Simonyi Gyula
A Bruderhofról zöld szemmel
Mi a Bruderhof? Az oskeresztények mintájára teljes vagyonközösségben és eroszakmentességben élo falucska. Ma közel 400 van belolük, 4 - Anglia, Németország, Japán, Nigéria - híján mind Kanadában és az USA-ban. Ezek együtt alkotják a Hutteri egyházat. A leghitelesebb keresztény csoportok egyike, soha nem folyamodtak eroszakhoz. A följegyzett történetük fél évezrede során Jézus tanácsa szerint ( vö. Mt 10,23) végigmenekülték a fél világot. Az uralkodók a katonaság megtagadásért bebörtönözték és kivégezték, a háborúskodók meg sokszor kirabolták oket. Ennek ellenére fennmaradtak, sot annak ellenére is, hogy a legtöbbet a katolikus és protestáns államegyházaktól szenvedtek. Ezek általában leeretnekezték és öldösték oket, ahol tudták, a szolidabb idokben csak a gyerekeiket vették el katonai segítséggel, pl. a jezsuiták, és zárták katolikus árvaházba átnevelésre, stb. Egységben vannak még más nagyobb eroszakmentes keresztény egyházakkal is, mint pl. a mennonitákkal, és testvéri kapcsolatokat ápolnak az eroszakmentes mozgalmakkal a legkülönbözobb felekezetekben.
Mennyire zöld a Bruderhof élet? Kicsit úgy, öntudatlanul, mint a természeti népeké, az életformájuk jelentosen ökológikusabb, mint a környezetüké. Annak ellenére, hogy ok nem Amish-ok akik nem használnak autót, meg elektromosságot, hanem általában normál európai módon élnek. Pl. az üzemükben surített levegos és elektromos gépek, az office-ban számítógépek, falvaik közt tartanak telefonon összekapcsolt 'interkontinentális' találkozókat, s a kisrádió adóvevokkel tartják a kapcsolatot a falun kívüli akciók során. Videokamerát használnak, projektorr is, hogy az egész falu nézni tudja a felvételeiket ill. a jó filmeket. De tévé és rádió nincs, mert az válogatás nélkül ont jót és rosszat. No de vissza az alapkérdéshez. Mennyire zölt********* a Bruderhof élet?
A legalapvetobb vonás: A magántulajdon hiánya, az egyszeruség, valamint a személyiség hangsúlya miatt , jóval kevesebbet vásárolnak, és nem a fogyasztásban találják az örömüket. Pl. közös a játékkönyvtár, a felnott és gyermekkönyvtár, az olvasóterem, campingfelszerelés. Az öltözködés nagyon egyszeru, maguk varrják s javítgatják a ruháikat. Mivel faipari kisüzemük van, a bútoraikat s játékaikat nagyobbrészt maguk barkácsolják. Szerények az igényeik.
Nagyon természetközeli itt az élet, mint általában a kicsi falvakban. ( Ne hosszú foutcás sorfalút képzeljetek el magánportákkal, hanem egy 'szanatóriumot', egy nagy parkot, amiben elszórtan van kb. 10 kisebb nagyobb épület s egy épületben 5-20 család is lakik, tizgyerekestol az egyedülálló fiatalokig vagy öregekig.)
Fû, fák, madarak (sok ablakban madáreteto) állatfarm, mindenfelé tengerimalacok; ( kis kifutókban, ami a gyerekek agyonszeretetétol némiképp védi oket), néhol nyuszik, mókusok. Kis tavat csináltak úszáshoz, csónakázáshoz, halat is telepítettek bele. Nem idegenedtek el az idojárástól, "milyen szép esos napunk van ma" mondják, amikor a városi ember azt mondja: "rossz ido van". Sokan szeretnek mezítláb járni, s esernyo nélkül megállnak beszélgetni esoben is.
Nagyon szeretnek és tudnak énekelni, étkezés elott és után is több szólamban, fejbol, pedig többezer énekük van, ezek nagyobb része a természet szépségeirol szól. No meg a kirándulásról, vándorlásról; tengerrol...
