Cikkek, dokumentumok
41. szám
(III. évf., 1998 márc. 14.)
Tartalom
E számunk a Junge Kirche februári Teremtés megôrzése rovatát ismerteti, és egy környezeti nevelés könyvet.
1. A Teremtés megôrzése (Junge Kirche, 1998. február)
A világ helyzete: a Föld bolygó alig képes már elviselni az embert
Vitatott a géntechnológia haszna az éhezés elleni harcban
A német orvostársadalom szerint "tiszta ôrültség" az emberklónozás
Német Evangélikus Egyház (NEE): a klónozás bibliai igazolása "zavaros"
Megemlékezés a hadamari "euthanázia"-áldozatokról
2. Környezeti Nevelés: Poulton, Prue - Symons, Gillian: Öko-iskola
Mellékletünk a Gaia Sajtószemle 324. szám fordított anyagai.
Cikkek, dokumentumok
1. 
A Teremtés megôrzése (Junge Kirche, 1998. február)
A Föld bolygó alig képes már elviselni az embert
Az amerikai Worldwatch Institute ismét elkészítette "beszámolóját a Föld helyzetérôl". Eszerint ha az emberiség nem tereli nagyon hamar környezetkímélô pályára élet- és termelésmódját, akkor elpusztítja a Földet. A világtörténelemben még soha nem növekedett olyan erôsen a gazdaság és a fogyasztás, mint a 20. század második felében. 1990 és 1997 között a járulékos javak és szolgáltatások értéke 5 billió dollár volt. Ez akkora érték, amekkora az egész emberi civilizáció növekedése a kezdetektôl 1950-ig. Az elmúlt évben megkétszerezôdött a fafelhasználás, megháromszorozódott a víz- és a gabonafogyasztás, megötszörözôdött a széntartalmú anyagok elégetése.
Az intézet a kimerülés legfenyegetôbb jelének a tengerek túlhalászását és az erôsödô élelmiszerhiányt tartja. Évtizedek óta az elmúlt években emelkedett elôször ismét a gabona ára. Sokan alábecsülik a fenyegetô vízhiányt is. A talajvízszint minden földrészen süllyed, a mesterséges öntözés növekszik.
A fogyasztásirányultságú nyugati gazdasági modell nem terjeszthetô ki az egész Földre. Ha Kínában arányosan ugyanannyi autót akarnának tartani, mint az USA-ban, akkor naponta 80 millió hordóval több olajat kellene kitermelni; a világ termelése ma 64 millió hordó naponta. Ha Kínában ugyanannyi hamburgert és steaket akarnának enni, mint az USA-polgárok (45 kg/fô/év), akkor az egész amerikai gabonatermést föl kellene etetni a kínai marhákkal.
Az intézet adatai szerint az ipari országok számos modellprojektje azt mutatja, hogy a termelési folyamatokat veszteségek nélkül meg lehetne változtatni, pl. az USA szélenergiával is fedezhetné áramszükségletét, és az átnyergelés a reciklizálásra szintén hatalmas gazdasági esélyeket rejt magában.
Vitatott a géntechnológia haszna az éhezés elleni harcban
Egy kenyai agrárszakértô olyan haszonnövényeket szeretne, amelyek ellenállnak a szárazságnak és a betegségeknek, gyorsan érnek és kevés trágyázást igényelnek. Sokak szemében a bio- és géntechnológia nyújthat segítséget ebben. Víziójuk szerint a génlaborból származó növények fokozhatják a termést és ezzel véget vethetnek az éhezésnek. A becsempészett gének ellenállóbbá tehetik a növényeket a legkülönfélébb károsodásokkal szemben, és környezetkárosító agrármérget is kevesebbet kellene alkalmazni. A Nemzetközi Rizskutató Intézet korábbi igazgatója úgy véli, a géntechnika alkalmazása elengedhetetlen a fejlôdô országok táplálkozási helyzetének javításához.
Ez a remény azonban csalóka. A kutatás messzemenôen a multinacionális agrárkonszernek kezében van, s ezek olyan termékekre koncentrálnak, amelyek nagy területen vethetôk és jó nyereséget ígérnek, mint pl. a szója, a repce, a gyapot és a kukorica. A kisparasztok problémáival senki sem törôdik, így a biotechnológia haszna a Dél sok országa számára igen csekély. Az új termékek szabadalmi díjai egyébként is megfizethetetlenek számukra, saját kutatásra pedig végképp nem futja nekik.
Ráadásul a nagyobb termés egyáltalán nem jelenti automatikusan az éhezés végét. Jóllehet az élelmiszertermelés az elmúlt évtizedekben gyorsabban nôtt, mint a népesség, világszerte több mint 800 millió ember szenved az éhezéstôl és alultápláltságtól. Legtöbbjük vidéken él, kisparaszt, napszámos, földnélküli. Afrika, amely 30 évvel ezelôtt még önellátó volt, ma a táplálkozási stratégák legnagyobb gondja.
A FIAN nemzetközi emberjogi szervezet vezetôje szerint egyedül technológiai megoldásokkal nem lehet segíteni az éhezôkön, inkább az a veszély fenyeget, hogy csak nô a szakadék Észak és Dél között; az ipari országok termelésfokozása gyakran elveszi a fejlôdô országok kisparasztjainak kenyerét; Európa és az USA agroipara a dömpingárakkal módszeresen meghódítja Dél élelmiszerpiacát: a déli parasztok nem tudnak versenyezni a többnyire szubvencionalizált északi exporttal. A bevitel miatt pl. Kenyában 50 %-kal esett a kukorica ára, s néhány hónap alatt rengeteg parasztcsalád ment tönkre.
A német orvostársadalom szerint "tiszta ôrültség" az emberklónozás
Ezt jelentette ki a szövetségi orvosi kamara elnöke, és hozzátette: nem szabad bekövetkeznie annak, hogy "kísérletezési ôrületben szenvedô tudósok" gátlástalanul gyakorolhassák "egocentrikus üzelmeiket", s ezért elengedhetetlen az emberek klónozásának nemzetközi tilalma.
Az elnök szerint nem csupán etikai problémákról van szó, hanem jelentékeny gyakorlati kockázatokról is: az örökítôanyag nem keveredne úgy, mint a természetes szaporodás esetén, és így könnyen továbbadódnának öröklött betegségek vagy genetikai feltételû betegségfaktorok.
