|
Egy székesfehérvári közösségről Bemutatkozásunkra a Bokor Ökocsoport 1998. májusi találkozóján került sor, melynek rövidített alakját adjuk most közre. Magyar Laci és Laura, 38 éves, 4 gyermekes házaspár vagyunk. Foglalkozásunk villamos üzemmérnök illetve óvónő (12 éves GYES után szeptembertől újra munkában). 3 év lakótelepi lét után, 11 éve költöztünk saját tervezésű, kétlakásos családi házba, Székesfehérvár egyik kertvárosi részében. Az ökológiát, környezetvédelmet mindig fontos dolognak tartottuk, életterünk kiválasztásánál is ez volt a fő tényező (kertváros, ritkábban lakott terület, az utcával határos kiserdő, 200 méterre elterülő egyedülálló természeti kincs a Sóstó vidéke, lehetőség a kertművelésre, közösségi életterek kialakítása, stb.) Fontosak számunkra az emberi kapcsolatok, ezt családjainkban és közösségi barátságainkon keresztül, mélyen megtapasztaltuk. Közös tartalmakkal (egyszerűség, barátság, békességteremtés, adás, segítés-szolgálat, az élet védelme, a környezet megbecsülése, stb.) való azonosulásunk indított bennünket. Irányultságaink nagyon hasonlóak, ezért könnyen tudunk együtt dolgozni. Házasságkötésünk után két évvel adódott a lehetőség, hogy egycsaládos különélésünket fölváltsuk többcsaládos modellre. Szilvi és András (testvér és sógor), valamint szüleink keresztmamája (akkor 80 éves) és mi készültünk valamiféle együttélésre. Mamika telkére építkeztünk, másfél év alatt rengeteg baráti és családi segítséggel felépült a ház. Abban az időben Mamikával együtt 5 felnőtt és 1 gyermek volt, jelenleg - nagymama halála után - 4 felnőttel és azóta megszaporodó 7 gyermekkel élünk együtt. Az építkezés és az együttélés is komoly összefogást, alkalmazkodást igényelt, de közös céljaink, életszemléletünk és barátságunk minden akadályon átsegített és segít a mai napig bennünket. Az építkezés során közös kasszával gazdálkodott a három család. Az élettér kialakításában minél több együttes, közös használatú dologra törekedtünk. Ez sok pénzt és energiát takarított meg családjaink számára (közös vízóra, telefon, udvar, kertművelés, méhészkedés, főzés, étkezés, gyermekvigyázás, vendégfogadás, stb.). Közös kertművelésünket is elveinknek megfelelően kívántuk alakítani. Környezetünkben sokan használnak vegyszert, permeteznek, mi mégis úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a saját területünket környezetbarát módon művelni. Nem vegyszerezünk, permetezünk, műtrágyázunk, hanem szerves trágyát, bioleveket, gyógynövény permetezést, növénytársítást alkalmazunk. Ami nem terem ilyen lehetőségek között, azt nem erőltetjük. Talajtakarást alkalmazunk, ha lehet. A kertünkben termő alma, szilva, cseresznye, meggy, barack,
málna, eper, egres, szeder, naspolya, sárga és fehér
répa, hagyma, bab, borsó, paradicsom, paprika, spenót,
sóska, karalábé. Ezen kívül különböző
gyógynövényeket telepítettünk illetve hagytunk
meg (kakukkfű, citromfű, menta, zsálya, cickafark, vérehulló
fecskefű, csalán, útifű, körömvirág,
stb.). Az udvaron és a kertben egyaránt sok fa és
cserje található. Családjaink belső értékeit igyekeztünk
"kapunkon kívül" is képviselni, és
másokkal közös célért összefogni. Az
utcában többen termelnek különféle terményeket,
így a cserekereskedelmet szorgalmaztuk, valamint a lakókkal
és barátainkkal közterületen fásítottunk.
Városi szinten részt veszünk a kb. 4 éve működő
környezetvédelmi albizottság munkájában,
ami a városban létező összes környezetvédelemmel
foglalkozó csoportot összehangolja. Ez 2 éve módosult,
és most "Zöld Kerekasztal Társaság"
1-2 havonta összeülő találkozásain vagyunk
jelen, és osztjuk meg örömeinket, gondjainkat, valamint
együtt lépünk fel és dolgozunk közös
ügyekben. Sok jó embert és munkatársat ismertünk
meg a tevékenységeink során. Székesfehérvár, szeptember 8. Forrás: Gaia Sajtószemle |