Ezt surun gyakorolják is, de többnyire gyalog, kerékpárral, lovaskocsival (kb. 16 km a tenger). Az iskolai csoportjaik busszal mennek táborozni és azután a táborból gyalog kirándulnak. A családok eljárnak szedret stb. szedni az erdore.
Nem használnak mérgeket a veteményesben se, a teljes parkban sem, elsosorban a gyerekek miatt (az amerikai falvak fórésze farmgazdálkodásban él, de ezek biojellegérol nem tudok semmit.)
Ott boldogok, ahol vannak, ez az életforma minimális közlekedéssel jár, kivéve a repüloutakat, mivel több kontinensen vannak). Itt az angliai Bruderhofban a 250 fore 1 busz, 3 kisbusz, 6 személyautó van, plusz a kisüzemnek 2 zárt kisteherautó, de ezek az autók közel sem futnak annyit, mint egy normál angliai családé.
Nagyban vásárolnak, a flakonokat újratöltik, kevés a csomagolás - szemét.
Nagyban mosnak, foznek, mosogatnak, ami energiatakarékosabb. Hogy ne vesszen kárba étel, néhány malacot is tartanak. Ami hulladékot lehet, a komposztba tesznek. A mosogatógéppel (alagútszeruen mennek át rajta az edényekkel rakott tálcák, és nem átfolyó rendszeru, hanem ugyanazt a vizet forgatja körbe szurokön az egész mosogatás során). Negyedóra alatt elmossuk 250 ember edényeit. Családi mosogatásokkal sokkal több ido, víz, energia lenne. Hutoszekrénye 3-4 családnak van közösen a folyosón a napi ügyekre, a fo (szobányi) huto a közös raktárban van.
A kommuna ezenfelül lehetoség egy-egy változtatás nagybani könnyu megszervezésére, teljes köru átállásra: pl. hogy környezetbarát és energiatakarékos termékeket ( mosószert, égoket - használnak is már ilyeneket - stb.) vegyenek, szelektálva gyujtsék a szemetet...
Föltehetoen egyre többször élnek is majd ezekkel a lehetoségekkel, mert nincs fogyasztói nyafogás - pedig minden döntésnél minden egyes személynek vétójoga van, csak teljes egyetértés esetén vezetnek be egy változást. Pl. a múlt hónapban energiatakarékosságból úgy döntöttek, hogy kevesebb legyen a melegvíz fogyasztás, csak a kádaknál, zuhanyozókban, és mosogatókban hagyják meg a melegvízcsapot, s valóban az összes mosdókról leszerelték a tekerot. Egy másik példa: tavaly elhatározták egyszerubb étkezés elég, vacsorára azóta csak egy leves van. Ez nem veszélyezteti a közös étkezés örömét (ami Jézusnál is oly fontos volt, hogy megvádolták és borissza ember, és lakodalom képét használta a menny érzékeltetésére is), mert nagyon gyakori a 'lovemeal', az ünnepi étkezés a legkülönfélébb okokból.
A körkép után egy kis ízelíto az ide vonatkozd elméletükbol. Egyik nagy szellemi alkotójuk, Eberhard Arnold Isten újjáteremt címu könyvét fordítom, remélem még az idén meg is jelentetjük.
Németországban élt, 1935-ben halt meg, tehát a század elso harmadában szinte prófétai elorelátással Irta az alábbiakat. (A három pont kihagyásokat jelez) A Természetesen Élni címu fejezetben
"1899-ben és az azt követo években, az ifjúsági mozgalom föllendült Németország különbözo részein... Vágyódtunk kiszabadulni az egyházak és az iskolák igazságtalan körülményeibol... Hajtott bennünket a vágy, hogy mint ter- mészetes emberi lények éljünk, természettel együtt éljünk... El akartunk szabadulni az osztálykülönbségek rabszolgaságából, társadalmi környezetünkbol, a magas utakra, mezökre, erdokbe és hegyekbe... Mit kerestünk a termé- szetben? Szabadságot, barátságot, közösséget. Együtt kirándultunk, nem egyedül, mint a remeték. Együtt kerestük az életet odakünn.