Német Evangélikus Egyház (NEE): a klónozás bibliai igazolása "zavaros"
A NEE elnökhelyettese, Hermann Barth "zavarosnak" és "abszolút értelmetlennek" nevezte és visszautasította azokat a bibliai "igazolásokat", melyeket az amerikai kutató, Richard Seed hozott föl az emberklónozás mellett, mondván: az emberek klónozása az elsô komoly lépés ahhoz, hogy "olyanokká váljunk, mint Isten". Bár Barth szerint az àszövetség ráruházza (1Móz 1) az emberre mint Isten földi helyettesére a teremtmények fölötti uralmat, de arra is fölszólítja az embert, hogy "oly módon gyakorolja ezt az uralmat, hogy megôrizze azt, amit Isten teremtett". "Zavaros" Seednek az a megnyilatkozása is, hogy a klónozással az ember "csaknem annyi hatalomhoz jut, mint Isten". Az ezzel kapcsolatos bibliai hely (1Móz 3) "éppen abban látja az ember ôsbûnét, hogy átlépi saját határait, és olyan akar lenni, mint Isten". Az emberklónozással szembeni alapvetô érvként Barth azt nevezte meg, hogy "az individualitás az ember lényegi ismertetôjegyei közé tartozik".
Megemlékezés a hadamari "euthanázia"-áldozatokról
10.073 fekete léggömb fölbocsátásával emlékeztek meg diákok a közép-hesseni Hadamarban a helyi kórház pincéjében 1941-ben elgázosított 10.073 gyermekrôl, nôrôl és férfirôl, akiket szénmonoxidgázzal gyilkoltak meg, majd krematóriumokban elégettek.
Saját elmondásuk szerint a diákok mindenekelôtt azokat akarták elérni akciójukkal, akik még mindig tagadják a náci rémtetteket. Léggömbakciójukkal arra akartak rámutatni, hogy az áldozatokat "hihetetlen önkénnyel" válogatták ki. Az akció védnöke volt többek között Franz Kamphaus limburgi katolikus püspök, a hessen-nassau-i evangélikus egyházkerület elnöke, Peter Steinacker és Michel Friedmann, a frankfurti zsidó közösség vezetôje.
Eredeti cím: Bewahrung der Schöpfung
Nyelv: német
Méret: tömör ismertetés
Forrás: Junge Kirche
Dátum: 1997. febr.
Környezeti Nevelés
Poulton, Prue - Symons, Gillian: Öko-iskola
Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 502[37] P 88
Poulton, Prue - Symons, Gillian: Eco school
Öko-iskola
[Godalming] : World Wide Fund for Nature, [1990]. - 70 p., ill.
KIKNEK SZÓL
10-16 éves diákoknak és tanáraiknak
TARTALOM
A füzet témakörei az iskolaépület tíz meghatározott területével foglalkoznak. Valamennyi témakör speciális célra és kérdésre irányul, átfogó tanári útmutatót és a diákok számára megfogalmazott gyakorlatokat tartalmaz. A tanári útmutató megfogalmazza a gyakorlatok célját és a tárgyra vonatkozó legfontosabb kérdéseket, kapaszkodót nyújt a tanulói feladatok lépéseihez, és felvillantja a feladat továbbfejlesztési lehetôségeit is. A tanárok munkáját könnyítik a további információt nyújtó kiadványok jegyzékei. A diákok a nekik szóló gyakorlatok során felmérést készítenek az iskola meghatározott részérôl, majd megfogalmazzák: ideális esetben hogyan festene ez a rész, s végül elkészítik a modelljét. A felmérések során felmerülô kérdések: az épület kielégíti-e valamennyi felhasználójának igényeit, környezetbarát-e, esztétikus-e. Mindezek segítségével a kiadvány arra ösztönzi a gyerekeket, hogy tudatosan tanulmányozzák iskolájukat és egyéb középületeket, majd kutatásaik eredményeként elképzeléseiket tervrajzokon, maketteken bemutassák. A gyakorlatok elvégzésével összeáll a felhasználóbarát, környezetbarát és esztétikus iskola képe. Annak ellenére, hogy a füzet a 10-16 évesek korosztályát célozza meg, az ötletek (más köntösben) alkalmazhatóak eltérô életkorú gyermekek körében is.
IDÕIGÉNY
Az ötperces ötletgyûjtésektôl a több órás tervrajzkészítésig, modellépítésig.
ESZKÖZIGÉNY
Tervezéshez és modellek készítéséhez szükséges anyagok és eszközök: pl. papír, körzô, vonalzô, ragasztó, mérôszalag.
FEJEZETEK
- Bevezetés; a füzet használata, az érintett tantárgyak.
- A valamennyi témakörben fellelhetô tevékenységek (ötletgyûjtés, femérések, kérdôívek, információforrások, modellalkotás, alap-, méret-, homlokzatrajzok, kiértékelés) és kérdések (rokkantak számára hozzáférhetô-e?, energiatakarékosság).
- Ökológia az iskolában.
- Témakörök: Az iskolaépület; Bejárat; Iskolaudvar; Osztályterem; A hulladék és újrahasznosítása; Elôadó-mûvészetek; Tornatermi sportlehetôségek; Iskolakönyvtár; Energiatakarékosság és lifttervezés; Ebédlô.
MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
A teljes szövegrôl.
Holler Judit ismertetése
(A Soros Alapítvány támogatásával)
Melléklet
Gaia Sajtószemle 324. szám
Kiadja: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület Klubja (ETK)
Szerkesztô: György Lajos, gyorgy@koki.hu
TARTALOM
Északatlanti...
15. Bölcselet
16. Harmadik Világ
Lôttek a templomban imádkozókra
Zapatista nyilatkozat
Burmáról
A Vadon Hangja Irakért
Apokalipszis most Irakban
A kvékerek Irakért - I.
New Hamshire-i békemozgalom Irakért
A kvékerek Irakért - II.
Beszélgetés Norberg Hodge-dzsal
Északatlanti...
Zöld Pók, 1998. január 26. Feladó: dpaljor@xyz.net (Denise Lassaw
Paljor), RRGilman@aol.com
A Friends Committee on National Legislation (FCNL) - levele. [Az
(amerikai) nemzeti törvényhozás barátainak bizottsága] - a NATO
kibôvítésérôl.]
Részletesen a NATO történetérôl, a kibôvítési szándékról, a gondokról:
aláaknázza a nemzetközi együttmûködést, az intézményeket, az ENSZ-et és
annak azon törekvéseit, hogy a nemzetközi összeütközéseket békésen oldja
meg. A NATO bôvítése mintegy 25-120 milliárd $-ba kerül, s a kormány
szerint ennek 85%-át a régi NATO-tagoknak és az új jelölteknek kell
fedezniük. Az új tagoknak új fegyvereket kell vásárolniuk, újfajta
kiképzésre van szükségük.
