49. szám
(III. évf. 1998 jún. 6.)
E számunk egy nagyszerū gyakorlati kézikönyvet ismertet a helyi gazdaságok erôsítésére a biztonság érdekében egy nem stabil világban. A szerzô, Richard Douthwaite korábbi ismert mūve a The Growth Illusion (A növekedés illúziója). A könyv fordítás céljára hozzáférhetô a BOCS Alapítványnál. Természetesen egy környezeti nevelési könyv is szerepel, egy vicc, és az ENSZ Emberi Jogok Fôbiztosa Webcíme.
1. Richard Douthwaite: Rövidzárlat (A helyi gazdaságok erôsítése a biztonság érdekében egy nem stabil világban)
2. Környezeti Nevelés: Apró csodák. A természet felfedezése egy kézinagyító segítségével
3. Vicc: Jézus és a Sátán a számítástechnika korában
Helyesbítés: A Selyemgombolyító ovális épületébe való beköltözés idôpontja természetesen 1984 (elôzô számunkban elütés volt az 1994).
Cikkek, dokumentumok
1.
Richard Douthwaite: Rövidzárlat (A helyi gazdaságok erôsítése a biztonság érdekében egy nem stabil világban) (könyvismertetés)
Tartalom
Ed Mayo és Helena Norberg-Hodge elôszava
Bevezetô
1. Ellenôrzés nélkül
Az 1970-es évek eleje óta a világgazdaság fokozatosan egyre bizonytalanabbá válik, a teljes részvétel lehetôségét egyre több és több személy, illetve hely elöl zárják el. Sajnos a nemzetek politikusainak nincs elég hatalmuk, hogy a helyzet kialakulásáért felelôs tényezôket megváltoztassák. A közösségeknek kell cselekedniük saját érdekükben.
2. A megfelelô mozgástér biztosítása
Annak érdekében, hogy a világrendszer változékonyságától megvédjék magukat, a közösségek helyi forrásokból létrehozhatnak párhuzamosan mūködô pénzügyi mikro-klímákat, amelyek sokkal kiterjedtebben szolgálják a helyi igényeket, mint azok, amelyeket csupán a világpiaci árak és érdekkörök szabályoznak.
3. A pénzügyi kötelékek elvágása
Ha a gazdasági élet szereplôi nem tudnak egymás között kívülrôl igénybe vett pénzeszközök felhasználása nélkül kereskedni, a helyi gazdaság mindig ki lesz szolgáltatva a máshol történô események hatásainak. Több lehetséges mód is rendelkezésre áll azonban a helyi pénzforrások megteremtésére, a csoport-pénznemektôl (mint a LETS), a svájci típusú kölcsönös üzleti hitelrendszereken és az árucikk-támogatású pénznemeken (mint Exeterben vagy New Hampshire-ben) keresztül, a helyi önkormányzat által kibocsátott pénzig, mint Guernsey-ben.
4. Bankszolgáltatások saját magunknak
A helyi pénzügyi rendszer lehetôséget nyújt arra, hogy a polgárok megtakarításait abban a régióban kölcsönözzék ki, amelyben élnek, olyan feltételek mellett, amelyek lehetôvé teszik számukra, hogy szociális és pénzügyi céljaikat elérhessék. A közösségeknek óriási választási lehetôségeik vannak, ide értve pénzügyi szervezetek felállítását, társaságok alapítását vagy beruházási letétek létrehozását. Egy másik lehetôség a dán és svéd kamat nélküli közösségi JAK bankok mintája.
5. Az energia mozgatja a világot
A helyi forrásokból táplálkozó, megfelelô energiaellátás alapvetô feltétele az erôsebb közösségi magabiztosságnak. Szerencsére legtöbb helyen van lehetôség egy, az igényeket kielégítô, szél, víz és biomassza felhasználás kombinációjával mūködô erômū felállítására, ahogy azt a dán, osztrák és írországi példák mutatják. Energiatakarékosság terén - ami legalább olyan fontos, mint az energia elôállítása - Hollandia és Kalifornia mutat követésre méltó példát.