A háború utáni ifjúság utálta a nagyvárosokat, mint a test és lélek tisztátalanságának helyeit. Úgy érezték, a városok a mammon székhelyei... Ez nem egészen ugyanaz volt, mint Rousseau 'vissza a természethez' filozófiája, de valami hasonló. Vissza akartak térni azokra a helyekre, ahol közel lehettek isten teremtéséhez, ahol újra érezhetik, hogy isten a saját élo lehelletét lehelte az emberi lényekbe, és a növényekbe és állatokba. El akartak szabadulni a buztol, a kosztól, a füsttol és az emberi muvek ostobaságából.
Lelkük visszahúzta oket a természethez, hogy szövetségbe lépjenek az ott muködo lélekkel. Számukra a természetben muködo lélek és isten lelke egy és ugyanaz volt. Isten eloször a földet és a növényeket és az állatokat alkotta, és azután alkotta az embert. Mind harmóniában voltak. Az ifjúsági mozgalomban mindezek újra együtt voltak." (Eloadás Amerikai útján, a dél dakotai Állami Egyetemen, 1931 április 21 )
Egyszerunek lenni, eredetinek, semmit nem csinálni ami eroltetett, természetellenes, vagy mesterséges - ezek a közös életünk legkezdetétol fogva nagyon fontosak számunkra. A teremtéshez és természethez közel akartunk élni. Vágyódtunk olyan természetesnek lenni istenben való hitünkben és a teremtés megértésében, hogy semmiféle vallási hatás ne tudjon eltéríteni minket egy gyermeki és egyszeru életmódtól.
Rájöttünk, hogy az egyházi közösségben való élet, csak
akkor lehetséges, ha teljességgel természetes. Tudtuk, hogy a közösségi élet elveszett, ha belesüpped a mesterkélt kegyesség valamilyen formájába, ha olyan nyelvezetet vennénk föl, amely tele van mély gyökér nélküli kegyes szavakkal, amelyek nem eredeti módon a mi szívünkbol jönnek.
S ahogy a nyelvvel, úgy minden mással is így vagyunk. Az ifjúsági mozgalom egyik hagyatéka a természethez való viszonyunk. Nem csupán romantikusságból élveztük a reteket és virágokat, erdoket és hegyeket. A természet megta- pasztalása segített közelebb jutnunk a kezdetekhez, magához a teremtéshez. Nem akartunk semmi olyat tenni, amely nem egyenesen a legbensobb forrásból származik...
Értékelnünk kell a földön, különösen a fanhon és kert- ben végzett munkát a természethez való közelsége, belso eredetisége miatt. Ez nyújtja számunkra isten kezeibol a napi eledelt, amely erot ad megbírkózni mindazon feladatokkal, amelyekre a szív és az elme hivatott.
Az emberek azt mondták nekünk: "Ti a természet szerelmesei vagytok, vissza akartok fémi a természethez!" Nem, nem ezt akartuk. Ellenkezoleg, egyre jobban felismertük, milyen szörnyen megromlott a természet a régi teremtésben (vö. Róm. 8, 20-22). Nem akartunk visszatérni a régi természethez (ezért mindig elutasítottuk a nudizmust), de éreztük, hogy a természet mögött az isten munkálkodik (vö. Róm 1, 20:zsolt.l9, 1-4). Minden természetes mögött éreztük a belso összefüggését, az Isten által akart egységét a sátán szembeszegülése ellenére. Isten szeretete testesül meg ebben az egységben. Az alkotó életet Isten nyilatkoztatta ki. Mi nem dolgokat, nem a természetet imádjuk, hanem a Teremto Isten misztériumát.
A természetben is egymás mellett van jó és rossz, fény és árnyék. A természet nem ad nekünk tiszta fényt, hanem a fény és sötétség váltakozását... Ezért a természetet könyvén kívül is lennie kell egy kinyilatkoztatásnak. A termé- szet könyve fontos, de nem elég... Mi Jézusban ismertük meg Istent, mint szeretetet..."