olyan ipart, amelynek érdekei gyökeres
ellentétben vannak a társadalom érdekeivel. Folyamatosan alkalmazkodtak az
egészségtelen mezôgazdasági módszerekhez és ezzel magakadályozták a
megoldást, amellett lecsendesítették a közönség jogos félelmét.

A szerzô a Manchesteri Egyetem pénzügyekkel foglalkozó oktatója.
Részletesen ír a mezôgazdasági üzleti világról, a vágóhidak helyzetérôl,
a táp-iparról, a veszély fokozódásáról. (19 irodalmi adat). Pi.

Science 279:42, 2 January 1998. Bruce Chesebro: BSE and prions:
Uncertainities About the Agent (A szarvasmarhák szivacsos agykórja és a
prionok - bizonytalanságok a kórokozó körül)

1996 márciusában jelentkezett Nagy Britanniában fiatal (!) embereken az
átvihetô szivacsos agybetegségek új alakja, a Creutzfeldt-Jakob (CJ)
betegség új változata. Az korábban csak öregeken fordult elô. (Arra nézve
nem közöl adatot, hogy 1996 március óta voltak-e újabb megbetegedések
fiatalokon.)

A betegség okaként feltételezik, hogy a normálistól eltérô prionfehérjék
bejutnak az agyba és a normális prionfehérjéket átalakítják. Ezt a
folyamatot már kémcsôben is létre tudták hozni. A természetes
prionfehérjéket bontják a proteáz enzimek, az abnormálisat nem. A
kémcsôben végzett kísérletek szerint hatnak egymásra a marha, juh és egér
prionfehérjéi, de a hörcsögé nem. Az nem is betegszik meg BSE-tôl.

Három fiatal CJ beteg agyszövetének kivonata egéren ugyanolyan
károsodást okozott, mint a BSE-s marhák agyszövete, tehát a hasonlóság
kétségtelen. Nem lehet tudni azonban, hogy a marhából emberbe való
átvitel miként történhet meg. A dolog bonyolult, Cousens 1997-es adatai
szerint állattenyésztésben dolgozók között az Egyesült Királyságban
magasabb a CJ elôfordulása, de ez a betegség szövettanilag és biokémiailag
más, mint az új, fiatalokon jelentkezô változat.

Keveset tudunk a prionokról és egyaránt szólnak érvek a mellett és az
ellen, hogy ezek betegségeket közvetítenének. Az átvihetô szivacsos
agybetegségekben és más betegségekben, (Alzheimer, diabetes,
pajzsmirigy-rák, stb) egyaránt van egy elváltozás (amyloidozis) - ennek
tehát semmi köze ahhoz, hogy a kór átvihetô-e.

A cikk további kérdôjelekrôl és a majdani esetleges kezelési lehetôsé-
gekrôl is ír, de arra semmi szót nem veszteget, hogy miként is betegedtek
meg az (angol) marhák, hogyan lehet megelôzni. (Táp-ügyek.) Pi.

Science 278:995, 7 November 1997. Editorial - J. Michael Bishop:
Cancer: What Should Be Done? (Rák: mit kellene tenni?)

10-20 éven belül az Egyesült Államokban a rák lesz a vezetô halálok. Ezt
elkerülhettük volna és nem szükséges, hogy így maradjon. 1981-ben Doll és
Peto közöltek adatokat arról, hogy a daganatos esetek nagy része
megelôzhetô. Miket lehet elkerülni?

A dohányzást, ami a rák-esetek 1/3 részéért felelôs. Étrendi tényezôk
felelôsek egy további harmadrészért: állati zsiradékok, vörös húsok, túl
kevés zöldség és gyümölcs. El kell kerülni a vírusos májgyulladást (ezt
védôoltással), egyes papilloma vírusokat (méhnyakrák), az Epstein-Barr
vírust (limfómák), a herpesvírust (Kaposi sarcoma), a helycobakter pylorit
(gyomorrák). Kerülni kell az ibolyántúli sugárzást.

Mi a helyzet a környezetszennyezéssel? A hagyományos becslések a
rákesetek 5%-a munkahelyi ártalmaknak, 2%-a környezeti mérgeknek
köszönhetô. "Azonban egyes megfigyelôk szerint ezek a számok jóval
magasabbak. A viták igen sarkítottak."

Sok ok nem külsô, hanem pl. hormonális (az emlô-, petefészek-, anyaméh-
és prosztatarák esetében.), megelôzô és gyógyító alkalmazásuk is rákkeltô
lehet.

