A "türelmes gyilkosok" leszerelése
bevezetõ
1999.
március 1-jén lépett hatályba a Nemzetközi
Egyezmény a Gyalogsági Aknák
Betiltásáról, amelyet 1997. december 3-án
kötöttek meg. Ennek ünneplésére és az
aknák mindenkori áldozatait siratva a történelem
legnagyobb harangozása zúgott e napon a Földön a
Nemzetközi Aknabetiltási Kampány (ICBL) szervezése
nyomán. Az ICBL jelenleg több mint 1300 civil szervezet
szövetsége 75 országból - 1997-ben Nobel
Béke-díjjal tüntették ki az Egyezményt
elõkészítõ munkájáért.
"Képzeld
el, hogy iskolába menet minden lépésedre figyelned kell,
hiszen bármikor elvesztheted a lábadat. Képzeld el, hogy
termékeny földed van, ahova azonban semmit sem ültethetsz,
hiszen elvesztheted a karodat. Képzeld el, hogy nem mehetsz fát
vágni vagy vízért, vagy akár kirándulni,
mivel az életedbe kerülhet. Amerre csak gyalogsági
aknák vannak, emberek százezrei számára ehhez nem
kell képzelõerõ."
A
"türelmes gyilkosok" évtizedekig
mûködõképesek maradnak azután, hogy valamely
háború során a földbe kerültek. Nem ismernek
tûzszünetet vagy békeszerzõdést, és nem
tesznek különbséget katonák és civilek
között. A háborúból vagy
polgárháborús konfliktusból lábadozó
országnak számolnia kell azzal, hogy az aknamezõk
még évtizedekig lehetetlenné teszik a földek
újra megmûvelését, a menekültek vagy
elüldözöttek hazatérését, a
közlekedés és más infrastruktúra újra
mûködõképessé válását,
és továbbra is szedik áldozataikat - évente
huszonötezer civilt öl vagy nyomorít meg a világ
több mint 70 országában elszórt kb. 110 millió
gyalogsági akna.
Az
Egyezmény
Az
1997 decemberében megkötött egyezményt a
gyalogsági aknák gyártásának,
alkalmazásának, raktározásának és
exportjának tilalmáról máig 135 ország
írta alá és 67 ratifikálta - még ilyen
gyorsan nemzetközi egyezmény soha nem lépett
hatályba. '97-ben több mint 50 országban gyártottak
aknákat, ma már csak 15-ben; kb. 15 millió aknát
már megsemmisítettek a raktárkészletekbõl,
negyven exportõr közül már csak 3 mûködik, a
naponta fölszedett aknák száma végre meghaladta a
naponta telepítettekét.
A
Landmine Monitor (Aknamegfigyelés) nevû civil-társadalmi
hálózat az elsõ rendszeres, koordinált,
globális erõfeszítés a civil szervezetek (NGO-k)
részérõl, hogy ellenõrizzenek egy
leszerelési és humanitárius jogi egyezményt.
Az
Egyezmény a raktárkészletek négy éven
belüli megsemmisítését, a telepített
aknák tíz éven belüli
hatástalanítását és az aknaáldozatok
folyamatos segítését kívánja meg. Bár
vannak már most érzékelhetõ pozitív
hatásai, a történetnek még korántsincs
vége.
Árnyoldalak
Továbbra
is folyik az aknák telepítése Angola (amely pedig az
egyezmény aláírói közé tartozik),
Koszova, Sri Lanka, Burma, Kolumbia, Grúzia, Algéria,
Szomália és Kongó területén.
Az
egyezményt nem írta alá az USA, Oroszország
és Kína. Clinton elnök egyelõre a két Korea
közti határ védelmével indokolja az aknák
további használatát; 2006-ra ígérte az USA
csatlakozását az egyezményhez, de az Államok
következõ évi költségvetése 50
millió dollárt szán aknákra (a két Korea
közti határ évtizedek óta elaknásított,
így az érv kissé átlátszó).
Kína határai védelmében továbbra is
használni akar aknákat (vajon ki fenyegeti Kínát?
Talán a mongolok?), Oroszország biztonsági és
pénzügyi okokkal indokolja távolmaradását az
egyezménytõl (utóvégre a legnagyobb
gyártók egyike, és az egyezmény még le is
csökkenti a konkurrenciát).
Térségünk
Magyarország
az egyezmény elsõ aláírói közé
tartozott, szomszédaink közül csak Szerbia nem csatlakozott a
megállapodáshoz. A Nemzetközi Aknabetiltási
Kampány tevékenységében hazánkból a
BOCS Alapítvány (1995 óta), az Alba Kör és a
Sziget Fesztivál vesz részt. Információkért
érdemes megtekinteni a
http://bocs.hu
és a
http://www.icbl.org
weblapokat.
Tények
az aknákról
Kétfajta
aknát különböztetünk meg: a gyalogsági
aknát és a jármûvek elleni (“antitank”)
aknát, amelyet 100 kg feletti súly
érzékelése aktivál. A gyalogsági
aknáknak szintén két fajtája ismert, a
taposóakna (a földre vagy a földbe kézzel
telepítik vagy repülõgéprõl
szórják és a rálépõ lábait
sebesíti meg) és a repeszakna (amely felrobbanásakor
felemelkedik és repeszeket vet szét).
A
gyalogsági típusú aknákat elsõsorban nem
halál, hanem sérülés okozására
tervezték. Ha egy elõrenyomuló katonai egység egyik
tagja megsérül, el kell õt látni, amelyhez
felszerelés és idõ kell, míg halál
esetén késlekedés nélkül folytatódhat
az akció. Emiatt a gyalogsági akna okozta sebesülés
költség- és idõigényesebb a
halálnál.
Az
új fejlesztések nyomán megjelentek a mûanyag
aknák, amelyeket nem érzékel a fémkeresõ,
és a légbõl szórható aknák, amelyek
pontos feltérképezése, jelölése,
felderítése lehetetlen. Egy akna
elõállítása és telepítése 3-30
USA dollárba, felszedése 300-1000 USA dollárba is
kerülhet. A felszedés technológiája némi
lemaradással követi az
elõállításét. A mind drágább
és bonyolultabb berendezéseket általában épp
az aknákat is elõállító cégek
dobják piacra, így az aknáktól leginkább
sújtott - azaz elmaradott és nehezen
hozzáférhetõ területeken élõ,
legszegényebb lakosság - számára ezek
elérhetetlenek.