Tisztelt Schmidt Péter Fõosztályvezetõ úr!

Köztudott, hogy közterületeinket otrombán birtokba vette a cigarettákat,
szeszes italokat reklámozó óriás táblák erdeje. Ez nem csak sürgõs
társadalmi fellépést igénylõ szellemi környezetrombolás, hanem
egyébként törvénytelen cselekedet is. Az ide vonatkozó alapinformációk:
- jelenleg egy 1978. évi Belkereskedelmi Miniszteri rendelet
szabályozza a reklámok engedélyezését
- tilos a szeszesitalok és a d o h á n y á r u k reklámozása
- a tiltott reklámozás pár ezer forint pénzbírsággal büntethetõ
- nem tudni, melyik irányba fog változni a szabályozás
- bizonyos körök erõsen szorgalmazzák az élvezeti cikkek
reklámozásának liberalizálását.

A BOKOR/Ökocsoport aktivistái - felelõsséggel a polgárok
egészségéért, a fizikai és szellemi környezet állapotáért - kérelemmel
fordultunk a Legfõbb Ügyészhez a dohányáruk jelen reklámozási
gyakorlatának törvényességi vizsgálatáért. Tény, hogy egyre szaporodnak
környékünkön a cigarettákat reklámozó óriástáblák: buszállomáson,
útszéleken adnak 20 mý-nyi tiltott nyilvánosságot a tüdõrák
okozójának.

Részlet a Legfõbb Ügyészség válaszából:
"Tájékoztatásul megemlítem, hogy a belkereskedelemrõl szóló 1978. évi
I. törvény 34. paragrafusának (3) bekezdése szerint jelenleg is tilos a
szeszesitalok és a dohányipari termékek fogyasztására ösztönzõ
reklám vagy hirdetés közzététele."

Nyilvánvaló, de mégis le kell szögeznünk: A cigarettaplakátok
fogyasztásra és a fogyasztás növelésére irányulnak. Ezért készítik
õket, ezért helyezik el buszmegállók és utak környékén, ezért
kapják a fizetésüket a reklámok kiagyalói.

Azt is megtudhattuk a válaszlevélbõl, hogy a Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõség a tiltott reklámtevékenység miatt 800 esetben
élt is bírságolási jogával, a pénzbírságokat azonban rendre
kifizették, sõt sok esetben a bírságokat a gyártók átvállalták.

Rendjén van ez így?

Tudjuk, hogy Magyarországon az 1990.-ben bekövetkezett halálozásoknak
mintegy 6 %-át közvetlenül a dohányzás miatt kialakult súlyos betegség okozta:

szívbetegség 36000 halálozás
egyéb keringési betegség 29000
daganatos betegségek 28600
tüdõbaj 1000
kémiai légszennyezés 10000
dohányzás 9000 <----
öngyilkosság 4900
gyilkosság 300
alkohol 1000
autóforgalom 1670
vasúti közlekedés 230
otthoni baleset 1300 stb.

Az adatok természetesen átfedõek, hiszen a dohányzás általában a tüdõrákon,
érszûkületen, szívbetegségeken keresztül jelenik meg a halálozási
statisztikákban.

Még inkább magáért beszél a tüdõbetegségek halálozási adatsora:
Év 1948 1960 1970 1980 1990

Tüdõbaj 10000 3000 2000 1250 1000 haláleset
Tüdõrák 800 2300 4000 5700 6400 haláleset

A tüdõbaj áldozatainak száma meredeken csökken a tüdõbaj-ellenes oltóanyag
használatának köszönhetõen. A dohányzás hazai terjedése és a környezeti
ártalmak rosszabbodása miatt viszont meredeken emelkedik a tüdõrák
okozta elhalálozások évi száma.

Magyarországon rendkívül rossz a környezet állapota, de még így is
a legtöbb egészségi ártalmat az a környezet okozza az embereknek, amelyet
maguknak alakítanak ki rossz szokásaik gyakorlásával. Ezért a belélegzett
dohányfüst, az elszórt szemét, az alkohol, a zaj stb. az embereket
legközvetlenebbül érintõ környezeti ártalomnak tekintendõ. Magukat a
cigarettareklámokat is s z e l l e m i környezetszennyezõknek kell
neveznünk, mivel a leginkább veszélyeztetett fiatal korosztályt súlyosan
károsítják.

A cigaretták reklámozása
- csorbítja a szülõk jogait gyermekeik nevelésére,
- csökkenti az egészséghez, illetve
- az egészséges környezethez való alkotmányos jogot!
- Rontja a létminõséget, mivel csökkenti az egyén személyes szabadságát!
- A cigarettagyártó multinacionális cégek fokozatosan kiszorultak
az USA, Japán és a skandináv országok területérõl. Nem várható gazdasági
föllendülés abból, hogy most a kelet-európai és a fejlõdõ országokban
akarják fokozni eladásaikat.
- A cigarettareklámok diktatórikus eszközöket biztosítanak a
dohánybevételeket birtokló kisebbségnek a társadalom többsége fölött,
hiszen ezeket a reklámokat a nem-dohányzók egyáltalán nem igénylik,
a dohányosok többsége pedig valószínûleg nem igényli.

Felelõsséget érzünk a magyar emberek e g é s z s é g é é r t , fizikai
és szellemi k ö r n y e z e t ü n k állapotáért, ezért kérelemmel
fordulunk Önhöz, az IKM illetékes döntéshozójához a dohányáruk jelen
reklámozási gyakorlatának megfékezéséért. Kérjük, hogy a most folyó
törvényalkotó munkában a környezet és a közegészség érdekeit érvényesítsék
azáltal, hogy az élvezeti cikkek reklámtilalmát nem szüntetik meg, hanem
megszigorítják.

Tisztelet Fõosztályvezetõ úr!

Nyomatékosan kérjük a következõket:
1.) Legyen továbbra is tiltandó az egészségkárosító cikkek reklámozása.
2.) A bírságtarifa a tiltott reklámkampány költségeinek, ill. (az ennél
nyilván nagyobbra becsülhetõ) remélt bevételnövekedésnek legalább
a 30-szorosa legyen.
3.) Hozzanak létre hatékony, gazdaságilag független reklámfelügyeletet.
4.) A bírságbevételeket a tájékoztató, felvilágosító munkára kell elkölteni.
5.) A reklámok ellenõrzésébe, ill. a tilalmi listák változtatásába be kell
vonni nem-kormányzati szerveket is (nem-kormányzati ökológiai csoportok,
fogyasztói érdekvédelem, orvosok szövetségei, alkohol- és dohányzásellenes
ligák, betege érdekvédelmi csoportjai stb.)
6.) Mindenféleképpen arra kell törekedni, hogy az új szabályozás
következtében józanul és becsületesen állíthassuk, hogy a dohányzás,
alkoholfogyasztás, és általában a környezetszennyezõ vagy egészségromboló
áruk forgalma radikálisan c s ö k k e n n i f o g.

(Dr. Dõry István)
a biol. tud. kandidátusa
Bokor Ökológiai Munkacsoport
2000 Szentendre, Mandula u. 7-9/4
Tel/fax: 06-26-313-823