[Nos, akkor hadd hivatkozzon az "egyes, megfigyelôkre" és hadd
sarkítson a Szerkesztô is. Ez egy igen gyenge és félrevezetô cikkentyû,
még hozzá szerkesztôségi, a Science szemlélete messze nem olyan, mint
korábban. Furcsa, hogy egy 1981-es Dole és Peto (az utóbbi úr elvesztette
az ékezeteit!) cikkre hivatkoznak. Már több mint 10 évvel ezelôtt
ismertettem olyan cikket, amelyben cáfolták ôket és azt állították: az
ipari országokban a rosszindulatú daganatok 80%-ban környezeti eredetûek.
Gondoljunk a "békés" eredetû radioaktivitásra, a növényvédô szerekre, az
élelmiszerek tartósító és egyéb adalékanyagaira, a hormonális rendszerre
ható szerekre, a víz klórozástól származó trihalometánjaira, a vízben lévô
nitrátokra, a szemétégetôk által kibocsátott anyagokra, a klórozott
dioxinokra és furánokra, a poliklórozott bifenilekre, az azbesztre, a
formaldehidre, egyes oldószerekre, az ipari eredetû, de a lakosságot
érintô fém és arzénkibocsátásra, az elektromágneses erôtérre, a szobába
bezárt radonra, a jármûvek kibocsátására, stb. Ezek jutottak kapásból az
eszembe.] Pi.

Zöld Pók 1997. november 3, Feladó LCartLng@gvn.net, --küldi:
bpf-ineb@igc.apc.org

New York Times, November 3, 1997, Kennedy Fraser: Buddhism's Flowering
In America: An Inside View (A Buddhizmus Amerikában - Egy belsô nézet)

Sok szó van a buddhizmusról két film kapcsán (Hét év Tibetben és
Scorsese Kundunja).

A buddhista tanító, Stephen Batchelor azt állítja, hogy nem érdekes,
hogy a buddhizmus beszivárog a kultúrába, de az már igen, hogy az emberek
a hatására megváltoztatják-e az életüket. Batchelor Angliában él, ahol
Devonban egy buddhista központ vezetôje, de Amerikában már jobban ismerik.
Könyve (Buddhism Without Belief,) nagy siker volt. Néha ellentmondó
nézetei vannak, a karma és reinkarnáció vonatkozásában kétkedô, s ez
mozgósított több buddhistát. (Robert Thurman, Jey Song Khapa)

Batchelor meglátogatta a Tricycle címû negyedévi, 30000 példányszámú
buddhista lapot, amelyik hat évvel ezelôtt, alapításakor beszélgetést
közölt a Dalai Lámával - amely során Spalding Gray volt annyira bátor,
hogy az álmairól és meditációs gyakorlatáról kérdezze. A lap utolsó száma
a halállal, a haldoklással foglalkozik, az ezzel kapcsolatos tibeti
szokásokkal és Allen Ginsberg halálos ágyán készített rajzaival. A lap
számára nincsenek tabutémák, még a nyolcvanas évek szexuális botrányairól
is ír.

Batchelor éveket töltött Ázsiában, a dharamsalai tibeti, majd egy
koreai zen közösségben, késôbb Svájcban élt, aztán levette szerzetesi
ruháját és házasságot kötött egy korábbi buddhista apácával. Szent
szövegeket fordít. Szerinte néhány népszerû amerikai buddhista központot
az a veszély fenyegeti, hogy elcsépelik a dharmát és a meditációból
pszichoterápiát csinálnak. Nem bízik egy intézményesített buddhizmusban.
"Nem azt mondják meg, hogy miben higgy, hanem azt, hogy mit tegyél"
mondja. "Technikákat és gyakorlatokat adnak. Nem ragaszkodnak ahhoz, hogy
elfogadjunk egy transzcendens istenségbe vetett hitet. A kiindulópontjuk
az emberek aggodalma és rossz közérzete."

A buddhizmus azért maradt fenn, mert alkalmazkodott és megújult és nem
azért, mert régi ideológiákat és szertartásokat hordozott. A buddhizmus az
elmúlt korszakokban az uralkodó elitbôl szivárgott le. Amíg a
kereszténység hat évszázaddal késôbb a nép között terjedt (grass roots), a
buddhizmus Indiából a királyi udvarokon és az írástudókon keresztül jutott
el Kínába, Japánba, Koreába és Tibetbe.

Nyugat érdeklôdése Kelet iránt már 200 éves múltra tekint vissza és ez
az érdeklôdés - Batchelor szerint - 40 évenként lángol fel (1840, 80,
1920, 60). Ez várható 2000 táján is, mindig akkor, amikor Nyugat
kételkedik a saját céljai helyességében, annak irányában.

Lawrence Carter-Long, Science and Research Issues, Animal Protection
Institute, email: LCartLng@gvn.net, www: http://www.api4animals.org/

"Azért vagyunk itt a földön, hogy jót cselekedjünk másokkal. Hogy mások
miért vannak itt, azt nem tudom."