6. Élet a földbôl
A talajra és annak sajátos genetikai bázisára gyakorolt romboló hatása miatt a modern, ipari mezôgazdasági termelés nem folytatható tovább. Ez nagy mennyiségū, csak külsô forrásokból hozzáférhetô energia felhasználásával jár. Ezért, ha a közösségek önállóak kívánnak lenni, át kell térniük az organikus, és más, kis külsô energia bevitelével mūködô mezôgazdasági termelési formák valamelyikére. Nagybritanniában, az USA-ban és Örországban már sok olyan technológia van használatban, ami azt mutatja, hogy ez az átmenet lehetséges.
7. éj hozzáállás az új idôkben
A piacgazdaság a vállalkozások viselkedésének vezérlését a versenyre bízza. Mivel a közösségi gazdaságban a verseny magas szintjei nem lehetségesek, új megközelítéseket és hozzáállásokat kell kialakítani a kereskedelmi egymásrahatás érdekében. A középkori céhszövetségek, a spanyolországi Mondragon szövetség és a Kaliforniai Briarpatch hálózat egyaránt adnak a helyes irányba mutató megoldásokat.
Epilógus: a jövô, és mindez mūködôképes
Maleny-ben, egy ausztráliai kisvárosban már többet alkalmaznak a könyvben ismertetett technikák közül, mint a világ bármely más részén. Az eredmény egy olyan közösség, ahol az emberek kiteljesíthetik és megvalósíthatják önmagukat, azáltal, hogy együtt dolgoznak. De még nincs ok a teljes magabiztosságra, hiszen hosszú az elôttük álló út.
További információforrások
Köszönetnyilvánítások
Tárgymutató
Ed Mayo és Helena Norberg-Hodge: Elôszó
Ez a könyv egyike azoknak a ritka köteteknek, amelyek megváltoztatják koruk szellemiségét. Egyszerre gyakorlatias és inspiráló. Az inspiráció a valós élet sikeres történetein alapul - olyan közösségek bemutatásán, amelyek saját kezükbe vették jövôjük irányítását, és nemcsak a munkahelyeket, hanem a politikai hatalmat és a közösségi szellemet is visszaszerezték. A könyv gyakorlati értéke a közösségek gazdasági alapjául szolgáló struktúrák elemzésében, és a megerôsítésükhöz szükséges eszközök ismertetésében rejlik. Richard Douthwait Rövidzárlat címū mūvében belefogott az iparizált világ közösségi gazdaságairól szóló legkiterjedtebb felmérés elkészítésének.
Hogy a könyv jelentôségét igazán értékelni tudjuk, meg kell kérdeznünk önmagunktól, miért tūnik fenyegetônek minden, amit drágának tartunk. Önálló személyekként egyre növekvô bizonytalansággal nézünk szembe a munkánkban, az utcán vagy akár otthonainkban. A társadalom tagjaiként a világgazdaság könyörtelen versenyével, háborús konfliktusok fenyegetéseivel és az élôvilág bármelyik pillanatban bekövetkezhetô összeomlásával szembesülünk. Mindezek közepette a kormányok és üzleti társaságok rongyos, rothadó biztonsági hálót ígérnek nekünk. A Rövidzárlat bátorító üzenete, hogy a számunkra szükséges biztonságot megtalálhatjuk saját közösségünkben, a helyi gazdaság fejlesztése révén.
Miért ennyire széttördeltek a közösségek és a családok? Miért tūnnek el fajok ezrei, és miért válik a világ éghajlata egyre kiszámíthatatlanabbá? Miért távolodik a demokrácia, és erôsödnek napról napra a nemzetiségi konfliktusok, a szegénység, a būnözés és a munkanélküliség?