A NATO-bôvítés tönkreteheti a már létezô fegyverzetcsökkentési
megállapodásokat, elszigeteli és elidegeníti Oroszországot, fokozza
Oroszország félelmét az EÁ-tól, rontja az EÁ és Oo. viszonyát.
A megerôsítéshez a szenátusban 2/3-os többségre van szükség, a
szavazásra március elején kerül sor. Az FCNL ellenzi a kibôvítést,
szerintük a szenátusban, a médiumokban és egyéb alkalmakkor nyilvános
vitát kell folytatni, hogy meggyôzzék a képviselôket, hogy a kibôvítés nem
érdeke az EÁ-nak.
Kéri: mindenki írjon levelet emiatt a szenátorának. Pi.
15. Bölcselet
Az alábbi anyagot Feiler Józsi küldte most december végén, immár 8
éves, de érdekes. Négy Sajtószemle-oldalnyi anyag, itt csak vázlat és
címszavak.
The Ecological Crisis a Common Responsibility Message of His Holiness
POPE JOHN PAUL II for the celebration of the WORLD DAY OF PEACE January 1,
1990 - (Az ökológiai válság közös felelôsség) -
Bev. - 1. Források, életminôség romlása, önzés, a környezet rombolása.
Ökológiai tudatosság. - 2. Társadalmi béke, koherens világnézet.
I. "És Isten látta, hogy az jó." - 3. Ádám és Éva, Isten tervei - 4.
Krisztus halála, föltámadása, következmények. - 5. Visszatérni a Teremtô
szándékaihoz. A morális válságnak csak egy része a környezet pusztítása.
II. Az ökológiai válság morális kérdés. - 6. A tudományos eredmények
óvatlan alkalmazásából eredô károk. A más területekre kifejtett és a
jövôbeli hatásokat figyelembe kell venni. Üvegház, energia, hulladék,
erdôirtás, gyomirtók, stb. Idôjárási hatások. Visszafordíthatatlan
hatások. - 7. Az élet tisztelete. A gazdasági és személyi érdekek
ütközése. Természetellenes és redukcionista nézetek. Az etikai elvekkel
mit sem törôdô génmódosítások. - Az élet, az emberi méltóság tisztelete
az egészséges gazdasági, ipari vagy tudományos haladás alapja.
III. A megoldásért. - 8. A teológia, a bölcselet és a tudomány egy
harmonikus mindenségrôl szólnak,. egy belsô integritással, dinamikus
egyensúllyal rendelkezô "kozmosz"-ról, amelyet tiszteletben kell
tartanunk. --- A föld véges, közös örökség... - 9. Több nemzetközileg
szabályozott együttmûködésre van szükség a föld javainak megôrzése
érdekében. A gondok nem oldhatók meg nemzeti szinten. Tettünk lépéseket.
Az egyes nemzetek felelôssége (mérések, hatás-vizsgálatok). Az emberi
jogokról szóló nyilatkozatot ki kell egészíteni a biztos környezethez való
joggal.
IV. Sürgetô egy új szolidaritás. - 10. Az új szolidaritás morális
szükségessége, a fejlôdôkrôl. Az országok közötti együttmûködés. - 11.
Szegénység: falu, földkérdés, talajkimerülés, erdôirtás, városokba
özönlés, "eladósodott" országok, exportra termelés. - 12. Háború, új
fegyverek a háború ökológiai következményei. - 13. Nincs megoldás az
ökológiai gondokra, életmódunk megváltoztatása nélkül. Fogyasztósdi.
Környezeti nevelés: felelôsségtudat. Nem lehet visszakívánni az
elvesztett paradicsomot. - 14. A teremtés esztétikai értékei.
Várostervezés.
V. Az ökológiai válság: közös felelôsség. -- 15 Mindenki felelôssége:
egyéneké, népeké, államoké, a nemzetközi közösségé. Tiszteletben tartani
a mindenség rendjét. Választási lehetôségünkbôl ered a felelôsségünk. -
16. Katolikus testvéreimhez - kötelességeikrôl. Szent Ferenc 1979 óta a
környezet, az ökológia védôszentje.
Vatikán, 1989. december 8. II. János Pál
Megjegyzés. A levél sok mindenrôl szólt, de sajnos egy dologról nem: a
válság legfôbb okáról. Nem szerepelnek benne olyan szavak, mint: nemzetekfeletti, nagyvállalat, gyarmatosítás, tôke, kapitalizmus, globalizáció, szabad kereskedelem, diverzitás, központosítás, gazdag, bank, NATO, katonai szövetségek, fegyvergyárosok. Egyszer szerepel a "Consumerism" szó. - Pi.