W. H. Auden Pi.

Zöld Pók 1997. november 11. Feladó: Buddhist Peace Fellowship
, küldi: bpf-ineb@igc.apc.org, forrás: K V Soon
--vidya@tm.net.my.

A Lallang mûvelet lidércnyomásának újjászületése?

Malajziában letartóztatásokat hajtottak végre a belsô biztonsági törvény
alapján. 18 malaysiait tartóztattak le, per nélkül korlátlan ideig
lehetnek börtönben. Az ok: "deviáns tanítások hirdetése" és a
letartóztatás alkalmával tanúsított agresszív viselkedés. A
miniszterelnöki hivatalban Abdul Hamid Othman miniszter azt állította,
hogy szükséges volt korlátozni a tevékenységüket. Más hírek szerint a
letartóztatottakat azzal gyanúsítják, hogy az iszlám siita tanításokat
hirdetik, holott M.-ban a szunita mohamedanizmus a gyakorlat.

Az Aliran felhívja a kormányt rá, hogy a letartóztatottak ellen
bíróságon emeljenek vádat, ha bizonyíték van arra, hogy erôszakos
cselekményeket hajtottak végre. Az iszlám, más vallásokhoz hasonlóan,
vallásszabadságot hirdet, ezért ironikus, hogy a törvényt az iszlám
védelmére alkalmazzák alapján - hiszen a törvény ellentétes a vallási
parancsokkal. A törvény megtagadja a vádlottaktól az igazságszolgáltatást,
ami mind az iszlám, mind más vallások törvényeit is megsérti. Ha iszlám
törvényeket sértettek meg, miért nem kerülnek saria-bíróság elé? Annak
több bizonyítékot kellene bemutatni..

1987 október 27-én történt a Lallang-mûvelet. Ennek során 106 embert
tartóztattak le ugyanezen törvény alapján. Lehet, hogy most is újabbak
begyûjtések várhatók.

Kapcsolat: http://www.malaysia.net/aliran---Dr Ariffin Omar

'Mandate for Change,' or Business as Usual, Z Magazine, February 1993,
pp. 32-33, Noam Chomsky: From a speech to the Library Information
Technology Association June 1992, San Francisco CA (A könyvtári
tájékoztatási technológiai társaság számára tartott beszédbôl)

"Az EÁ.-ban a vallásos fundamentalisták nagy csoportot alkotnak,
emlékeztetve az ipari kor elôtti társadalmakra.

Olyan kultúra ez, ahol a lakosság háromnegyede hisz a vallásos
csodákban, a fele hisz az ördögben, 83%-a azt hiszi, hogy a Biblia ma is
"aktuális" és Isten által sugallt szöveg, 39%-a hiszi el a Biblia
Armageddonra vonatkozó jóslatát és fatalizmussal fogadja azt; csupán 9%
fogadja el a darwini evolúciót és 44% hiszi, hogy Isten az embert a mai
alakjában teremtette valamikor az elmúlt 10.000 éven belül, stb. Az "Isten
és Ország" gyûlés, amely megnyitja a nemzeti republikánus konvenciót jól
mutatja a fentieket, nem kis meglepôdést váltva ki Európa konzervatív
köreiben." Pi.

(Pi: Az Evangéliumot, Jézus tanításait persze nem fogadják el a
gyarmatosítóink...)

Krisztusi Szolidaritás 1997. december, p.7. Észak-Irak -
"A keresztények vére nem számít"

Észak-Irak 3.5 millió kurd lakosa között mintegy 40.000, jórészt asszír
nemzetiségû keresztény él. A cikk egy keresztény könyvkereskedô
lelövésérôl és két keresztény meglincselésérôl számol be. A Compass
Direct c. lap arról is tudósít, hogy az iraki parlamentben vannak asszír
képviselôk, s a kormány elôírásai szerint a keresztények megülhetik
ünnepeiket, vannak keresztény könyvesboltok, a tévében Jézus-filmeket is
vetítenek. Pi.

Resurgence 184 (Sept/Oct 1997), p. 24. Fritjof Capra: The Dance of
Shiva and the Arrow of Time (Shiva tánca és az idô nyila)

Az evolúciós gondolkodás, a visszafordíthatatlan folyamatok fogalma (idô-
nyíl) bejutott a termodinamikába. A termodinamika 2. fôtétele szerint
(ezt Sadi Carnot fogalmazta meg elôször) minden zárt anyagi rendszernek
iránya van, a rendezettségtôl a rendezetlenség felé. A 19. sz.-i
gondolkodás szerint a gépezet kimerül, leáll, mint egy rugós óramû.

