A MAGYAR OKTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL A KÁROLY EGYETEMEN

A prágai Károly - Ferdinánd Egyetem bölcsészettudományi karán a filológiai studium hagyományosan elsősorban a germán és a szláv filológiára irányult. Csak a cseh és a német egyetem szétválása után 1882-ben kezdett alakult ki a cseh egyetemen a romanista iskola, amely nagy hatással volt a cseh kultúrára. Az angol filológia lassabban eresztett gyökeret és e század húszas éveiben érte el virágkorát. Az egyetemi orientalisztika is jelentős hagyománnyal rendelkezett. A magyar filológia a prágai egyetemen nem tartozott a látogatott szakok közé. Mégis nyomon követhetjük folyamatosságát.

A legkorábbi magyar nyelvi lektor Anselm Mansuet Riedl volt, aki 1854-1862-ben tevékenykedett Prágában. A különvált cseh egyetemen 1883-tól kapcsolódott be az oktatásba František Brábek magyar lektor. Ő az órái keretében a magyar irodalmat is előadott, amelyet fordított is. Ha megnézzük az egyetemi hallgatók névsorát pl. 1900-1901-ból, megállapíthatjuk, hogy Brábeknek mindössze egy hallgatója volt. Összehasonlításul megemlítjük, hogy az orosz szakra ugyanabban az évben 20 hallgató iratkozott be, és öt az angolra, amelyet Josef Václav Sládek lektor és cseh költő vezetett. Brábek vezette a nyelvgyakorlatokat konzuli és diplomata szolgálat 1918 után indított nyelvtanfolyamain is. 1924-26-ban magyarból vizsgáztatott a gimnáziumi tanároknak felállított nyelvbizottságban. Abban az időben már az egyetemen ténykedett Pavol Bujnák, aki magán-docensi fokozatot ért el 1925-ben. Ezen kívül egyike volt annak a három szlováknak, akik az új Csehszlovák Köztársaság első öt évében a Károly Egyetemen filozófiai doktorátust szereztek. Bujnák önálló magyar filológiai szakká fejlesztette Brábek valamikori lektori kurzusát. Rendszeresen magyar irodalomtörténetet, magyar történeti nyelvtant adott elő és speciális kollégiumot írt ki finnugor nyelvekből. Magyar filológiai szemináriumot is alapított, amely 1931/32-ben nyílt meg. Ugyanabban az évben magyar filológia rendes professzorává nevezték ki a pozsonyi Komenský Egyetemen. A prágai szemináriumot azonban még 1935-ig vezette. Bujnák tevékenységének időszaka volt a Károly Egyetemen a magyar szak „aranykora”. Végleges távozása után a szeminárium igazgatósága egy évig üresen maradt, majd Oldřich Hujer, összehasonlító indoeurópai filológia professzor került az élére. A szeminárium két részből állt: a nyelvészetit a bohemista Vladimír Šmilauer vezette, az irodalomtörténetit a pozsonyi állami magyar reálgimnázium nyugdíjas igazgatója, František Jančovič. Az utolsó háború elotti években magyarból ő vizsgáztatott a gimnáziumi tanárok bizottságában. Bujnák útjának azonban nem volt már folytatója, bár a szakon a lehetőségek szerint többé-kevésbé helyettesítették. Magyar lektor volt Jan Pecháček 1948-ig, amikor az egyetem történetének más fejezete kezdődött.

A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy az egyetemi hallgatók listáján is szerepel vagy 20 név, akiknél megemlítik a magyart mint anyanyelvet vagy Magyarországot mint szülőhelyet. Ezek a listák a prágai Károly Egyetem archívumában találhatók (cím: AUK, Ovocný trh 5, 116 36 Praha 1) és kutathatók, csakúgy mint az egyetemi előadások jegyzéke vagy az egyetem tanárainak személyes művei. Brábek írásos hagyatékának egy részét a prágai Nemzeti Irodalmi Emlékmúzeum Irodalmi Osztálya őrzi (cím: LA PNP, Strahovské nádvoří 1, 118 38 Praha 1 - Hradčany). Ebben az egyedülálló archívumban találhatók a cseh kultúra kiemelkedő alakjainak írásos emlékei, de a nemzetközi kapcsolatok iratai is - pl. Kossuth Lajos levelei Josef Václav Frič fondjában. E levéltár fondjainak jegyzéke 1993-ban megjelent a Literární archív folyóirat 26. évfolyamában.