Ezeknek a problémáknak a gyökerét gyakran a legszélesebb körben elvégzett, és legkörültekintôbben elôkészített vizsgálatok sem ismerik fel. A világgazdasági rendszer annyira összetetté vált, és az attitūd, amit magával hozott, annyira áthat mindent, hogy rettenetesen nehéz egy érthetô, világos távlati terv kidolgozása. Van azonban egy közös szál, ami átvezet ezen a látszólag átjárhatatlan krízisen: nevezetesen a termelés és elosztás rendszere, aminek túlélése a terjeszkedés végtelen lehetôségét feltételezi. Ez a folyamatos növekedés vezetett a gazdaság globalizálásához, ami szükségszerūen minden helyi, regionális és nemzeti gazdasági egység egyetlen, világméretū hálózatba való egyesülését jelenti.
A gazdasági globalizáció nem a magasabb gazdasági hatékonyság eredménye. Mindez azért történik, mert a kormányok közel kétszáz éve anyagilag is támogatják a nemzetközi és a nagytávolságú kereskedelmet, anélkül, hogy felbecsülnék a társadalmi és természeti környezetre gyakorolt hatását. Egyszerūen az adókedvezményeken, az olcsó üzemanyagon valamint a közlekedési és információs infrastruktúrát fejlesztô tartós beruházásokon keresztül válik lehetôvé, hogy az éj Zéland-i alma kiszorítsa a párizsi piacról a francia almát, hogy az európai tejtermékek tönkretegyék a tejipari termelést a tejben gazdag Mongóliában, és, hogy Nairobi boltjaiban a holland vaj kevesebbe kerüljön, mint a kenyai. Akár egy gyermek is megkérdezhetné: "Miért kell a termékeket több ezer mérföldön át ide szállítani, amikor helyben is meg lehet termelni ôket?" Ez nem hatékonyság, hanem gazdasági ôrültség.
A globalizáció a valaha legaktívabb gazdasági tevékenységet folytató, és legtöbb munkást foglalkoztató kisvállalkozások, boltok és farmok százezreinek helyét átvevô hatalmas, multinacionális cégek számának növekedéséhez vezetett. És mivel a nagy farmok - a kicsiktôl eltérôen - fenyegetôzhetnek azzal, hogy tevékenységüket áthelyezik olyan országokba, ahol a pénzügyi környezet könnyebb, a kormányok lehetôsége a megfelelô adóztatásra csökken. Következésképpen a globalizáció folyamatának vak támogatásával saját halálukat segítik elsô.
Ezenfelül, mivel meggyôzték az embereket, hogy az ipari forrásoknak ugyanabban a keskeny sávjában bízzanak, a globális gazdasági rendszer minden szinten jelentôs mértékben növelte a versenyt. Ennek eredményeként a munkanélküliség az iparosodott világban egyre feljebb szökik, míg a Dél városaiban a lakosság robbanásszerūen nô, hiszen a fogyasztói társadalom jól csengô ígéretével vidéki családok millióit csábítják el a helyi önfenntartástól - csupán azért, hogy késôbb elmerüljenek a nagyvárosi szennyben és éhezésben. Eközben a természeti területek és a biológiai sokféleség egyre növekvô nyomás alatt állnak, mivel az ipari források iránti igény nô.
A kialakult rendszer senkinek sem kedvez: hosszú távon nincsenek nyertesek. A társadalom legmagasabb rétegeiben is hanyatlik az élet minôsége. Az fúziók fenyegetése még a középvezetô réteget is állandó aggodalommal tölti el munkája esetleges elvesztése miatt. Ami pedig a milliárdosok listáját illeti, ha képesek is megvédeni magukat a társadalmi összeomlás hatásaitól, a biológiai összeomlás ellen ôk sem védekezhetnek.
Ezért tehát mindenkinek az az érdeke, hogy a globalizáció folyamatát megfordítsuk. Ennek leghatékonyabb módja a kormányok számára az összefogás volna, a multinacionális cégek hatalmának magzabolázása céljából, illetve új beruházási és kereskedelmi egyezségek megkötése, ami megszüntetné a globalizációt növelô anyagi támogatást, és esélyt adna a helyi termelés fejlôdésének. Például ha a fosszilis üzemanyag rejtett támogatását beszüntetnék, a helyi és nemzeti gazdaságok sokkal erôsebbekké válnának. Csupán ilyen nemzetközi intézkedések azonban önmagukban nem tudnák helyreállítani a gazdaságok és közösségek egészségét: a hosszú távú megoldás érdekében sok kis helyi kezdeményezés sorozata szükséges, olyan sokféle, amilyen sokféle a kulturális és környezeti háttér.