16. Harmadik Világ
Zöld Pók, 1998. január 7. Feladó: From: Alex Chis December 22-én Mexikóban félkatonai alakulatok lemészároltak 45 maya Részleteket közlünk Kerry Appel, egy EÁ-beli kávé behozatali cég December 22-én Chiapas államban Acteal egy tzotzil indián falu, ahol a A bennszülött kávétermelôk elnöke azt mondta, hogy már nincs eladó Ahogy megérkeztek a nemzetközi sajtó képviselôi, a hadsereg és a A mészárlás színhelyén volt egy barlang, másfél láb magas bejárattal, A bennszülöttek egyetlen bûne, hogy nem akarják föladni szokásaikat és Megkérdezte Colorado ügyészét, igaz-e, hogy az EÁ rá akarja venni Az EÁ, az EK és Japán el akarják zavarni az indiánokat, hogy Részletesen szól arról, hogy Ben Nighthorse Campbell, egy amerikai A Rocky Mountain News szerkesztôje, Holger Jensen azt mondta valakinek Megkezdôdött az amerikai indiánok második 500 éve. Mindnyájan részesei Jobb lenne, írja Kerry Appel, ha Holger Jensen 10 centet fordítana Kerry Appel vásárolja a kávét és a szôtteseket a bennszülöttektôl, Január 4-én a kocsiját mexikói katonák állították meg és Kerry Appel, Válasz: visitor@sancristobal.podernet.com.mx A Bennszülött Forradalmi Titkos Zapatista Nemzeti Felszabadítási Web: http://www.igc.apc.org/ncdm/)] Kelt január 5-én. (Kivonat.) Miután a kormány parancsot adott a tzotzil közösség 45 emberének a A mexikói hadsereg január elején támadást indított az EZNL, zapatista A csapatok létszáma 60-90 között volt, de légi támogatással Ernesto Zedillo Ponce de Leon fôparancsnok ezekkel a támadásokkal el Az acteali mészárlásnál a hadsereg alakulatai fedezték a gyilkosokat. A A fôparancsnok feláldozta, leváltotta Emilio Chuayffet államtitkárt, A kormány és az EZNL által kötött és az államtitkár által aláírt és Az államtitkár azt mondja, meg kell keresni a mészárlásért felelôs Az EZNL-t nem fogják lefegyverezni. Fölhívunk minden független társadalmi és politikai szervezetet, és Demokráciát! Szabadságot! Igazságot! A-Infos News Service, News about and of interest to anarchists, Alex Chis & Claudette Begin -- P.O. Box 2944 Fremont, CA 94536 Az EÁ esete a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) A burmai helyzet miatt Mass. és NY. állam olyan törvényeket léptetett Az érintett cégek között vannak pl. az Apple, Kodak, Hewlett-Packard, Ez az elsô eset amikor az EÁ önrendelkezését veszély fenyegeti a VKSz Mindez még a nyáron történt, aztán szeptemberben új hírek érkeztek: az Kiderült, hogy az elmúlt években a VKSz nyomására az EÁ. Egy részlet beszédébôl: "Akkor amikor egyre több amerikai nem megy el A szépséghiba csak annyi, hogy egy elsôsorban az EÁ által erôltetett Miután több mint három évnyi folyamatos föllépés eredményeképpen A burmai hatalom (melyet újabban - a kábítószer-kereskedelem Karácsonykor meglátogattak egy kórházat, hogy gyógyszereket és játékokat A körútjuk alatt a kórházakban alultáplált szenvedô gyerekeket láttak. Gyógyszereket hoztak magunkkal az iraki gyerekek számára, ami az Martin Luther King, és Mahatma Gandhi szellemében ellenzik bármilyen Aláírók: Michael Bremer, Chicago, IL - Arthur Gelmis, Washington, DC - Az Al-Hayat címû, londoni, szaudi érdekeltségû, és az Al Ahram c. A szerzô leszögezi az amerikai imperializmus szerepét, értékeli A büntetô intézkedésekrôl Sandy Berger biztonsági tanácsadó büszkén Az EÁ mindig fellépett az arab nacionalizmus vagy függetlenségi Az EÁ véleményt mond arról, hogy melyik arab ország viselkedik "jól", Az arab kultúrát és civilizációt mély szakadék választja el az Amerika mindig más mértékkel méri az arabokat, mint másokat. Például Az amerikai politika a bennszülött indiánokkal szemben is hasonló volt, Az öbölben már van négy vagy öt repülôgép-anyahajó, miközben az Elnök A 15 tagú, úgynevezett ENSZ 661 Bizottság ellenôrzi a büntetô Az amerikaiak és Clinton számára elsôsorban a katonai kiadások A legszomorúbb, hogy az iraki civilek további szenvedésre és elhúzódó A Friends Committee on National Legislation (FCNL, a nemzeti Irak nyilvánvaló módon megsértette a fegyverszüneti egyezményt. s most Három javaslatuk van: 1. Az EÁ tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és A sikeres bombázás pirrhuszi gyôzelem lenne, más államok szemében Irak Az FCNL javasolja, hogy ezekkel a gondolatokkal keressék meg a A szervezet megállapításai az iraki válságról. Az EÁ ismét bombákkal fenyeget, hogy megbüntesse Szaddam Husszeint. A Eddig is sokat szenvedtek. A háborúban 150000 ember halt meg, Miért kell a gyerekeknek éhezni és szomjazni, szenvedni, amikor Irak Irak megsértette az ENSZ határozatát, amely megtiltja tömegpusztító Semmi sem biztosítja, hogy a bombázások és a további megszorítások William Penn írta, hogy az Erô leigáz, a szeretet gyôz. A legjobb A háború sokkal veszélyesebb helyzetet teremt, az erôszak erôszakot A bombázás és a megszorítások nem oldják meg a válságot. Az erôszak A Friends Committee on National Legislation (FCNL, a nemzeti Várható a szenátus vitája az Irak elleni támadásról, ami kitöltetlen Megszûnne a bizottságok további ellenôrzési lehetô-sége, A bombázás Szaddam Husszein politikai gyôzelmét jelentené, a kis Irakot Sok évvel ezelôtt a svéd-születésû nyelvész, Helena Norberg-Hodge Megdöbbent a nyugati jellegû fejlôdés ezen mértékletes és boldog népre Helena minden év felét Ladakhban tölti, ahol nagyobb a A gyér forrásokhoz való alkalmazkodás miatt idônként többférjûség volt, Kérdés: alkalmaztak-e születésszabályozást? Válasz: Ebben nem vagyok biztos. Hallottam növényi fogamzásgátlókról, Miként Európában, igyekeztek nemzedékeken át egy darabban tartani a A kolostorok szociális biztonságot is jelentettek, a közösség tartotta Kérdés: Mennyiben más ma a helyzet? Válasz: Az emberek nincsenek annak a tudatában, hogy honnan kapják az Zavaró, hogy a több gyerek manapság növeli valakinek a politikai és Kérdés: A nôk iskolázottsága nem csökkenti-e a születési számot? Válasz: Ezt alaposan meg kell vizsgálni, a népességrobbanás nem A hagyományos ladakhi kultúrában nem lehetett nemek közti egyenlôség, Az az oktatás, amirôl beszélünk, az nyugati rendszerû, nem tanít szinte Ezek a népesség-kérdés kulcspontjai. A fejlôdés mindenütt a források kifosztásával járt. Amikor Európában Kérdés: Mint írja, Ladakhban a gyerektelenek azelôtt mások gyerekeivel Válasz: Pontosan így van. Ladakhban a közösség és a család összekötötte Kérdés: Látják-e a ladakhiak, hogy mi történik a modern világban? Ön Válasz: Az idôsebbek látják a változásokat és csak csodálkoznak azon, Kísérletezünk Ladakhban. A Ladakh Munkaterv révén a közösségi, Kapcsolat: "mailto: webmaster@context.org"
küldi: bpf-ineb@igc.apc.org, a forrás: jsimer@u.washington.edu ("J.
Simer") és még sok közvetítô.
indiánt, köztük asszonyokat, gyerekeket. Még templomban is tüzet nyitottak
az ott imádkozókra. A mexikói fôügyész szerint "csak"családi, közösségi
háború zajlott le.