A kozmikus evolúció ezen képe ellentétben van a biológusokéval, akik
szerint az élôvilág a rendezetlenségtôl a rend felé, az egyre nagyobb
összetettség felé evolválódik. Kinek volt igaza? Darwinnak vagy Carnotnak?

Ezt a paradoxont a hetvenes években Ilya Prigogine, az orosz származású
vegyész és fizikus oldotta fel, aki szerint az élô rendszer nyitott, távol
az egyensúlyi állapottól, s nem írható le a klasszikus termodinamikával.
Jellemzi az anyagcsere, sok ezer vegyi folyamat. Vegyi és hômérsékleti
egyensúly akkor van, ha ez leáll. Az egyensúlytól távoli, de mégis stabil
állapot az élet jellemvonása. (Disszipatív rendszerek.). Prigogine él egy
alkalommal a táncoló Shiva hasonlattal.

A klasszikus termodinamika szerint a visszafordíthatatlanság
energiavesztéssal és pazarlással társul. I.P. szerint van annak pozitív
szerepe is. A vegyi folyamatok visszafordíthatatlanok, a
visszafordíthatóság idealizáció: az inga örökké lengene, ha nem lenne
súrlódás.

A newtoni mechanika idô-szimmetrikus, minden folyamat mehet elôre és
hátra idôben, anélkül, hogy fizikai törvényeket sértene; viszont a
termodinamikában központi sajátság a visszafordíthatatlanság, az
idô-nyíl. Az alapkérdés: a minden makroszkópos jelenségben észlelhetô idô-
nyíl miként emelkedik ki az idô-szimmetriát mutató mikrorészek világából?
Prigogine utal a klasszikus fizika idô-paradoxonjára.

Ludwig Boltzmann olyan megoldást javasolt, hogy a második törvényt
öntsék új alakba a valószínûség fogalma alapján. Boltzmann szerint nincs
olyan fizikai törvény, amelyik megtiltana egy rendezetlenségtôl a rend
felé irányuló mozgást, azonban a molekulák véletlenszerû mozgása alapján
egy ilyen mozgás igen valószínûtlen. A hatalmas számú gázrészecske esetén
a valószínûségbôl bizonyosság lesz.

Prigogine ellenvetése, hogy Boltzmann idôparadoxonjának az alapja a
kölcsönhatással nem rendelkezô részecskék random mozgása. A valódi világ,
Prigogine szerint, folyamatosan kölcsönhatásban lévô részecskékbôl áll.
Boltzmann statisztikus magyarázata a mikroszkopikus részletekkel
kapcsolatos tudatlanságunkat tükrözi. Az idônyíl B. szerint azért létezik,
mert a természetrôl való leírásunk megközelítô jellegû. P. szerint ez a
magyarázat elfogadhatatlan, mert az emberi megfigyelôt deus ex machinaként
fogja fel és az idônyilat egy szubjektív jelenségre redukálja.

Prigogine a klasszikus mechanikát (illetve klasszikus dinamikát, ahogy ô
szereti nevezni) úgy fogalmazta, hogy az megoldja az idô-paradoxont: a
fizika alapvetô törvényei magukban foglalják a mindenség evolúciós
jellegét.

Prigogine könyve errôl 1996-ban jelent meg. La Fin des Certitudes (A
bizonyosságok vége.) Megoldja a klasszikus fizika visszafordítható ideje
és a termodinamika irányuló ideje közti összeütközést, anélkül hogy
bevezetné az emberi jellegû vagy megközelítô (approximációs) elemeket.

Feladja a klasszikus fizika meghatározott pályagörbéjét, aminek a
szerepe korlátozott, nem általános érvényû. P. évszázados hagyományokkal
szakított. Pi.

Resurgence 185 (Nov/Dec 1997), p. 18. Fritjof Capra: The Time Paradox
(Az idô-paradoxon)

(Folytatja az elôzô havi tanulmányát, összefoglalja annak
mondanivalóját, kevés újdonság.)

Prigogine Henri Poincaré munkáiból indul ki, aki a 19. sz. végén
megállapította, hogy a legtöbb makroszkópos rendszer mozgási egyenletei
nem oldhatók meg pontosan. Ennek a matematikai gyökere a változó
rendszerek rezonanciájából fakad, ami végtelen értékekhez vezet, ezért
nincsenek megoldások.

Ezen rezonanciák az állandó kölcsönhatások velejárói. Prigogine ezek
alapján a newtoni formulákat új statisztikai formulákkal helyettesítette,
felhasználva a káoszelméletet. A statisztikai alakba öntés bevezeti a
bizonytalanságot és összetöri az idô-szimmetriát, bevezeti az idô-nyíl
fogalmát, megmutatja, miként nyilvánul meg a megoldásban a
visszafordíthatatlanság. Pi.