Sajnos, sok ember sokféle okból ellenzi a helyi gazdaságok megerôsítését. Közülük néhányan például úgy gondolják, hogy a kistelepülések szintjén a gazdaság lokalizációjának a célja a teljes önállóság kivívása. Valójában a lokalizáció nem a kereskedelem megszüntetését jelenti, vagyis nem azt, hogy mindent helyi szinten kell elôállítani, hanem egyszerūen a helyi, területi, nemzeti és nemzetközi piacok jobb egyensúlyát, valamint azt, hogy a nagy cégek kevesebb, a közösségek pedig több ellenôrzést gyakorolhassanak afelett, hogy mit, hol, mikor és hogyan gyártanak. A kereskedelemnek mindkét fél számára elônyösnek kell lennie.
Gyakran felmerül az a félelem, hogy a lokalizáció elnyomást és türelmetlenséget fog okozni. Ha azonban közelebbrôl megvizsgáljuk a kérdést, kiderül, hogy ennek éppen az ellenkezôje igaz: a globális gazdaság önmagában nem más, mint a strukturális kizsákmányolás rendszere, ami a világ másik oldalán rejtett rabszolgaságot eredményez, és arra kényszeríti az embereket, hogy lemondjanak saját forrásaikhoz való jogukról. A lokalizáció nem a közösségek elszigetelését, hanem egy életképes és igazságos alap kiépítését szolgálja, amin keresztül kapcsolatba léphetnek egymással. Északon a felelôsség saját szükségleteinket illetôen azt jelenti, hogy a délieknek megengedjük: elsôsorban saját maguk részére termeljenek, ne nekünk.
A globalizáció-ellenes kampányok világszerte erôsödnek, annak arányában, ahogy az emberek kezdik felismerni, hogyan befolyásolja mindennapi életüket, útjaikat és szomszédságukat - és ahogy egyre jobban megbizonyosodnak arról, hogy vannak más lehetôségek. Richard Douthwaite könyvének jelentôsége, hogy megmutatja: a globalizáció beépíthetô az új rendszerbe, ha ezeket a lehetôségeket megfelelô összefüggésben használjuk. Arra is rámutat, hogy nem kell a politikusok áldására, vagy egy világégésre várnunk, már ma elkezdhetjük az alternatív rendszerek kiépítését.
Ha a közösségi kezdeményezések mūködnek (a Rövidzárlat sikeres és sikertelen példákat egyaránt ismertet), az felszabadítja a résztvevôk elképzeléseit, és képessé teszi ôket arra, hogy további lépéseket tegyenek a gazdaság felélesztése, az erôsebb közösségek kiépítése és egy egészségesebb környezet megteremtése felé. Richard Douthwaite arra is rámutat azonban, hogy eddig egyetlen közösség sem alkalmazott többet néhánynál, a számos, könyvében leírt technológia közül, tehát az újjáéledés lehetôségei még hatalmasak.
Ez a könyv nélkülözhetetlen eszköztár azon közösségek számára, akik saját megújulásukra törekszenek. Azok, akik az itt felsorakoztatott lépések közül végrehajtanak egy párat, az ezredforduló legnagyobb hatású mozgalmának erôterében találják magukat.
Helena Norberg-Hodge
(International Society for Ecology and Culture - Nemzetközi Társaság az Ökológiáért és Kulturáért)
Ed Mayo
(New Economics Foundation - éj Közgazdaság Alapítvány)
Eredeti cím: Short Circuit. Strengthening Local Economies for Security in an Unstable World. (The Lilliput Press - Green Books, 1996)
Nyelv: angol
Eredeti méret: a tartalomjegyzék és elôszó fordítása teljes
Környezeti Nevelés
Apró csodák. A természet felfedezése egy kézinagyító segítségével
Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 502[37] H 48
Headstrom, Richard: Nature Discoveries with a Hand Lens
Apró csodák. A természet felfedezése egy kézinagyító segítségével
New York, NY : Dover, 1981. - xvii, 412, xiii p., ill.