(Human Bean Company) igazgatójának a helyszíni beszámolójából és
gondolataiból.
társaság kávéja terem. Afelé haladtak kocsijukkal, amikor észrevették,
hogy nôk és gyerekek menekültek le a hegyrôl, akikre feketeruhás, vörös
álarcos férfiak lövöldöztek. Válogatás nélkül öltek mindenkit, a
kisgyerekeket is, egy anya méhébôl kivágták a magzatát. A mészárlás 5 órán
át tartott, a közelben álló több tucat fegyveres civil gárdista nem
avatkozott be. Egy San Cristobal-i kórház orvosa elmondta, hogy sosem
látott ekkora golyó ütötte sebeket. Azokat M-16-os fegyverek okozták,
amilyent kizárólag a mexikói hadsereg használ. 45 embert öltek meg,
jórészt a kávéültetvények munkásait, december 25-én Kerry Appel a
temetésen 15 gyerekkoporsót számolt meg.
kávé, a mexikói kormány támogatta a mészárlást elkövetô félkatonai
csoportokat és most a kormány ellopja a halottak és menekültek kávéját,
hogy a pénzen még több fegyvert vegyen a nép ellen. A rendôrség védelmezi
a gyilkosokat és a tolvajokat.
rendôrség úgy tett, mintha védelmeznék a menekülteket, de ha az újságírók
nem voltak jelen, fegyverrel és kutyákkal félemlítették meg ôket. Egy nôt
fegyverrel ütlegeltek. A kormány még ételrôl, gyógyszerrôl, ivóvízrôl sem
gondoskodott a menekültek számára.
oda bújtak be félelmükben nôk és gyerekek, de utánuk másztak és megölték
ôket.
kultúrájukat az amerikai és mexikói kormány utasítására. Kerry Appel 4 éve
rendszeresen utazik a chiapasok földjére és látja a bennszülöttek
szenvedését. Küzdenek a kultúrájukért, demokratikus jogaikért, emberi
méltóságukért. Az amerikai és mexikói kormányok ki akarják irtani a maya
népet s a sajtó eltitkolja az igazságot, csak a kormányok és a vállalatok
hazugságait közli. Szeretett volna hírt adni a történtekrôl, de az
amerikai tévések azzal utasították vissza hogy "üzleti kapcsolatokat
akarunk Mexikóval..."
Mexikó kormányát arra, hogy megváltoztassa az alkotmányt, a földtulajdon
rendszerét, hogy az amerikai vállalatok megvehessék az indiánok földjeit.
Ezt felelte: "Igen, ez igaz Kerry. Ha ôk nem mûvelik meg azt, valakinek
meg kell mûvelni. Gyárakat fogunk ott építeni és munkát adunk nekik."
kikötôket, vasutakat építhessenek a területükön. Ki akarják termeli az
indián területek olaját, urániumát, erdeit, egyéb forrásait, s Mexikó meg
fogja változtatni a törvényeit, hogy mindez "törvényes" legyen.
indián vezetô hogyan árulja el a mexikói indiánok ügyét.
Kerryrôl, hogy ôrült, "egyetlen amerikai polgár sem lesz hajlandó tíz
centtel többet adni egy hamburgerért, csak hogy megmentsen egymillió indiánt."
vagyunk ennek az új indián háborúnak, azzal, amit vásárolunk, amit a
tévében nézünk, azzal mondunk igent vagy nemet ezzel a mészárlással és más
erôszakos cselekedetekkel kapcsolatban. A társadalmi, gazdasági és
politikai rendszereink annak a piszkos háborúnak a részeseivé tesznek
bennünket, amelyben az EÁ és más kormányok tevékenyen részt vesznek a
hírek meghamisításával.
arra, hogy felhívja a legközelebbi mexikói konzulátust és tiltakozna az
öldöklések ellen. Utcai tüntetéseket és felvonulásokat kell szervezni,
tiltakozásul el kellene foglalni hivatalokat és szerkesztôségeket,
tévé-állomásokat.
akiket katonák amerikai tankokkal és fegyverekkel ostromolnak és írásos
anyagokat készít, hogy bemutassa, mi történt, hogy mit látott, mit
tapasztalt.
kiszállítottak belôle. "Fegyvereket és robbanóanyagot keresünk" mondták.
."Elôször hadd kérdezzem meg, hogy ez alkotmányos-e? Azt gondolják, hogy
megsértettem a törvényt?" A válasz: "Alkotmányos? Maga Mexikóban van, ha
nem tudná!" volt a válasz.
Chiapas, Mexico, January 6, 1998
http://www.sancristobal.podernet.com.mx
CyberC@fe, San Cristobal de Las Casas, Chiapas, Mexico.
Zöld Pók 1998. január 10. Feladó: Alex Chis
Sender: bpf-ineb@igc.apc.org
Bizottság közleménye [Forrás: National Commission for Democracy In Mexico,
drótposta: moonlight@igc.org,
lemészárlására, megsértve a megállapodásokat megszakítottak minden
tárgyalást az EZNL-lel (Ejercito Zapatista De Liberacion Nacional).
közösségek ellen, amivel fegyveres összecsapásokat akarnak kiváltani. Ezek
helye több száz km-re van a bûntett helyétôl. Megtámadták pl. Yaltchilpic
tzeltal közösségét, letartóztattak egy vezetôt San Caralampio-ban, 17 órás
katonai támadást intéztek a tojolabali közösség ellen, 24 órán át
zaklatták a moreliai tzeltal közösséget, embereket vallattak és kínoztak.
Aldama települést könnyû fegyverekkel és helikopterekrôl támadták.
rendelkeztek és a közelben nagyobb, ezerfôs egységek állomásoztak.
akarja terelni a figyelmet az acteali mészárlásról.
kormány megakadályozza a sajtó munkáját, rövid, hamis híreket közölnek,
"mindenütt nyugalom", "felelôtlen híresztelés" stb.
hogy elhallgattassa az Acteal miatti nemzetközi tiltakozást. Az új
államtitkár az elmúlt 30 év legnagyobb öldöklésérôl azt mondja, hogy helyi
konfliktus és a szegények közötti háború volt.
megerôsített egyezményt most "javaslatnak" nevezik és nem egyezménynek.
Azt mondják, hogy annak a teljesítése az ország balkanizálásához vezetne.
A lényeg: nem tartják be, amit aláírtak.
személyeket. Arról azonban nem beszél, hogy miért lép most fel a hadsereg
az EZNL ellen és miért támogatják a félkatonai szervezeteket.