ISBN 0-486-24077-0
KIKNEK SZÓL
Pedagógusoknak (óvodától egyetemig), valamint a természetben nyitott szemmel járóknak: egyszerū turistától a komolyabb botanikusokig vagy rovarászokig, érdeklôdô fiataloknak és idôseknek egyaránt.
TARTALOM
Richard Headstrom, a worcesteri Természettudományi és Ipari Múzeum nyugdíjas entomológusa, számos cikk és könyv szerzôje e mūvében egy teljes élet természetbúvári és tanári tapasztalatát adja közre. Hónapról hónapra mutatja be környezetünk állat- és növényvilágát, elsôsorban - de nem kizárólag - annak kézinagyítóval felfedezhetô nagyságrendjét. A gazdag és mél ismeretanyag a szerzô közérthetô, remek stílusának köszönhetôen élvezetes olvasmánya lehet minden természetszeretô embernek.
IDÔIGÉNY
A könyv ismeretanyaga tetszés szerint, számos helyen - tantermi foglalkozás, séta, kirándulás, tábor - beépíthetô az oktatás, nevelés folyamatába.
FELSZERELÉS
Nagyító - esetleg mikroszkóp. A többi - rendkívül egyszerū - felszerelést külön fejezet ismerteti.
FEJEZETEK
Bevezetés; Felszerelés; Hónapok szerinti; Felszerelések beszerzési helyei; Kislexikon; Ajánlott irodalom; Tárgymutató; Ábramutató
MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
A teljes könyvrôl, mégpedig - mivel az eredeti mū az Egyesült Államok növény-, illetve állatvilágát dolgozza fel - a hazai viszonyokhoz adaptálva (ottani fajokat hasonló hazaiakkal helyettesítve, hazai érdekességeket bedolgozva, az ajánlott irodalmat magyar nyelvū mūvekkel kiegészítve).
Ortmann-né Ajkai Adrienne ismertetése
(A Soros Alapítvány támogatásával)
WWW helyek
Az ENSZ Emberi Jogok Fôbiztosa (United Nations High Commissioner for Human Rights), Mary Robinson webcíme:
www.unhchr.ch
Forrás: Human Rights (quarterly of UN HCHR), 1998 tavasz
Viccek, karikatúrák
Jézus és a Sátán a számítástechnika korában
Jézus és a Sátán vitatkoznak, hogy melyikük a jobb programozó. Végül elhatározzák, hogy versenyben döntik el és Isten legyen a bíró. A gépeik elé ülnek és órákon át ôrült sebességgel gépelik a programkód sorokat. Pár perccel a versenyidô lejárta elôtt villámlás miatt áramkimaradás történik. Az áramellátás hamarosan megjavul és a verseny végetér. A Sátánnak be kellene mutatnia az eredményét, de csak dühöngeni tud: "Az áramkimaradás miatt minden elveszett!" Isten most Jézus felé fordul: "Lássuk, ô többre jutott-e?" Jézus beír egy parancsot, a képernyô megelevenedik és a hangfalakból angyali zene hallatszik. A Sátán elképed: "Hogy lehetséges ez, én mindent elvesztettem, az ô programja meg mūködik??" Isten mosolyog: "Mindenki tudja, hogy Jézus a (meg)mentô!"
(A magyarban a számítógépes "mentés" szó nem azonos a vallásilag elterjedtebb "megváltás" szóval, ezért a szójáték nem igazán jön ki. Az angolban a "save" (mentés) ugyanaz, mint a Jézusra használt Saver (megmentô, mint az eredeti görög Szótér és a latin Salvator is) - a ford.)
Eredeti cím: Jesus and Satan in the PC age
Nyelv: angol
Forrás: Balaton Group lista