Visszhangozza Zedillo úr szándékait, hogy le kell szerelni minden
csoportot, beleértve az EZNL-t is.
Mexikó polgárait, hogy lépjenek fel a mexikói kormány által a
bennszülöttek ellen viselt háború beszüntetéséért.
Subscribe -> email majordomo@tao.ca
510-489-8554 achis@igc.apc.org
Burmáról - Források: Simon Billenness
free-burma@lists.stdorg.wisc.edu ---
szeptember25.
életbe, melyek a DK-ázsiai országgal kereskedelmet folytató vállalatokat
sújtják. Még NY város hajléktalanokkal szemben oly szigorú polgármestere
is hasonló intézkedést léptetett életbe "lelkiismeretére" hivatkozva.
Obayishi, Philips.- és a Világkereskedelmi Szervezet (a továbbiakban
VKSz) a törvények visszavonását követelik az amerikaiaktól.
részérôl. A szervezeten keresztül elsôsorban Japán és az Európai Unió
(pontosabban a brüsszeli Bizottság) kíván nyomást gyakorolni a EÁ-ra. (Az
Európa Parlament egyhangú szavazás eredményeként arra szólította fel a
Bizottságot, hogy NE lépjen fel a massachusettsi törvény ellen...
EÁ. képviselôháza nagy többséggel elfogadott egy javaslatot, mely fokozott
védelmet nyújt az országos, állami és a helyi törvények számára a
Világkereskedelmi Szervezet részérôl történô esetleges lépésekkel szemben.
változtatásokra kényszerült például a levegô, a delfinek valamint a
teknôsök védelmére vonatkozó törvényekben is. A javaslatot benyújtó
vermonti képviselôt aggasztja ez a folyamat, hiszen államában több
hatályban lévô, illetve elfogadás elôtt álló törvény is érintett.
szavazni és sokan elidegenednek a politikától, meg kell próbálnunk az
állami és szövetségi folyamatokat demokratikusabbakká, fogékonyabbakká
tenni... Országunk népének joga van ragaszkodni az általa megfelelônek
tartott élelmiszerminôségi színvonalhoz, illetve környezetvédelmi
szabályzókhoz, és ezeket senkinek sem volna szabad megkérdôjelezni,
beleértve a VKSz-t és egyéb államokat is, melyeknek hasonló mutatói
gyengébbek. Országunk népének jogában áll gazdasági megtorló
intézkedéseket alkalmazni a demokrácia eléréséért folyó küzdelmek
támogatására, mint történt Dél-Afrika esetében és ahogyan sokan szeretnék,
hogy Burmával szemben is történne, és ebben a jogában azon vállalatok sem
akadályozhatják, melyek szerint a "szabadkereskedelem" fontosabb az emberi
jogoknál."
folyamat ("globalizáció") eredménye mindez. Úgy tûnik, hogy visszájára
fordult a dolog, hiszen lám-lám még nekik is meggyûlik a bajuk saját
szüleményükkel. Az is bökkenô, hogy a nemzetközi egyezmények elsôbbséget
élveznek a hazai törvényekkel szemben, vagyis az a módosítás melyrôl a
fentiekben írtam ezek szerint nem is törvényes(?). Maradnak a kérdôjelek.
Végül egy jó hír szintén Burmával kapcsolatban:
januárban a Pepsico kivonult Burmából, ezúttal a Texaco is beadta a
derekát.
leplezetlen támogatása és a belôle való hasznot húzás miatt - heroin
juntaként emlegetnek) legfontosabb külföldi támogatói éppen az olajipari
vállalatok. A Texacotól a Premier nevû angol vállalat vette át a
stafétabotot, ugyanakkor az ARCO és az Unocal tovább folytatják burmai
üzelmeiket. Andor
Zöld Pók 1997. december 24. Feladó: Alex Chis (achis@igc.apc.org).
Targy: Bagdadi sajtótájékoztató. Küldi: : bpf-ineb@igc.apc.org, kapcsolat:
Kathy Kelly (kkelly@igc.apc.org)
hozzanak az iraki gyerekeknek. A Vadon Hangja nevû szervezet tiltakozik az
iraki népet sújtó erkölcstelen gazdasági megszorítások ellen. Az elmúlt
két évben ez a 9. küldöttség, amelyik hasonló céllal jár Irakban.
Korábban itt nem létezett éhhalál, most ez egymillió gyereket fenyeget.
Láttak tüdôgyulladásos gyerekeket, akiknek nincs antibiotikumuk,
kezelhetô de nem kezelt leukémiásokat. Az ENSZ 1986 évi határozatának
(Olajat élemiszerért) a végrehajtása még nem kezdôdött el, az amerikaiak
akadályozzák, vétózzák a végrehajtását.
amerikai kormány szerint büntetendô cselekedet. Fölteszik a kérdést, hogy
az vajon nem bûntett-e, hogy 600000 5 éven aluli iraki gyereket sújtanak
a megtorló intézkedések, s hét év alatt 1 millió gyerek halt meg.
tömegpusztító fegyver használatát és eladását, és azt is tudomásul veszik,
hogy a büntetô intézkedések tömegpusztító fegyverekké váltak.
Rev. G. Simon Harak, SJ, Fairfield, CT - Richard McDowell, Akron, OH -
Mira Tanna, St. Louis, MO
Zöld Pók 1997. december 24. Feladó: Alex Chis (achis@igc.apc.org)
Tárgy: Edward Said: Apokalipszis most. Küldi: bpf-ineb@igc.apc.org -
Kapcsolat: Tom Patterson (ac119@FREENET.TORONTO.ON.CA)
egyiptomi lapokban jelent meg a fenti címû cikk, teljes terjedelme 2.5
sajtszemle-oldal. Részletek.
Szaddamot, az okosságát, amellyel (sikertelenül) igyekszik éket verni az
EÁ és a szövetségesei közé, elítéli Kuwait megtámadását, a kurdok
üldözését, kegyetlen önzését, nagyképûségét, stb.
mondta, hogy súlyosságukat illetôen a történelem során elôzmény nélküliek.
Az öböl-háború óta 567 000 iraki civil halt meg alultápláltság és az
orvosi kezelés hiányosságai miatt. A mezôgazdasági és az ipari termelés
leállt. Az amerikai politika embertelen, bár Szaddam is táplálja ezt,
amikor dramatizálja Amerika és a többi arab ország ellentétét.
törekvés legcsekélyebb jelentkezése esetén, egyrészt saját birodalmi
érdeke, másrészt Izrael föltétel nélküli támogatása miatt.
melyik a "mérsékelt", melyik akar békét kötni Izraellel. Minél
szélsôségesebb az izraeli politika, az EÁ annál biztosabban támogatja
azt, nem törôdve a nagy arab tömegekkel, akik jövôje és jóléte illúzió
marad csupán.
amerikaitól. Úgy látják, hogy az arabok embertelenek, kegyetlen és
ésszerûtlen terroristák, gyilkosok és bombákat robbantók. Az egyedüli arab
érték, hogy egyes vezetôik, üzletembereik, katonáik üzleteket akarnak
kötni az EÁ-kal, s fegyvervásárlásaik (amelyek egy fôre számítva a
legmagasabbak a világon) segítik az amerikai gazdaság jó mûködését. Ezen
túl semmiféle érzelem nem létezik, pl. az iraki nép rettenetes szenvedései
iránt, amelynek azonosságtudatát és létezését mindenki szeme elôl
vesztette.
Törökország évek óta küzdelmet folytat a kurdok ellen, de errôl egyetlen
szót sem lehet hallani az EÁ-ban. Izrael 30 éve törvénytelenül megszállva
tart területeket, megsérti a genfi egyezményeket, inváziókat, terrorista
támadásokat és kivégzéseket hajt végre az arabok ellen, de az EÁ megvétóz
minden ellenük javasolt intézkedést. Szíria, Szudán, Líbia és Irak a
"szélhámos" államok közé tartoznak, ellenük az intézkedések mindig
szigorúbbak, mint mások ellen.
pusztító vadaknak írták le, majd kiirtották ôket, egy kis részüket
rezervátumokban és koncentrációs táborokban helyezték el. Mindig szerettek
büntetni. A vietnami bombázás célja az ellenség kôkorszakba való
visszajuttatása volt. A bûnösöket véglegesen meg kell büntetni. Az
amerikai hírfogyasztók úgy gondolják, hogy az irakiak büntetése
"igazságos"
bejelenti, hogy nem az öbölben, hanem a 21. században gondolkodik: miként
is tûrhetnék el Irak biológiai fegyverekkel való fenyegetését? (Tudjuk a
jelentésekbôl, hogy sem rakétáik, sem vegyi, sem nukleáris fegyvereik,
sem anthraxbombájuk nincs.) Az EÁ rendelkezik az emberiség összes
fegyverével, ez az egyetlen ország, amelyik atomfegyvert vetett be civilek
ellen, s hét évvel ezelôtt 66000 tonna bombát dobott Irakra. (November
16-án a Sunday c. lap ausztráliai források alapján arról írt, hogy Izrael
és az EÁ azt fontolgatják, hogy neutronbombát dobjanak Bagdadra.)
rendelkezéseket, mindegyik tagnak, köztük az EÁ-nak is vétójoga van. Irak
idônként kéri a bizottságtól, hogy olajat adhasson el gyógyszerért,
teherautóért, húsért stb., de a bizottság bármelyik tagja képes
megakadályozni ezt, mondván, hogy az adott kérésnek lehet katonai
fölhasználása is. A bizottság amerikai tagja a rasszista Richard Butler,
aki nyíltan megmondja, hogy az araboknak más véleményük van az igazságról,
mint a világ többi részének, s világossá teszi, hogy a valós cél Szaddam
kormányának a megbuktatása.
növelése fontos, új beruházások az elektronikus fegyverkezésbe, finomabb
légierô, gyors mozgású erôk az amerikai hatalom egész világra való
kiterjesztése érdekében, stb. A média pedig szorgalmazza az Irak elleni
háborút.
haldoklásra vannak ítélve. Pi.
Zöld Pók, 1998. január 31. Feladó RRGilman@aol.com, küldi:
bpf-ineb@igc.apc.org
törvényhozás barátainak bizottsága) üzenete.
az EÁ bombázni akarja az országot. Akár elfogadjuk a kvékerek minden
háborúzással szembeni álláspontját, akár nem, látható, hogy az egyoldalú
amerikai katonai fellépés növelni fogja az iraki civil lakosság
szenvedéseit. Ha az EÁ egyedül cselekszik, az aláaknázza a nemzetközi
jogba és a Biztonsági Tanács közös döntéshozatalába vetett bizalmat.
a BT eljárásokat: ne nyúljon fegyverhez, ameddig a BT ki nem jelenti, hogy
Irak megszegte a fegyverszüneti szerzôdést. --- 2. Az ENSZ, az EÁ által
megerôsítve biztosítsa Irakot, hogy ha együttmûködik az UNSCOM-mal,
megszüntetik a gazdasági megszorításokat. Erre Iraknak további feltételek
nélkül mindenütt meg kell engedni a vizsgálatokat. --- 3. Az EÁ nyújtson
humanitárius élelmiszer és gyógyszertámogatást, amíg Irak nem tér vissza a
világgazdaságba.
kicsi áldozattá válna, s Szaddam Husszein politikai gyôzelmet aratna. A
katonai fellépés nem ígér semmi eredményt.
szenátorokat, a február 2.-i nemzetközi bombázás elleni nap jó alkalom
Clinton elnök (202-456-1111) és a képviselôk felhívására. Pi.
Zöld Pók 1998 február 2. Feladó: nhpeaceact@igc.org, (New Hampshire
Peace Action) továbbította bpf-ineb@igc.apc.org
bombázással azonban nem Szaddam Husszeint, hanem Irak ártatlan népét
büntetik.
elpusztultak a közmûvek, halmozódik a hulladék, sokan nem jutnak
ivóvízhez. A 7 éve tartó gazdasági megszorítások miatt milliónál is több
iraki alig jut élelemhez. A kórházakban se fecskendô, se antibiotikumok.
Ez nem befolyásolta Sz.H. hatalmát.
nem jelent katonai fenyegetést az EÁ és szövetségesei számára? A
szomszédos arab országok sincsenek fenyegetve, nem is támogatják az EÁ-t.
fegyverek gyártását és raktározását. Ez sajnálatos módon igaz. De ugyanezt
teszi, nemzetközi szerzôdéseket és a Nemzetközi Bíróság és ENSZ
határozatait megszegve az EÁ, Anglia, Franciaország, Kína, Oroszország,
Pakisztán, India és Izrael is. Hol késnek az ezek elleni gazdasági
korlátozások? Az arab világban képmutatónak tartják az EÁ-t és a
szövetségeseit. Következetesnek kellene lenni és az ártatlan népeknek nem
szabad szenvedést okozni a kormányaik miatt.
meggyôzik Szaddam Husszeint, hogy hagyjon fel a fegyvergyártással. Ezt a
valaha gazdag országot a világ egyik legszegényebb, kétségbeesett
országává tettük. A helyzet rosszabb is lehet, mert kétségbeesett
helyzetben a népek kétségbeesett eszközökhöz nyúlnak.
esetben a bombázással rákényszerítik ôket, hogy átmenetileg megmutassák a
fegyverraktárakat. De mi lesz fél, 1 vagy 5 év múlva? Az erôszakkal való
fenyegetôdzést könyörületes, hatékony diplomáciával kell helyettesíteni,
ami a népnek a nyomorból való kijutást ígéri és Szaddam Husszein számára
egy méltóságteljes megoldást.
szül és nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Izrael gyárt és raktáron
tart atomfegyvereket. Ha bombázzuk Irakot, nô a harag az EÁ ellen és
terrorcselekmények célpontjai leszünk. Ha erôszakosak vagyunk más
népekkel, akkor a saját népünk ellen váltunk ki erôszakot.
eredménytelen volt. Lássuk, mire megyünk a diplomáciával és a
megegyezéssel. Pi.
Zöld Pók 1998. február 6. Feladó RRGilman@aol.com, küldi:
bpf-ineb@igc.apc.org
törvényhozás barátainak bizottsága, kvéker szervezet) üzenete. Január
31-én már volt egy levelük Irak ügyében.
csekket adna az elnöknek. Clinton felhatalmazást kapna a taktikai
atomfegyver bevetésére is. A beavatkozás nem semmisítené meg Irak katonai
erejét, a helyzet csak romlana.
kiszabadulhatnak a vegyi, biológiai és nukleáris anyagok. Ezek
szétszóródnának Irakban és azon túl és a bombázások miatt polgári
személyek halnának meg.
egy kegyetlen óriás Pi.
IN CONTEXT, Spring 1992, p. 36, (1996.) Robert Gilman beszélgetése
Helena Norberg-Hodge-dzsal, kb 40%-ra tömörítve.
Ladakhot kezdte vizsgálni, ahol a tibeti buddhista kultúra 2000 éven át
fentmaradt.
gyakorolt hatásától. A ladakhi kultúra egyre nagyobb mértékben ütközött
össze a monetáris gazdasággal, a forrásokkal való önálló gazdálkodás az
ásványi fûtôanyagokon alapuló gazdasággal.
népességrobbanás, mint Indiában. Ez a modernizációs folyamat része, ami
tönkretette a helyi forrásokhoz, fôleg az élelem-forrásokhoz való
bennsôséges viszonyt. Azelôtt az emberek tisztán látták a földterületük
korlátozott voltát, tudták, hogy létszámuknak alkalmazkodni kell ahhoz.
több fivérnek ugyanaz volt a felesége, sok nô nem ment férjhez és ez
biztosította a népesség állandóságát. A nem férjezett apácáknak a
buddhista közösség kényelmes helyzetet biztosított. Lassan nôtt a
népesség, de robbanásról szó sem volt.
vetélést okozó szerekrôl, de azt hiszem, alkalmazásuk igen ritka volt.
földjüket. Ugyanakkor nagy volt a forrásokhoz való társadalmi
alkalmazkodó-képesség (elôfordult többférjûség, egynejûség, többnejûség
is).
el azokat. Ha valakinek a fia nem házasodgatott meg, beadták a
kolostorba. Elôfordult, hogy gyerekes szülô öreg korában ment be oda.
élelmet. Ez egyszerû pénzkérdéssé változott. Több pénzért többet
vásárolhatsz. Ez egy teljesen illúziókra épülô világgá alakulhat.
gazdasági hatalmát. Ez nem csak Ladakhban, hanem Bhutanban és Kashmirban
is így van, mert különféle etnikai csoportok vetélkednek a forrásokért,
munkáért, pénzért. Az emberek nagyobb részt akarnak a hatalomból, amelyik
ezt biztosítja nekik. Mohamedánok Ladakhban, keresztények és buddhisták
Bhutanban, és sok más csoport félti a nemzeti voltát és ezért is emelni
akarja saját látszámát. Az is igaz, hogy a gazdasági növekedés más okok
miatt csökkenti a népesség számát. (Az anyagi javak magasabb szintje
miatt.)
egyszerûen a nôk iskolázottságának a függvénye. Ezt a tényezôt nem lehet
elkülönítetten kezelni. A politikai és a gazdasági döntéshozatalban
részesülô nôk nem házasodnak, a számukra a gyerek teher.
de a nôk szerepe a családban azt eredményezte, hogy részt vettek a
források hovafordításával kapcsolatos fontos döntésekben.
semmit a földrôl, ahol élnek, a forrásokról, az emberek közötti és a
közösséghez való viszonyokról. Városi életre, ipari életmódra tanít. Az
pedig fenntarthatatlan.
elkezdôdött a "fejlôdésünk", azaz az iparosodás és városiasodás, a
népesség száma hirtelen megnôtt. Ezért exportáltuk a lakosságot. Behoztuk
a forrásokat és kivittük az embereket. Hogyan követhet bennünket a
Harmadik Világ, amikor nincsenek gyarmataik.
foglalkoztak. A modernizáció nem szakítja-e meg ezeket a kapcsolatokat?
az embereket, a gyereknevelésben mindenki érdekelt volt és kapcsolatban
maradt a gyerekkel késôbb is, akár a sajátja volt, akár nem. Ezt a kötést
magam, gyerektelenként is átérzem Ladakhban.
fejlôdési alternatívákat igyekszik bevinni az országba.
ami történik.
ökológikus, központtalanított, már létezô szerkezeteket akarjuk
fejleszteni. Elô kell segíteni a földhöz közelebbi életmódot, ami
figyelembe veszi a természetes, rendszeresebb szabályozást. Ezt az emberek
tiszteletben tartásával csináljuk. Az embereket biztosítani kell a saját
hatalmukról és a nôknek is hatalmat kell adni anélkül, hogy elszakadnának
a gyerekeiktôl. Ladakhtól tanulva utat tudunk mutatni. Pi.
http://www.context.org/ICLIB/IC31/NorbergH.htm
Zöld Pók, 1998. január 23. Feladó: dpaljor@xyz.net. Tárgy: China-tól
Buddhaig. A Free Tibet newsletter-bôl. 90 mérföldes menet lesz Indiana
államban China és Buddha városok között, március 14 és 21 között. A
nemzetközi Tibet Függetlenségi Mozgalom szervezi. Pi.